Nemrég az angol szavak hangsúlyozása kapcsán szó esett már arról, hogy a szavaknak bizonyos szótagjai hangsúlyosak, mások pedig hangsúlytalanok – ez utóbbiak sorvadt alakban is megjelenhetnek. Az azonban nem került szóba, hogy hangsúlyos szótagok is hajlamosak sorvadásra bizonyos esetekben.

(Első megjegyzés: a sorvadt (redukált) alakot szokták gyenge alaknak (weak form) is nevezni, de én ezt nem tartom túl szemléletes, magától értetődő el­ne­ve­zésnek. Szerintem a sorvadt/sorvadó jelzők sokkal jobban kifejezik azt, amiről az alábbiakban szó lesz.)

(Második megjegyzés: Ebben a posztban a szokásos fonémikus helyett a fo­ne­tikus jelölést is használom, mivel az apró kiejtési eltéréseket csak az tudja precízen felfedni, hiszen mögöttük tulajdonképpen ugyan­azok a fonémák állnak. A fo­ne­ti­kus jelölések leírását lásd az angol magán- és mással­hangzók ismerteté­sé­nél.) 

Hangsúlyos funkciószavak

A hangsúlyos szótag sorvadása (ami persze együtt jár a hangsúly elvesz­té­sével) a funkció­szavak egyik jellemzője, melyekbe beletartoznak az elöljárók (pl. for, to, at), a kötőszavak (pl. and, but, that), a névelők (pl. the, an), a név­mások (pl. you, him, them, our), a segédigék (pl. can, must, are, have, will).

Nem sorvad azonban el a funkciószó magán­hangzója, amikor hangsúlyos hely­zet­ben áll, pl:

• kontraszt kifejezésekor: I saw HIM, (not her) [US aɘˌsɔː ˈhɩm; GB aɘˌsσː ˈhɩm] /aɪ ˌsɔː ˈhɪm/
• eldöntendő kérdésre adott válaszban:
  – Can you swim? – Yes, I CAN. [ˌjEs aɘˈkʰæˑn] /ˌjɛs aɪ ˈkæn/
• hátravetett helyzetben:
  Who are you waiting FOR? [US ˌhʊɹ̩ jμˈwEɪɿɩŋ ˌfσˑɹ; GB ˌhμə jμˈwEɪtɩŋ ˌfσˑ] /US ˌhu əɹ ju ˈweɪtɪŋ ˌfɔːɹ; GB ˌhu ə ju ˈweɪtɪŋ ˌfɔː/
• igekötőként: He woke UP at six. [US hiˌwσɷk ˈʌp ətˈsɩks; GB hiˌwɜɷk ˈɐp ətˈsɩks] /hi ˌwoʊk ˈʌp ət ˈsɪks/

Minden más esetben a funkciószavak hangsúlytalanok, és ennek követ­kez­té­ben több-kevesebb sorvadáson mennek keresztül. Kivételek persze vannak…

That

A that kétfajta szerepben állhat egy mondatban: lehet tagmondatok közti kötő­szó (hogy), és lehet mutató névmás (az, azt). Kötőszóként rendszerint elsorvad: /ðət/; mutató névmásként azonban akkor sem, ha hangsúlytalan: /ðæt/.

• I know that it's late. [US aɘˈnσˑɷ ðəɿɩts ˈlEɪt̚; GB aɘˈnɜˑɷ ðətɩts ˈlEɪt̚] /aɪ ˈnoʊ ðət ɪts ˈleɪt/
• I know that artist. [US aɘˈnσɷ ðæɿˈɑˑɹɿɩst̚; GB aɘˈnɜɷ ðætˈɑˑtɩst̚] /US aɪ ˈnoʊ ðæt ˈɑːɹtɪst; GB aɪ ˈnoʊ ðæt ˈɑːtɪst/

He, him, his, her

A him és a her tárgyként álló névmásként gyakran elveszti a szó eleji /h/-t, sőt, ez megeshet a nem szünet utáni he-vel is. Birtokos névmásként a his és a her szintén megválhat kezdőhangjától, de kicsit ritkábban, mint tárgyként.

