HTML

Mi az IdegenNyelvŐr célja?

A magyarok többsége úgy beszél idegen nyelven, mint Fekete Pákó magyarul… Ez a blog annak szól, aki szeretne valamit tenni azért, hogy beszéde ne feketepákósan hangozzon, amikor idegen nyelven beszél.

Kiejtési felmérés

Bejegyzések

Friss topikok

  • So No: @IdegenNyelvŐr: Az egyik team meetingunkon zajlott le a kovetkezo beszelgetes: Amerikai kollega: ... (2021.01.02. 04:36) Hangsúlyozás és hanglejtés az angolban
  • Stacy11: Elnézést, pontosítom a kérdést, mert azóta elmerültem a korábbi cikkeid olvasgatásában :) Olyan es... (2020.03.25. 22:43) Az angol mássalhangzók — UPDATED
  • Devourius: Igaz nem cot-caught mergerrel kapcsolatos, de volt egy másik allofónbeli változás is a rendszeremb... (2019.02.11. 03:28) A Cot/Caught összeolvadásról
  • Devourius: Lehet oka az is, hogy a blog.hu régen http-linkekkel üzemelt. Most meg https-sel, emiatt nem tudja... (2018.11.16. 07:53) Képességfejlesztés
  • Devourius: @Devourius: közben kiderült, hogy nem mintha csak hallanék svát a Derek, Alexander nevekben, hanem... (2018.06.04. 16:25) Nyelvjárások fonémikus átírása

Nyúlások és rövidülések az angolban

2012.04.08. 08:30 :: IdegenNyelvŐr

Arról már a legelső posztok egyikében is esett szó, hogy az angol hangsúlyos magánhangzói megnyúlnak vagy megrövidülnek attól függően, hogy zöngés vagy zöngétlen mássalhangzó áll-e utánuk. Akkor azonban nem kerültek szóba azok a más­sal­hang­zók, melyeknek csak zöngés változatuk van, pedig érdekes je­len­sé­get figyelhetünk meg velük kapcsolatban. És választ keresünk arra a kérdésre is, hogy mi van akkor, ha nem egy, hanem több mássalhangzó kö­ve­ti a ma­gán­hang­zót.

Azt tehát korábbról már tudjuk, hogy bizonyos esetekben a rövid magán­hang­zók zöngés mássalhangzó előtt kissé megnyúlnak, a hosszúak ill. a ket­tős­hang­zók pedig zöngétlen mássalhangzók előtt némileg megrövidülnek. Ez a szabály azon­ban csak azokra a mássalhangzókra igaz, melyek zöngés-zöngétlen párokba ren­de­ződ­nek: /p-b; t-d; k-g; ʧ-ʤ; ʃ-ʒ; s-z; f-v; θ-ð/. 

  • back [bæk̚] /bæk/
  • bag [bæˑg̊̚] /bæg/
  • race [ɹ̮Eɪs] /ɹeɪs/
  • raise [ɹ̮Eˑɪz̥] /ɹeɪz/

A párokba nem rendezhető fonémák, azaz a /m, n, ŋ, l/, viszont némileg ki­lóg­nak a sorból. (A /j, w, h/ fonémák szó ill. szótag végén nem fordulnak elő, így eb­ben a témában nem kell velük foglalkoznunk.)

A magánhangzó utáni /m, n, ŋ, l/ esete

Ezek a zöngés hangok csak a rövid mássalhangzók egy részét követően okoz­nak eltérő viselkedést. Az /ʌ, ɛ, ɪ, ʊ/ hangok után ugyanis ők maguk nyúlhatnak meg, nem pedig az előttük álló magánhangzó – mint ahogy azt más zöngés más­sal­hang­zó előtt várnánk. Amennyiben megnyúlnak, annak mértéke változó lehet, de rendszerint másfél-kétszeres szokott lenni, amit [ˑ] ill. [ː] jelöl. (Az egy­sze­rű­ség kedvéért én itt most csak a [ː] jelölést használom.)

