A múltkori általános bevezető után most ismerkedjünk meg a német nyelv beszédhangjaival – terjedelmi okokból ezúttal csak a magánhangzókkal.
Ebben a posztban fonémákról és allofónokról lesz szó, melyekről már olvashattunk korábban is, és többször fogok hivatkozni az angol magánhangzókra, ill. a magyar beszédhangokra is.
A magyarhoz hasonlóan a német hangsúlyos magánhangzókat is hosszú-rövid párokba lehet rendezni, a hosszú magánhangzók azonban (majdnem) minden esetben zártabbak, azaz magasabb nyelvállással képzettek, mint a rövid párjaik. A rendszer szabályosságát két dolog töri meg: egyrészt az /a/ és az /aː/ nyíltsága között nincs különbség; másrészt az ä betű által jelölt hosszú /ɛː/-nek nincs rövid párja (hiszen az /ɛ/ az /eː/ párja), bár ezt a rendhagyóságot a beszélők egy része azzal küszöböli ki, hogy az /ɛː/-t beleolvasztja az /eː/-be.
Hangsúlytalan szótagban azonban a hosszú-rövid párok mindkét tagja rövidként fordul csak elő.
Megfigyelhető, hogy nyílt szótagban, tehát amikor a szótag az adott magánhangzóval végződik, a párok zártabb tagjai; míg zárt szótagban, tehát amikor a szótagban a magánhangzót még egy vagy több mássalhangzó is követi, a nyíltabb tagjai fordulnak elő.
Az elöl képzett magánhangzókat a németben még előbbre, a hátul képzetteket pedig még hátrébb képzik, mint a magyarban, és a hosszú magánhangzók valóban monoftongusok, tehát a nyelv állása nem változik a képzésük során.
 |
Az angollal ellentétben a németben nem befolyásolja a magánhangzók kiejtésének hosszát, hogy zöngés vagy zöngétlen mássalhangzó követi-e.
Az következő táblázatokban felbukkanó /°/ jel a csak hangsúlytalan helyzetben előforduló hangokat jelzi, míg a /ˈ/ jel a csak hangsúlyos helyzetben szereplőket mutatja.
Elöl képzett magánhangzók
| /ˈiː/ | [iː] | Hasonlít a magyar hosszú í hangra, de annál előbbre képzik. Csak hangsúlyos szótagban fordul elő. liest /ˈliːst/ (olvasol), siehst /ˈziːst/ (látsz) |
| /°i/ | [i] | Az előbbi hang rövid változata, mely csak hangsúlytalan szótagban fordul elő. Aktivität /ˌaktiviˈtɛːt/ (aktivitás) |
| /ɪ/ | [ɪ] | Ez egy a magyar é és i hang közötti rövid hang. Az angol [ι]-nél (melyet fonémaként szintén /ɪ/-vel jelölnek) előbbre képzik. ist /ɪst/ (van); finnisch /ˈfɪnɪʃ/ (finn) |
| /ˈeː/ | [eː] | A magyar é hangnál kicsit zártabban és még előrébb képzett hang. Csak hangsúlyos szótagban fordul elő. seht /ˈzeːt/ (látjátok), Weg /veːk/ (út) |
| /°e/ | [e] | Az előbbi hang rövid változata, mely csak hangsúlytalan szótagban fordul elő. real /ʁeˈaːl/ (valós) |
| /ˈɛ/ | [ɛ] | Ez a hang a magyar e hangnál kicsit zártabb. weg /vɛk/ (el), fest /fɛst/ (erős), hängt /hɛŋt/ (lóg) |
| /°ɛ/ | [E] | Ezt a hangot a magyar e és é között képzik, mely csak hangsúlytalan szótagban fordul elő. entlang [Entˈlaŋ] /ɛntˈlaŋ/ (mentén) |
| /ɛː/ | [Eː] [ɛː] ([eː]) |
Ez egy hosszú hang, a zártsága viszont területenként és beszélőnként (sőt: akár szavanként is) eltérő lehet. Gyakran egy a magyar e és é közötti hangként ejtik ([Eː]) vagy az [ɛː]-vel, de akár azonos is lehet az /ˈeː/-vel ([eː]). spät [ʃpEːt, ʃpɛːt] [ʃpeːt] /ʃpɛːt/ (késő) |
| /ˈyː/ | [yː] | Hasonlít a magyar hosszú ű hangra, de annál előbbre képzik. Csak hangsúlyos szótagban fordul elő. Süd /zyːt/ (dél, mint égtáj), grün /gʁyːn/ (zöld) |
| /°y/ | [y] | Az előbbi hang rövid változata, mely csak hangsúlytalan szótagban fordul elő. dynamisch /dyˈnaːmɪʃ (dinamikus) |
