HTML

Mi az IdegenNyelvŐr célja?

A magyarok többsége úgy beszél idegen nyelven, mint Fekete Pákó magyarul… Ez a blog annak szól, aki szeretne valamit tenni azért, hogy beszéde ne feketepákósan hangozzon, amikor idegen nyelven beszél.

Kiejtési felmérés

Bejegyzések

Friss topikok

  • So No: @IdegenNyelvŐr: Az egyik team meetingunkon zajlott le a kovetkezo beszelgetes: Amerikai kollega: ... (2021.01.02. 04:36) Hangsúlyozás és hanglejtés az angolban
  • Stacy11: Elnézést, pontosítom a kérdést, mert azóta elmerültem a korábbi cikkeid olvasgatásában :) Olyan es... (2020.03.25. 22:43) Az angol mássalhangzók — UPDATED
  • Devourius: Igaz nem cot-caught mergerrel kapcsolatos, de volt egy másik allofónbeli változás is a rendszeremb... (2019.02.11. 03:28) A Cot/Caught összeolvadásról
  • Devourius: Lehet oka az is, hogy a blog.hu régen http-linkekkel üzemelt. Most meg https-sel, emiatt nem tudja... (2018.11.16. 07:53) Képességfejlesztés
  • Devourius: @Devourius: közben kiderült, hogy nem mintha csak hallanék svát a Derek, Alexander nevekben, hanem... (2018.06.04. 16:25) Nyelvjárások fonémikus átírása

Kettős- és hármashangzók

2012.08.20. 08:00 :: IdegenNyelvŐr

Bár kettőshangzókkal, azaz diftongusokkal szinte a blog minden posztjában ta­lál­koz­hat­tunk, ér­de­mes lesz közelebbről szemügyre vennünk őket és a „nagy­test­vé­re­i­ket”, a hár­mas­hang­zó­kat, azaz a triftongusokat is.

A kettős- ill. hármashangzóknak két fontos ismérve van: egyrészt – nem meg­le­pő módon – két ill. három magánhangzó alkotja őket, másrészt mind a két ill. há­rom hang ugyanahhoz a szótaghoz tartozik. 

Egy kettős- ill. hármashangzónak mindig az első hangja a legerőteljesebb, a második ill. harmadik eleme pedig jóval gyengébb nála. Ennek roppant egyszerű a ma­gya­rá­za­ta: ha nem az első lenne a legerősebben ejtett összetevőjük, akkor a tény­le­ge­sen legerősebb tag hangsúlyosabb lenne nála, a nagyobb hangsúly azon­ban egyúttal új szótagot is kezd, onnantól kezdve viszont felbomlana a ket­tős- ill. hár­mas­hang­zó, és helyettük két önálló szótag maradna csak. Persze az egység akkor is felbomlana, ha bármelyik későbbi elemük kicsit is intenzívebb, pl. mel­lék­hang­sú­lyos, mint az azt megelőző hang. Így például az [ai] vagy az [eu] sza­bá­lyos ket­tős­hang­zó­nak minősül, az [eou] pedig tökéletes hár­mas­hang­zó­nak; az [aˈi] vagy az [eˈu], ill. az [eoˈu] vagy az [ˈeoˌu] azonban nem, mivel ezekben a (mel­lék-)hang­sú­lyos elem új szótagot kezd.

Arra, hogy milyen sorrendben követhetik egymást a magánhangzók, semmilyen meg­kö­tés nincs, így az [ia] pont ugyanannyira helyes diftongus, mint az [ai]; és ha­son­ló­an az [uoe] is épp annyira triftongus, mint az [eou]. A lényeg, hogy mindkettőnek az első elemét ejtjük nagyobb erővel.

