HTML

Mi az IdegenNyelvŐr célja?

A magyarok többsége úgy beszél idegen nyelven, mint Fekete Pákó magyarul… Ez a blog annak szól, aki szeretne valamit tenni azért, hogy beszéde ne feketepákósan hangozzon, amikor idegen nyelven beszél.

Kiejtési felmérés

Bejegyzések

Friss topikok

  • Devourius: @Devourius: közben kiderült, hogy nem mintha csak hallanék svát a Derek, Alexander nevekben, hanem... (2018.06.04. 16:25) Nyelvjárások fonémikus átírása
  • Devourius: Igazából meg amit a Wellsék meg a hagyományos szakirodalom cot-caught mergerként írnak le, az való... (2018.05.17. 17:16) A Cot/Caught összeolvadásról
  • Devourius: Külön kitérnék még foot-strut split hiányára. Az ilyen beszélőknél sokszor nehezen venni észre ezt... (2018.04.28. 18:44) Az angol /ə/ és /ʌ/ kapcsolata
  • Devourius: Annyit még hozzátennék, hogy nem csak az [a] vs. [ä] esete zavaró, hanem az [æ] esetén sem tudni, ... (2017.11.06. 03:29) Mire jó és mire nem az IPA jelölés?
  • Devourius: Kíváncsi lennék, hogy hány ember küldött végül hangmintát. Úgy tudom, hogy csak én és El Mexicano.... (2017.09.06. 07:57) Kiejtési felmérés

Az angol /ə/ és /ʌ/ kapcsolata

2011.08.21. 08:00 :: IdegenNyelvŐr

Van, aki szerint az angolban az /ə/ és /ʌ/ fonéma között olyan szoros a kap­cso­lat, hogy nyugodtan lehet egyetlen fonémának tekinteni őket. Mások szerint meg elég laza a kapcsolatuk ahhoz, hogy önálló fonémaként tartsák számon őket. Megint mások meg semmi kapcsolatot nem látnak köztük. Az már elsőre is lát­szik, hogy mindenkinek nem lehet igaza.

Ahelyett, hogy a három nézőpontot külön-külön megvizsgálnám, inkább rögtön az elején állást foglalok: én az arany középúttal értek egyet, tehát szükség van a két fonémára, még ha van is köztük némi kapcsolat ill. átfedés.

Az /ə/ és az /ʌ/ bizonyos tekintetben kiegészítik egymást, hiszen előbbi csak hang­súly­ta­lan, utóbbi meg többnyire valamennyire hangsúlyos szótagban fordul csak elő; ráadásul az /ə/ állhat szó végén, az /ʌ/ viszont nem.

Ha azonban e fonémák tényleges kiejtését nézzük, akkor ennek a felosztásnak el­mo­sód­nak a határai. Ahogy az angol magánhangzókról szóló posztban már olvasható volt, a szünet előtti /ə/ és az /ʌ/ kiejtését a legtöbb nyelvjárásban alap­ve­tő­en csak a hangsúly különbözteti meg, és mindkettőt az /ʌ/-t realizáló hang­gal ejtik, bármi is az. Ehhez a kettőshöz a nem r-ejtő nyelvváltozatokban a szü­net előtti /əɹ̣/ fonémakapcsolat is társul, hiszen az /ɹ̣/ diafonéma ez esetben nem ejtődik, így tulajdonképpen a kapcsolat első tagja, az /ə/ kerül a szó vé­gé­re.

  • Russia [US ˈɹʌʃʌ; GB ˈɻɐʃɐ] /ˈɹʌʃə/
  • umbra [US ˈʌmbɹʌ; GB ˈɐmbɻɐ] /ˈʌmbɹə/
  • other [US ˈʌðɹ̩; GB ˈɐðɐ] /ˈʌðəɹ̣ = US ˈʌðəɹ; GB ˈʌðə/

Logikusan adódik a kérdés, hogy ha az /ə/ fonémát úgy ejtik szó végén, mint az /ʌ/-t, akkor miért nem /ʌ/-val jelölik ezt a hangot a fonémikus átírásban is. En­nek több oka is van. Egyrészt, azokban az észak-brit nyelvjárásokban, me­lyek­ben az /ʌ/ fonéma kiejtése megegyezik az /ʊ/-éval (pl. [ɷ]), szintén nyíl­tab­ban, rendszerint [ɤ˕]-ként (lásd később) ejtik a szünet előtti /ə/-t – itt tehát nem esik egybe az /ə/ és az /ʌ/ kiejtése. Másrészt, ha a szóvégi /ə/-t a mon­dat következő szava követi, nem pedig beszédszünet, akkor nem veszi fel az /ʌ/ kiejtését, hanem marad [ə]; ill. az /əɹ̣/ esetén GB-ben mássalhangzóval kezdődő szó előtt [ɜ], magánhangzó előtt pedig [əɻ] lesz.

