UPDATE (2010-02-07, 14.15): Átalakítottam az /ɹ/ előtti magánhangzók leírását (/ə, ɛ, ɪ, ʊ, aɪ, aʊ/ + /ɹ/), melyek nem külön fejezetben, hanem közvetlenül az adott hang után szerepelnek. (A fonetikus átírásokban szereplő [V] a szóban következő magán- vagy kettőshangzót jelöli – a hangmintákban [i]-t.)
Az angol magánhangzók között vannak ún. tiszta magánhangzók, melyek ejtése során a nyelv végig egy bizonyos helyzetben van, és vannak kettős- ill. hármashangzók, melyek ejtése során a nyelv kettő ill. három magánhangzó helyzetét veszi fel egymás után. Fontos szem előtt tartanunk, hogy a kettős- és hármashangzók egyetlen szótagot alkotnak, ezért ügyelnünk kell arra, hogy csak az első hangjukat ejtsük erőteljesebben, a többit ne formáljuk meg önállóan. Kettőshangzó előfordul néhány (idegen eredetű) magyar szóban is, pl. a Kaukázus szavunk "au"-val jelölt két hangját eltérően ejtjük az aukció szavunk "au"-val jelölt kettőshangzójától.
A következőkben a két fő nyelvjáráscsalád (US és GB) jellemző beszédhangjait fogom ismertetni – a többi nyelvjárás (pl. ausztrál, dél-afrikai, stb.) jellemző jegyeire nem térek ki. Ebből adódóan a poszt megállapításai is csak az említett két nagy nyelvjáráscsaládra vonatkoznak, így előfordulhat, hogy némely kijelentés esetleg nem helyt álló pl. az ausztrál angol vonatkozásában. Sőt, talán még a helyi US vagy GB dialektusok esetében sem, hiszen az alábbiakban a semleges (azaz helyi jellegzetességektől mentes), "szabványközeli"-nek tartott US és GB nyelvjárás beszédhangjai kerülnek terítékre.
A lentebb következő táblázatok első oszlopában a hivatalos IPA fonémajelölés látható, a második oszlopában pedig az allofónok ill. a ténylegesen kiejtett hangok szerepelnek canIPA jelöléssel, melyről korábban már esett szó, ezért itt csak a táblázatot ismétlem meg. Az IPA jelölések – mint látni fogjuk – arra jók, hogy fonémákat megkülönböztessenek egymástól, de arra nem, hogy a tényleges kiejtést tükrözzék. Használhatóságukat a magyar cs és s betűk viszonyához tudnám hasonlítani: noha a cs-ben is megjelenik az s betű, az mégsem az s hangot jelöli.
![]() |
A helyzetet tovább bonyolítják az allofónok, melyeket – ha azokból egy fonémának több is létezik – a fonéma alsó indexébe rakott számmal jelzek.
Ez a poszt tehát csak az angol magánhangzókról szól, de így is elég terjedelmes, ezért a mássalhangzókat majd a következő posztban fogjuk megvizsgálni.
Tiszta magánhangzók — Monophthongs
Amint egy korábbi posztban megbeszéltük, a magánhangzók képzés helye szerint elöl, középen, és hátul képzett csoportba sorolhatók. Lássuk őket.