  • sum [sʌmː] /sʌm/
  • pen [pʰEnː] /pɛn/
  • sing [sɩŋː] /sɪŋ/
  • pull [pʰɷɫː] /pʊl/

Az /US ɑ; GB ɒ/ és az /æ/ bár rövid fonémák, mégsem „adják át” a megnyúlás jo­gát az említett mássalhangzóknak.

  • con [US kʰɑˑn; GB kʰɒˑn] /US kɑn; GB kɒn/
  • pal [pʰæˑɫ] /pæl/

A hosszú magánhangzóknál és a kettőshangzóknál pedig egységesen ezek hosszabb változata szerepel e mássalhangzók előtt.

  • dawn [US dɔːn; GB dσːn] /dɔːn/
  • same [sEˑɪm] /seɪm/

Eddig nem említettem a /ɹ/ fonémát, pedig annak sincs zöngétlen párja. Ennek két oka van: egyrészt GB-ben nem is ejtik a szóban forgó helyzetben; másrészt US-ben, ahol viszont ejtik, a rövid magánhangzók után eleve szótagalkotóként re­a­li­zál­ják.

  • wear [US wEˑɹ̩; GB wEˑɜ] /US wɛɹ; GB wɛə/

A magánhangzó utáni két vagy több mássalhangzó esete

Ha a magánhangzót (vagy az amerikai szótagalkotó [ɹ̩ː]-t) két vagy több azo­nos zöngésségű mássalhangzó követi, a rövidülési ill. megnyúlási szabályok ugyan­azok lesznek, mintha csak egy mássalhangzó követné – feltéve, hogy az összes mássalhangzó a zöngés-zöngétlen párosok csoportjából kerül ki.

  • backed [bæk̚t] /bækt/
  • bagged [bæˑg̚d̥] /bægd/
  • raced [ɹ̮Eɪst] /ɹeɪst/
  • raised [ɹ̮Eˑɪzd̥] /ɹeɪzd/
  • fists [fɩsts] /fɪsts/
  • feasts [fɪists] /fɪists/
  • hurts [US hɹ̩ˑts; GB hɜˑts] /US hɜːɹts; GB hɜːts/
  • herds [US hɹ̩ːdz̥; GB hɜːdz̥] /US hɜːɹdz; GB hɜːdz/

Abban sincs semmi meglepő, hogy a /ɹ/ is úgy viselkedik, mintha ott sem len­ne, hiszen GB-ben tényleg nincs is ott, így ottléte nem oszt, nem szoroz:

  • scarce [US skEɹ̩s; GB skEɜs] /US skɛɹs; GB skɛəs/
  • scares [US skEˑɹ̩z̥; GB skEˑɜz̥] /US skɛɹz; GB skɛəz/
  • courts [US kʰσˑɹts; GB kʰσˑts] /US kɔːɹts; GB kɔːts/
  • cords [US kʰσːɹdz̥; GB kʰσːdz̥] /US kɔːɹdz; GB kɔːdz/

Ha azonban a mássalhangzócsoport első hangja egy olyan hang, amelynek csak zöngés változata létezik, akkor ez a hang attól függően fog – a magán­hang­zó helyett – megnyúlni, hogy utána zöngés mássalhangzó áll-e:

  • sinks [sɩŋks] /sɪŋks/
  • sings [sɩŋːz̥] /sɪŋz/
  • once [wʌns] /wʌns/
  • ones [wʌnːz̥] /wʌnz/
  • built [bɩɫt̚] /bɪlt/
  • build [bɩɫːd̥ ̚] /bɪld/

Az /US ɑ; GB ɒ/ és az /æ/ ezúttal is szabályosságával lóg ki a sorból, vagyis a csak zöngés változatú mássalhangzók „átlátszóvá” válnak, és a magán­hang­zó nyúlása ill. rövidülése az azt követő hangtól vagy hangoktól függ:

  • ant [ænt̚] /ænt/
  • and [æˑnd̥ ̚] /ænd/

Hosszú magánhangzók ill. kettőshangzók, valamint az amerikai szótagalkotó [ɹ̩ː] esetén úgy szintén:

  • joint [ʤσɘnt̚] /ʤɔɪnt/
  • joined [ʤσˑɘnd̥ ̚] /ʤɔɪnd/
  • colt [kʰσɷɫt̚] /koʊlt/
  • cold [kʰσˑɷɫd̥ ̚] /koʊld/
  • burnt [US bɹ̩ˑnt̚; GB bɜˑnt̚] /US bɜːɹnt; GB bɜːnt/
  • burned [US bɹ̩ːnd̥ ̚; GB bɜːnd̥ ̚] /US bɜːɹnd; GB bɜːnd/

40 komment

Címkék: angol kiejtés fonetika fonéma mássalhangzók hangtan magánhangzók hasonló szavak

A bejegyzés trackback címe:

https://idegennyelvor.blog.hu/api/trackback/id/tr574370635

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.04.08. 10:27:02

Na, nem kellett várni a májusi hosszú hétvégére. Alapos post, értek mindent, így szokásomtól eltérően nem fogok értetlenkedni.

Pályaelhagyó autóversenyző 2012.04.08. 12:08:04

nyusziposzt! hurra! meg, meg, sokat!

El Mexicano (törölt) · http://elmexicano2010.blogspot.com 2012.04.09. 13:02:02

Érdekes jelenség; megjegyzem a latinban is pont így kezdődött a magánhangzó-hosszúság fonológiai megkülönböztető szerepének eltűnése, hogy a hangsúlyos rövid magánhangzók a hangsúly hatására megnyúltak, a hangsúlytalan hosszúak pedig lerövidültek, majd ennek folyományaként – mivel a hangsúly vált elsődleges megkülönböztető szerepűvé – a hangsúlyos magánhangzók úgymond törvényszerű nyúlása is eltűnt (a spanyolban pl. gyakran hosszabb a szóvégi hangsúlytalan magánhangzó, mint az, amelyikre a szóhangsúly esik, főleg a harmadéleseknél, ahol a hangsúlyos magánhangzó amúgy is rövid).

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.04.09. 14:13:12

Már az angolban sincs magánhangzó-hosszúságnak fonológiai megkülönböztető szerepe, de ezzel INyŐ nem ért egyet. Ennek ellenére ebben a cikkben és ennek a cikknek az elején hivatkozott cikkben írtakat érdemes betartani. Megértenek ugyan enélkül is, de kicsit angoltalan lesz tőle a beszéd.

El Mexicano (törölt) · http://elmexicano2010.blogspot.com 2012.04.09. 17:28:44

@Devourius: Szerintem is kell, hogy legyen, hiszen egyébként hogy különböztetnék meg pl. a "this" a "these"-től, vagy a "meat"-et a "meet"-től... Jó, mondjuk a "this"-ben nem [i]-t ejtenek, hanem [ɪ]-t, na de épp azért, mert a rövid [ɪ] áll szemben a hosszú [iː]-vel (a rövid hangok elég sok nyelvben nyíltabbak a hosszú párjuknál, pl. a magyar [o] is nyíltabb az [oː]-nál, csak nem vesszük észre).

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.04.09. 19:28:25

Ha nagyon akarnánk, felírhatnánk egy olyan fonológiai rendszert, amiben csak rövid mgh. fonémák vannak (lásd Webster), de ettől még egy részüknek a realizációja hosszú lenne: /ɪ/ = [ɩ], /ˈi/ = [ɪi], /°i/ = [i] (/°/ = hangsúlytalan).
Én praktikus okokból azt vallom, hogy a legjellemzőbb realizációs jegyeket fejezze ki a fonéma jelölése is, még akkor is, ha ezáltal egynél több tulajdonságuk áll szemben egymással: /ɪ/ = [ɩ], /ˈɪi/ = [ɪi], /°i/ = [i]. Mivel legtöbbször elegendő csak a fonémikus átírás megadása is, pl. szótárban, így hasznos, ha már az is minél pontosabban kifejezi a tényleges kiejtést, és nem fedi el, hogy pl. a "feed" és a "food" nem egy hosszú [iː, uː]-t, hanem egy-egy kettőshangzót tartalmaz.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.04.09. 20:23:49

