aluminium, route, schedule

Érdekes viszont, hogy a "router" szót ugyanúgy ejtik. Angol ismerősöm britesen humoros magyarázata szerint a nem figyeltek oda, és mire rájöttek, hogy a szó valójában a "route"-ból származik, már késő volt, nagyon elterjedt a /ráutör/ kiejtés :)

@-d(-_-)b-: A fenti lista persze nem teljes, de a schedule speciel szerepel benne, a route és a router majd a következő IT-s posztban lesz, az alumínium meg US-ben többnyire aluminum (-um, nem -ium), így szigorúan véve ez már két különböző szó:
aluminium /ˌæljəˈmɪniəm; GB ˌæl(j)ʊˈmɪniəm/
aluminum /əˈlʊumənəm/

mobile?

@TP: A mobile nem kivételes: olyan mit a fragile vagy a missile, tehát az -ile végződés ejtése szabályszerűen tér el, ahogy arról már volt szó:
idegennyelvor.blog.hu/2009/11/22/az_amerikai_es_a_brit_kiejtes_kozti_kulonbsegek

De azért köszi a tippet. Ha valaki hiányol még valamilyen rendszertelen eltérést mutató szót, nyugodtan írja be kommentként, és előbb-utóbb lehet belőlük egy újabb poszt.

nagyon köszönöm, mindet végighallgattam.
a neither is ugyanígy működik?

ami még figyelemreméltó volt és megér (talán) egy külön posztot az a ki nem ejtett, de a magyar szemnek nagyon is ott levő betűk. pl debrisben az 's'.
ha már volt ilyen írás, akkor figyelmetlen voltam, bocsánat.

Elsőre (meg másodikra) ezek szerint nem láttam a szkedzsölt...

@Franci1969: Igen, a neither ejtése is függhet attól, milyen szerkezetben van: neither…nor ill. 'Neither of them', "Neither do I", de persze lehet azonos is mindegyikben.

Olyan poszt már volt, ami a ki nem ejtett betűket tartalmazó szavakról szólt, bár a 'debris' és mások abból kimaradtak, ezért lehet, hogy lesz még ilyen témájú poszt a jövőben ;) Az előző ilyen poszt ez volt:
idegennyelvor.blog.hu/2009/08/29/csak_csendben_csak_halkan_hogy_senki_meg_ne_hallja

@IdegenNyelvŐr: ez az aluminium/aluminum különbség sok embert megzavar, a YouTube-on is félreértelmezik az emberek accent tages videókban. Ez ugyanis nem egy szó kétféle kiejtéssel, hanem két külön szó külön egyféle kiejtéssel. Az elemet felfedező tudós először -um végződéssel nevezte el az új elemet, majd a többi kémiai elem mintájára később átnevezte -ium-re. Amerikában az előbbi terjedt el, más országokban az utóbbi.

Ha pl. a szövegben aluminium van -ium végződéssel, akkor azt nem lehem -um-nak olvasni, és fordítva. Ahogy pl. egy magyar szövegben váralja van, ott nem olvashatjuk azt, hogy várja, mert nem az van odaírva, ahogy Marcellt sem költhetjük át Mariskának, olyan alapon, hogy nincs közöttük sok különbség.

Az eltérés nem kiejtési, hanem szóhasználati, mint a pityóka, krumpli, burgonya esetében, csak az aluminum/aluminium kettőse írásképben és kiejtésben is közelebb van egymáshoz.