• I love her [US aɘˈlʌvɹ̩, aɘˈlʌv̥hɹ̩; GB aɘˈlɐvɐ, aɘˈlɐv̥hɐ] /US aɪ ˈlʌv (h)əɹ; GB aɪ ˈlʌv (h)ə/
• I love her sister [US aɘˈlʌvɹ̩ ˈsɩstɹ̩; aɘˈlʌv̥hɹ̩ ˈsɩstɹ̩; GB aɘˈlɐvə ˈsɩstɐ, aɘˈlɐv̥hə ˈsɩstɐ] /US aɪ ˈlʌv (h)əɹ ˈsɪstəɹ; GB aɪ ˈlʌv (h)ə ˈsɪstə/

Can, can't

A tagadás mindig fontos a közlés szempontjából, ezért a not szó vagy vala­melyik segéd­igével össze­vont alakja (pl. can't, hasn't, isn't) mindig hangsúlyos a mondatban, így sorvadás sem következhet be.

Ezzel szemben a segédigék állító alakjai többnyire átesnek sorvadáson, ezért is lett sokuknak aposztróffal rövidített alakja is (pl. he's, we'd). Az állító alakok a hangsúlyukat csak a már fentebb említett esetekben tartják meg.

A can és a can't megfelelő ejtése viszont megérdemli, hogy tüzetesebben is megvizsgáljuk. Az állító alak hangsúlyos helyzetben mindig [kʰæn], esetleg hosszabban elnyújtva [kʰæːn] marad. Amikor viszont hangsúlytalan, rendszerint [kn̩] vagy [kən] lesz belőle.

Ennél is érdekesebb a tagadó alak helyzete. Először nézzük az egybeírt változatot (cannot), melynek ejtése sokféle lehet: /US kəˈnɑt, ˈkænɑt, ˈkænət; GB ˈkænɒt, ˈkænət/.

Az összevont can't alak brit ejtése [GB kʰɑˑnt̚] /GB kɑːnt/, amerikai ejtése pedig [US kʰænt̚, kʰæˑnt̚] /US kænt/. Összefüggő beszédben azonban a szóvégi /t/ szinte, vagy akár teljesen el is tűnhet, ami az amerikai ejtésnél meg­nehezít­heti az állító és a tagadó alak megkülönböztetését. Ilyen esetekben legtöbbször a szöveg­környezet egyértelművé teszi, hogy a beszélő mit mondott – éppen ezért válhatott lehetővé a közel azonos kiejtés: ha zavaró lenne, feltehetően nem alakult volna ki. Ha meg még­sem derülne ki a kontextusból, melyikre gondolt a beszélő, akkor valószínűbb, hogy a tagadó alakot használta, mivel a can't hang­zá­sá­val össze­téveszthető hang­súlyos állító forma jóval ritkábban, csak a már említett esetek­ben fordul elő.

Megeshet, hogy a can't /t/-jét glottal stop-ra cserélik, melynek következté­ben a magánhangzó kissé megrövidülhet, ezzel is elősegítve a can't beazonosí­tá­sát: [US kʰænʔ; GB kʰɑˑnʔ]. De még enélkül a megrövidülés nélkül is hallható a glottal stop, azaz a hangszálak pillanatnyi csendet eredményező összezárása.