A "meat"-et a "meet"-től sehogy nem különböztetik meg, mert homofónok a szerencsétlenjei, a franc a pofájukat :-P

A többit jól látod az /i:/ [iɪ] nem az /ɪ/ [ɩ] hosszú alakja, még ha hosszúság szempontjába néha szembe is állítják a kettőt, de minőségileg is eltérőek.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.04.10. 07:48:18

Vége a húsvétnak, ezért mégis csak értetlenkedek egy kört, különben nem lennék én. Ez a nyúlás és rövidülés vonatkozik az [ɜɹ] helyett álló [ɹ̩ː]-re is?

Az utolsó meet-meat-es kommentem elég hülyén jött ki. Mikor megírtam, akkor még nem volt ott a hozzászólásod. Aztán becsuktam a böngészőm, de nem küldtem el. Este, a böngészőt megnyitva, nem frissítette az oldalt, nem látszottak az új kommentjeid, mikor a komment küldésére nyomtam.

Egyébként meg elfelejtettem említeni, hogy a húsvéti tojás = θ. Egy pihent agyú angoltanár fapoénja, amit onnan merített, hogy a θ-nak néhány betűtípusban hullámos a középső vonala :-)

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.04.10. 11:43:31

@Devourius: "Ez a nyúlás és rövidülés vonatkozik az [ɜɹ] helyett álló [ɹ̩ː]-re is?"
Persze, lásd fent hurts/herds, burnt/burned. Bár nincs rá itt példa, de szimpla követő msh-val is: hurt/heard.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.04.10. 15:51:01

Jól van, most már vak is vagyok. Tényleg ott van a példák között (8>

Mr.Moonlight · http://off-shore.blog.hu 2012.04.11. 15:29:20

Csak egy butuska kérdés: Tudja valaki miért nem működik FireFox-ban a hanglejátszás? IE-ben OK.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.04.11. 17:02:43

@Mr.Moonlight: a QuickTime fent van? A Chrome lejátssza a hangmintákat QT nélkül is. IE-t nem tudom, nem használom.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.04.11. 17:44:49

Kicsit reszeltem rajta: most Flash-sel játszom le. Így működik FF, IE, Ch-ban?

El Mexicano (törölt) · http://elmexicano2010.blogspot.com 2012.04.11. 21:11:35

Igen, a FF-ban az a baj, hogy ami az IE-ben természetes, ahhoz ott külön kiegészítőt kell letölteni (és még akkor sem biztos, hogy működik). Többek között ezért nem szeretem a FF-ot. Az IE-nek vannak hibái, amelyek bosszantóak néha, de ezzel együtt használható, a FF lehet, hogy gyorsabb meg jobb, de belőle meg olyan alapdolgok hiányoznak, amelyek nélkül viszont nemcsak bosszantó, de nem is használható... Attól meg meg tudnék őrülni, amikor éppen írom a blogomat FF-ben, és be kell zárnom, hogy megnyithassam IE-ben, mert éppen nem tudja a FF azt, ami kellene (pl. képfelirat hozzáadásánál a sortörést, alap lenne...)

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.04.11. 21:47:02

@ˈɩdəgəɲˌɲEɫvr̩: kösz, ezer hálám. Végre FF alól is tudom hallgatni a hangmintákat, nem kell khroumozni miatta. Ööm és bódottá.

@El Mexicano: intörnet ek szplorörosz júzörosz szégyellosz magadosz :-) 5 percig nem tudom használni, szemem ráng tőle, mintha 20 évet mennék vissza az időben.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.04.11. 21:51:39

Ööö, csak ennél a cikknél flesses. A többit is tervezed átalakítani, INyŐ? Vagy vársz, hogyan alakulnak a tapasztalatok ennél a cikknél?