Ami a routert illeti, a /aʊ, ʊu/-s variációk fonetikai sajátosságra vezethetők vissza. A brit és britszerű nyelvjárásokban a t-t nem flapesítik, és sokszor az /r/-t is másképp ejtik, fogmedri képzési hellyel. Amerikában viszont a t-t mindig flapesítik, és az /r/ is szinte mindig preveláris (bunched, molar, humped), így amerikai /r/ és flap közé nehezebb /ʊu/-t ejteni, főleg, ha nem frontingolt, míg az /aʊ/ is ráillik az írásképre és azzal már kényelmesen ejthető ez a hangkörnyezet. Ez az oka az eltérésnek főként, és ez az oka annak is, hogy sok amerikai a route-ot és a routert más magánhangzó-fonémával ejti, hiszen az előbbiben legtöbbször nem flapesedik a /t/ (hacsak nem kerül utána egy magánhangzóval kezdődő szó), míg a routerben mindig. A brit, britszerű nyelvjárásokban erre a fondorlatra nincs szükség, ott sokkal inkább egységesen /ʊu/-t ejtenek ezekben a szavakban. Nem olyan nagy talány ez, mint sokan hiszik, sokszor az eltérő ejtésnek teljesen logikus, egyszerű okai vannak.

Egyébként meg sok nyelvliberális nyelvtanuló ezen a ponton csúszik el. Ők ugyanis azt hirdetik, hogy mindegy hogyan ejtjük az angol szavakat, úgyis annyiféle nyelvjárás van, annyiféle kiejtéssel, hogy teljesen véletlenszerű, akárhogy lehet találomra ejteni. Na ez egy oltári nagy tévedés. Valóban sokféle kiejtés van az angol anyanyelvű nyelvjárásokban, de egy beszélőnél, egy nyelvjáráson belül mégse véletlenszerűen, összevissza ejtődnek a szavak, hanem egy logikus, zárt, következetes rendszer, egységes szabályok szerint, csak a kívülállónak tűnik úgy, hogy a különböző rendszert használók összevissza ejtenek. Igen, egymáshoz képest úgy tűnik, de ez nagyon csalóka. Ha viszont ezzel a téves logikával összevissza kiejtéseket veszünk át, akkor a mi angol beszédünkben nem lesz következetesség, rendszer, így elveszünk a rengetegben, és nagyobb eséllyel nem fognak minket megérteni. Ezzel a hozzáállással öszvérangolt, pidgint tanulunk meg, ami nekünk sem jó. Ha egységes, következetes nyelvjárást tanul meg az ember, akkor az új szavakat is könnyebben tanulja meg, hiszen be tudja illeszteni egy meglévő rendszerbe (pl. a kirakós darabja illeszkedni tud majd a többi darabhoz), és nem lesz zavarban, nem érez majd bizonytalanságot, hogy az adott új szót mivel kéne rímeltetni, milyen szabályt kéne ráhúzni. Ez nem csak a kiejtésünket javítja nagy mértékben, hanem a hallás utáni értésünket is, és nem csak az angolra igaz, hanem minden nyelvre.

Jó példa erre Győzike. A köznyelvi magyart beszélő magyar ember számára nevetségesen hangzik, minden szót másképp ejt. Mégse összevissza tér el a köznyelvtől, hanem minden szót ugyanazzal a logikával, ugyanazon szabályok szerint, következetesen az észak-magyaroroszági, nógrádi, palóc nyelvjárásban ejt, és egy szónál sem tesz kivételt, nem töri meg ezt a logikát.

Ezért nem jó példa Fekete Pákó itt a blogon. Ő, mikor magyarul beszél, nigériai fonotaktikát, hanghelyettesítéseket használ, de következetesen. Nevetségesnek, bénának hangzik, de mégis minden szavát megértjük, hozzá tud szokni a fülünk.

Ezzel szemben a legtöbb magyar idegen nyelven, főleg angolul, még úgy sem beszél, ahogy Pákó magyarul, ugyanis a Hunglish kiejtést pont az jellemzi, hogy keverednek benne mindenféle elemek, magyar, német, brit RP, amerikai, és ráadásul összevisszaságban, a hallgatóság fülének nincs nagyon esélye hozzászokni. Hiányzik mindenfajta következetesség, összevisszaság van. Persze a megértés így sem teljesen lehetetlen, de jóval nehezebb, a hallgatóság idegrendszere jobban fárad, jobban dolgozik, sokkal nagyobb az esélye a meg nem értésnek, vagy a félreértésnek.