  • Russia helps [US ˈɹʌʃə ˈhEɫps; GB ˈɻɐʃə ˈhEɫps] /ˈɹʌʃə ˈhɛlps/
  • umbra moves [US ˈʌmbɹə ˈmʊˑuvz̥; GB ˈɐmbɻə ˈmμˑuvz̥] /ˈʌmbɹə ˈmʊuvz/
  • other side [US ˈʌðɹ̩ ˈsaˑɘd; GB ˈɐðɜ ˈsaˑɘd] /ˈʌðəɹ̣ ˈsaɪd/
  • other end [US ˈʌðɹ̩ ˈEnd; GB ˈɐðəɻ ˈEnd] /ˈʌðəɹ ˈɛnd/

Sajnos sok nyelvtanulót megtéveszt a szóvégi /ə/ látványa a fonetikusnak vélt (valójában persze csak fonémikus) átírásokban, de nem könnyítik meg a dol­gu­kat azok az írások sem, melyek magyar transzliterációval élve ö-nek tün­te­tik fel ezt a hangot, pl. Shakespeare, ejtsd 'sékszpiö' (sic!).

Hozzáteszem, lehet hallani anyanyelvi beszélőktől is, hogy a szóvégi /ə/-t [ə]-nek ejtik, de ez inkább hiperkorrekciónak tűnik, mint természetes hasz­ná­lat­nak. Több­nyi­re ugyanis azoknál tapasztalható ez a jelenség, akik ismerik a fo­ne­ti­kus át­í­rást, de mivel úgy tudják, az /ə/ kiejtése mindig [ə], ezért szó végén is úgy ejtik. Emiatt sajnos a hangos szótárakkal óvatosnak kell lennünk e te­kin­tet­ben.

Az /ʌ/ realizációi

Az alábbi ábra az /ʌ/ fonéma különböző földrajzi területeken előforduló ki­ej­té­se­it összesíti (a teljesség igénye nélkül), ahol a kék szín az amerikai, a piros a brit nyelvjárásokban hallható változatokat jelöli (a színárnyalatoknak csak a kö­ze­li ill. átfedésben lévő jelek összefolyásának elkerülése a célja). Jól kivehető, hogy a brit variánsok (beleértve az ausztrálokat is) lényegesen nagyobb te­rü­le­ten szóródnak: az egészen nyílt [A] és [a] hangoktól kezdve az [ɐ]-n és az [ʌ]-n ke­resz­tül a meglehetősen zárt [ɷ]-ig terjed a lehetséges realizációk sora, melyek közt nem ritkán ajakkerekítésest is találunk, ahogy az a jobb oldali táblázatból ki­de­rül.

A canIPA magánhangzói

Ehhez képest az amerikai változatok túlnyomó többsége a 3-assal jelölt osz­lop­ra korlátozódik, és azon belül is csak a D és E jelű sorokra, vagyis az [ʌ]-ra és a felette lévő, most jobb híján [ɤ˕]-val (az ábrán elforgatott [ɤ]) jelölt hang kör­nyé­ké­re. Noha Texas egyes részein az /ʌ/ realizációja valóban átcsúszik az [ɜ] hang területére, az ábrát elnézve megállapítható, hogy az [ɜ] igazából csak egy ki­vé­te­les ejtése az /ʌ/-nak, és szó nincs arról, hogy a legjellemzőbb, leg­el­ter­jed­tebb lenne Amerikában.

Ha pedig összevetjük a kék jelölések elhelyezkedését a zölddel jelölt [ə] hang te­rü­le­tével, könnyen beláthatjuk, hogy semmiféle átfedés nincs köztük, ahogy er­re már utaltam a Nádasdy Ádám felvetésére reagáló löncsös posztban is.

Az /ə/ további allofónjai

Azt tehát már láthattuk, hogy az /ə/ szünet előtti allofónja jóval nyíltabb az [ə]-nél, de a fenti ábrán megbújik még két másik allofónja is: a két legzártabb zöld jel, melyek kilógnak az [ə] tartományából.