Elöl képzett magánhangzók — Front Vowels
/æ/ | [æ ![]() |
Szélesre húzott ajakkal, alsó és elülső nyelvállással ejtett hang. Szó végén nem állhat! bad [bæˑd̥ ̚ ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
/ɛ/ /(e)/ |
[E ![]() |
Háromféleképpen is szokták jelölni: többnyire a magyar e hangra utaló /ɛ ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() A szájüregnek ezen a területén tehát két magyar és két angol magánhangzó osztozik "egymásba fonódva", ezért lényeges, hogy meg tudjuk őket különböztetni egymástól: [æ ≠ ɛ ≠ E ≠ e] ![]() bed [bEˑd̥ ̚ ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
/ɛɹ/US /ɛə/GB |
[Eˑɹ̩]US ![]() [EɹV]US ![]() [Eˑɜ]GB ![]() [EɜɻV]GB ![]() |
(Az /ɛɹ/ hangkapcsolatot ugyan nem tekinthetjük külön fonémának, de érdemes kiemelten foglalkozni vele.) US-ben mássalhangzó előtt vagy szó végén szótagalkotó /ɹ/ hanggal ejtik: [Eˑɹ̩]. Ha azonban magánhangzó követi e hangcsoportot, akkor az /ɹ/ már nem lesz szótagalkotó: [Eɹ]. GB-ben rendszerint egy [E]-ből induló és [ɜ]-ben végződő kettőshangzóként ejtik, bármi is kövesse. hair [US hEˑɹ̩ ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() caring [US ˈkʰEɹɩŋ ![]() ![]() ![]() ![]() |
/ɪ/ | [ɩ ![]() |
Nem teljesen felső, és nem teljesen elülső nyelvállással ejtett hang. Hangzásilag az /i ![]() ![]() hit [hɩt ̚ ![]() ![]() ![]() ![]() |
/ɪɹ/US /ɪə/GB |
[ɪˑɹ̩]US ![]() [ɩɹV]US ![]() [ɩˑɐ]GB ![]() [ɩˑɜ]GB ![]() [ɩəɻV]GB ![]() |
(Az /ɪɹ/ hangkapcsolatot ugyan nem tekinthetjük külön fonémának, de érdemes kiemelten foglalkozni vele.) US-ben mássalhangzó előtt vagy szó végén a szótagalkotó /ɹ/ képzése miatt az /ɪ/ képzése is előbbre csúszik az imént ismertetett [ɩ]-nél: [ɪˑɹ̩]. Ha azonban magánhangzó követi e hangcsoportot, akkor az /ɹ/ már nem lesz szótagalkotó, így az /ɪ/ képzése sem csúszik előbbre: [ɩɹ]. GB-ben rendszerint kettőshangzóként ejtik, mely az [ɩ]-ből indul és megy át valamibe a következő hangtól függően. Szünet előtt többnyire [ɩˑɐ]-nak, /d/ vagy /z/ előtt [ɩˑɜ]-nek, kiejtett /ɹ/ előtt pedig [ɩəɻ]-nek ejtik. Bár itt az [ɩ] szigorúan véve magánhangzó előtt áll, de mivel történelmileg itt mássalhangzó állt (/ɹ/), ezért az [ɩ]-t nem cserélik le /i/-re (lásd a következő /i/ fonémát). hear vagy here [US hɪˑɹ̩ ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() hearing [US ˈhɩɹɩŋ ![]() ![]() ![]() ![]() |
/i/ | [i ![]() ([ɩ ![]() |
Ez egy „jolly joker” jelölés: valójában jelölheti az előbbi [ɩ]-t és a magyar i hosszú vagy rövid változatát is ([i, iː]), de hogy miként ejtik, az területenként és generációnként is változhat. Ez a jelölés csak másik magánhangzó előtt, valamint szó végén kap szerepet. Korábban ezekben a pozíciókban [ɩ]-t ejtettek, de az utóbbi évtizedekben erőteljesen váltják fel a még feljebb és előrébb képzett [i]-vel vagy esetleg [iː]-vel. De még egyszer, mert ez fontos: ez a csere csak másik magánhangzó előtti, valamint szóvégi hangok esetén történik meg, tehát nem arról van szó, hogy egy az egyben megválnak az /ɪ/ fonémától. Így pl. a fifty két magánhangzója tradicionálisan azonos volt, a mai angolban viszont eltérő: fifty korábban: [ˈfɩftɩ ![]() ![]() ![]() ![]() happy korábban: [ˈhæpɩ ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Hátul képzett magánhangzók — Back Vowels