• I can dance [US aɘkn̩ ˈdæns; GB aɘkn̩ ˈdɑˑns] /US aɪ kən ˈdæns; GB aɪ kən ˈdɑːns/
• I can't dance [US aɘˈkʰænʔ ˈdæns; GB aɘˈkʰɑˑnʔ ˈdɑˑns] /US aɪ ˈkænt ˈdæns; GB aɪ ˈkɑːnt ˈdɑːns/
• I CAN dance [US aɘˈkʰæˑn ˈdæns; GB aɘˈkʰæˑn ˈdɑˑns] /US aɪ ˈkæn ˈdæns; GB aɪ ˈkæn ˈdɑːns/
• I CAN'T dance [US aɘˈkʰænt ˈdæns; GB aɘˈkʰɑˑnt ˈdɑˑns] /US aɪ ˈkænt ˈdæns; GB aɪ ˈkɑːnt ˈdɑːns/

The, a

A névelők is alapvetően sorvadnak, hacsak nem kapnak hangsúlyos szerepet. A határozott névelő hangsúlyozása azt fejezi ki, hogy ez az a bizonyos dolog, ami­ről szó van, nem valami más. A határozatlan névelő hangsúlyozása pedig általában arra szolgál, hogy kifejezze, hogy ez egy bizonyos dolog, de nem feltétlenül az, amire számítottak. Az amerikai angolban a hangsúlyos határo­zat­lan névelő ettől a használattól függetlenül is előfordul, nem is olyan ritkán.

• So you bought THE book. [US sσɷjμˌbɔˑt̚ ˈðɪˑi ˈbɷk̚; GB sɜɷjμˌbσˑt̚ ˈðɪˑi ˈbɷk̚] /soʊ ju ˌbɔːt ˈðɪi ˈbʊk/ – Megvetted hát A könyvet [amit a könyvek könyvének tartasz].
• – Did you see the doctor? – I saw A doctor… [US aɘˌsɔː ˈEˑɪ ˈdɑk̚tɹ̩; GB aɘˌsσː ˈEˑɪ ˈdɒk̚tɐ] /US aɪ ˌsɔː ˈeɪ ˈdɑktəɹ; GB aɪ ˌsɔː ˈeɪ ˈdɒktə/ – Voltál az orvosnál? – Voltam orvosnál… [de nem annál, amelyikre te gondolsz].

Are, our, ours

Az our hangsúlyos ejtése megegyezik az hour ejtésével: [US aΩɹ̩; GB aΩɐ]. A sorvadt ejtése azonban kissé meglepően [US ɑˑɹ; GB ɑˑ] lett, ami meg majdnem egybeesik az are hangsúlyos ejtésével: [US ɑːɹ; GB ɑː]. Persze a két szó nem szokott ugyanott feltűnni egy mondatban, így a kiejtésbeli hasonlóság egyál­talán nem értelem­zavaró.

Az ours ehhez képest annyiban más, hogy az jelentésénél és önálló használa­tánál fogva ritkán kerül igazán hangsúlytalan helyzetbe, ejtése mégis felidézheti az our sorvadt ejtését is az hours kiejtésével egyező ejtés mellett: [US aΩɹ̩z, ɑːɹz; GB aΩɜz, ɑːz]

Az are sorvadt alakja többnyire /US əɹ; GB ə/ szokott lenni, melynek meg­való­sí­tása US-ben egy szótagalkotó [ɹ̩], GB-ben pedig csak egy [ə], ill. magánhangzó előtt [əɻ].

• Our friends are happy. [US ɑˑɹˈfɹEndz ɹ̩ˈhæpi; GB ɑˑˈfɻEndz əˈhæpi] /US aʊɹ ˈfɹɛndz əɹ ˈhæpi; GB aʊə ˈfɹɛndz ə ˈhæpi/
• These are ours. [US ˈðɪˑiz ɹ̩ˈɑːɹz̥, ˈðɪˑiz ɹ̩ˈaΩɹ̩z̥; GB ˈðɪˑiz əɻˈɑːz̥, ˈðɪˑiz əɻˈaΩɜz̥] /US ˈðɪiz əɹ ˈaʊəɹz; GB ˈðɪiz əɹ ˈaʊəz/

Kérdőszavak

A kérdőszavak mindig hangsúlyosak, amikor kérdés elején állnak, kötőszóként azonban sorvadhatnak.

