Van, aki szerint az angolban az /ə/ és /ʌ/ fonéma között olyan szoros a kap­cso­lat, hogy nyugodtan lehet egyetlen fonémának tekinteni őket. Mások szerint meg elég laza a kapcsolatuk ahhoz, hogy önálló fonémaként tartsák számon őket. Megint mások meg semmi kapcsolatot nem látnak köztük. Az már elsőre is lát­szik, hogy mindenkinek nem lehet igaza.

Ahelyett, hogy a három nézőpontot külön-külön megvizsgálnám, inkább rögtön az elején állást foglalok: én az arany középúttal értek egyet, tehát szükség van a két fonémára, még ha van is köztük némi kapcsolat ill. átfedés.

Az /ə/ és az /ʌ/ bizonyos tekintetben kiegészítik egymást, hiszen előbbi csak hang­súly­ta­lan, utóbbi meg többnyire valamennyire hangsúlyos szótagban fordul csak elő; ráadásul az /ə/ állhat szó végén, az /ʌ/ viszont nem.

Ha azonban e fonémák tényleges kiejtését nézzük, akkor ennek a felosztásnak el­mo­sód­nak a határai. Ahogy az angol magánhangzókról szóló posztban már olvasható volt, a szünet előtti /ə/ és az /ʌ/ kiejtését a legtöbb nyelvjárásban alap­ve­tő­en csak a hangsúly különbözteti meg, és mindkettőt az /ʌ/-t realizáló hang­gal ejtik, bármi is az. Ehhez a kettőshöz a nem r-ejtő nyelvváltozatokban a szü­net előtti /əɹ̣/ fonémakapcsolat is társul, hiszen az /ɹ̣/ diafonéma ez esetben nem ejtődik, így tulajdonképpen a kapcsolat első tagja, az /ə/ kerül a szó vé­gé­re.

• Russia [US ˈɹʌʃʌ; GB ˈɻɐʃɐ] /ˈɹʌʃə/
• umbra [US ˈʌmbɹʌ; GB ˈɐmbɻɐ] /ˈʌmbɹə/
• other [US ˈʌðɹ̩; GB ˈɐðɐ] /ˈʌðəɹ̣ = US ˈʌðəɹ; GB ˈʌðə/

Logikusan adódik a kérdés, hogy ha az /ə/ fonémát úgy ejtik szó végén, mint az /ʌ/-t, akkor miért nem /ʌ/-val jelölik ezt a hangot a fonémikus átírásban is. En­nek több oka is van. Egyrészt, azokban az észak-brit nyelvjárásokban, me­lyek­ben az /ʌ/ fonéma kiejtése megegyezik az /ʊ/-éval (pl. [ɷ]), szintén nyíl­tab­ban, rendszerint [ɤ˕]-ként (lásd később) ejtik a szünet előtti /ə/-t – itt tehát nem esik egybe az /ə/ és az /ʌ/ kiejtése. Másrészt, ha a szóvégi /ə/-t a mon­dat következő szava követi, nem pedig beszédszünet, akkor nem veszi fel az /ʌ/ kiejtését, hanem marad [ə]; ill. az /əɹ̣/ esetén GB-ben mássalhangzóval kezdődő szó előtt [ɜ], magánhangzó előtt pedig [əɻ] lesz.

• Russia helps [US ˈɹʌʃə ˈhEɫps; GB ˈɻɐʃə ˈhEɫps] /ˈɹʌʃə ˈhɛlps/
• umbra moves [US ˈʌmbɹə ˈmʊˑuvz̥; GB ˈɐmbɻə ˈmμˑuvz̥] /ˈʌmbɹə ˈmʊuvz/
• other side [US ˈʌðɹ̩ ˈsaˑɘd; GB ˈɐðɜ ˈsaˑɘd] /ˈʌðəɹ̣ ˈsaɪd/
• other end [US ˈʌðɹ̩ ˈEnd; GB ˈɐðəɻ ˈEnd] /ˈʌðəɹ ˈɛnd/

Sajnos sok nyelvtanulót megtéveszt a szóvégi /ə/ látványa a fonetikusnak vélt (valójában persze csak fonémikus) átírásokban, de nem könnyítik meg a dol­gu­kat azok az írások sem, melyek magyar transzliterációval élve ö-nek tün­te­tik fel ezt a hangot, pl. Shakespeare, ejtsd 'sékszpiö' (sic!).

Hozzáteszem, lehet hallani anyanyelvi beszélőktől is, hogy a szóvégi /ə/-t [ə]-nek ejtik, de ez inkább hiperkorrekciónak tűnik, mint természetes hasz­ná­lat­nak. Több­nyi­re ugyanis azoknál tapasztalható ez a jelenség, akik ismerik a fo­ne­ti­kus át­í­rást, de mivel úgy tudják, az /ə/ kiejtése mindig [ə], ezért szó végén is úgy ejtik. Emiatt sajnos a hangos szótárakkal óvatosnak kell lennünk e te­kin­tet­ben.

