HTML

Mi az IdegenNyelvŐr célja?

A magyarok többsége úgy beszél idegen nyelven, mint Fekete Pákó magyarul… Ez a blog annak szól, aki szeretne valamit tenni azért, hogy beszéde ne feketepákósan hangozzon, amikor idegen nyelven beszél.

Kiejtési felmérés

Bejegyzések

Friss topikok

  • Devourius: Azóta részletesebb képet kaptam a magánhangzótérről. Rájöttem, hogy a garat is csak passzív leköve... (2017.03.11. 17:29) A pápa neje és a kettőshangzók
  • Devourius: Revidiálnám az évekkel ezelőtt itt kifejtett nézeteimet. Jones és Canepari rendszere hibás, bár az... (2017.03.11. 17:14) Mire jó és mire nem az IPA jelölés?
  • Devourius: A February /bj/-vel nem csak az US-ben fordul elő, hanem a britben is, igaz ott ritkább. Néhány h... (2017.01.02. 02:19) Hónapok és napok
  • Devourius: A Moore vezetéknév a pour-poor merger alá eshet, ami a brit nyelvjárásokban dominál, ezért a kétfé... (2017.01.02. 01:54) Demi, Michael, Roger Moore, és Mickey Rourke
  • Devourius: Húha, talán ez az egyetlen cikk, amihez még nem volt komment, cirka 7 évet kellett várni, igaz add... (2017.01.02. 01:45) A végtelenbe és tovább…

A Cot/Caught összeolvadásról

2011.01.02. 08:00 :: IdegenNyelvŐr

Az amerikai angolt beszélők egy része a cot és a caught szavak ma­gán­hang­zó­ját, azaz az /ɑ/-t és az /ɔː/-t azonosan ejti. De hogy hogyan, azt érdemes egy kicsit közelebbről is megnézni, és az is jó kérdés, hogy mennyire elterjedt ez a fajta kiejtés, ill. milyen a megítélése. És vajon a bra hosszú /ɑː/ hang­ja is részt vesz az összeolvadásban?

Ahogy arról már korábban is esett szó, az /ɔː/ fonémát többféleképpen ejtik attól függően, hogy milyen hang követi a szóban. Az angol magánhangzókról szó­ló posztban három fajtáját különböztettük meg:

  • /ɔː/1/ɹ/ előtt, pl. floor [US flσːɹ; GB flσː] /flɔːɹ/
  • /ɔː/2 – nem /ɹ/ előtt, pl. law [US lɔː; GB lσː] /lɔː/
  • /ɔː/3-off, -oft, -oss, -ost, -og, -ong végződések előtt,
    pl. lost [US lɔˑst; GB lɒst] /US lɔːst; GB lɒst/

Az összeolvadás alapvetően az /ɔː/2-t érinti, az /ɔː/3 meg valahol részt vesz az összeolvadásban, valahol nem. Az /ɔː/1 részvételét azonban meg­aka­dá­lyoz­za az utána álló /ɹ/, ezért a továbbiakban az /ɔː/ jelölés csak az /ɔː/2 és az /ɔː/3 vál­to­zat­ra vonatkozik.

Az /ɔː/ fonéma amerikai kiejtéséről megállapítható, hogy jóval nyíltabb (azaz alacsonyabb nyelvállással képzett) a brit változatnál, hiszen az utóbbi még a magyar o-nál is valamivel zártabb: [σː]. A tengerentúli [ɔː] hangzása viszont már inkább a magyar a-ra emlékeztet. Sőt, ami azt illeti, létezik is olyan re­a­li­zá­ció­ja, mely szinte teljesen azonos a magyar a-val – ezt jelöljük most [α̮]-val, bár a canIPA táblázatban a 8F kódú, elforgatott α (alfa) jelöli, de ez sajnos hi­ány­zik a betű­készletből.

Ezen a blogon általában a semleges nyelvjárásokkal szoktunk foglalkozni, melyekben az összeolvadás nem következik be, ezért ennek a témának a meg­be­szé­lé­sé­hez szükségszerűen kicsit mélyebben bele kell ásnunk magunkat a te­rü­le­ti nyelvjárásokba. Ennek első lépéseként azzal kell megbarátkoznunk, hogy a különféle nyelvjárásokban (akár összeolvasztó, akár nem) mind a két kér­dé­ses fonémát szokták – a magyarhoz hasonlóan – többé-kevésbé szűk ket­tős­hang­zó­ként is ejteni, így az alábbiakban ne lepődjünk meg az olyan elő­for­du­ló je­lö­lé­se­ken, mint pl. [ɑɑ, ɔɔ, ɑʌ].

