HTML

Mi az IdegenNyelvŐr célja?

A magyarok többsége úgy beszél idegen nyelven, mint Fekete Pákó magyarul… Ez a blog annak szól, aki szeretne valamit tenni azért, hogy beszéde ne feketepákósan hangozzon, amikor idegen nyelven beszél.

Kiejtési felmérés

Bejegyzések

Friss topikok

  • So No: @IdegenNyelvŐr: Az egyik team meetingunkon zajlott le a kovetkezo beszelgetes: Amerikai kollega: ... (2021.01.02. 04:36) Hangsúlyozás és hanglejtés az angolban
  • Stacy11: Elnézést, pontosítom a kérdést, mert azóta elmerültem a korábbi cikkeid olvasgatásában :) Olyan es... (2020.03.25. 22:43) Az angol mássalhangzók — UPDATED
  • Devourius: Igaz nem cot-caught mergerrel kapcsolatos, de volt egy másik allofónbeli változás is a rendszeremb... (2019.02.11. 03:28) A Cot/Caught összeolvadásról
  • Devourius: Lehet oka az is, hogy a blog.hu régen http-linkekkel üzemelt. Most meg https-sel, emiatt nem tudja... (2018.11.16. 07:53) Képességfejlesztés
  • Devourius: @Devourius: közben kiderült, hogy nem mintha csak hallanék svát a Derek, Alexander nevekben, hanem... (2018.06.04. 16:25) Nyelvjárások fonémikus átírása

A német nyelv néhány kiejtési jellemzője

2010.11.28. 08:00 :: IdegenNyelvŐr

Az angol és a spanyol kiejtés bemutatását is megelőzte egy-egy áttekintő le­írás a magyarhoz viszonyított kiejtési eltérésekről, és ez most sem lesz más­ként: a német nyelv kiejtésének vizsgálatát kezdjük néhány általános jel­lem­ző­jé­nek meg­em­lí­té­sé­vel.

A német és az angol is a germán nyelvcsaládba tartozik, így nem meglepő, hogy sok esetben az angolról elmondottak érvényesek a németre is, így több­ször fogok az angolra hivatkozni. Persze a németnek is meg­van­nak a maga sa­já­tos­sá­gai.

A németet 90 milliónál is többen beszélik Európában anyanyelvként, azaz dur­ván másfélszer annyian, mint az angolt vagy a franciát. A nyelvjárásai ki­ej­té­se közt természetesen vannak kisebb-nagyobb eltérések, de ezekre nem fogok ki­tér­ni.

Hehezetes mássalhangzók

A szünet utáni vagy hangsúlyos szótag elején álló zöngétlen zár- és zár-réshangokat hehezettel, azaz egy kísérő /h/-val ejtik a németben is. Ezt csak fonetikus átírásban jelölik egy felső indexbe tett kis h-val: [ʰ], pl. kalt [kʰalt] /kalt/ ’hideg’.

Zöngés és zöngétlen mássalhangzók

A németben is zöngésség (azaz a hangszálak rezgése) szerint párokba lehet ren­dezni az egyébként azonos helyen és módon képzett mássalhangzókat. Mivel azon­ban a zöngések is gyakran rész­le­ges zöngétlenedésen mennek keresztül, így a különbség – egyes nézetek sze­rint – nem is annyira a zöngésségben, mint in­kább a képzés erősségében, az izmok feszességében rej­lik, emiatt létezik egy ún. fortis-lenis kategorizálás is, amelyben az erőteljesebb fortis fe­lel meg a zön­gét­len­nek, a gyengébb lenis pedig a zöngésnek – részben füg­get­le­nül a zön­gés­ség tényleges mértékétől. Én azonban továbbra is maradok a megszokott és köz­ért­he­tő zön­gés-zöngétlen felosztásnál.