Az /ʌ/ realizációi

Az alábbi ábra az /ʌ/ fonéma különböző földrajzi területeken előforduló ki­ej­té­se­it összesíti (a teljesség igénye nélkül), ahol a kék szín az amerikai, a piros a brit nyelvjárásokban hallható változatokat jelöli (a színárnyalatoknak csak a kö­ze­li ill. átfedésben lévő jelek összefolyásának elkerülése a célja). Jól kivehető, hogy a brit variánsok (beleértve az ausztrálokat is) lényegesen nagyobb te­rü­le­ten szóródnak: az egészen nyílt [A] és [a] hangoktól kezdve az [ɐ]-n és az [ʌ]-n ke­resz­tül a meglehetősen zárt [ɷ]-ig terjed a lehetséges realizációk sora, melyek közt nem ritkán ajakkerekítésest is találunk, ahogy az a jobb oldali táblázatból ki­de­rül.

Ehhez képest az amerikai változatok túlnyomó többsége a 3-assal jelölt osz­lop­ra korlátozódik, és azon belül is csak a D és E jelű sorokra, vagyis az [ʌ]-ra és a felette lévő, most jobb híján [ɤ˕]-val (az ábrán elforgatott [ɤ]) jelölt hang kör­nyé­ké­re. Noha Texas egyes részein az /ʌ/ realizációja valóban átcsúszik az [ɜ] hang területére, az ábrát elnézve megállapítható, hogy az [ɜ] igazából csak egy ki­vé­te­les ejtése az /ʌ/-nak, és szó nincs arról, hogy a legjellemzőbb, leg­el­ter­jed­tebb lenne Amerikában.

Ha pedig összevetjük a kék jelölések elhelyezkedését a zölddel jelölt [ə] hang te­rü­le­tével, könnyen beláthatjuk, hogy semmiféle átfedés nincs köztük, ahogy er­re már utaltam a Nádasdy Ádám felvetésére reagáló löncsös posztban is.

Az /ə/ további allofónjai

Azt tehát már láthattuk, hogy az /ə/ szünet előtti allofónja jóval nyíltabb az [ə]-nél, de a fenti ábrán megbújik még két másik allofónja is: a két legzártabb zöld jel, melyek kilógnak az [ə] tartományából.

/ə/ = [ɯ˕]

Az itt most [ɯ˕]-ként jelölt [ɯ] alatti hang, amely az [ɷ] ajakkerekítés nélküli vál­to­za­ta, abban az esetben tűnhet fel, ha mellette valamilyen veláris, vagyis az ínyvitorla közelében képzett hang áll, azaz a [k, g, ŋ, w, ɹ, ɫ] hangok előtt vagy mögött. (Ez az egyik korábbi posztban ismertetett [ɹ˕, ɹ] hangokra is ér­vé­nyes, de a GB-ben használt posztalveoláris [ɻ] hangra nem, hiszen az a fog­me­der mögött képződik.) Használata ugyan nem feltétlenül szükséges, de a szom­szé­dos veláris mássalhangzóhoz szinte automatikusan hasonul a hang, így kü­lö­nö­sebb figyelmet nem igényel. Emiatt a blogomon eddig nem jelöltem ezt az al­lo­fónt, és eztán sem fogom.

• ago [US ɯ˕ˈgσˑɷ; GB ɯ˕ˈgɜˑɷ] /əˈgoʊ/
• akin [ɯ˕ˈkʰɩn] /əˈkɪn/
• ring a bell [US ˈɹɩŋ ɯ˕ˈbEɫ; GB ɻ-] /ˈɹɪŋ əˈbɛl/
• away [ɯ˕ˈwEˑɪ] /əˈweɪ/
• parade [pʰɯ˕ˈɹEˑɪd̥̚; GB pʰəˈɻEˑɪd̥̚] /pəˈɹeɪd/
• you'll be [jɯ˕ɫ ˈbɪˑi] /jəl ˈbɪi/

/ə̣/ = [ɪ]

Ez a hang azokban a nyelvváltozatokban fordulhat elő, melyekben az /ə̣/ dia­fo­né­ma nem azonos az /ɪ/-vel, ugyanakkor a beszélők ódzkodnak attól is, hogy az /ə/-nek feleltessék meg. Ekkor amolyan kompromisszumként választhatják he­lyet­tük az [ɪ]-t, melyet a különféle leírások gyakran a még eggyel zártabb [ɨ] hang­ként szoktak emlegetni.

• roses [US ˈɹσɷzɪz̥, ˈɹσɷzəz̥; GB ˈɻɜɷzɩz̥] /ˈɹoʊzə̣z/
• lifted [US ˈlɩftɪd̥̚, ˈlɩftəd̥̚; GB ˈlɩftɩd̥̚] /ˈlɪftə̣d/