HTML

Mi az IdegenNyelvŐr célja?

A magyarok többsége úgy beszél idegen nyelven, mint Fekete Pákó magyarul… Ez a blog annak szól, aki szeretne valamit tenni azért, hogy beszéde ne feketepákósan hangozzon, amikor idegen nyelven beszél.

Kiejtési felmérés

Bejegyzések

Friss topikok

  • Devourius: Kíváncsi lennék, hogy hány ember küldött végül hangmintát. Úgy tudom, hogy csak én és El Mexicano.... (2017.09.06. 07:57) Kiejtési felmérés
  • Devourius: Egyébként továbbra sem értem, hogy Kanada fonológiai-fonetikai befolyása miért olyan nagy az észak... (2017.07.31. 18:32) A Cot/Caught összeolvadásról
  • Devourius: Üdv újra itt hosszú idő után. Azóta megengedőbb vagyok olyan nevek ejtésének terén, amelyek még a... (2017.07.06. 18:55) Shia LaBeouf és a böfögés
  • Devourius: Azóta részletesebb képet kaptam a magánhangzótérről. Rájöttem, hogy a garat is csak passzív leköve... (2017.03.11. 17:29) A pápa neje és a kettőshangzók
  • Devourius: Revidiálnám az évekkel ezelőtt itt kifejtett nézeteimet. Jones és Canepari rendszere hibás, bár az... (2017.03.11. 17:14) Mire jó és mire nem az IPA jelölés?

Az angol /aʊ/ sokféle képzése

2011.09.11. 08:00 :: IdegenNyelvŐr

Az /aʊ/ fonéma kiejtését a magánhangzókról szóló posztban [aΩ]-ként adtam meg, de emellett még számos kiejtése létezik a nyelvjárásokban, így senki ne le­pőd­jön meg, ha mást vél hallani anyanyelvi beszélőktől, mint amit eddig ezen a blo­gon vagy más írásokban olvashatott. Nyugodtan higgyünk a fülünknek.

A kettőshangzó első eleme

Az /aʊ/ fonéma első elemének – a közhiedelemmel ellentétben – nem a kö­zé­pen képzett, magyar á-szerű [a] hang a leggyakoribb előfordulása, bár az sem rit­ka. A nyelvjárások nagy részében annál előrébb képzik a kiinduló hangot, sok­szor [A]-ként, vagy még annál is előbbre, [æ]-ként, valamint ezeknél eggyel zár­tab­ban [A˔]-ként (a canIPA táblázat 1E jelű eleme), ill. elvétve a magyar e-szerű [ɛ]-ként. Szintén nem túl gyakran még az [ɐ]-val is találkozhatunk.

Ami a területi eloszlást illeti, Észak-Amerikában elsősorban [a], [A] és [æ] hall­ha­tó. A Brit-szigeteken és Ausztráliában nehezebb sorrendet felállítani, mert egyik realizáció sem kiemelkedő, és mind a hat említésre méltó kiejtés előfordul, sőt, elszórtan még [ɜ] és [ʌ] is. 

  • now [naˑΩ–nAˑΩ–næˑΩ] /naʊ/

A kettőshangzó második eleme

Az /aʊ/ fonéma jelölése eléggé félrevezető, hiszen e kettőshangzó második ele­mét csak a legritkább esetben ejtik [ʊ]-nak. A helyzet az, hogy valójában leg­többször a magyar ó ([o]) hang­hoz mérhető zártsággal ejtik, csak annál va­la­mi­vel előbbre – ezt most jobb híján je­löl­jük [ɷ˕]-ként (canIPA 8C). Ehhez hasonló gya­ko­ri­ság­gal fordul elő a semleges változatból már is­me­rős, az előbbinél eggyel nyíltabb [Ω] hang (canIPA 8D) is, amely a magyar rövid o ([σ]) nyíltságával ve­tek­szik. Az ame­ri­kai nyelv­já­rá­sok­ban szinte kivétel nélkül e két hang va­la­me­lyi­ké­ben vég­ző­dik ez a fonéma.

A britszerű változatok a második elem tekintetében is nagyobb szórást mu­tat­nak. Azokban az említett két variáns mellett találkozhatunk zártabb hangokkal is, így pl. az [ɷ]-val vagy az [ʊ]-val is, de még a centrális [ʉ] és [ʊ] hanggal is. A londoni Cockney-ban még az ajakkerekítés nélküli [ɤ] hangot is hallhatjuk.