Az egyszerűség kedvéért a fonetikus átírásokból ezúttal elhagyom a mel­lék­je­le­ket (zöngétlenedés, unreleased/ajakkerekítéses mássalhangzó, stb.), hogy a lé­nyeg jobban látsszon, és a GB kiejtéseket sem tüntetem fel. Ennyi bevezetés után most lássuk, hol történik összeolvadás.

Részben vagy teljesen összeolvadásos területek

Kanada

Kanadára erősen jellemző az összeolvasztás, melyet a kanadai kiejtés egyik leg­jel­leg­ze­te­sebb hangjával visznek véghez: az ajakkerekítéses [ɒː]-val. Ez a hang hasonlít a GB-ben használt [ɒ]-ra, de annál előbbre képzik, és mint látjuk, hosszan ejtik. Az /ɑː/ fonéma marad [ɑː].

  • cot [kʰɒˑt] /kɑt/
  • caught [kʰɒˑt] /kɔːt/
  • rod [ɹɒːd] /ɹɑd/
  • fraud [fɹɒːd] /fɹɔːd/
  • cost [kʰɒˑst] /kɔːst/
  • fog [fɒːg] /fɔːg/
  • bra [bɹɑː] /bɹɑː/

Észak-nyugat: Washington, Oregon, Idaho, Montana

Itt az /ɔː/2, az /ɑ/ és az /ɑː/ összeolvad [ɑɑ]-vá, az /ɔː/3 azonban rend­sze­rint ellenáll és [ɔɔ] marad.

  • cot [kʰɑɑt] /kɑt/
  • caught [kʰɑɑt] /kɔːt/
  • rod [ɹɑˑɑd] /ɹɑd/
  • fraud [fɹɑˑɑd] /fɹɔːd/
  • cost [kʰɔɔst] /kɔːst/
  • fog [fɔˑɔg] /fɔːg/
  • bra [bɹɑˑɑ] /bɹɑː/

Nyugati part: California, Nevada

Ezen a területen szinte teljes az összeolvadás: az /ɑ/ és az /ɔː/ meg­kü­lön­böz­tet­he­tet­le­nül [ɑ̮ː] lesz, amely csak annyiban tér el az /ɑː/ [ɑː] ejtésétől, hogy kissé ajakkerekítéses.

  • cot [kʰɑ̮ˑt] /kɑt/
  • caught [kʰɑ̮ˑt] /kɔːt/
  • rod [ɹɑ̮ːd] /ɹɑd/
  • fraud [fɹɑ̮ːd] /fɹɔːd/
  • cost [kʰɑ̮ˑst] /kɔːst/
  • fog [fɑ̮ːg] /fɔːg/
  • bra [bɹɑː] /bɹɑː/

Közép-nyugat: Utah, Colorado, Wyoming, Nebraska

Az /ɔː/2 és az /ɔː/3 azonos ingadozást mutat: mindkettő összeolvadhat az /ɑ/-val, de sokan még fenntartják a megkülönböztetést. Az /ɑ/ és az /ɑː/ vi­szont összeolvadt [ɑʌ]-vá.

  • cot [kʰɑʌt] /kɑt/
  • caught [kʰɔɔt, kʰɔʌt, kʰɑʌt] /kɔːt/
  • rod [ɹɑˑʌd] /ɹɑd/
  • fraud [fɹɔˑɔd, fɹɔˑʌd, fɹɑˑʌd] /fɹɔːd/
  • cost [kʰɔɔst, kʰɔʌst, kʰɑʌst] /kɔːst/
  • fog [fɔˑɔg, fɔˑʌg, fɑˑʌg] /fɔːg/
  • bra [bɹɑˑʌ] /bɹɑː/

Észak: Észak-Dakota, Minneapolis északi része

Az összeolvadás itt is majdnem teljes: az /ɔː/2, az /ɑ/ és az /ɑː/ fonémákból [ɑa] születik. Az /ɔː/3 esetén azonban gyakran nem következik be az össze­ol­va­dás, így az maradhat ajakkerekítéses [ɒɔ] is.

