HTML

Mi az IdegenNyelvŐr célja?

A magyarok többsége úgy beszél idegen nyelven, mint Fekete Pákó magyarul… Ez a blog annak szól, aki szeretne valamit tenni azért, hogy beszéde ne feketepákósan hangozzon, amikor idegen nyelven beszél.

Kiejtési felmérés

Bejegyzések

Friss topikok

  • Devourius: Kíváncsi lennék, hogy hány ember küldött végül hangmintát. Úgy tudom, hogy csak én és El Mexicano.... (2017.09.06. 07:57) Kiejtési felmérés
  • Devourius: Egyébként továbbra sem értem, hogy Kanada fonológiai-fonetikai befolyása miért olyan nagy az észak... (2017.07.31. 18:32) A Cot/Caught összeolvadásról
  • Devourius: Üdv újra itt hosszú idő után. Azóta megengedőbb vagyok olyan nevek ejtésének terén, amelyek még a... (2017.07.06. 18:55) Shia LaBeouf és a böfögés
  • Devourius: Azóta részletesebb képet kaptam a magánhangzótérről. Rájöttem, hogy a garat is csak passzív leköve... (2017.03.11. 17:29) A pápa neje és a kettőshangzók
  • Devourius: Revidiálnám az évekkel ezelőtt itt kifejtett nézeteimet. Jones és Canepari rendszere hibás, bár az... (2017.03.11. 17:14) Mire jó és mire nem az IPA jelölés?

Az angol /ə/ és /ʌ/ kapcsolata

2011.08.21. 08:00 :: IdegenNyelvŐr

Van, aki szerint az angolban az /ə/ és /ʌ/ fonéma között olyan szoros a kap­cso­lat, hogy nyugodtan lehet egyetlen fonémának tekinteni őket. Mások szerint meg elég laza a kapcsolatuk ahhoz, hogy önálló fonémaként tartsák számon őket. Megint mások meg semmi kapcsolatot nem látnak köztük. Az már elsőre is lát­szik, hogy mindenkinek nem lehet igaza.

Ahelyett, hogy a három nézőpontot külön-külön megvizsgálnám, inkább rögtön az elején állást foglalok: én az arany középúttal értek egyet, tehát szükség van a két fonémára, még ha van is köztük némi kapcsolat ill. átfedés.

Az /ə/ és az /ʌ/ bizonyos tekintetben kiegészítik egymást, hiszen előbbi csak hang­súly­ta­lan, utóbbi meg többnyire valamennyire hangsúlyos szótagban fordul csak elő; ráadásul az /ə/ állhat szó végén, az /ʌ/ viszont nem.

Ha azonban e fonémák tényleges kiejtését nézzük, akkor ennek a felosztásnak el­mo­sód­nak a határai. Ahogy az angol magánhangzókról szóló posztban már olvasható volt, a szünet előtti /ə/ és az /ʌ/ kiejtését a legtöbb nyelvjárásban alap­ve­tő­en csak a hangsúly különbözteti meg, és mindkettőt az /ʌ/-t realizáló hang­gal ejtik, bármi is az. Ehhez a kettőshöz a nem r-ejtő nyelvváltozatokban a szü­net előtti /əɹ̣/ fonémakapcsolat is társul, hiszen az /ɹ̣/ diafonéma ez esetben nem ejtődik, így tulajdonképpen a kapcsolat első tagja, az /ə/ kerül a szó vé­gé­re.

  • Russia [US ˈɹʌʃʌ; GB ˈɻɐʃɐ] /ˈɹʌʃə/
  • umbra [US ˈʌmbɹʌ; GB ˈɐmbɻɐ] /ˈʌmbɹə/
  • other [US ˈʌðɹ̩; GB ˈɐðɐ] /ˈʌðəɹ̣ = US ˈʌðəɹ; GB ˈʌðə/

Logikusan adódik a kérdés, hogy ha az /ə/ fonémát úgy ejtik szó végén, mint az /ʌ/-t, akkor miért nem /ʌ/-val jelölik ezt a hangot a fonémikus átírásban is. En­nek több oka is van. Egyrészt, azokban az észak-brit nyelvjárásokban, me­lyek­ben az /ʌ/ fonéma kiejtése megegyezik az /ʊ/-éval (pl. [ɷ]), szintén nyíl­tab­ban, rendszerint [ɤ˕]-ként (lásd később) ejtik a szünet előtti /ə/-t – itt tehát nem esik egybe az /ə/ és az /ʌ/ kiejtése. Másrészt, ha a szóvégi /ə/-t a mon­dat következő szava követi, nem pedig beszédszünet, akkor nem veszi fel az /ʌ/ kiejtését, hanem marad [ə]; ill. az /əɹ̣/ esetén GB-ben mássalhangzóval kezdődő szó előtt [ɜ], magánhangzó előtt pedig [əɻ] lesz.