/ɒ/GB (/ɔ/) |
[ɒ ![]() |
(Sok szótárban ezt a hangot /ɔ/-val jelölik) Hangzásilag a magyar a és o közé eső, hátsó, alsó nyelvállással ejtett, ajakkerekítéses hang. Csak GB-ben használják. Szó végén nem állhat! not /nɒt ![]() ![]() ![]() |
/ɑ/US | [ɑ ![]() |
Az előző hang US megfelelője, bár nem minden, ami GB-ben [ɒ] feleltethető meg automatikusan US-ben /ɑ/-nak (lásd az /ɔː/3 fonémát). Képzésében annyiban tér el tőle, hogy nem ajakkerekítéses, egy kicsit előbbre is ejtik. not /nɑt ![]() ![]() ![]() |
/ɑː/ | [ɑː ![]() ([ɑ̮ː]US ![]() |
Az előző hang hosszú változata, ez viszont létezik GB-ben és US-ben is. US-ben azonban lehet kissé ajakkerekítéses is, így emlékeztethet hosszú a-ra (nem á-ra) is, főleg "r" előtt, márpedig rendszerint ott találkozunk
vele, ez alól csak néhány kivétel van. bar /US bɑːɹ ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
/ʌ/1 | [ʌ]US ![]() |
Rövid, ajakszéthúzásos, hátul képzett, középső nyelvállással ejtett, US-re jellemző hang, amely inkább a magyar a hangra, mint az á-ra hasonlít. Az [ʌ] az /ə/2 US allofónjaként is megjelenik, bővebben lásd ott. but [bʌt ̚ ![]() ![]() ![]() ![]() |
/ʌ/2 | [ɐ]GB ![]() |
Csak GB-ben használják ezt a (valójában nem hátul, hanem középen képzett) hangot, ott is csak az 1940-es évek óta, mégpedig az előbbi [ʌ] helyett, mert annál kissé alacsonyabb nyelvállással és előbbre ejtik, így az [ɐ] áll a legközelebb a magyar á ([a ![]() ![]() ![]() but [bɐt ̚ ![]() ![]() ![]() ![]() |
/ʌ/3 | [ʌ̮]US ![]() [ʌ]GB ![]() |
Az /ʌ/ némi ajakkerekítéssel ejtett változata az [ʌ̮] ([ʌ] és alatta egy félkörív), melyet [ɫ] előtt használnak US-ben. GB-ben ilyenkor az [ɐ] helyett az előbbi [ʌ] allofónt használják. skull [US skʌ̮ɫ ![]() ![]() |
/ɔː/1 | [σː ![]() |
Az "r" előtti /ɔː/-t GB-ben és US-ben is ugyanazzal az elég zárt, bár a magyar ó-nál ([o ![]() door [US dσːɹ ![]() ![]() ![]() ![]() |
/ɔː/2 | [ɔː]US ![]() [σː]GB ![]() |
US-ben, ha nem "r" előtt áll, még nyíltabban ([ɔː]), magyar a-hoz közelítően ejtik, egyes US nyelvjárásokban viszont az /ɑ ![]() ![]() bought [US bɔˑt ̚ ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
/ɔː/3 | [ɔː]US ![]() [ɒ]GB ![]() |
Az -off, -oft, -oss, -ost, -og, -ong végződések, valamint a magánhangzó előtti or-, -or-, és -orr- betűcsoportok magánhangzóját US-ben [ɔː]-nak, GB-ben [ɒ]-nak ejtik (hacsak nem rendhagyó, mint pl. a worry). lost [US lɔˑst ̚ ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
/ʊ/ | [ɷ ![]() |
A magyar u-nál ([u ![]() put [pʰɷt ̚ ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
/ʊɹ/US /ʊə/GB |
[ʊˑɹ̩]US ![]() [ɷɹV]US ![]() [ ɹ̩ː]US ![]() [ɷˑɐ]GB ![]() [ɷˑɜ]GB ![]() [ɷəɻV]GB ![]() [σː]GB ![]() |