Gyakorlatilag azt mondhatjuk, hogy minden egymás melletti magánhangzó au­to­ma­ti­ku­san kettős- ill. hármashangzót alkot egymással, amennyiben in­ten­zi­tás­erő­sö­dés nélkül ejtik őket. Ha megvizsgáljuk a fauna ill. szauna sza­vaink ki­ej­té­sét, mindkettőnél ingadozást tapasztalunk. De míg az előbbit több­nyi­re ket­tős­hang­zó­val ejtjük: [ˈfɒu.nɒ], ritkábban [ˈfɒ.u.nɒ]; addig az utóbbit épp fordítva, rendszerint külön szótagolva: [ˈsɒ.u.nɒ], esetenként diftongussal: [ˈsɒu.nɒ]. Eh­hez hasonlóan a spanyol día ’nap (időszak)’ szót is alapvetően ket­tős­hang­zó­val ej­tik: [ˈdia], de lassabb, tagolt beszédben hallani két önálló ma­gán­hang­zó­val is: [ˈdiˑ.a].

Betűkapcsolatok

Azzal nem árulok el nagy titkot, hogy az a, e, i, o, u betűket is ma­gán­hang­zó­nak nevezzük, annak ellenére, hogy ők maguk nem hangok, csak hangokat jelölő gra­fi­kus elemek – de a kettő közti kapcsolat elég könnyen felismerhető. A ket­tős- és hármashangzók esetében viszont nem ilyen egyszerű a helyzet, hiszen a két vagy három betűből álló karakterláncokat is szokták e nevekkel illetni, pedig az már korántsem olyan egyértelmű, hogy azok ténylegesen diftongus ill. trif­ton­gus hangokat jelölnek. Az olasz aiuto ’segítség’ szó írásképe például három ma­gán­hang­zó­val kezdődik, ugyanakkor a kiejtése [aˈjuːto], azaz nyoma sincs ben­ne triftongusnak, így aztán egyáltalán nem mindegy, hogy valaki fonetikai vagy he­lyes­írá­si értelemben beszél-e kettős- ill. hármashangzókról.

19 komment

Címkék: kiejtés fonetika hangtan magánhangzók

A bejegyzés trackback címe:

https://idegennyelvor.blog.hu/api/trackback/id/tr414720830

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.08.20. 16:38:56

Nem egy izgalmas cikk, de legalább jelzi, hogy Idegennyelvőrünk még él.

A magyarban csak au és eu diftongusok fordul elő? Más nem jut eszembe, csak ez a kettő: faunán és szaunán túlmenően aukció, kaukázus, aurum (bár ez latin szó), egyéb idegen szavak, míg az eu-val csak az Európa ugrik be. Sőt, szerintem ezeket sem ejti minden magyar kettőshangzóval, bár az lehet nem semleges nyelvjárás.

paraszthajszal 2012.08.20. 19:52:02

@Devourius: "A magyarban csak au és eu diftongusok fordul elő?"

Ha a nyelvjárásokat is figyelembe veszed, akkor van több is, nekem is volt olyan tanárom az egyetemen, aki az é-t [ei]-ként, az ő-t meg kb. [øy]-ként ejtette.

A "viselkedésük" miatt egyébként a köznyelvi au/eu-t sem mindig sorolják a diftongusok közé: "Más a helyzet az [αu]~[au], eu diftongussal (autó, bauxit, trauma, kalauz, Európa). Ezek idegen
eredetű szavak, érintett hangjaik az átadó nyelvben (latin, görög) lehettek diftongusok, de csak
bizonyos vélekedések szerint azok a magyarban, mert a tények szerint inkább két
egyeshangzóként viselkednek: szóvégén nem fordul elő egyetlen magánhangzó+u/ü sem, szó elején
is csak latin/görög tövű jövevényszavakban" mnytud.arts.unideb.hu/tananyag/hangtan/hangtan14.pdf

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.08.20. 20:52:41

@paraszthajszal: jéé, te sem vesztél el. Régen láttunk errefelé.

Valóban, tájszólásokban lehetnek diftongusok. Elfelejtettem említeni, hogy mikor én csak úgy nyelveket emlegetek (magyar, német, angol), akkor annak a semleges változataira gondolok. Nyelvjárásokban lehet bármi alapon evidensnek veszem, hogy azokra nem nagyon lehet szabályt húzni, és nem is jelentek ki róluk semmit. Legközelebb igyekszek pontosabb lenni.