/ə/ = [ɯ˕]

Az itt most [ɯ˕]-ként jelölt [ɯ] alatti hang, amely az [ɷ] ajakkerekítés nélküli vál­to­za­ta, abban az esetben tűnhet fel, ha mellette valamilyen veláris, vagyis az ínyvitorla közelében képzett hang áll, azaz a [k, g, ŋ, w, ɹ, ɫ] hangok előtt vagy mögött. (Ez az egyik korábbi posztban ismertetett [ɹ˕, ɹ] hangokra is ér­vé­nyes, de a GB-ben használt posztalveoláris [ɻ] hangra nem, hiszen az a fog­me­der mögött képződik.) Használata ugyan nem feltétlenül szükséges, de a szom­szé­dos veláris mássalhangzóhoz szinte automatikusan hasonul a hang, így kü­lö­nö­sebb figyelmet nem igényel. Emiatt a blogomon eddig nem jelöltem ezt az al­lo­fónt, és eztán sem fogom.

  • ago [US ɯ˕ˈgσˑɷ; GB ɯ˕ˈgɜˑɷ] /əˈgoʊ/
  • akin [ɯ˕ˈkʰɩn] /əˈkɪn/
  • ring a bell [US ˈɹɩŋ ɯ˕ˈbEɫ; GB ɻ-] /ˈɹɪŋ əˈbɛl/
  • away [ɯ˕ˈwEˑɪ] /əˈweɪ/
  • parade [pʰɯ˕ˈɹEˑɪd̥̚; GB pʰəˈɻEˑɪd̥̚] /pəˈɹeɪd/
  • you'll be [jɯ˕ɫ ˈbɪˑi] /jəl ˈbɪi/

/ə̣/ = [ɪ]

Ez a hang azokban a nyelvváltozatokban fordulhat elő, melyekben az /ə̣/ dia­fo­né­ma nem azonos az /ɪ/-vel, ugyanakkor a beszélők ódzkodnak attól is, hogy az /ə/-nek feleltessék meg. Ekkor amolyan kompromisszumként választhatják he­lyet­tük az [ɪ]-t, melyet a különféle leírások gyakran a még eggyel zártabb [ɨ] hang­ként szoktak emlegetni.

  • roses [US ˈɹσɷzɪz̥, ˈɹσɷzəz̥; GB ˈɻɜɷzɩz̥] /ˈɹoʊzə̣z/
  • lifted [US ˈlɩftɪd̥̚, ˈlɩftəd̥̚; GB ˈlɩftɩd̥̚] /ˈlɪftə̣d/

9 komment

Címkék: angol kiejtés fonetika fonéma allofón hangtan magánhangzók

A bejegyzés trackback címe:

http://idegennyelvor.blog.hu/api/trackback/id/tr323167881

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.08.21. 08:35:24

Jó cikk. Kommentekben átbeszéltük veled ezt a témát, így az ábrán kívül sok újdonság nem volt benne, de jó ezt egy helyen kigyűjtve látni.

Néha még előfordul, hogy ha nem figyelek, az /ə/-t [ə] nek ejtem be nem kalkulált szünet előtt, és utólag korrigálom magam.

Örülök ezeknek az egy fonémát tárgyaló külön cikkeknek /ɹ/, /æ/, /ə/. Már rég akartam ezt javasolni. A msh-ókkal és mgh-ókkal foglalkozó cikkeidből sok minden kimaradt terjedelmi okokból.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2011.08.22. 15:53:30

@Devourius: A be nem kalkulált szünetnél természetes, ha egy fonémának nem az az allofónja jelenik meg, mint szünet nélkül.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.08.23. 17:15:50

Nem értem, hogy ezzel most mit akartál mondani. Azt, hogy szünetnél nem csak az /ə/-vel kell vigyázni?

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2011.08.23. 17:32:56

@Devourius: Nem. Épp azt, hogy nem kell vigyázni. Az teljesen természetes, hogy ha azt akarod pl. mondani, hogy "I gotta sleep" és eljutsz addig, hogy [gɑɿə], majd a [s] előtt valami miatt elakad a szavad, akkor [ə] lesz szünet előtt.
Azért fogalmaztam általánosabban, mert más hasonulás esetében is előfordulhat az, hogy az első hang már hasonul az azt követőhöz, ami végül nem is ejtődik ki, pl. "seen you" [sɪiņ (j…)]

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.10.06. 20:55:07

Nem akarom az angol mgh-zós cikkhez, ott túl sok már a komment.

Szóval elég sok amerikaitól hallom a been igealakot [bɛn]-ként az elvileg szabványos [bɩn] helyett. Minek tudható be ez az ejtési forma? A Webster hozza, de Wells LPD-je nem.

(Pár perce láttam egy sorozatot szinkronizálva, egyből eszembe jutottál INyŐ. Volt ott Dzs"é"-"z"ön, meg Ter"e"-"z"a...)