• Who did it? [US ˌhʊˑu ˈdɩdɩt̚; GB ˌhμˑu ˈdɩdɩt̚] /ˌhʊu ˈdɪd ɪt/
• I don't know who did it. [US aɘˈdσɷn ˌnσˑɷ hμˈdɩdɩt̚; GB aɘˈdɜɷn ˌnɜˑɷ hμˈdɩdɩt̚] /aɪ ˈdoʊnt ˌnoʊ hu ˈdɪd ɪt/

Sorvadt alakok

Végezetül következzenek a leggyakoribb funkciószavak leggyakoribb sorvadt alakjai. A sorokban az első, elkülönített kiejtés mindig a hangsúlyos alak, mely akár – a hangsúlyt leszámítva – meg is egyezhet az egyik sorvadt alakkal.

A következő listákban mondat- és hang­környezetükből kiragadott szavak sze­re­pel­nek, így a megadott fonetikus átírásoktól kissé eltérő kiejtések is lehet­sé­gesek. Ebből adódóan nem is jelöltem minden esetben a szóvégi zöngét­lenedést, ill. az unreleased hangokat. Azokban az esetekben, ahol a szavak utolsó hangja attól függ, hogy magán- vagy mássalhangzó követi-e, V jelöli az előbbieket, C az utóbbiakat, pl.: to [tμV, təC].

Névelők

• a [ˈEˑɪ] – [ə]
• an [ˈæn] – [ən, n̩]
• the [ˈðɪˑi] – [ðə, ði, ð]

Névmások

• I [ˈaˑɘ] – [US aɘ, ʌɘ, ʌ, ə; GB aɘ, ɐɘ, ɐ, ə]
• you [ˈjμˑʊ] – [US jμ, jə, jʌ; GB jμ, jə, jɐ]
• he [ˈhɪˑi] – [hi, i]
• she [ˈʃɪˑi] – [ʃi]
• it [ˈɩt] – [ɩt, ɩʔ, t]
• we [ˈwɪˑi] – [wi]
• they [ˈðEˑɪ] – [ðEɪ, ðE, ðɩ]
• me [ˈmɪˑi] – [mi]
• him [ˈhɩm] – [hɩm, ɩm, əm, m, m̩]
• her [US ˈhɹ̩ː; GB ˈhɜː] – [US hɹ̩, ɹ̩; GB hə, hɐ, ə, ɐ, ɜ]
• us [US ˈʌs; GB ˈɐs] – [əs]
• them [ˈðEm] – [ðəm, ðm̩, əm, m̩]
• my [ˈmaˑɘ] – [US maɘ, mʌɘ, mʌ; GB maɘ, mɐɘ, mɐ]
• your [US ˈjʊˑɹ̩, ˈjσːɹ; GB ˈjσː] – [US jɹ̩, jʊɹ̩, jσˑɹ; GB jə, jσˑ]
• his [ˈhɩz] – [ɩz]
• its [ˈɩts] – [ɩts, əts]
• our [US ˈaΩɹ̩; GB ˈaΩɐ] – [US ɑˑɹ; GB ɑˑ]
• their [US ˈðEˑɹ̩; GB ˈðEˑɜ] – [US ðEɹ̩, ðɹ̩; GB ðEɜ, ðɜ, ðə]
• this [ˈðɩs] – [ðɩs, ðəs]
• that [ˈðæt] – [ðæt]
• these [ˈðɩˑiz] – [ðɩiz]
• those [US ˈðσˑɷz; GB ˈðɜˑɷz] – [US ðσɷz; GB ðɜɷz]

A létige

• am [ˈæm] – [əm, m]
• are [US ˈɑːɹ; GB ˈɑː] – [US ɑɹ, ɹ̩; GB ɑ, ə]
• is [ˈɩz] – [ɩz, s, z]
• was [US ˈwʌz, ˈwɑz; GB ˈwɒz] – [wəz, wz̩]
• were [US ˈwɹ̩ː; GB ˈwɜː] – [US wɹ̩; GB wə]
• be [ˈbɪˑi] – [bi]
• been [US ˈbɩn; GB ˈbɪˑin] – [US bɩn, bEn, bən, bn̩; GB bɪˑin, bɩn]