Amúgy eszembe jutottál a sixths kapcsán. A ['sɩk ̚st ̚θs] kiejtéséről régebben írtad, hogy ezt a variánst gyötrelem ejtened. Szerintem az a nyitja, hogy ebben a szóban, a k után (hasonulás miatt) csak tisztán dentális hangok jönnek. Nem csak az θ denátlis, hanem az [t] és az [s]-szek is. Ráadásul ennél nem lehet kiölteni a nyelvet a két fogsor közé (interdentálisan), hanem apicodentálisan a felső fogsor mögött (esetleg a felső metszőfogak hegyén) kell ejteni az összes mássalhangzót. Már a középső [s] is tisztán dentális (nyelv hegye nincs felemelve, hogy szokásosan a felső ínyhez terelje a levegőt). Ez az [s] fogsor mögötti (felső metszőfogak hegyén képzett). Következő lépésben zárjuk a rést (a képzés helye NEM változik egy mm-t sem), lesz belőle dentális [t], majd zárfelengedés után kicsit növeljük a rést a pösze [θ]-re (a képzési hely megint csak nem változik), végül újra kicsit növeljük a rést (képzési hely itt sem változik), így lesz dentális [s] (megint csak nincs felemelve a nyelv hegye, így nem terelődik a levegő a felső ínyre, mint normálisan). Tehát bonyolultnak hangzik, de igazából a nyelv alig mozdul el (csak vízszintesen 1-2 mm-t), sorban könnyen kiejthetők ezek a hasonult hangok. Nem szabad benne felemelt nyelvhegyű, normál (magyar, német, angol) [s]-t ejteni, sem normál [t]-t és az [θ] hangnál sem szabad kiölteni a nyelvet, mert akkor tényleg beletörik. Ha mégse menne elsőre, ahogy írtam, érdemes fokozatosan bővítve gyakorolni: sɩk, sɩks, sɩkst, sɩkstθ sɩkstθs.

Az megint más, hogy az utca embere angol nyelvterületen kispórol pár hangot a sixths ejtésénél, de őt majd jól megbírságolja INyŐ... ha majd ráér :D

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.08.20. 21:12:17

Persze a homorganikus [t] kispórolható belőle bírságolás nélkül, de minden más nem megbicsátható.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.08.20. 23:13:39

@Devourius: Valóban nem túl izgalmas, de szükséges, mert előkészíti a terepet a következő posztnak.
Neutron, eufémia, eunuch – nekem ezek egyikében sincs kettőshangzó, ahogy a Kaukázusban sincs. Az augusztusban viszont kettőshangzóm lenne, ha rendszerint nem hosszú a-val ejteném. ;)
Szóval ahogy a poszt végén is írtam, attól hogy valamit diftongussal írnunk, még egyáltalán nem biztos, hogy diftongussal is ejtjük, sőt, még szabályt sem feltétlenül tudunk rá felállítani.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.08.20. 23:41:38

@paraszthajszal: 'A "viselkedésük" miatt' – Más szóval fonológiailag. ;) Fonetikailag viszont kétség nem fér hozzá, hogy bizonyos szavakban diftongust ejt(het)ünk. De a felsoroltak közül nekem pl. a bauxit meg a kalauz háromszótagos.
A linkelt írásnak azért van pár vitatható állítása, pl.:
– "szóvégén nem fordul elő egyetlen magánhangzó+u/ü sem". Vaú?
– "(Európa > Ērópa, autó > ātó), azonban itt inkább a szokatlan m a g á n h a n g z ó - k a p c s o l a t feloldását vélhetjük felfedezni: hanghelyettesítéssel és nem monoftongizációval". Hmm.Tehát a szokatlan kapcsolatot "feloldjuk" a nem kevésbé szokatlan hosszú e-vel ill. hosszú a-val… Meg hogyan lehet hanghelyettesítésnek nevezni, ha olyan hangra cseréljük le, ami eredetileg is szerepelt benne? Szerintem itt sima pótlónyúlás lép fel a törölt második elem helyett (vö. bolt > bót).