Zöngétlen szó- és szótagvég

Arról már beszéltünk, hogy az angolban a szünet előtti zöngés mássalhangzók részlegesen zöngétlenednek, a németben azonban ennél jóval többről van szó: a szavak végén (és gyakran a szótagok vé­gén is) a zöngés-zöngétlen fonéma­pá­rok­nak csak a zöngétlen tagja állhat, amit az íráskép nem feltétlenül tükröz, így pl. a bunt ’színes’ és a Bund ’szövetség’ ejtése meg­egye­zik: /bʊnt/. A zön­gét­len párral nem ren­del­ke­ző fonémák persze állhatnak szó végén is, pl. hell /hɛl/ ’vi­lá­gos’, Sohn /zoːn/ ’vkinek a fia’.

Ha egy szó zöngétlen mássalhangzóra végződik, akkor ezt a tulajdonságát még ak­kor is megtartja, ha utána magánhangzó vagy zöngés mássalhangzó kö­vet­ke­zik, függetlenül attól, hogy a szó egy mondat önálló sza­va­ként vagy egy ­össze­tett szó első tagjaként fordul-e elő, pl.:

  • (das) Kind singt /ˈkɪnt ˈzɪŋt/ ’(a) gyerek énekel’
  • (das) Kind isst /ˈkɪnt ˈɪst/ ’(a) gyerek eszik’
  • Hand /hant/ ’kéz’ – Handball /ˈhantˌbal/ ’kézilabda’
  • Wand /vant/ ’fal’ – Wanduhr /ˈvantˌuːя/ ’falióra’

Ha az alapszóhoz csatolt nyelvtani végződés (ragozás) vagy képző megnöveli a szó­tag­szá­mot, akkor az addigi utolsó hang nagy valószínűséggel az új szótag el­ső hang­já­vá válik, ezért a szótagvégi zöngétlenedés már nem vonatkozhat rá, pl.:

  • kindisch /ˈkɪndɪʃ/ ’gyerekes’, de az alap­szó: Kind /kɪnt/ ’gyerek’
  • gelbes /ˈgɛlbəs/, de a ra­go­zat­lan alak: gelb /gɛlp/ ’sárga’

A szóeleji zön­gés zárhangokat (/b, d, g/) félig zöngétlenítve ejtik szünet ill. zön­gét­len mássalhangzó után, tehát a hang ej­té­se köz­ben kezdenek csak el rezegni a hangszálak, pl. bunt/Bund [b̥ʊnt] /bʊnt/. A zöngétlen zárhangokkal azonban nehéz őket összetéveszteni, mert azokat ilyen helyzetben – ahogy már említettem – mindig hehezettel ejtik, pl. Punkt [pʰʊŋkt] /pʊŋkt/ ’pont’.

Zöngésség szerinti hasonulás

Az angolhoz hasonlóan egy zöngés és egy zöngétlen mássalhangzó ta­lál­ko­zá­sa­kor a németben is a zöngés hang fog részlegesen zöngétlenedni, pl. Halbgott [ˈhalpˌg̊ɔt] /ˈhalpˌgɔt/ ’félisten’, Kraft [kʰʁ̥aft] /kʁaft/ ’erő’.

A német r

A német r pontos képzéséről a következő posztban részletesen lesz szó, ezért most csak az előfordulásával kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet egy fontos eltérésre a brit angolhoz képest. Ahogy arról már esett szó korábban, a brit angolban mássalhangzó ill. szünet előtt egyáltalán nem ejtik az r-et, szó vé­gén pedig csak kötőhangként, ha a következő szó magánhangzóval kezdődik. A német annyiban hasonlít a brit an­gol­ra, hogy a magánhangzó előtti r-eket más­képp ejtik, mint a más­sal­hang­zó előttieket ill. a szóvégieket, melyek azonban – az an­gol­lal szem­ben – soha nem tűnnek el nyomtalanul. Sőt, még kö­tő­hang­ként sem szokott feltűnni a magánhangzó előtti változat.

Unreleased mássalhangzók

Az angollal ellentétben a németben nem szoktak unreleased mássalhangzókat ejteni, tehát a zárhangokat szünet előtt is a rájuk jellemző felpattanó hanggal ej­tik, hehezet nélkül.