Az alábbi ábrán a kék területek jelölik az első ill. második hang legjellemzőbb ki­ej­té­si tartományait. Látható, hogy alapvetően hátrafelé és felfelé mozdul el a nyelv e kettőshangzó képzése során.

A canIPA magánhangzói

Canadian Raising

E fonéma kapcsán meg kell említeni az ún. Canadian Raising nevű jelenséget. Az elnevezésben a raising szó arra utal, hogy a fonémát zártabban, azaz emel­tebb nyelv­vel ejtik, így egy zártabb kezdőhangtól egy még zártabb második elem fe­lé mozdul el a nyelv. Az elnevezéssel ellentétben viszont a jelenség nem csak Ka­na­dá­ban figyelhető meg, bár kétségtelen, hogy ott általánosan elterjedt, de az Egyesült Államok egyes – még csak nem is feltétlenül Kanadával határos – te­rü­le­te­in is előfordul.

A Canadian Raising tulajdonképpen egy hangkörnyezettől függő allofón fel­buk­ka­ná­sát jelenti, hiszen nem arról van szó, hogy az /aʊ/ minden egyes elő­for­du­lá­sát zártabban ejtik, hanem csak azokat, melyek egy szón belüli zöngétlen más­sal­hang­zó előtt állnak. Így míg a semleges kanadaiban pl. a now ejtése [naˑΩ] /naʊ/, addig a house[hʌμs] /haʊs/. De más nyelvváltozatban ez utóbbi lehet még zártabb kezdő hangú [hɜμs] is.

  • house [haΩs–hʌμs] /haʊs/

19 komment

Címkék: angol fonetika amerikai angol nyelvjárás brit angol hangtan magánhangzók

A bejegyzés trackback címe:

http://idegennyelvor.blog.hu/api/trackback/id/tr543216873

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.09.12. 11:02:49

Felszentelem ezt a cikket is, ha már ilyen nagy a tolongás. Ennek a kettőshangzónak nem hallottam még ennyi variációját. A legtöbb nyelvjárásban szabványközelinek ejtik [aΩ], legeldurvultabb tájszólások beszélőitől is [aɷ] vagy [aʊ] formában hallottam legfeljebb a bot fülemmel. Valahogy mintha nem mutatna akkora szórást, mint a többi hang.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2011.09.13. 22:15:52

@Devourius: Szerintem hallottad már az [æ]-s variánst is, legfeljebb nem tűnt fel, hiszen annyira nem feltűnő, mert ez az egyetlen olyan fonéma, mely ejtése során a nyelv rendszeresen egy nyílt hangból kiindulva hátrafelé és valamennyit felfelé mozdul el, így az agy minden ilyen elmozdulást ehhez a hanghoz rendel hozzá, függetlenül az éppen hallott realizációtól, ami így nem is tudatosul az emberben.

Comandante en Jefe · http://local.blog.hu/ 2011.11.07. 13:06:23

És mi a helyzet a kanadai /oʊ/ ejtéssel (ld. még Mr. Abootman)?

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2011.11.07. 13:40:00

@Comandante en Jefe: Ez a Canadian Raising amerikai kifigurázása. Szerintük a kanadaiak az about-ot aboot-nak ejtik, tehát /aʊ/ helyett /ʊu/-val. Ez persze nem igaz, ők is megkülönböztetik a kettőt. Valójában egy kanadai louse-át /laʊs/ nem igen lehet összetéveszteni egy amerikai loose-ával /lʊus/.
Itt például 0:43-nál világosan hallható, hogy azt mondja Mr. Abootman, hogy "How about?", nem pedig "aboot".

www.southparkstudios.com/clips/165188/im-stephen-abootman

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.11.07. 14:39:21

Nem az /ʊu/-t emlegette a Comandante INyŐ, hanem az /oʊ/-t.

en.wikipedia.org/wiki/Canadian_English
"Among some speakers in the Prairies and in Nova Scotia, the retraction is strong enough to cause some tokens of raised /aʊ/ to merge with /oʊ/, so that couch and coach sound the same, and about sounds like a boat"

Az Így jártam anyátokkal 4. évad 11. részében kétszer is elsütik ezt a kanadai /ou/t-ot:
gorillavid.com/bq26h5zck0gz
11:52 Get /ou/t. Get /ou/t? What, are you Canadian?)
16:22 You know what? I'm glad you found /ou/t... because I'm proud to be Canadian.)