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.08.20. 23:43:18

@Devourius: Egyáltalán miért kell bele homorganikus [t]? Hogy ki lehessen spórolni? ;)
Egyébként nem hiszem, hogy nekünk még az angol anyanyelvűeknél is jobban kéne tudnunk angolul. Ha ők a sixths-et six-nek ejtik, akkor annak az az (egyik) helyes kiejtése – nekünk miért ne felelne meg? A cupboard sem cup + board. Tudod: a túlzott következetességről és szabályoskodásról le kell mondanunk, ha az anyanyelvi kiejtés elérése a célunk :)

paraszthajszal 2012.08.21. 17:01:07

@Devourius: Fú, kafa, hogy neked mindez így összejött, de - Inyővel egyetértve - én nem akarok pápább lenni a pápánál, meg aztán a "hatodikak" van annyira ritka szó, hogy inkább a "carrot-radish-hazelnut"-ot gyakoroljam a tükör előtt üres perceimben. Vagy a "heteroszkedaszticitást". :)

@IdegenNyelvŐr: A linkelt cikket nem én írtam, de a vau/miau szerintem "nem igazán számít" (mivel hangutánzó szavak), ha már az angolban sem szoktak csettintőhangokról megemlékezni a "tsk! tsk! tsk!" miatt… A "hosszú e" meg szerintem nem annyira szokatlan, én az e-vitaminban, e-dúrban vagy az ábécében is azt ejtem. :P

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.08.21. 18:25:00

Na, jól le lettem szavazva :( Pedig még engedményeket is tettem :D Egyébként meg nem értek egyet. Ez nem arról szól, hogy Orbánabbak legyünk a Viktornál, hanem ha mennek ezek az extrém szavak, akkor később folyó szövegelés közben nem törik bele a nyelvünk ebbe-abba. Arról nem is beszélve, hogy folyamatos beszédben is kerülhet egymás mellé s + t + θ + s, vagyis legalább jópár hang belőle. Kicsit olyan ez, mint amikor a maratonfutók nem 42,195km-re edzenek, hanem jóval többre, hogy aztán a versenyen már pihenésnek érezzék a távot. Ez a hasonlat megáll a nyelvtanulás tekintetében is, mert bár utóbbi nem verseny, de a többi stimmel rá. A nyelvtörőket sem véletlenül találták ki.

Nyelvőrünk megint következetlen. Múltkor még azt írta, hogy nyugodtan ejtsek minden hangot a clothes-ban és a months-ban, nem affektált ám, á, dehogy. Most meg megdorgál következetesség bűntettéért, ha máshol is beleteszek néhány hangot. Jól nézünk mi ki.

Úgy néz ki, hogy INyŐ kezd elromlani, mert már szinte semmiben nem támogat. Milyen kár, hogy nincs meg a garancialevele, így a szerviz sem veszi be :D Utóbbi időben utoljára az [μu]-k tekintetében értettünk egyet. Különben is haragszok rá, hogy többször lebeszélt a flapesedésre képes US [nt]-k [n]-né egyszerűsítéséről, pedig nagyon jók a tapasztalataim vele, sokkal gördülékenyebben, természetesebben, "anyanyelviesebben" szól. Már vagy egy éve meg kellett volna lépnem. Na mindegy, jobb későn, mint soha. Most ha a hehezetes témán elcsúszik, szépen A Mesterrel kézenfogva áll be a sarokba! Ki hitte volna, hogy a végén még talán lehet inkább Phídörrel leszünk haverok :-)

paraszthajszal 2012.08.22. 16:26:59

@Devourius: "Na, jól le lettem szavazva"

Szerintem itt a kérdés nem a következetességről vagy következetlenségről szól, hanem arról, hogy értelmetlen túlbonyolítani a dolgokat: az anyanyelvi beszélők angolja a minta, amit a nem anyanyelviek követni szeretnének: értelmetlen ebből a mintából purista vagy "logikai" érvek alapján kiszúrni és helytelennek bélyegezni dolgokat.

Ettől természetesen te még nyugodtan használhatod a neked jobban tetsző variációt is, elég ha felismerés szintjén elsajátítod az "egyszerűbb variációt". :P

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.08.22. 17:43:00

Akkor átfogalmazom: azért mert sok hang, és az anyanyelviek nem teszik mind bele, attól még nem lesz nehéz és nem baj, ha mind beleejtjük. Nyilván, akinek nem megy, vagy úgy gondolja, és lányosan megfutamodik, akkor kihagy belőle, az anyanyelvieknek azzal sincs bajuk.