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2011.10.08. 10:30:14

@Devourius: A /bɛn/ egy létező kiejtésváltozat, nem a /bɪn/-t ejtik nyíltabb magánhangzóval. Hasonló, mint ahogy az 'our'-nak meg van /ɑːɹ/ meg /aʊɹ/ változata is. Hangsúlytalanul a 'been' lehet még /bən/ vagy /bn̩/ is.
(Egy okkal több, hogy eredeti nyelven nézz sorozatokat ;) )

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.10.08. 15:43:11

OK. Jó tudni.

(A családban más nem rajong az eredeti nyelvű filmekért, így együtt csak szinkronosan nézünk. Mondjuk jót lehet derülni a kiejtési hülyeségeken. Most nemrég az universal-t hallottam juniv"erzá"lnak, a Briant meg bráj"e"nnek, ez utóbbi, ha úgy vesszük nem is igazi hiba, néha angol nyelvű dalokban sem sorvasszák a hangsúlytalan szótagot, ha mégis jut rá egy mellékhangsúly a dallam miatt abban a szótagban. Viszont a valamelyik nap a HírTV-n a Chicagót végre nem cs-vel ejtették. Erre mondja az angol, hogy "vov" :P)

Eredeti nyelvű sorozatokat is szoktam nézni. Pedig nem lenne szabad, helyette valami kiejtési felmérést kéne már felmondani valami idegennyelvőrnek, a laptopra, a másik gépben valami nem stimmel a jobbik hangkártyával, hiába vártam sokat, hogy kipróbáljam.)

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2018.04.28. 05:16:22

Az /ʌ/ fonémát kezelik az angol anyanyelvű beszélők a legmostohábban. Ha meg is különböztetik az /ə/-től vagy az /ʊ/-tól, akkor is oda suvasszák be, ahol marad neki hely. Valahogy olyan sallangnak tűnik, nincs neki stabil helye a hangrendszerben. Így nem csak nyelvjárások között mutat nagy szórást, de egy nyelvjáráson belül is idiolektusokat tekintve. Mindegy hová suvasszák be, megfér bárhol, elvisel mindenféle bánásmódot.

Én pl. a saját kiejtési modellemben már ott tartok, hogy nem csak a /ɒ, ɔː, ɑː/-m [ɑ̮ː], de az /ʌ/-m is canIPA[ɑ̮]. Csak azért nem négyszeres összeolvasztás, mert az /ʌ/-m mindig rövid. Elsőre furcsának tűnhet ez az allofón, de igazából nálam [ɑ̮(ː)] egy köztes hang, egyenlő távolságra van a canIPA[ɒ, ɔ, ɑ, ʌ] magánhangzókhoz (még a részleges kerekítéssel is köztes helyet foglal el közöttük), mintha mindegyik bele lenne mixelve. Olyan közel van az [ʌ̮]-hoz, hogy ha egy leheletnyivel zártabb lenne, átlógna a canIPA [ʌ] területére, ezért nem lenne hiba hivatalos IPA-ban [ʌʷː]-nak jelölni. Persze a részleges kerekítettségnek egy ɔ-szerű mellékjel a hivatalos jele az IPA-ban, de helyette mindenki a [ʷ] mellékjelet használja, ami a labializáció jele.

Ez az ʌ - ɑ kapcsolat nem is olyan bizarr, mint ahogy elsőre tűnik, hiszen néhány amerikai nyelvjárásban a park is lehet [ˈpʰɑˑɹk] helyett [ˈpʰʌɹk, pʰɐɹk], persze ez minden /ɑːɹ/ + zöngétlen mássalhangzó hangkörnyezetben megtörténhet. Meg Canepari az egyik kanadai nyelvjárásnál is ír /ɑː/ [ʌː]-t. Eleve elég hasonló hangok, meg mivel az /ʌ/ elég mostohán van kezelve, meg nem tud félreértést okozni (talán nincs is nagyon az említett hangokkal minimálpár), ezért minőségileg nem szükséges megkülönböztetni az /ɑː/-tól.

Meg ugye a Cockney-ban is lehet az /ʌ/ centrális [ä], ami nincs messze más nyelvjárások esetleges /ɑː/ [äː] hangjától.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2018.04.28. 18:44:53

Külön kitérnék még foot-strut split hiányára. Az ilyen beszélőknél sokszor nehezen venni észre ezt a megoldást, mivel az /ʊ/-juk általában nem [ʊ], hanem valami o-szerű hang, amely azért nem olyan feltűnő, mert Amerikában is sokan kerekítik az /ʌ/-t canIPA[Ω]-vá, így össze lehet téveszteni azzal. Sőt, még az én félkerekítéses canIPA[ɑ̮]~offIPA[ʌʷ] megoldásom sincs tőle rettenet messze. Néha nagyon kell figyelni, hogy a turpisság kiderüljön.