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2011.11.07. 16:30:37

@Devourius: Wikipedia? Really?!? Ne sértsél meg! ;)

A wiki a szakirodalmon alapszik, csakhogy a szakirodalmat nagyrészt olyanok írják, akik még azt sem ismerik fel, hogy a 'feet' meg a 'food' kettőshangzót tartalmaz, nem pedig egy hosszú magánhangzót. Ha ebben tévednek, márpedig tévednek, más kijelentéseiket (pl. az /aʊ/-/oʊ/, /aʊ/-/ʊu/ összeolvadást) is fenntartásokkal kell fogadnunk – így a wiki fonetikai cikkeit is.

Szóval ez a két "out" nyilvánvalóan csak a poén kedvéért szerepel ilyen kiejtéssel (még alá is kevernek nevetést), hiszen ha megnézed ugyanezt a videót 13:06 körül, akkor hallhatod, hogy azt, hogy "blow out" /bloʊ aʊt/ bizony két különböző magánhangzóval ejti ő maga is, mert ott a poént nem a kiejtés, hanem a történet adja.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.11.07. 17:30:22

Ha egyszer Canepari erről sem ír (csak current és mediatic kanadai változatokat mutat be felszínesen). "Szóláncolással", azaz hasonulásokkal is eléggé el van maradva a zöreg, rászólhatnál majd.

A Wikipédia sokszor pontatlan, de teljesen fal dolgok nem szoktak rajta lenni. Az, hogy az /i:/, /u:/ tényleg kettőshangzó, igaz, és valóban pontatlanul tüntetik fel hosszú egyeshangzóként, de ettől még nem lesz a hagyományos fonetikusok minden állítása automatikusan hamis.

(Az egyeshangzóként kezelés pontatlan, de van előnye. Apróságokkal nem zavarja össze a nem szakmai érdeklődőt, aztán attól még magától értetődőnek vehetik, hogy gyakorlatilag nincs tiszta, hosszú egyeshangzó. Egy kis elmozdulás mindig van. Valahonnan, valahová kell tartania a nyelvnek, mondjuk ezt nem ártana, ha lábjegyzetben feltüntetnék.)

A sorozat epizódjában az "out" tényleg poén, pont a kanadaikat figurázzák ki, de a színésznő is kanadai, tehát nem hiteltelen momentum. Ahol nem gyúrtak rá a poénra, ott a szabvány [aΩ]-val mondja, természetesen, hiszen amerikai film.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2011.11.08. 10:37:56

@Devourius: Én sem azt mondtam, hogy minden állításuk téves, csak azért emlékezzünk arra, hogy ha azt nem hallják, hogy a feed meg a food mgh-ja kettőshangzó, akkor lehet, hogy más apró eltérések, pl. az /aʊ/ és az /oʊ, ill. ʊu/ realizációja közti különbség sem tudatosul bennük, holott a beszélők eltérően ejtik őket. Pedig nyilván észlelhető a különbség, hiszen a beszélők is hallás után sajátították azt el gyermekkorukban…

Ahogy uánagugliztam, a színésznő Vancouverben született (tegyük fel, ott is tanult meg beszélni), ami ugye DNy-Kanada. Az a régió pont, hogy kevésbé érintett a raisingben, így könnyen lehet, hogy ez nála nem felvett, "szabványosított" kiejtés, hanem ezt hozta otthonról.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.11.08. 16:57:17

Azért az /aʊ/ /oʊ/ és /ʊu/ különbségek nagyobbak, mint a /u:/ és /ʊu/ esetében. Nem azt állítom, hogy a Wikipédia szentírás, de túl sok minden összevág ahhoz, hogy ebből az /oʊ/-ból semmi ne legyen igaz.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2011.11.14. 16:53:31

@Devourius: Itt inkább arról van szó, hogy a hallgató "a boat"-ot hall, miközben a beszélő "about"-ot mond. De a hallgató a SAJÁT kiejtési rendszeréhez viszonyítva ért "a boat"-ot! Vagyis a környezetéből kiemelve egy másik rendszerben értelmezi a hallottakat. Ha meghallgatná a beszélőtől azt, hogy "about a boat", több mint valószínű, hogy ő is érzékelné a különbséget, még ha az kicsi is, bár nem biztos, hogy meg tudná mondani, miben térnek el.
Szóval az lehet, hogy egy A beszélő /ʊu/-ja úgy hangzik, mint egy B beszélőnek (vagy akár magának a megfigyelőnek!) az /oʊ/-ja, ezért a megfigyelő esetleg azonosnak vélheti őket, de hogy egy A vagy egy B beszélő ne tenne különbséget köztük a maga módján, az elég valószínűtlen.
A sztereotípiák alapját gyakran csak felszínes megfigyelések képzik – ez esetben is erről lehet szó.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.11.16. 15:26:59