  • cot [kʰɑat] /kɑt/
  • caught [kʰɑat] /kɔːt/
  • rod [ɹɑˑad] /ɹɑd/
  • fraud [fɹɑˑad] /fɹɔːd/
  • cost [kʰɒɔst, kʰɑast] /kɔːst/
  • fog [fɒˑɔg, fɑˑag] /fɔːg/
  • bra [bɹɑˑa] /bɹɑː/

Észak-kelet: Maine, New Hampshire

Az itteni összeolvadás érdekessége, hogy többnyire ajakkerekítéses lesz az ered­mé­nye: [ɔʚ]. De emellett lehet [ɒɑ] is, mely ajakkerekítéssel kezdődik és anélkül ér véget. Az /ɑː/ a maga jellegzetes, [æ] és [a] közötti [AA] ejtésével nem vesz részt az összeolvadásban.

  • cot [kʰɔʚt, kʰɒɑt] /kɑt/
  • caught [kʰɔʚt, kʰɒɑt] /kɔːt/
  • rod [ɻɔˑʚd, ɻɒˑɑd] /ɹɑd/
  • fraud [fɻɔˑʚd, fɻɒˑɑd] /fɹɔːd/
  • cost [kʰɔʚst, kʰɒɑst] /kɔːst/
  • fog [fɔˑʚg, fɒˑɑg] /fɔːg/
  • bra [bɻAˑA] /bɹɑː/

Massachusetts (Boston)

A jellegzetes bostoni akcentusban is összeolvadást találunk az /ɑ/ és az /ɔː/ között, ám a közös [α̮ɑ] realizáció mellett mindkettőnek létezik a saját kiejtése is. Az /ɑː/ itt is különálló [AA] marad, bár az /ɑ/-val létezik közös ejtése is: [ɑɑ].

  • cot [kʰα̮ɑt, kʰɑɑt] /kɑt/
  • caught [kʰα̮ɑt, kʰα̮ʚt] /kɔːt/
  • rod [ɹα̮ˑɑd, ɹɑˑɑd] /ɹɑd/
  • fraud [fɹα̮ˑɑd, fɹα̮ˑʚd] /fɹɔːd/
  • cost [kʰα̮ɑst, kʰα̮ʚst] /kɔːst/
  • fog [fα̮ˑɑg, fα̮ˑʚg] /fɔːg/
  • bra [bɹAˑA, bɹɑˑɑ] /bɹɑː/

Pennsylvania nyugati területe (Pittsburgh)

Az /ɑ/ és az /ɔː/ egyik lehetséges közös kiejtése az [α̮ː]. Emellett az /ɑ/-t gyakran ejtik [α̮ɑ]-nak vagy [ɑː]-nak is, de ugyanezeket a realizációkat kevésbé hasznájlák az /ɔː/-ra. Az /ɑː/ itt is önálló [ɑː] marad.

  • cot [kʰα̮ˑt, kʰα̮ɑt, kʰɑˑt] /kɑt/
  • caught [kʰα̮ˑt, ritkábban: kʰα̮ɑt, kʰɑˑt] /kɔːt/
  • rod [ɹα̮ːd, ɹα̮ˑɑd, ɹɑːd] /ɹɑd/
  • fraud [fɹα̮ːd, ritkábban: fɹα̮ˑɑd, fɹɑːd] /fɹɔːd/
  • cost [kʰα̮ˑst, ritkábban: kʰα̮ɑst, kʰɑˑst] /kɔːst/
  • fog [fα̮ːg, ritkábban: fα̮ˑɑg, fɑːg] /fɔːg/
  • bra [bɹɑː] /bɹɑː/

Összeolvadás nélküli területek

Észak-Amerika többi részén legfeljebb az /ɑ/ és az /ɑː/ olvad össze, de az /ɔː/ ejtése eltérő marad. Ebbe a csoportba tartozik hozzávetőlegesen a Dél-Da­ko­ta–Ne­bras­ka–Kan­sas–Ar­i­zo­na vonaltól keletre eső terület, a már em­lí­tett Maine, New Hampshire, Massachusetts, és Pennsylvania nyugati te­rü­le­te­it le­szá­mít­va.

Az /ɔː/ nyíltabbá válása és ajakkerekítésének elvesztése nem példátlan az ame­ri­kai angol történetében, hiszen annak idején a cot magánhangzója is zár­tabb és ajakkerekítéses [ɔ] volt, aztán ebből mára – Kanadát leszámítva – szinte min­den­hol [ɑ]-szerű hang lett, és ma már ez a természetes. Talán pár évtized múl­va már a caught-nak is ugyanez a hang lesz a leggyakoribb kiejtése.