Szótagalkotó mássalhangzók

A magyarral szemben a németben nemcsak a magánhangzók, hanem bizonyos más­sal­­hang­zók (rendszerint az /l/, az /n/ és az /m/) is alkothatnak önálló szó­ta­got, azonban lassú, tagolt beszédben ezek bármikor vissza­alakulhatnak egy [ə] és egy nem szótagalkotó [l], [n] vagy [m] szekvenciájára, pl. lesen /ˈleːzn̩/ [ˈleːzn̩, ˈleːzən] ’olvasni’ A szótagalkotó mássalhangzót, ahogy az iménti pél­dá­ból is lát­szik, az alá­ja helyezett apró függőleges vonal jelöli.

A mássalhangzók hossza

A német mássalhangzókra is érvényes az, ami az angolokra: még akkor is csak egyet ejtenek belőlük, ha kettőt írnak (pl.: Hammer ’kalapács’). Hosszan ejtett más­sal­hang­zó­ csak két szó találkozásakor ill. szóösszetételben szokott előállni: pl. unnötig ’szük­ség­te­len’.

A magánhangzók hossza

Az angolban a magán- és kettőshangzók tényleges kiejtési hosszát be­fo­lyá­sol­ja, hogy utá­nuk zöngés vagy zöngétlen mássalhangzó következik-e, a né­met­ben azonban ez a jelenség nem tapasztalható.

A hosszú magánhangzók ugyan megrövidülhetnek, de ez csak az össze­tett sza­vak jellemzője: a szóösszetétel második elemének főhangsúlyos szó­tag­já­nak hosszú hang­ja rendszerint megrövidül, miközben a szótag hangsúlya má­sod­la­gos­sá mérséklődik, pl. külön-külön: Bahn [ˈb̥aːn] /baːn/ ’pálya, vasút’, ill. Hof [ˈhoːf] /hoːf/ ’udvar’ de össze­té­tel­ként: Bahnhof [ˈb̥aːnˌhoˑf] /ˈbaːnˌhoːf/ ’pá­lya­ud­var’.

A német szóhangsúly

A magyarhoz hasonlóan a német is előszeretettel teszi a szavak főhangsúlyát az első szótagra, ugyanakkor pl. a nem elváló prefixumok hangsúlytalanul állnak a szavak elején: Gefühl /gəˈfyːl/ ’érzés, érzelem’.

Az idegen eredetű szavak hangsúlyozását azonban rendszerint megtartják, pl.:

  • Akademie /akadeˈmiː/ ’akadémia’
  • Akazie /aˈkaːʦjə/ ’akác’
  • Hotel /hoˈtɛl/ ’szálloda’
  • Melone /məˈloːnə/ ’dinnye’
  • Pommes frites /pɔmˈfʁɪt/ ’ha­sáb­bur­go­nya’
  • Soldat /zɔlˈdaːt/ ’katona’

Néhány szó a német helyesírásról

Bár a poszt, ahogy az egész blog, a kiejtésről szól, de a német írás egy-két jel­lem­ző­jét fontosnak érzem megemlíteni.

ss—ß—β

A német ábécé unikuma az ß betű, mely feltehetően a hajdani sz, vagy gót­be­tű­sen inkább ſʒ összeforrásából alakult ki, és még véletlenül sem tévesztendő össze a gö­rög bétával: ß ≠ β. A német elnevezés, az Eszett (magyarosan: „esz­cet”), az ere­de­ti s+z írásmód emlékét őrzi. Hívják egyébként scharfes S-nek is (ma­gya­ro­san: „sárfesz esz”).

A németben – az angolhoz hasonlóan – a kettőzött mássalhangzó, így az ss is, legtöbbször az azt megelőző magánhangzó rövidségét jelzi, az ß azonban szimpla más­sal­hang­zó­nak számít, tehát az előtte álló magánhangzónak hosszú­nak kell lennie. Ezt a hanghosszúságbeli eltérést az 1996-os német helyesírási reform előtt nem min­dig tükrözte az íráskép, így pl. a rövid /ʊ/-val ejtett Nuss-t is Nuß-nak írták, mint­ha a valóban hosszú /uː/-s Fuß-szal rímelt volna.