A következetesség külön vitánk INyŐ-vel. Ezen mindig megütközünk. Mindegy, majd megpróbálom legközelebb INyŐ-t megütögetni, és ráolvasom a fejére "úri" gelleresen, hogy "mukodj", hátha nem csak a zseblámpáknál válik be :D

A cikkre visszatérve, el nem tudom képzelni, mi az a téma, amit ez előkészíthet. Illetve akkor ezek szerint nem semleges a magyar kiejtésem, mert én egy csomó szót diftongussal ejtek: Európa, autó, stb.... Talán az idegen nyelvek hatása? Nagyon gáz?

paraszthajszal 2012.08.22. 20:47:15

@Devourius: Nyilván egy anyanyelvinek egy mássalhangzó-torlódás sem lesz nehéz, és bátran ejtik ki azt is, hogy "Strč prst skrz krk.", de ha egy egyszerűbb változat is helyes, akkor nem baj (vagy lányos megfutamodás) az, ha valaki ahhoz ragaszkodik.

Egy anyanyelvi szempontjából az lesz a szokatlan, ha olyasvalamit hagyna ki, amit egy másik anyanyelvi nem -- nyilván egy külföldinek/nyelvtanulónak ezt is elnézik valamilyen szinten, de nem attól lesz valaki jó angolos, ha két helyes verzió közül mindig a bonyolultabbhoz ragaszkodik.

Egyszerűen meg kell érteni, hogy nem mindig van "egy helyes út", létezhet más elfogadható megoldás is, mint ahogy a magyarban is, ejtenek [αu]tóbuszt, [α:]tóbuszt meg esetleg [α.u]tóbuszt is, bár az utóbbi megoldással én nem igazán szoktam találkozni.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.08.22. 23:01:31

@paraszthajszal: Nem gondoltam, hogy te írtad a cikket, csak arra akartam rámutatni, hogy óvatosan kell bánni a kijelentéseivel.
Fonológialilag lehet, hogy nem számít a vaú és a miaú, hiszen pl. a Louvre-t is ki tudjuk ejteni annak ellenére is, hogy a szóvégi /-vɾ/ fonotaktikailag necces a magyarban, de fonetikailag a vaú és a miaú (meg a Haynau) is kettőshangzót tartalmaz – legalábbis én azzal ejtem őket.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.08.22. 23:17:54

@Devourius: Most sem azt mondtam, hogy affektált a [sɩksθs], csak azt, hogy a kitűzött célodat eredményesebben éred el, ha utánzod az anyanyelvieket, mintha mindent a következetességnek rendelsz alá.
Ez áll a /nt/-re is. Ahogy @paraszthajszal: találóan írta: "Egy anyanyelvi szempontjából az lesz a szokatlan, ha olyasvalamit hagyna ki, amit egy másik anyanyelvi nem". Erre van esélyed, ha minden /nt/-ből automatikusan [n]-t csinálsz.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.08.22. 23:19:26

@Devourius: Nem. A linkelt cikk az au/eu _viselkedése_ alapján hoz ítéletet, a viselkedés meg fonológiai szint, vagyis az én olvasatomban a cikk szerint _fonémaként_ nem diftongussal, hanem két önálló magánhangzóval van dolgunk. De adott esetben definiálható olyan szabály, hogy egy /e.u/ realizálódhat [eu]-ként is, ill. ha mégis diftongusnak tartanák, akkor egy /eu/ akár [e.u]-ként is (az au ugyanez pepitában). Szóval igazából nem oszt, nem szoroz, hogy fonológiailag minek tekintik, mert minket beszélőket az kicsit sem érdekel, mert fonetikailag attól függetlenül ejtünk semlegesben is diftongusokat. Bizonyos szavakban a diftongusos ejtés dominál, másokban a kétszótagos, megint másokban meg ingadozik.
Ezt szerintem nemigen lehet egyetlen fonémával vagy fonémakapcsolattal leírni, mert úgy elég nehéz lenne levezetni belőle a tényleges kiejtést, mert a fauna/szauna között nem hinném, hogy bármiféle kontextuális allofón szabályt lehetne találni.