Segédigék

• do [US ˈdʊˑu; GB ˈdμˑu] – [dμ, də, d]
• does [US ˈdʌz; GB ˈdɐz] – [dəz, dz, dz̩, z, s]
• did [ˈdɩˑd] – [dɩd, dəd, də, d]
• have (perfect infinitive, pl. could have seen) [ˈhæˑv] – [əv, v, v̩, ə]
• have (pr. perfect (cont.) igeidőkben) [ˈhæˑv] – [hæv, həv, əv, v]
• has (pr. perfect (cont.) igeidőkben) [ˈhæˑz] – [hæz, həz, əz, z]
• have to [ˈhæv̥ tμ] – [ˈhæv̥ tμV, ˈhæf tμV, ˈhæv̥ təC, ˈhæf təC]
• has to [ˈhæz̥ tμ] – [ˈhæz̥ tμV, ˈhæs tμV, ˈhæz̥ təC, ˈhæs təC]
• had (past perfect (cont.) igeidőkben) [ˈhæˑd] – [hæd, həd, əd, d]
• had to [ˈhæd̥ tμ] – [ˈhæd̥ tμV, ˈhæt tμV, ˈhætμV, ˈhæɿμV, ˈhæd̥ təC, ˈhæt təC, ˈhætəC, ˈhæɿəC]
• can [ˈkʰæn] – [kn̩, kən]
• could [ˈkʰɷˑd] – [kʰɷd, kɷd, kəd]
• may [ˈmEˑɪ] – [mEɪ, məC, miV]
• might [ˈmaɘt] – [US mʌɘt; GB mɐɘt]
• will [ˈwɩɫ] – [wɫ̩, ɫ̩, wəɫ, əɫ]
• would [ˈwɷˑd] – [wɷd, wəd, d]
• shall [ˈʃæɫ] – [ʃəɫ, ʃɫ̩, ɫ̩]
• should [ˈʃɷˑd] – [ʃɷd, ʃəd]
• must [US ˈmʌst; GB ˈmɐst] – [US mʌs, məs; GB mɐs, məs]

Összevont tagadó alakok

Az összevont tagadó alakok – a don't kivételével – mindig hangsúlyosak, ezért a sorvadás többnyire a szó végi /t/ lekopásában vagy esetleg glottal stop-ra cserélődésében merül ki.

• don't [US ˈdσɷnt; GB ˈdɜɷnt] – [US dσɷn, dən, dn̩, dʌ, də; GB dɜɷn, dən, dn̩, dɐ, də]
• doesn't [US ˈdʌzn̩t; GB ˈdɐzn̩t] – [US ˈdʌzn̩; GB ˈdɐzn̩]
• didn't [ˈdɩdn̩t] – [ˈdɩdn̩̩]
• haven't [ˈhævn̩t] – [ˈhævn̩]
• hasn't [ˈhæzn̩t] – [ˈhæzn̩]
• hadn't [ˈhædn̩t] – [ˈhædn̩]
• can't [US ˈkʰænt; GB ˈkʰɑˑnt] – [US kʰænʔ; GB kʰɑˑnʔ]
• couldn't [ˈkʰɷdn̩t] – [ˈkʰɷdn̩]
• won't [US ˈwσɷnt; GB ˈwɜɷnt] – [US wσɷn; GB wɜɷn]
• wouldn't [ˈwɷdn̩t] – [ˈwɷdn̩]
• shan't [US ˈʃænt; GB ˈʃɑˑnt] – [US ʃænʔ; GB ʃɑˑnʔ]
• shouldn't [ˈʃɷdn̩t] – [ˈʃɷdn̩]
• mustn't [US ˈmʌsn̩t; GB ˈmɐsn̩t] – [US ˈmʌsn̩; GB ˈmɐsn̩]
• isn't [ˈɩzn̩t] – [ˈɩzn̩]
• aren't [US ˈɑˑɹnt, ˈɑˑɹənt; GB ˈɑˑnt] – [US ɑˑɹnʔ, ˈɑˑɹənʔ; GB ɑˑnʔ]
• wasn't [US ˈwʌzn̩t, ˈwɑzn̩t; GB ˈwɒzn̩t] – [US ˈwʌzn̩, ˈwɑzn̩; GB ˈwɒzn̩]
• weren't [US ˈwɹ̩ˑnt, ˈwɹ̩ˑənt; GB ˈwɜˑnt] – [US wɹ̩ˑnʔ, ˈwɹ̩ˑənʔ; GB wɜˑnʔ]