Mr.Moonlight · http://off-shore.blog.hu 2012.04.12. 00:23:21

Köszönöm, müködik! Tegnap ezt a hibát kaptam: "QuickTime Plug-in crashed"

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.04.15. 16:05:06

Tervezem a többit is, de 100 körüli cikket átírni…
Egyébként hogy fest az újítás IE-vel meg Chrome-mal?

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.04.15. 18:19:21

IE és Chrome alatt is jó Fleshsel. Igaz azok alól a QuickTime-os cikkek is jók.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.04.15. 19:52:47

Ha ki tudod menteni a száz cikk kódját, és lehet külső szövegszerkesztőben cserélni, akkor vannak olyan progik, amelyek körülbelüli (szabályos) kifejezések mentén az összes dokumentumban kicserélik a linkeket QuickTime-osról Flashesre (az előbb sikerült fonetikusan leírni).

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.04.16. 12:30:54

Most nézem, hogy csak az elején írtad át a Playsound függvényt. Ahhoz nem is kell külön trükk, két sor változás az egész minden cikk elején, és még csak nincs is mindegyikben hangminta.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.04.18. 15:16:44

De amiatt a két sor miatt a cikkek 90 %-án végig kell mennem és át kell írnom, egyesével…

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.06.23. 12:17:36

Hogy haladsz a kétsoros átírással?

Amerikai filmekben több esetben hallom, hogy a m/n/ŋ/ɫ megnyúlását nem tartják be, még akkor sem, ha szünet követi az adott szótagot (pl. son). Affektálós RP britben szépen hallani a jelenséget, de GA-es hanganyagokban nem. Mi ennek az oka?

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.06.24. 17:57:41

@Devourius: "Hogy haladsz a kétsoros átírással?" Sehogy :(

Én sem hallom mindig a nyúlást, úgy gondolom, beszélőtől, stílustól és beszédtempótól is függ.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.07.18. 11:15:48

Egy sorozat szinkronizált változatában a Henry névben az n-t hosszan ejtették. Azt hittem, hogy a magyarok hülyék, de az eredeti amerikai hangsávval nézve is, mintha az n tényleg hosszabb lenne. Pedig a rá következő hangsúlytalan szótag miatt nem nyúlhatna meg semmi. Mitől van ez?

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.07.19. 22:57:20

@Devourius: A nazálisok sok nyelvben megnyúlhatnak másik mássalhangzó előtt, így az angolban is, ezért ez nem igazi kivétel a szabály alól.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.07.23. 10:46:35

Ezekről a mássalhangzó előtti és egyéb megnyúlásokról lesz cikk? Vázlatos kommentbe is jöhet, akár egy link is elég.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.07.23. 20:35:37

Azt sem értem, hogy Canepari miért nem szól ezekről, még csak egy fél mondatos, can-es kiszólás erejéig sem.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.07.23. 22:51:17

@Devourius: Nem tervezem, ígérni meg végképp nem fogom…

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.07.24. 08:24:04

Várj, ne már! Még könyvcímet sem tudsz róla írni? Vagy egy link? Egyáltalán a jelenség hivatalos neve? Próbáltam keresni nasal lengthening és nasal gemination kulcsszavakkal, de nem volt értelmes találat.

Annyit megfejtettem, hogy a nazálisok megnyúlásának feltétele az, ami itt a cikkben is le van írva (/ʌ, ɛ, ɪ, ʊ/ után, ha a szótagot nem zárja zöngétlen msh.), csak ez abban különbözik a cikkben leírtaktól, hogy lehet utána hangsúlytalan szótag, de csak mássalhangzóval kezdődő. Viszont gyanítom, hogy az angolban van még egy csomó megnyúlási eset, amiről nem tudok.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.07.24. 08:28:39