(Az /ʊɹ/ hangkapcsolatot ugyan nem tekinthetjük külön fonémának, de érdemes kiemelten foglalkozni vele.) US-ben mássalhangzó előtt vagy szó végén a szótagalkotó /ɹ/ képzése miatt az /ʊ/ képzése is hátrébb csúszik az imént ismertetett [ɷ]-nál: [ʊˑɹ̩]. Ha azonban magánhangzó követi e hangcsoportot, akkor az /ɹ/ már nem lesz szótagalkotó, így az /ʊ/ képzése sem csúszik hátrébb: [ɷɹ]. Ritkán és csak bizonyos szavakban szótagalkotó [ ɹ̩ː]-nek is ejthetik. GB-ben rendszerint kettőshangzóként ejtik, mely az [ɷ]-ból indul és megy át valamibe a következő hangtól függően. Szünet előtt többnyire [ɷˑɐ]-nak, /d/ vagy /z/ előtt [ɷˑɜ]-nek, kiejtett /ɹ/ előtt pedig [ɷəɻ]-nek ejtik, ugyanakkor gyakran ejtik (nem csak szünet előtt) ezt a kettőshangzót egyszerűen [σː]-nak. pure [US pʰjʊˑɹ̩ ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() curing [US ˈkʰjɷɹɩŋ ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
/u/ | [μ ![]() [əˌwV] |
Ezt a hangot a magyar u-nál ([u ![]() evaluate [US ɩˈvæljμˌEɪt ̚ ![]() ![]() ![]() |
Középen képzett magánhangzók — Central Vowels
/ə/1 | [ə ![]() |
Ö-re emlékeztető hang, de nem ajakkerekítéses. A legek hangja: egyrészt a „legegyszerűbb” hang, hisz a nyelvünket gyakorlatilag meg sem kell mozdítanunk, csak a szánkat kell kissé kinyitnunk, és a hangszálunkat rezgetnünk. Másrészt a leggyakoribb angol hang, mivel kizárólag hangsúlytalan szótagban fordulhat elő, és miután egy szóban csak egy (hosszú szavakban kettő, nagyon hosszú szavakban esetleg három) hangsúlyos szótag van, ezért a kiejtett szótagok többsége hangsúlytalan, melyek leggyakoribb magánhangzójaként ez a hang jelenik meg. polite /pəˈlaɪt ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
/ə/2 | [ʌ]US ![]() [ɐ]GB ![]() |
Ha szó végén áll, szünet előtt US-ben [ʌ]-nak, GB-ben [ɐ]-nak ejtik. Santa [US ˈsæntʌ ![]() ![]() |
/ə/3 | [ə]US ![]() [ɜ]GB ![]() |
Ha szó végén áll és nem szünet jön, US-ben marad [ə], GB-ben pedig általában [ɜ] lesz. Santa Claus [US ˈsæntə ˈkʰlɔːz̥ ![]() ![]() |
/əɹ/US /ə/GB |
[ɹ̩]US ![]() ([əɹV]US) ![]() [ɐ]GB ![]() [ɜ]GB ![]() [əɻV]GB ![]() |
(Az /əɹ/ hangkapcsolatot ugyan nem tekinthetjük külön fonémának, de érdemes kiemelten foglalkozni vele.) US-ben mássalhangzó előtt vagy szó végén szótagalkotó /ɹ/ hangként ejtik: [ɹ̩]. Ha magánhangzó követi e hangcsoportot, gyakrabban szintén szótagalkotó /ɹ/ hangként ejtik, de ritkábban előfordul [əɹ]-ként is. GB-ben rendszerint valamilyen magánhangzóként ejtik, a következő hangtól függően. Szünet előtt többnyire [ɐ]-nak, /d/ vagy /z/ előtt [ɜ]-nek, kiejtett /ɹ/ előtt pedig [əɻ]-nek ejtik. digger [US ˈdɩgɹ̩̩ ![]() ![]() ![]() ![]() diggers [US ˈdɩgɹ̩̩z̥ ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() answer form [US ˈænsɹ̩ ˈfσːɹm ![]() ![]() ![]() ![]() answer is [US ˈænsɹ̩ɩz̊ ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
/ɜːɹ/US /ɜː/GB (/əː/) |
[ ɹ̩ː]US ![]() [ ɹ̩ˑV]US ![]() [ɜː]GB ![]() [ɜˑɻV]GB ![]() |
(Kétféleképpen is jelölik: pontosabb az /ɜː/ jelölés, hogy hangsúlyozza az
/ə/-től való eltérését, de sok szótárban /əː/-vel jelölik ezt a hangot). US-ben nem önálló fonéma az /ɜː/, hanem csak az /ɹ/ hanggal alkot kapcsolatot: /ɜːɹ/, melyet hosszú, szótagalkotó [ ɹ̩ː]-ként ejtenek. GB-ben mássalhangzó előtt és szünet előtt nem ejtik az /ɹ/ fonémát, ezért ilyen esetekben önállóan is előfordul az /ɜː/. Magánhangzó előtt azonban kiejtik az /ɹ/ fonémát is. Az [ɜː] hang nem ajakkerekítéses, az [ə]-nél kicsit nyíltabb hosszú hang, amely szinte mindig az „r” ejtéséhez (vagy GB-ben nem-ejtéséhez) kötődik. fur [US fɹ̩ː ![]() ![]() ![]() ![]() nurse [US nɹ̩ˑs ![]() ![]() ![]() ![]() furry [US ˈfɹ̩ˑi ![]() ![]() |