| /ʏ/ | [ʏ] | Ez egy a magyar ő és ü hang közötti rövid hang, amely nagyjából olyan, mint az angol [ι] ajakkerekítéssel. wünscht /vʏnʃt/ (kíván), dünn /dʏn/ (sovány); synthetisch /zʏnˈteːtɪʃ/ (szintetikus) |
| /ˈøː/ | [øː] | Hasonlít a magyar hosszú ő hangra, de annál előbbre képzik. Csak hangsúlyos szótagban fordul elő. Öl /øːl/ (olaj), schön /ʃøːn/ (szép) |
| /°ø/ | [ø] | Az előbbi hang rövid változata, mely csak hangsúlytalan szótagban fordul elő. ökonomisch /øko'noːmɪʃ/ (gazdaságos) |
| /ˈœ/ | [œ] | Ezt a hangot a magyar ö hangnál nyíltabban képzik, majdnem olyan nyíltan, mint a magyar /ɛ/-t. könnt /kœnt/ (tudtok), zwölf /ʦvœlf/ (tizenkettő) |
Középen képzett magánhangzók
| /ˈaː/ | [aː] | A magyar á hangnál nagyon kicsit hátrébb képzett, hosszú hang. Csak hangsúlyos szótagban fordul elő. Tag /taːk/ (nap), schlaft /ʃlaːft/ (alszotok) |
| /a/ | [a] | Az előbbi hang rövid változata, mely hangsúlyos és hangsúlytalan szótagban egyaránt előfordulhat. Mann/man /man/ (ember), krank /kʁaŋk/ (beteg); Brasilianisch /bʁaziˈljaːnɪʃ/ (brazíliai) |
| /°ə/1 | [ɪ] | Az angol [ə]-nél kicsit zártabb, rövid hang, mely csak hangsúlytalan szótagban fordul elő. lebe [ˈleːbɪ] /ˈleːbə/ (élek), gesund [g̊ɪˈzʊnt] /gəˈzʊnt/ (egészséges) |
| /°ə/2 | [ə] | Az angol [ə]-nél kicsit hátrébb képzett, rövid hang, mely csak hangsúlytalan szótagban fordul elő. Így ejtik az /ə/-t ha /ʁ/ előtt vagy után áll, feltéve, hogy nem szó végén van, mert akkor az iménti [ɪ]-ként ejtik. Lehrerin [ˈleːʁəˌʁɪn] /ˈleːʁəˌʁɪn/ (tanárnő), Lehre [ˈleːʁɪ] /ˈleːʁə/ (tanítás) |
Hátul képzett magánhangzók
| /ˈuː/ | [uː] | Hasonlít a magyar hosszú ú hangra, de annál hátrébb képzik. Csak hangsúlyos szótagban fordul elő. gut /guːt/ (jó), Schuh /ʃuː/ (cipő) |
| /°u/ | [u] | Az előbbi hang rövid változata, mely csak hangsúlytalan szótagban fordul elő. Musik /muˈziːk/ (zene) |
| /ʊ/ | [ʊ] | Ez egy a magyar ó és u hang közötti rövid hang. Az angol [ɷ]-nál (melyet fonémaként szintén /ʊ/-val jelölnek) hátrébb képzik. Luft /lʊft/ (levegő), und /ʊnt/ (és); Übung /ˈyːbʊŋ/ (gyakorlás) |
| /ˈoː/ | [oː] | A magyar ó hangnál kicsit zártabban képzett hang. Csak hangsúlyos szótagban fordul elő. Sohn /ˈzoːn/ (fiú), groß/gross /gʁoːs/ (nagy) |
| /°o/ | [o] | Az előbbi hang rövid változata, mely csak hangsúlytalan szótagban fordul elő. botanisch /boˈtaːnɪʃ/ (botanikus) |
| /ˈɔ/ | [ɔ] | Ezt a hangot a magyar o hangnál nyíltabban képzik, olyan nyíltan, mint a német /ɛ/-t vagy /œ/-t. Sonne /ˈzɔnə/ (Nap), wollt /vɔlt/ (akartok) |
| /°ɔ/ | [σ] | Ez a hang szinte teljesen azonos a magyar o hanggal. Csak hangsúlytalan szótagban fordul elő. Oktett [σkˈtʰɛt] /ɔkˈtɛt/ |
Kettőshangzók
A kettőshangzók tényleges kiejtése tájegységenként jelentős eltérést mutat, de mi most csak a semleges kiejtéssel foglalkozunk.
| /ae/ (/aɪ/) |
[ae] | A német /a/-val kezdődő és nagyjából a magyar é-nél ([e]) végződő hang. Teil /tael/ (rész), drei /dʁae/ (három) |
| /ao/ (/aʊ/) |
[ao] | A német /a/-val kezdődő és nagyjából a magyar hosszú ó-nál ([o]) végződő hang. laut /laot/ (hangos), Haupt /haopt/ (fő) |
| /ɔʏ/ (/ɔɪ/) |
[ɔʏ] | A német [ɔ]-val kezdődő és az [ʏ]-ben végződő hang. neun /nɔʏn/ (kilenc), läuft /lɔʏft/ (fut) |
Ezek tehát a német nyelv magánhangzói – persze helyi nyelvjárásokban előfordulhatnak ezektől eltérő hangok is. Legközelebb a német mássalhangzók kerülnek terítékre.