Ebbe a logikába azonban belerondít az, hogy ha nem áll rendelkezésre az ß ka­rak­ter, akkor lehet helyette ss-t is írni, így pl. a groß helyett a gross is el­fo­gad­ha­tó. (Egy csupa nagybetűs szóban is rendszerint SS áll helyette.) Ez a ka­rak­ter egyébként legegyszerűbben az Alt Gr + Á bil­len­tyű­kom­bi­ná­ció­val csal­hat­ó elő Windows alatt és magyar billentyűzetkiosztás esetén.

ä—ae, ö—oe, ü—ue

Ahogy az ß helyett lehet ss-t írni, úgy az umlautos ä, ö, ü helyett is írható ae, oe ill. ue. Ez tulajdonképpen egy elég kézenfekvő áthidalás, hiszen a betűk fö­löt­ti két pont ere­de­ti­leg is egy kis e betű volt, amellyel azt fejezik ki, hogy a há­tul képzett han­gok helyett az elöl képzett, azonos hosszúsággal és zártsággal ej­tett pár­jai­kat ejtik, pl. /oː/ he­lyett /øː/-t (SohnSöhne/Soehne), /ɔ/ he­lyett /œ/-t (VolkVölker/Voelker). Er­re az átírásra vezethető vissza a német Böing név­ből szár­ma­zó Boeing el­ne­ve­zés is, melynek an­gol ki­ej­té­se: /ˈboʊɪŋ/.

Magyar billentyűzettel az Alt Gr + A megnyomásával az ä-t, az Alt Gr + E kom­bi­ná­ció­val pedig a nagy változatát, az Ä-t tudjuk könnyen begépelni pl. Lothar Matthäus nevében.

Főnevek

A német helyesírás egyik jellegzetessége, hogy a főneveket – legyen szó tu­laj­don­név­ről vagy köznévről – nagybetűvel írják, ahogy arra számos példát lát­hat­tunk a poszt során.

Ennyit röviden a német kiejtés általános jellemzőiről, legközelebb pedig meg­vizs­gál­juk a német beszédhangokat.

20 komment

Címkék: német helyesírás kiejtés fonetika hangtan zöngétlenedés unreleased zárhang

A bejegyzés trackback címe:

https://idegennyelvor.blog.hu/api/trackback/id/tr472477295

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2010.11.30. 14:54:39

Igaz az angol szóláncolásnak most jobban örültem volna, de jó látni, hogy haladsz a házival :-) Bevezetőnek jó lesz ez. Már várom az egyes hangok táblázatos leírását. Főleg ami az "r" és "e" hangokat illeti.

Az angollal való összevetés szerintem célszerűtlen és zavaró. A német nem angol és kész. Ha van hasonlóság, azt akkor is a véletlen művének kell betudni a nyelvtanulónak, ha nem az. Különben csak keveredik a két nyelv.

paraszthajszal 2010.11.30. 17:21:57

@Devourius: A nyelvtanuló szempontja egy dolog, de azért a német is, az angol is eredendően "germán" nyelv, tehát elvileg közelebbi rokonságban állnak egymással, mint mondjuk a magyar és az angol.

Mindkettőben a zöngétlen szótagkezdő mássalhangzók hehezetesek [de pl. a szintén germán nyelv svédben is], hasonló a zöngésség szerinti hasonulás, illetve a szótagalkotó szonoránsok (l, m, n) szerepe is [amelyeket olykor ejteni, meg elemezni is szoktak svával meg anélkül].

Nyilván a nyelvészeket érdekelhetik ezek a hasonlóságok, ha az egyszeri nyelvtanulónak nem említik, azt csak taktikai okokból [nem] teszik.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2010.11.30. 21:16:41

Igen, az angol is germán nyelv, sok a hasonlóság a némettel, svéddel, dánnal, hollanddal, stb. Ezért is utaltam rá, hogy a hasonlóságok nem a véletlen művei, de ez csak germanisztikával foglalkozó nyelvészeknek érdekes.