(/ɨ/) | [ɨ ![]() |
Zárt, centrális, ajakszéthúzásos hang, tehát az /i/ és az /u/ között félúton van. Az angolban nem önálló fonéma, legfeljebb allofónként jelenhet meg, lásd a következő pontot. |
/ə̣/ (/ɨ/) |
[ə]US ![]() [ɩ]GB ![]() |
Ez is egy „jolly joker” jelölés (/ə/ és alatta egy pont): US-ben rendszerint [ə]-t vagy ritkábban [ɩ]-t vagy [ɨ]-t jelöl, GB-ben pedig általában [ɩ]-t. Sok végződésben is szerepel ez a hang, pl.: -ed (/t/, /d/ végű igék múlt ideje): headed [US ˈhEdəd̥ ̚ ![]() ![]() -es (/s/, /z/ végű igék E/3 alakja): misses [US ˈmɩsəz̥ ![]() ![]() -es (/s/, /z/ végű főnevek többesszáma): guesses [US ˈgEsəz̥ ![]() ![]() -est (melléknevek felsőfokú alakja): biggest [US ˈbɩgəst ̚ ![]() ![]() -ine (ige végződés): examine [US ɩgˈzæmən ![]() ![]() Egyéb: become [US bəˈkʰʌm ![]() ![]() |
Kettőshangzók — Diphthongs
Talán feltűnt, hogy a tiszta magánhangzók között nem szerepelt a feed és food szavakban használt "hosszú í" és "hosszú ú", mégpedig azért nem, mert az angolban – az őket gyakran tiszta magánhangzónak tekintő vélekedéssel szemben – mindketten kettőshangzók, további öt társukkal együtt.
/ɪi/1 (/iː/) |
[ɪi ![]() |
A magyar hosszú í-re hasonlít, bár valójában nagyon szűk (csak apró nyelvmozgással járó) kettőshangzó: elülső nyelvállás mellett a nyelv az [ɪ]-től halad felfelé az [i]-ig. A hangot a szűksége miatt azonban gyakran tiszta magánhangzóként tűntetik
fel (/iː/). A canIPA jelölésekből látszik, hogy az IPA fonémák jelöléseiben szereplő karakterek egyezése ellenére nem ugyanaz a hang szerepel az [ɩ] /ɪ/-ben, mint az [ɪi] /ɪi/-ben, mivel [ɩ] ≠ [ɪ]. heat [hɪit ̚ ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
/ɪi/2 (/iː/) |
[iɪ] | A kettőshangzó két hangjának sorrendje megfordul [ɫ] előtt. feel [fiɪɫ̩ ![]() ![]() ![]() ![]() |
/ʊu/1 (/uː/) |
[ʊu]US ![]() [μu]GB ![]() |
Majdnem megfelel a magyar ú-nak, de egyrészt nem annyira ajakkerekítéses, másrészt az /ɪi/-hez hasonlóan valójában ez is egy szűk kettőshangzó, melynek a GB és US képzése eltér, mert más a kiinduló hangjuk, viszont mindkettő a magyar u-ban végződik. GB-ben (és US-ben /j/ után) az [μ] hangból indulnak ki, emiatt az egész hangnak lesz egy kis ü-s beütése. US-ben pedig (ha nem /j/ után jön) [ʊ]-ból indulnak ki, mely az IPA fonémák jelöléseiben szereplő azonos karakterek ellenére nem egyezik meg az [ɷ] /ʊ/ hanggal, mert annál még hátrébb képzik (az [ʊ] canIPA kódja: 9B). US-ben előfordul, hogy GB mintára képzik ezt a hangot, de GB-ben ritka, hogy az US képzést használnák. A hangot a szűksége miatt gyakran tiszta magánhangzóként tűntetik fel (/uː/). blue [US blʊˑu ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() few [fjμˑu ![]() ![]() ![]() ![]() |
/ʊu/2 (/uː/) |
[uʊ] | A kettőshangzó két hangjának sorrendje megfordul [ɫ] előtt, de itt már nincsen eltérés az US és a GB ejtés között. fool [fuˑʊɫ ![]() ![]() ![]() ![]() |
/aɪ/ | [aɘ ![]() |
Rövid á-val ([a]) kezdődő és [ɘ]-ben (nem [ɪ]-ben, [ɩ]-ben vagy [j]-ben) végződő hang. Az [ɘ]-t – melynek canIPA kódja 1C – ne tévesszük össze az [ə]-vel: az [ɘ] az [e] és az [ə] között van ([e–ɘ–ə]). my [maˑɘ ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