Ma még azon­ban nem ez a helyzet, ezért a semleges nyelvváltozatban még fenn­áll a kü­lönb­ség az [ɔː]-ként ejtett /ɔː/ és az [ɑ]-ként ejtett /ɑ/ között, ahogy a „média ame­ri­kai­ban” (General American) is, azzal az eltéréssel, hogy abban az /ɔː/-t szin­te tel­je­sen úgy ejtik, mint a magyar a-t, persze hosszan: [α̮ː].

Az összeolvadás megítélése

Sok esetben Amerika össze nem olvasztós területein is nagyon közel áll egy­más­hoz az /ɑ/ és az /ɔː/ kiejtése: van, ahol szinte csak az ajakkerekítésben tér­nek el egymástól. Emiatt igazából nem olyan feltűnő, hogy a beszélő meg­kü­lön­böz­te­ti-e őket vagy sem, és éppen ezért – meg az összeolvasztók nagy száma miatt – nincs negatív megbélyegzése az összeolvasztásnak.

47 komment

Címkék: angol fonetika amerikai angol fonéma nyelvjárás beszédhang hangtan magánhangzók

A bejegyzés trackback címe:

http://idegennyelvor.blog.hu/api/trackback/id/tr812553187

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.01.02. 13:15:42

Minél többet olvasok a témában annál bizonytalanabb vagyok. A lehető legsemlegesebb kiejtést szeretném megtanulni. Írod, hogy "a semleges nyelvváltozatban még fenn­áll a kü­lönb­ség az [ɔː]-ként ejtett /ɔː/ és az [ɑ]-ként ejtett /ɑ/ között, ahogy a „média ame­ri­kai­ban” (General American) is".

Ezek szerint meg kéne különböztetnem őket, de aztán folytatod: "nem olyan feltűnő, hogy a beszélő meg­kü­lön­böz­te­ti-e őket vagy sem ... nincs negatív megbélyegzése az összeolvasztásnak." Ennek alapján pedig mégse kell megkülönböztetni. Nem tudok dönteni, hogy melyik változatnál maradjak.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2011.01.02. 14:32:38

@Devourius: Az alatt, hogy nem olyan feltűnő, azt értettem, hogy nem kapja fel rá az ember fejét, nem üti meg a fülét. Ha mondjuk a hurry-t [ˈhɹ̩ˑi] helyett [ˑhʌɹi]-nak vagy a park-ot [pʰɑˑɹk] helyett [pʰɑˑk]-nak ejti valaki, azt egyből kiszúrja a hallgató. De ha a bought-ot mondja [bɔˑt] helyett [bɑˑt]-nak, azt a hallgató sokszor nem is észleli, vagy csak akkor, ha direkt erre figyel.
Nyilván egy GB angolt beszélőnek fel fog tűnni, na de a GB [bσˑt]-hoz képest már a [bɔˑt] is jóval nyíltabb, ahhoz képest már nincs sokkal messzebb a [bα̮ˑt] vagy a [bɑˑt] sem.

Ettől függetlenül azt mondom, különböztesd meg őket, hiszen a többség ma még megkülönbözteti őket, és ahogy láthattad, az összeolvadás is sok helyen még ingadozik. Az sem biztos, hogy mindig angol anyanyelvűekkel fogsz beszélni, akiknek nem okoz problémát az összeolvasztás értelmezése, de aki idegennyelvként tanulta az angolt, az könnyebben megért, ha a tőled hallott hangokat 1:1-ben meg tudja feleltetni a saját maga által használt hangoknak.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.07.25. 13:20:02

Újraolvasva a cikket, most látom csak, hogy a "semleges nyelvváltozat"-ot szembeállítod a General Americannel. Eddig azt hittem, hogy a kettő ugyan az. Vagy én vagyok tévedésben?

Illetve még írod, hogy a "az /ɔː/-t szin­te tel­je­sen úgy ejtik, mint a magyar a-t, persze hosszan: [α̮ː]." Akkor ebben különbözne a kettő? Addig úgy tudtam, hogy a GA = semleges , az /ɔː/ pedig [ɔː] és nem [α̮:].