Lehet tévedek, de ez a blog szerintem inkább a nyelvtanulókat hivatott segíteni, olyanokat, akik el szeretnék kerülni a Fekete Pákó effektust. Ők pedig általában nem nyelvészek.

paraszthajszal 2010.11.30. 23:17:23

@Devourius: Jó, egy nyelvész persze biztos nem idejár művelődni, hanem a megfelelő szakkönyvet veszi elő, de szerintem a nyelvtanulóknak sem olyan nagy baj, ha tudják "hova tenni" az adott nyelvet. :-)

A magyar nyelvtanulóknál viszont szerintem inkább az a nagyobb veszély, hogy a hangzókészletet ill. fonotaktikai szabályokat a saját anyanyelvükből próbálják átemelni, akkor meg már nem baj, ha rámutatunk, hogy valamely sajátosságban [sőt, lehet, hogy több sajátosságban] inkább "máshoz" (mondjuk az általuk már esetleg magasabb szinten beszélt angolhoz) kellene kötniük a németet.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2010.12.01. 19:13:46

Az "egy nyelvész persze biztos nem idejár művelődni" kicsit erős. Tényleg jó ez a blog. Ahogy a magyar felsőoktatást ismerem, néhány "nyelvész"-re is igen ráférne a tanulmányozása. A lényeg mégis az, hogy a fő célközönség nem ők. Szerintem.

Abban teljesen igazad van, hogy a saját anyanyelvből sem szabad átvenni. Összehasonlításnak viszont mindenképp jó az anyanyelv, míg egy 3. idegennyelv bevonása az összevetésbe már zavaró többletinformáció (lehet). Mindegy, nem akartam ebből vitát, csak segítő megjegyzésnek szántam ezt a felvetést.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.06.15. 17:47:41

A német szótagolásról nem találok anyagot. Mindenhol csak az elválasztást tárgyalják. Németben szükségszerűen egybeesik a kettő?

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2011.06.17. 21:36:13

@Devourius: Őszintén szólva sosem foglalkoztam közelebbről sem a német szótagolással, sem az elválasztással (most meg az angol szótagolással foglalkozom ;) ), így a kettő viszonyáról sem tudok semmi biztosat sem mondani…

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.06.18. 15:58:32

Szégyelld magad :-) Majd bemószerollak Caneparinál jól :D

Amúgy csak kérdeztem. A többiek is segíthetnek. Egy link is elég, ha megfelelő oldalra mutat.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.12.21. 09:13:34

Idegennyelvőrünk megrovásban részesül. Nem hívta fel a figyelmet kifejezetten, hogy a németben a szóvégi zöngétlenedés a szótagvégeken is fennáll. Erre csak a cikk egyik alcíme utal homályosan : |

Aztán ez még kiegészül azzal, hogy nem mindig tudni, hol van szótaghatár. Akárhogy keresek rá a német szótagolásra, minden oldal azzal a nyüves elválasztással foglalkozik : (

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.02.06. 08:49:48

Találtam végre szótagolással foglalkozó cikkeket. Hirtelen szótagolási bőségzavarban találom magam.

Ott van a szonoritási elv ({/p/ /t/ /k/} < {/b/ /d/ /g/} < {/s/ /f/ /ch/} < {/m/ /n/ /ng/} < {/r/ /l/} < {/j/ /w/} < {/i/ /u/} < {/o/ /e/} < /a/), amit a német sokkal kevesebbszer hág át, mint az angol. Állítólag.

Aztán ott van a hagyományos, gyakorlati szótagolás (a legutolsó msh-ót, ha van ilyen, a következő szótagba visszük; szavakat összetételi elemek határán szótagoljuk; a több betűvel írt, de egy hangot jelentű betűcsoportot együtt kezeljük; diftongusokat szintén nem szótagoljuk szét).