El Mexicano (törölt) · http://elmexicano2010.blogspot.com 2012.08.26. 13:25:08

Hasznos cikk, bár én – mint tudod – nem mindenben értek veled egyet.

A spanyolban éppúgy (nyíló) diftongusnak számítanak az ia, ie, io, iu, ua, ue, ui, uo csoportok, amelyeknek a második tagja a szótagalkotó magánhangzó, a spanyol triftongusokra pedig szintén nem igaz, amit írsz, mert ezeknél is a középső magánhangzó alkotja a szótagot, a két szélsőt félhangzónak vagy marginális magánhangzónak nevezik a spanyol fonetikusok. Ezzel szemben pl. a día, dúo, río szavak magánhangzói külön szótagokhoz tartoznak.

Tudom, hogy te ebben egy egészen különleges álláspontot képviselsz, amit sajnos a spanyol fonetikusok nem osztanak, épp ezért nem is szeretnék további vitába bocsátkozni, mert igazából nem engem kellene erről meggyőzni. :)

paraszthajszal 2012.08.28. 16:54:43

@IdegenNyelvŐr: "igazából nem oszt, nem szoroz, hogy fonológiailag minek tekintik, mert minket beszélőket az kicsit sem érdekel"

Annyiban azért mégis érdekes, hogy (1) nincs jelentésmegkülönböztető szerepe (a [fαunα] alatt ugyanazt értik, mint a [fα.unα] alatt), és (2) a magyar anyanyelvűek szerintem egyik alakot sem érzik hibásnak.

"adott esetben definiálható olyan szabály, hogy egy /e.u/ realizálódhat [eu]-ként is, ill. ha mégis diftongusnak tartanák, akkor egy /eu/ akár [e.u]-ként is"

Azért annyira nem is ötletszerű az, hogy a fonológusok egy beszédhangot fonémának tekintenek-e vagy sem, ebben az esetben pl. objektív fogódzót jelenthet, hogy a magyarban nincsenek olyan "minimális párok" (vagy legalábbis én nem ismerek egy ilyet sem), amelyek alapján az /αu/ vagy az /ɛu/ önálló fonéma státusza bizonyítható lenne.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.08.28. 21:34:38

@paraszthajszal: Én sem gondolom, hogy fonémaként kettőshangzónak kéne őket tekinteni.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2016.05.23. 12:38:53

A sixths ügyében megkövetem magam, a lehető legegyszerűbben javallott ejteni. Viszont annyiból igazam volt anno, hogy nem árt gyakorolni egyszerűsítés nélkül is, mert a th és s hangok, meg úgy általában dentális és dentialvoláris/alveoláris hangok minden kombinációban találkozhatnak szóhatárokon bármelyik angol mondatban, tudni kell ejteni, sok helyen nem lehet egyszerűsíteni.

A másik, hogy az anno sem volt vitatott, hogy a magyarban nincs diftongus fonéma. Az én nyelvváltozatomban diftongus allofón sincs, néhány szónál, mint a kaukázusi, közel van a diftongushoz, a kevésbé szakavatott fület megtéveszti, de két egyeshangzót ejtek benne. Mindkét elemét önállóan megformálom, de van egy kis siklás is a kettő között, semmiképp nincs hiátus (hangújraindítás) vagy hangszálzárhang. Egy valódi kettőshangzóban viszont nem két önállóan megformált magánhangzót ejtünk, hanem a két magánhangzó közötti átsiklást, és szerintem ilyen a magyarban a tájszólásokat leszámítva nincs. Mármint a köznyelvi magyarban a hosszú magánhangzók nagyon szűk diftongusok, de annyira szűkek, annyira önkéntelenek, hogy tágabb diftongusok tanulásánál egyáltalán nem segít.

Nagyon nehezen tanultam meg emiatt én is, igaz anno az is félrevitt, hogy elhittem ezt a magánhangzókat a nyelvvel ejtjük című mesét, és ez nagyon félrevitt.

Azért a többeshangzók nem olyan egyszerű téma, hogy csak az intenzitáserősödésről szóljon. Ritmikailag is átcsoportosítást, más időzítést igényel, figyelni kell a garatra, az első magánhangzóelemet már a többeshangzó ejtése előtt bekészíteni, stb..
 
süti beállítások módosítása