Értem, amit írsz, vonatkoztatási rendszer kérdése, de akkor sem tévednek szerintem ekkorát, túl nagy hozzá a különbség. Azt értem, hogy a hagyományos fonetikusok pontatlanok, de nem kevernék ezt a kettőt. Mondjuk ezzel döntetlen, két vélemény áll egymással szemben, igazából egy kanadai tudná eldönteni, a kanadai angol szakirodalma frankón a 0-t verdesi, marginális, senki nem foglalkozik vele. Lehet, hogy azért, mert "csak" 33 millió beszélője van, vagy esetleg azért, mert befagy a fonetikusok segge, és húznak onnan 5 perc után haza olvasztgatni a spektogramjaikat :-)

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2011.11.16. 17:50:52

@Devourius: "de akkor sem tévednek szerintem ekkorát, túl nagy hozzá a különbség"
Mármint mi és mi között?

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.11.17. 17:39:36

Az /aʊ/ /oʊ/ és /ʊu/ között, de már előre látom, hogy a vonatkoztatási rendszerre fogsz újfent hivatkozni, aztán patthelyzet lesz megint.

Az /aʊ/ kiinduló hangja kapásból ajakkerekítés nélküli. Az /oʊ/ és /ʊu/ már hasonló, de van közöttük annyi rombusznyi különbség, hogy anyanyelvi nem hallja félre, pláne nem, ha fonetikával is foglalkozik. Egyébként elképzelhetőnek tartom, hogy Kanadában lehet /ʊu/ is az /aʊ/, de az is hétszentség, hogy az /oʊ/ sem csak városi legenda.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2011.11.21. 23:32:53

@Devourius: Ördögöd van! :) Valóban a viszonyítási rendszer a kulcs, mert hiába hasonlítod össze a semleges realizációk képzési helyeit, abból nem derül ki semmi egy bizonyos kanadai /aʊ/ és egy bizonyos amerikai /oʊ/ realizációjának képzési helyének viszonyáról, azok esetleges átfedéséről, összetéveszthetőségéről.
Ez hasonló, mint nekünk a Mónika és a Maunika. Amit mi */ˈmɒunikɒ/-ként azonosítunk, az valójában ugyanúgy /ˈmoːnikɒ/, csak az adott beszélő /oː/ realizációja már inkább a mi /ɒu/ realizációinkhoz áll közelebb. De bizonyára valamilyen módon ő is különbséget tesz a saját /oː/ és /ɒu/ realizációi között.
Mi azonosítjuk rosszul a hallottakat, mégis mi bélyegezzük meg a beszélőt a kiejtése miatt, pedig ő is pont úgy beszél, ahogy mi: ahogy gyerekként a környezetétől megtanulta. De ennyi már elég is egy sztereotípia megszületéséhez, és hasonló a helyzet az about ill. a boat esetében is.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.11.22. 15:41:49

@IdegenNyelvŐr: ez még mindig patt. Szerintem pont, hogy fonéma szinten nem hallanak félre. Egymagában félreérthető az "a boat" és az "about", de biztos vizsgálták a szövegkörnyezetet. Valami írást tudsz mutatni, ami te /oʊ/ -> [ʊu] teóriádat említi egyáltalán?

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2011.11.27. 21:57:52

@Devourius: "ami te /oʊ/ -> [ʊu] teóriádat említi" Nekem nincs ilyen teóriám.
Inkább ez: /aʊ/ = [CAN ɜμ], /oʊ/ = [US Ωɷ].
Az [ɜ] és az [Ω] szomszédok, bár ajakkerekítésben eltérnek; az [μ] és az [ɷ] meg ajakkerekítéses szomszédok. Ez már összetéveszthető, főleg, ha az adott amerikainak az /aʊ/-ja [US æΩ] – erre az [CAN ɜμ] már kicsit sem hasonlít, nem úgy az [US Ωɷ]-ra.
Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a kanadai /oʊ/-ja lehet ugyanúgy [CAN Ωɷ], mint az amerikaié, akkor kész a csapda: ők hasonlóan (de nem azonosan) ejtik két fonéma egy-egy allofónját, de ezek az amerikai számára ugyanannak az egy fonémának a körébe tartoznak, így ő mindkettőt "azonosnak" tekinti, talán tényleg nem is érzékeli köztük az apró különbséget. Szövegkörnyezet ide vagy oda.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.05.12. 16:04:40