Kérdésem az utóbbihoz kapcsolódik. Az egyik oldal, de csak az, megemlíti ugyanis, hogy ha írásban duplázott msh. fordul elő (pl. rennen), akkor hiába csak egyet ejtünk, a két n-t külön szótagoljuk. Szerintem ez baromság, ha csak egyet ejtünk, akkor nem kerülhetnek mindkét szótagba. Mit gondolsz erről INyŐ?

Úgy vettem észre, hogy a németeknél nagy a zavar ezen a téren. Eleve volt egy bonyás helyesírásuk, bonyás, de használható elválasztással, azzal szenvedtek hosszú évekig. Aztán újabban megreformálták, egyszerűsítették az elválasztást, így gyakorlatilag két rendszer él egymás mellett. Hiába csak az utóbbi a helyes, sok emberben a régi rögződött be. Aztán nem elég az embereknek ez a kavar, a fonológiai-fonetikai szótagolást még össze is keverik a helyesírással-elválasztással, sajnos a nyelvészek nagy része, és a legtöbb nyelvtanár is.

Persze ez a probléma az angol esetében is megvan, az angol elválasztás rendszerezhetetlen (sokszor a SZÓTÁR szerint válasszuk el az adott szót, azért, mert CSAK). A szótagolást viszont nem keverik össze az elválasztással, és szótagolásra egész elfogadható, használható módszereket publikáltak. Nem értem, hogy 90 millió sváb erre miért nem képes.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.02.08. 13:50:26

@Devourius: Az a szótagolás, ami az írásképet figyelembe veszi, nem lehet fonetikai szótagolás, legfeljebb fonológiai. Az, hogy egy hangot milyen betűkombinációval jelölünk, tök lényegtelen fonetikai szempontból. Legalábbis annak kéne lennie.
Persze ha tense/lax szembenállásról van szó, akkor fonológiailag meg lehet magyarázni, hogy a rennen első n betűje igenis az első szótag végén lévő /n/-t jelöli (hiszen a lax /ɛ/ miatt zárt szótagnak kell lennie), ugyanakkor a második szótag is /n/-nel kezdődik, így mindkettőre szükség van…
De ettől még fonetikailag [ˈʁɛ-nn̩].

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.02.09. 07:36:35

@IdegenNyelvŐr: nagyon keverik az elválasztással. Akkor úgy látod, ahogy én is gondoltam: re-nen.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.02.25. 20:58:39

Közben kiderült, hogy ez a duplázott magánhangzós dolog, ami elsőre is hülyeségnek tűnt, tényleg valótlan. Máshol nem említik.

Amiért írok: egyszerűen nem tudom kideríteni, hogy van-e átszótagolás a németben.

Hangsúlyos magánhangzó szerintem nem szótagolódik át, de hangsúlytalan szótagnál a franc tudja. INyŐ írta, hogy germán nyelvekre nem jellemző. Egy publikációt találtam (angolul rákeresve), amelyik azt állította, hogy a németben nincs átszótagolás, de nem volt meggyőző. Azt sem tudom, hogyan keressek rá németül, hogy van a connected speech és a resyllabification, nem ismerem a német nyelvészeti szakzsargont, csak az alap kifejezéseket. Próbáltam a verbundene Rede és wiederlautieren, Silbe wiederaufgliedern, de semmi használhatót nem hoz a gúgl.

Lehet az ELTE-n kéne megkeresnem valakit, azon belül is a germanisztikán. Próbáltam Phídör barátom seas3-as fórumát, vannak nem angolos nyelvészeti topikok is, de frankón lezárták a regisztrációt, még a rejtett linkes, seas3.elte.hu/nyelveszforum/ucp.php?mode=register cselem is zátonyra futott. Caneparira is gondoltam, befoghatnám magát a mestert is a mókuskerékbe, de szerintem amennyire be van zárkózva az elefántcsonttortnyába, szóba sem állna egy hozzám hasonló egység sugarú laikussal.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.02.26. 00:29:27