  • Russia helps [US ˈɹʌʃə ˈhEɫps; GB ˈɻɐʃə ˈhEɫps] /ˈɹʌʃə ˈhɛlps/
  • umbra moves [US ˈʌmbɹə ˈmʊˑuvz̥; GB ˈɐmbɻə ˈmμˑuvz̥] /ˈʌmbɹə ˈmʊuvz/
  • other side [US ˈʌðɹ̩ ˈsaˑɘd; GB ˈɐðɜ ˈsaˑɘd] /ˈʌðəɹ̣ ˈsaɪd/
  • other end [US ˈʌðɹ̩ ˈEnd; GB ˈɐðəɻ ˈEnd] /ˈʌðəɹ ˈɛnd/

Sajnos sok nyelvtanulót megtéveszt a szóvégi /ə/ látványa a fonetikusnak vélt (valójában persze csak fonémikus) átírásokban, de nem könnyítik meg a dol­gu­kat azok az írások sem, melyek magyar transzliterációval élve ö-nek tün­te­tik fel ezt a hangot, pl. Shakespeare, ejtsd 'sékszpiö' (sic!).

Hozzáteszem, lehet hallani anyanyelvi beszélőktől is, hogy a szóvégi /ə/-t [ə]-nek ejtik, de ez inkább hiperkorrekciónak tűnik, mint természetes hasz­ná­lat­nak. Több­nyi­re ugyanis azoknál tapasztalható ez a jelenség, akik ismerik a fo­ne­ti­kus át­í­rást, de mivel úgy tudják, az /ə/ kiejtése mindig [ə], ezért szó végén is úgy ejtik. Emiatt sajnos a hangos szótárakkal óvatosnak kell lennünk e te­kin­tet­ben.

Az /ʌ/ realizációi

Az alábbi ábra az /ʌ/ fonéma különböző földrajzi területeken előforduló ki­ej­té­se­it összesíti (a teljesség igénye nélkül), ahol a kék szín az amerikai, a piros a brit nyelvjárásokban hallható változatokat jelöli (a színárnyalatoknak csak a kö­ze­li ill. átfedésben lévő jelek összefolyásának elkerülése a célja). Jól kivehető, hogy a brit variánsok (beleértve az ausztrálokat is) lényegesen nagyobb te­rü­le­ten szóródnak: az egészen nyílt [A] és [a] hangoktól kezdve az [ɐ]-n és az [ʌ]-n ke­resz­tül a meglehetősen zárt [ɷ]-ig terjed a lehetséges realizációk sora, melyek közt nem ritkán ajakkerekítésest is találunk, ahogy az a jobb oldali táblázatból ki­de­rül.

A canIPA magánhangzói

Ehhez képest az amerikai változatok túlnyomó többsége a 3-assal jelölt osz­lop­ra korlátozódik, és azon belül is csak a D és E jelű sorokra, vagyis az [ʌ]-ra és a felette lévő, most jobb híján [ɤ˕]-val (az ábrán elforgatott [ɤ]) jelölt hang kör­nyé­ké­re. Noha Texas egyes részein az /ʌ/ realizációja valóban átcsúszik az [ɜ] hang területére, az ábrát elnézve megállapítható, hogy az [ɜ] igazából csak egy ki­vé­te­les ejtése az /ʌ/-nak, és szó nincs arról, hogy a legjellemzőbb, leg­el­ter­jed­tebb lenne Amerikában.

Ha pedig összevetjük a kék jelölések elhelyezkedését a zölddel jelölt [ə] hang te­rü­le­tével, könnyen beláthatjuk, hogy semmiféle átfedés nincs köztük, ahogy er­re már utaltam a Nádasdy Ádám felvetésére reagáló löncsös posztban is.

Az /ə/ további allofónjai

Azt tehát már láthattuk, hogy az /ə/ szünet előtti allofónja jóval nyíltabb az [ə]-nél, de a fenti ábrán megbújik még két másik allofónja is: a két legzártabb zöld jel, melyek kilógnak az [ə] tartományából.

/ə/ = [ɯ˕]

Az itt most [ɯ˕]-ként jelölt [ɯ] alatti hang, amely az [ɷ] ajakkerekítés nélküli vál­to­za­ta, abban az esetben tűnhet fel, ha mellette valamilyen veláris, vagyis az ínyvitorla közelében képzett hang áll, azaz a [k, g, ŋ, w, ɹ, ɫ] hangok előtt vagy mögött. (Ez az egyik korábbi posztban ismertetett [ɹ˕, ɹ] hangokra is ér­vé­nyes, de a GB-ben használt posztalveoláris [ɻ] hangra nem, hiszen az a fog­me­der mögött képződik.) Használata ugyan nem feltétlenül szükséges, de a szom­szé­dos veláris mássalhangzóhoz szinte automatikusan hasonul a hang, így kü­lö­nö­sebb figyelmet nem igényel. Emiatt a blogomon eddig nem jelöltem ezt az al­lo­fónt, és eztán sem fogom.