Illetve az is világos, hogy a nazálisok megnyúlása opcionális, nem csak a környező szótagoktól és a hangoktól függ (ezek csupán a jelenség lehetőséget adják), hanem a beszélő stílusán is múlik. Tipikusan akkor van az anyanyelviek gyakorlatában megnyúlás, ha hetykén, nagy elánnal ejtenek egy erre alkalmas szótagok.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.07.24. 09:54:45

@Devourius: illetve lehet úgy is, hogy NC-re végződik a szótag, ahol C zöngés, és akkor nem kell a következő szótagnak C-vel kezdődnie.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.07.25. 21:29:10

Őszintén szólva ezzel sosem foglalkoztam, de nem is nagyon olvastam róla, vagy csak már nem emlékszem rá ;) Kutasd ki, azt' publikáld! :)

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.07.26. 17:13:53

Nana, csak ne szemtelenkedjünk, kérem szépen :D A nazális megnyúlással kapcsolatban nem vagyok biztos abban, hogy csak /ʌ, ɛ, ɪ, ʊ/ után fordulna elő. Lehet bármilyen magánhangzó után? Majd fülelek, de ez a A Mester dolga lenne, szóval átutaltatom a fizetése egy részét.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.08.28. 10:27:31

Nagy baj lenne, ha az /ʌ, ɛ, ɪ, ʊ/ utáni nazális/laterális megnyúlást nem alkalmaznám egyáltalán. US anyanyelviektől annyira ritkán hallani csak (hibaezrelékes nagyságrendben), hogy talán még a nyelvkiöltős, interdentális réshangok is gyakoribbak ennél.

Ez a fajta megnyúlás miként van összefüggésben a beszédtempóval? Lassú beszéddel inkább előjön?

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.08.28. 21:33:42

@Devourius: Lassabb tempó mellett ill. szünet előtt, hangsúlyos helyzetben gyakoribb a /N, l/ nyúlása. De olyat is hallani, hogy a /V/-t nyújtják a /C/ helyett, mint bármilyen más zöngés /C/ előtt.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2013.04.11. 18:09:29

Most, hogy a nyesten elkezdtél kísérteni, meg is ragadnám az alkalmat egy kérdéssel.

Semleges amerikaiban szinte kizárólagosan a hosszú magánhangzók megrövidülésével találkozok mostanában, abban az esetben, mikor azok nincsenek nyúlási, tonikus pozícióban.

Tehát az [ɪi]-ből és [iɪ]-ből [i] lesz, az [σɷ]-ból [σ], az [μu]-ból [μ], az [ʊu]/[uʊ]-ból [u], az [σˑ]-ból [σ], az [ɑˑ]-ból [ɑ], az [ɔˑ]-ból [ɔ], valamint az [ɹ̩ˑ]-ből [r̩]. Érdemes ezt átvenni az anyanyelvi természetességet utánozandó?

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2013.04.12. 21:21:17

@IdegenNyelvŐr: nem is a tetszés kérdése, de mintha röviddel természetesebben szólna. Az antimoon oldalán van egy lengyel gyerek, kb. egy szintben vagyunk kiejtésbelileg (helyesebben most már nagyon picit beelőztem), és róla azt mondták az amerikai anyanyelviek, hogy jó-jó, nagyon szép kiejtés, meg sok ponton tényleg nem is lehet megmondani, hogy anyanyelvi-e, de több ponton mégis ki lehet szúrni, és ezek azok a pontok, ahol mesterkéltnek, túl "controlled"-nek titulálták a beszédét. Kiérezték, hogy ezeken a pontokon túl kínosan ügyel, és hibát ugyan nem követ el, de mégsem természetes anyanyelvileg. Úgy érzem, hogy velem is ez a helyzet, és ez a rövidülési átvétel segítene.