@Devourius: Alapvetően nincs átszótagolás, hiszen a /V/-vel kezdődő szavakat gyakorta [ʔV]-ként ejtik, a glottal stop meg ugye megakadályozza az átszótagolást.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.02.26. 07:03:23

Kösz. Közben találtam még 2 publikációt angolul. Ezek azt írják, hogy a németben nincs átszótagolás, nem hogy hangsúlytalan szótagok vagy szavak között, de morfémák között sem. Egyik ugyanazt írja, mint te, magánhangzóval kezdődő szótag elé így ilyenkor beszúródik a glottal stop. Ebből eszembe jutott az, hogy folyékony szövegben nem csak a szótag eleji glottal stopokat, de szótagvégi zöngétlenedést kell nézni, ha ezek megvannak, nincs átszótagolás. Eddig rossz szempontokat figyeltem élő szövegben.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.02.26. 11:40:59

Feljött néhány másik cikk a Resyllabieren keresőszóra. Volt olyan találat, ahol kimondták, hogy az osztrák és svájci németben lehet átszótagolás, de a szabvány németben a glottal stop megakadályozza. A többi cikkben ezt egyértelműen nem mondták ki, de utaltak a morfémahatáron lévő glottal stopra, és megállapították, hogy a franciában található átszótagolódás a franciául tanuló német anyanyelvűeknek gondot okoz. Szintén felhívják a figyelmet, hogy a spanyolban is átszótagolás van, ezért adja magát, hogy a németben nem így van, különben nem hívnák rá fel külön a németek a figyelmet.

Végül jobb is ez így, hogy nincs átszótagolás, kevesebb dologra kell figyelni, legfeljebb elvétve néhány extra glottal stopra. Azt hiszem, ezzel kb. lezártam a német nyelv rejtélyeit, már csak néhány apróbb hasonulási jelenség maradt ki.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.02.26. 11:54:44

Két megjegyzést kihagytam, nehogy a hiányos információk félrevigyék, aki esetleg mégis olvassa még ezt a blogot.

Természetesen van átszótagolás a ragozásnál, szóképzőknél, mint ahogy INyŐ is írta: pl. Kind -> Kin.der, kin.disch. Ez az átszótagolós esetkör ráadásul kötelező.

Illetve lehetséges átszótagolás a következő típusokban: he!.rein, he!.rauf, he!.rauskommen, de ebben az esetkörben nem kötelező.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.02.27. 11:00:23

Most látom, hogy Canepari is írt a fentiekről, a német glottal stoppos részben. Haragszok rá, mert semmit nem nevez a nevén, nem magyaráz, odavet fölényesen pár dolgot, aztán silabizálja ki az ember, ahogy tudja. Azt értem, hogy nem laikusoknak írta a könyveit, de azért egy plusz átszótagolás szó a fejezetcímben nem jelentett volna nagy szentségtörést.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.05.19. 09:12:00

Lenne itt valami. A szavak másodlagos hangsúlyait a német szótárak nem jelölik. Honnan lehet kitalálni?

Arra rájöttem, hogy olyan szóelemek, amelyek egymagukban főhangsúlyosak lennének, másodlagos hangsúlyt kapnak hosszabb szavakban. Az is világos, hogy olyan szóelemek, amelyek egymagukban sem lennének hangsúlyosak (pl. hangsúlytalan igekötők), nem kapnak másodlagos hangsúlyt. Canepari ír néhány szóképzőt (pl. -keit), amelyek harmadlagos hangsúlyt kapnak.

Viszont ha vesszük a Hospiˈtal szót, ott az elejéről nem lehet eldönteni, hogy kap-e másodlagos hangsúlyt. A szótagszám miatt kéne kapnia, de messze nem biztos. A spanˈtan szó elején ezzel szemben tippem szerint másodlagos hangsúly. Hogy lehet döntésre vinni a dolgot?

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.05.19. 11:20:18

* A sponˈtan szó elején ezzel szemben tippem szerint nincs másodlagos hangsúly.
 
süti beállítások módosítása