  • ago [US ɯ˕ˈgσˑɷ; GB ɯ˕ˈgɜˑɷ] /əˈgoʊ/
  • akin [ɯ˕ˈkʰɩn] /əˈkɪn/
  • ring a bell [US ˈɹɩŋ ɯ˕ˈbEɫ; GB ɻ-] /ˈɹɪŋ əˈbɛl/
  • away [ɯ˕ˈwEˑɪ] /əˈweɪ/
  • parade [pʰɯ˕ˈɹEˑɪd̥̚; GB pʰəˈɻEˑɪd̥̚] /pəˈɹeɪd/
  • you'll be [jɯ˕ɫ ˈbɪˑi] /jəl ˈbɪi/

/ə̣/ = [ɪ]

Ez a hang azokban a nyelvváltozatokban fordulhat elő, melyekben az /ə̣/ dia­fo­né­ma nem azonos az /ɪ/-vel, ugyanakkor a beszélők ódzkodnak attól is, hogy az /ə/-nek feleltessék meg. Ekkor amolyan kompromisszumként választhatják he­lyet­tük az [ɪ]-t, melyet a különféle leírások gyakran a még eggyel zártabb [ɨ] hang­ként szoktak emlegetni.

  • roses [US ˈɹσɷzɪz̥, ˈɹσɷzəz̥; GB ˈɻɜɷzɩz̥] /ˈɹoʊzə̣z/
  • lifted [US ˈlɩftɪd̥̚, ˈlɩftəd̥̚; GB ˈlɩftɩd̥̚] /ˈlɪftə̣d/

7 komment

Címkék: angol kiejtés fonetika fonéma allofón hangtan magánhangzók

A bejegyzés trackback címe:

http://idegennyelvor.blog.hu/api/trackback/id/tr243167881

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.08.21. 08:35:24

Jó cikk. Kommentekben átbeszéltük veled ezt a témát, így az ábrán kívül sok újdonság nem volt benne, de jó ezt egy helyen kigyűjtve látni.

Néha még előfordul, hogy ha nem figyelek, az /ə/-t [ə] nek ejtem be nem kalkulált szünet előtt, és utólag korrigálom magam.

Örülök ezeknek az egy fonémát tárgyaló külön cikkeknek /ɹ/, /æ/, /ə/. Már rég akartam ezt javasolni. A msh-ókkal és mgh-ókkal foglalkozó cikkeidből sok minden kimaradt terjedelmi okokból.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2011.08.22. 15:53:30

@Devourius: A be nem kalkulált szünetnél természetes, ha egy fonémának nem az az allofónja jelenik meg, mint szünet nélkül.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.08.23. 17:15:50

Nem értem, hogy ezzel most mit akartál mondani. Azt, hogy szünetnél nem csak az /ə/-vel kell vigyázni?

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2011.08.23. 17:32:56

@Devourius: Nem. Épp azt, hogy nem kell vigyázni. Az teljesen természetes, hogy ha azt akarod pl. mondani, hogy "I gotta sleep" és eljutsz addig, hogy [gɑɿə], majd a [s] előtt valami miatt elakad a szavad, akkor [ə] lesz szünet előtt.
Azért fogalmaztam általánosabban, mert más hasonulás esetében is előfordulhat az, hogy az első hang már hasonul az azt követőhöz, ami végül nem is ejtődik ki, pl. "seen you" [sɪiņ (j…)]

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.10.06. 20:55:07

Nem akarom az angol mgh-zós cikkhez, ott túl sok már a komment.

Szóval elég sok amerikaitól hallom a been igealakot [bɛn]-ként az elvileg szabványos [bɩn] helyett. Minek tudható be ez az ejtési forma? A Webster hozza, de Wells LPD-je nem.

(Pár perce láttam egy sorozatot szinkronizálva, egyből eszembe jutottál INyŐ. Volt ott Dzs"é"-"z"ön, meg Ter"e"-"z"a...)

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2011.10.08. 10:30:14

@Devourius: A /bɛn/ egy létező kiejtésváltozat, nem a /bɪn/-t ejtik nyíltabb magánhangzóval. Hasonló, mint ahogy az 'our'-nak meg van /ɑːɹ/ meg /aʊɹ/ változata is. Hangsúlytalanul a 'been' lehet még /bən/ vagy /bn̩/ is.
(Egy okkal több, hogy eredeti nyelven nézz sorozatokat ;) )

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.10.08. 15:43:11

OK. Jó tudni.

(A családban más nem rajong az eredeti nyelvű filmekért, így együtt csak szinkronosan nézünk. Mondjuk jót lehet derülni a kiejtési hülyeségeken. Most nemrég az universal-t hallottam juniv"erzá"lnak, a Briant meg bráj"e"nnek, ez utóbbi, ha úgy vesszük nem is igazi hiba, néha angol nyelvű dalokban sem sorvasszák a hangsúlytalan szótagot, ha mégis jut rá egy mellékhangsúly a dallam miatt abban a szótagban. Viszont a valamelyik nap a HírTV-n a Chicagót végre nem cs-vel ejtették. Erre mondja az angol, hogy "vov" :P)

Eredeti nyelvű sorozatokat is szoktam nézni. Pedig nem lenne szabad, helyette valami kiejtési felmérést kéne már felmondani valami idegennyelvőrnek, a laptopra, a másik gépben valami nem stimmel a jobbik hangkártyával, hiába vártam sokat, hogy kipróbáljam.)