Itt vagy egy tipikus példa az anyanyelvi kanadai [σɷ]-zásra (0:08-nál, ha nem ugrana oda):
www.youtube.com/watch?v=bKb6AeO8ynw#t=0m8

Amúgy nagyon korrekt angolt beszél. Külön tetszik, hogy nagyon következetesen cot-caught mergerkedik, amelynek az eredménye mindig [ɑː], nem az a homokos hangzású [ɒ]. Sőt, még [μu]-zik is. Csak az /aʊ/ realizációja baáncsalya a fülemet. Más hibáját nem hallok a semlegeshez képest.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.05.25. 20:51:05

@Devourius: csalódtam benned INyŐ, vártam, hogy jössz majd azzal, hogy nem hallom jól, az nem [σɷ], meg különben is a vonatkoztatási rendszer :-D

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2016.05.20. 19:16:08

Jó visszaolvasni ezeket a régi témákat. Néhány kiegészítés: az /aʊ/ fonémának tényleg több realizációja van, amelyeket hallás után elég nehéz elkülöníteni. Míg a Canepari-féle semleges amerikait tanultam, addig a fonetikai átírás miatt mindenbe canIPA[aΩ]-t hallottam bele, akkor is, ha a kezdőhang valójában canIPA[ɐ, æ, ᴀ] volt. Mondjuk ez nem csak az én halláshibám volt, hiszen a nyílt magánhangzók közelebb vannak egymáshoz (ezért a trapézforma a hivatalos IPÁ-ban a négyzet helyett), nehezebb őket megkülönböztetni.

Másrészt a kettővel ezelőtti hozzászólásomban 4 éve még felültem azoknak a publikációknak, amelyek szerint a kanadai /ɒ, ɔː/ az [ɒː]. Ez ugyanis így van, de a hivatalos IPA [ɒː]-s átírása azt sugallja, hogy megegyezik a brit hagyományos RP [ɒ]-jával, csak hosszban különbözik, ami nagyon nem igaz. Egyrészt a kanadai /ɒ, ɔː/ sokszor [ɑː] (General Americannal egyezik meg hangzásra, a magyar fül hosszú á-nak hallja), ami kaphat egy kis részkerekítést is (ekkor dél-kaliforniai hangzása lesz, sokat ezt is tévesen offIPA[ɒ]-nak írják át, holott offIPA[ɑʷː]-nak kéne), vagy akár lehet teljesen kerek, ilyenkor teljesen megegyezik a magyar hosszú a-val. Csak a legritkább variáció, hogy hogy teljesen kerekítéses, és pluszba még egy kicsit hátrébb is csúszik, de ekkor sem lesz annyira teljesen hátul képzett, annyira o-s hangzású, mint a brit hagyományos RP [ɒ]-ja, a magyar, amerikai, angol fül ezt is a magyar hosszú a-nak megfelelő hangnak hallja. Persze a hivatalos IPA-trapéz felosztása túl durva, és a kardinális magánhangzók rendszere miatt a jelölései nagyon félrevezetőek. A kanadai /ɒ, ɔː/ nagyon távol van a brit hagyományos RP [ɒ] hangjától, nem hogy nem hasonlít, de még csak nem is emlékeztet rá kicsit sem. Ezt Canepari szépen, precízen jelöli, a brit [ɒ]-nál teljesen hátul képzettnek jelöli az [ɒ]-t mellékjellel, a kanadai [ɒː]-nál a saját rombuszában elölképzettnek. Ez meg is felel a valóságnak, a kettő között majdnem pont egy egész canIPA-magánhangzórombusznyi a különbség, és emiatt a mellékjel nélküli [ɒ]-s jelölés a kettőre nagyon nagy félrevezetés, aki ezt olvassa, az abban a hiszemben lesz, hogy a kettő megegyezik.

A másik, a Canadian Raising. Nos, erről szépen elvitatkoztunk itt a kommentekben, pedig a valóságban mindannyiunknak igaza volt valahol. Ugyanis a raisingelt /aʊ/-nak többféle variációja van fonetikailag, és ebből az egyik tényleg olyan kerekített hangból indul, amelyik o-ra emlékeztet, szóval nem csak mindig, nem teljesen amerikai félrehallás az aboat az about helyett, bár tényleg van olyan jenki, aki egy másik variációt hall félre /oʊ/-nak. Azt sem árt hangsúlyozni, hogy a Canadian Raising sok kanadai beszélőnél nincs meg, relatíve fiatal jelenség, nem terjedt még el annyira, hogy teljesen általános legyen.