/aɪəɹ/US /aɪə/GB |
[aɘɹ̩]US ![]() [aɘɹV]US ![]() [aɘɐ]GB ![]() [aɘɜ]GB ![]() [aɘəɻV]GB ![]() |
(Az /aɪəɹ/ hangkapcsolatot ugyan nem tekinthetjük külön fonémának, de érdemes kiemelten foglalkozni vele.) US-ben mássalhangzó előtt vagy szó végén szótagalkotó /ɹ/ hanggal ejtik: [aɘɹ̩]. Ha azonban magánhangzó követi e hangcsoportot, akkor az /ɹ/ már nem lesz szótagalkotó: [aɘɹ]. GB-ben rendszerint hármashangzóként ejtik, mely az [aɘ]-ból indul és megy át valamibe a következő hangtól függően. Szünet előtt többnyire [aɘɐ]-nak, /d/ vagy /z/ előtt [aɘɜ]-nek, kiejtett /ɹ/ előtt pedig [aɘəɻ]-nek ejtik. fire [US faɘɹ̩ ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() fire is [US ˈfaɘɹ ɩz̥ ![]() ![]() |
/aʊ/ | [aΩ ![]() |
Rövid á-val ([a]) kezdődő és [Ω]-ban végződő hang. Ez utóbbi hangot az [σ]-nál kissé előrébb képzik, és sokkal inkább emlékeztet o-ra, mint az IPA fonéma jelölésében lévő [ʊ]-ra. A második hang canIPA jelölése egy 180°-kal elforgatott [σ] lenne (8D a kódja a táblázatban), de az sajnos nem található a betűkészletekben, így én a kiskapitális görög ómegát használom helyette az o-ra emlékeztető formája miatt. now [naˑΩ ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
/aʊəɹ/US /aʊə/GB |
[aΩɹ̩]US ![]() [aΩɹV]US ![]() [aΩɐ]GB ![]() [aΩɜ]GB ![]() [aΩəɻV]GB ![]() |
(Az /aʊəɹ/ hangkapcsolatot ugyan nem tekinthetjük külön fonémának, de érdemes kiemelten foglalkozni vele.) US-ben mássalhangzó előtt vagy szó végén szótagalkotó /ɹ/ hanggal ejtik: [aΩɹ̩]. Ha azonban magánhangzó követi e hangcsoportot, akkor az /ɹ/ már nem lesz szótagalkotó: [aΩɹ]. GB-ben rendszerint hármashangzóként ejtik, mely az [aΩ]-ból indul és megy át valamibe a következő hangtól függően. Szünet előtt többnyire [aΩɐ]-nak, /d/ vagy /z/ előtt [aΩɜ]-nek, kiejtett /ɹ/ előtt pedig [aΩəɻ]-nek ejtik. tower [US tʰaΩɹ̩ ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() tower is [US ˈtʰaΩɹ ɩz̥ ![]() ![]() |
/eɪ/ | [Eɪ]US ![]() [Eɪ]GB ![]() |
[E]-vel kezdődő és [ɪ]-ben (nem [ɩ]-ben vagy [j]-ben) végződő hang. Ebben az esetben még a canIPA jelölés sem elég részletes, mert noha ugyanaz a karakter szerepel az [E] és az [Eɪ] kezdőhangjaként is, US-ben mégsem egyezik meg a kiejtett két hang (GB-ben sem, de ott jóval kisebb a különbség). Ha vetünk egy pillantást a canIPA táblázat /E/-vel jelölt (0D kódú) mezőjére, akkor annak az alatta lévő [ɛ ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() day [dEˑɪ ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
/ɔɪ/ | [σɘ ![]() |
[σ]-ból induló és [ɘ]-ben (nem [ɪ]-ben, [ɩ]-ben vagy [j]-ben) végződő hang. Az [ɘ]-t ne tévesszük össze az [ə]-vel: az [ɘ] az [e] és az [ə] között van ([e–ɘ–ə]). boy [bσˑɘ ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
/oʊ/US (/əʊ/GB) |
[σɷ]US ![]() [ɜɷ]GB ![]() [Ωɷ]GB |
US-ben [σ]-ból, GB-ben [ɜ]-ből induló és [ɷ]-ban végződő hang. GB-ben azonban [ɫ] előtt általában [Ωɷ]-nak ejtik. know vagy no [US nσˑɷ ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Röviden ennyit az angol magánhangzókról, legközelebb a mássalhangzók következnek.