Kötőszavak

• and [ˈænd] – [ənd, ən, n̩]
• or [US ˈσːɹ; GB ˈσː] – [US σˑɹ, ɹ̩; GB σˑ, ə]
• but [US ˈbʌt; GB ˈbɐt] – [bət, bəʔ]
• that [ˈðæt] – [ðət]
• what [US ˈhwʌt, ˈhwɑt, ˈwʌt, ˈwɑt; GB ˈwɒt] – [US hwʌt, hwɑt, hwət, wʌt, wɑt, wət; GB wɒt, wət]
• when [US ˈhwEn, ˈwEn; GB ˈwEn] – [US hwən, wən; GB wən]
• where [US ˈhwEˑɹ̩, ˈwEˑɹ̩; GB ˈwEˑɜ] – [US hwEɹ̩, hwɹ̩, wEɹ̩, wɹ̩; GB wEɜ, wə]
• who [US ˈhʊˑu; GB ˈhμˑu] – [hμ, μ]

Elöljárók

• at [ˈæt] – [ət]
• for [US ˈfσːɹ; GB ˈfσː] – [US fσˑɹ, fəɹ, fɹ̩; GB fσˑ, fə]
• from [US ˈfɹʌm, ˈfɹɑm; GB ˈfɻɒm] – [US fɹəm, fɹm̩; GB fɻəm, fɻm̩]
• in [ˈɩn] – [ɩn, n, n̩]
• of [US ˈʌˑv, ˈɑˑv; GB ˈɒˑv] – [əv, v̩, ə, fC]
• on [US ˈɔːn, ˈɑˑn; GB ˈɒˑn] – [US ɔˑn, ɑn, ən; GB ɒn, ən]
• to [US ˈtʰʊˑu; GB ˈtʰμˑu] – [tμV, təC]
• with [ˈwɩˑð, ˈwɩθ] – [wɩð, wəð, wɩθ, wəθ]
• without [wɩˈðaΩt, wɩˈθaΩt] – [wɩˈðaΩt, wəˈðaΩt, wɩˈθaΩt, wəˈθaΩt]

Egyebek

• there (is/are) [US ˈðEˑɹ̩; GB ˈðEˑɜ] – [US ðEɹ, ðəɹ, ðɹ̩; GB ðEɜ, ðɜ, ðə]
• no [US ˈnσˑɷ; GB ˈnɜˑɷ] – [US nσɷ, nəC, nμV; GB nɜɷ, nəC, nμV]
• some [US ˈsʌm; GB ˈsɐm] – [səm, sm̩]
• any [ˈEni] – [əni, n̩i]
• many [ˈmEni] – [məni, mn̩i]
• nor [US ˈnσːɹ; GB ˈnσː] – [US nσˑɹ, nɹ̩; GB nσˑ, nə]
• if [ˈɩf] – [ɩf, əf, f̩]
• then [ˈðEn] – [ðən]
• so [US ˈsσˑɷ; ˈGB sɜˑɷ] – [US sσɷ, səC, sμV; GB sɜɷ, səC, sμV]
• as [ˈæˑz] – [əz, z̩]
• than [ˈðæn] – [ðən, ðn̩]
• just [US ˈʤʌst; GB ˈʤɐst] – [ʤəst]