Másrészt viszont tartok attól, hogy durván substandard vonást veszek át, amely rontja az eddig fegyelmezetten őrzött semlegességi szintet.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2016.05.15. 16:32:51

Jó visszaolvasni az ilyen régi cikkeket és hozzászólásokat. Röhögök magamon, hogy régen mit össze nem aggódtam azon, hogy semleges maradjon a kiejtésem. Mára már annyira eltértem szinte mindenben ettől az akadémiailag leírt és a Canepari által is lerögzített semlegestől, meg elméleti modellektől, hogy talán már csak 1-2 hasonulást vagy nem hasonulást alkalmazok csak belőle, mást nem is. Így van ez a megnyúlásokkal is. Mivel a modellem nem csak hogy nyugati-parti SoCal/LA kiejtés, hanem abból is az agyontensingelt, southern drawl-szerűen elnyújtogatott idiolektus (sokakat meglep, hogy jé, LA tényleg délen van). Emiatt sok rövid magánhangzó nálam nem csak hogy eleve hosszú fonéma (az /æ/-ből /æː/, az /ɒ/-ból /ɔː/ lesz), hanem allofonok szintjén a prefortis clippinget sem alkalmazom, hanem egyenesen azzal szembemenve ezeket a hosszú fonémákat (főleg az alsó nyelvállással ejtetteket) extra mód elnyújtom nagyon drawlosan, nem foglalkozva azzal, hogy milyen mássalhangzó vagy milyen szótag jön vagy nem jön utána. Ettől fogva a cat nálam nem canIPA[khæt], hanem min. canIPA[ˈkhᴀːːt], de ha épp olyanom van, vagy még hangsúlyosabban ejtem, még jobban kiemelem, mint a mondat leglényegesebb szavát, akkor canIPA[ˈˈkhᴀːːːːt] is lehet belőle, és ugyanez a helyzet a cot-tal: canIPA[ˈ(ˈ)khɑ̮ːː(ːː)t], meg a problem, father, forest, four szavakkal is. Ráadásul pont a brit kiscsibék arcába is így nyomatom, ami azért nekik furcsa, mert ők a hasonló szavakban nem hogy rövid magánhangzót ejtenek, hanem egyenesen ultrarövidet, hiszen a glottal stop még jobban lerövidíti az amúgy is rövid magánhangzót, és így az én ultrahosszú ejtéseim oltári nagy kontrasztban vannak az ultrarövid ejtésekkel. Ráadásul némi elnyújtás lehetséges a rövid magánhangzóknál is (ezt Canepari írja a könyvében az LA-résznél a főhangsúlyos helyzetben zöngés mássalhangzók előtt), de lehetséges minden helyzetben ez is, csak ezt nem alkalmazom annyira intenzíven, ettől függetlenül a kit-ből is csinálok canIPA[ˈ(ˈ)khɘː(ː)t]-et, igaz ehhez az kell, hogy a mondatban is olyan helyre jöjjön ki, hogy nagyobb elán essen rá.

Nagyon királyul hangzanak ezek a szétnyújtogatott magánhangzós ejtések, olyan lelazult, menő lesz tőle a beszéd, ha pedig igényes beszéddel, szép hanglejtéssel párosul, akkor akár műveltnek is hangzik, kicsit hajazva ezen a ponton a hagyományos RP-re, amely a magánhangzókat egyes helyzetekben hosszabban ejtette, igaz nem ennyire hosszan, de azért lényegesen hosszabban, mint sok brit, britszerű nyelvjárás. Plusz az ember beszédét egyedivé, könnyen megjegyezhetővé teszi.

Egyedül egy veszélye van ennek a brutális mértékű elnyújtásnak, ha nagyon túlzásba viszi az ember, akkor tönkreteheti, leppegővé teheti a beszédritmust, szóval azért tudni kell vele bánni, gyakorolni, szokni kell a használatát. Nagyon bosszant, hogy erre régen nem mozdultam rá, el voltam varázsolódva ezzel az akadémiai és semleges, tankönyvízű műakcentusokkal, amik nem csak unalmasan hangzanak, hanem elejét veszik, hogy a beszéd, nyelvtanulás is élmény, szórakoztató legyen. Színesebb kiejtéssel még a nagyon egyszerű, nagyon alapfokú szövegek is sokkal poénosabban, szórakoztatóbban hangzanak.
 
süti beállítások módosítása