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2011.07.26. 17:20:02

@Devourius: Az, hogy mi a semleges, meg mi a GenAm, definíció kérdése. Vannak, akik a GenAm-et tartják a semlegesnek, mondván azt sokan beszélik, és a médiából is nagyrészt azt hallani. Mások meg különbséget tesznek a GenAm és a semleges között, mivel a GenAm éppen az /ɑ, ɑː, ɔː/ fonémák esetében viszonylag nagy realizációs szórást tesz lehetővé, emellett neutralizációk is előfordulhatnak benne, pl. a 'fell' és a 'fail' kiejtése akár azonos is lehet.
Emiatt kevésbé szerencsés a GenAm-et referenciaváltozatnak tekinteni, és célszerűbb inkább egy viszonylag szűk határok közt mozgó változatot semlegesnek venni.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.07.26. 20:37:32

@INyŐ: ezt a semleges változatot hogy nevezik ezek a "mások"? Van ez valahol dokumentálva a blogodon kívül?

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.07.27. 12:38:37

Tegnap este nem vette el a hozzászólásom, újra leírom:

Ha úgy definiálnánk, hogy a semleges olyan, mint a GA, de nincsenek benne mergerek, akkor nem lenne igaz, mert a leírásod alapján a Rosa's-roses merger belefér.

A fell-fail mergerről még nem is hallottam. A neten a GA esetében a caught-cot, pin-pen, mary-marry-merry, wine-whine mergereket említik, ezeket is csak esetlegesen.

A TH-s láncolás után jó lenne egy cikk erről a bizonyos semleges amerikairól (még ha a hangjairól már volt 2 cikk), és az összes mergerről. A mergerek közül néhányat érintettél és egyről külön ez a cikk is szól, de pl. a mary-marry-merry merger lényegét nem is értem, minden szótár /'mer.i/-nek hozza ezeket a szavakat, gondolom a ['mɛɹ.i]-t értik alatta. Vagyis azt értem, hogy egységesek lettek ezek a hangok, de azt nem, hogy eredetileg milyen hangok szerepeltek ezekben a szavakban és azt sem tudom, még mely területeken különböztetik meg őket.

paraszthajszal 2011.07.27. 15:54:32

@Devourius: a választékosabb briteknél a "marry"-ban /æ/ van, ezt hozza a régi "papír" oxfordi szótáram, meg az online is ( www.oxfordadvancedlearnersdictionary.com/dictionary/marry ). Egyesek meg a "Mary"-t képesek /meɪri/-nek ejteni, bár azt nem tudom, hogy hol elterjedt, de pl. skótéknál (a konzervatív skót angolban kevés összeolvadás van "r" előtt) néha számíthat az ember rá, igaz ott az /eɪ/ meg pont nem diftongus [eː] ( www.youtube.com/watch?v=w1IHcGmFW60#t=12s ; a hölgy a videó elején pl. "méri").

Itt meg van egy térkép arról, hogy Ámerikában hol van meg a merger, meg hol nincs. A többségnél állítólag összeolvad: www4.uwm.edu/FLL/linguistics/dialect/staticmaps/q_15.html

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.07.27. 16:51:45

Valóban. A marry RP-ben [æ], de a Mary már csak US-ben [æ], ott is csak 47%-ban Wells kérdőíve szerint. Viszont az egészet az US-re vonatkoztatva (ezzel kapcsolatban merült fel mindez) nem értem, hol itt a merger, a többség már csak [ɛ]-nek ejti mindhárom szót, innentől fogva értelmét veszíti az egész merger dolog és csak történelmivé válik, ergo értelmét veszíti, hogy egy jelenlegi, standard nyelvjárást ezzel definiáljunk.

A [mEɪ.ɻi] szerintem egyértelműen tájszólás, de egykor biztos népszerű lehetett, mi magyarok sem véletlenül vettük át "méri"-ként, a konténerhez, ímélhez hasonlóan.

paraszthajszal 2011.07.27. 17:22:09

@Devourius: [mEɪ.ɻi]-t én nem is írtam, ilyen hibrid verziót nem ismerek, ha szabványos angol angol (RP), akkor az /ɛɘ/-vel van, mint a bear; a "méri" az kifejezetten skót kiejtés, de abban nem [Eɪ] az /eɪ/ és nem [ɻ] az /r/.

A szabványos megkülönböztetés (nem skót-variánsokba):
merry /mɛɹi/
marry /mæɹi/
Mary /mɛɘɹi/

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2011.07.27. 20:57:07

@Devourius: Épp ez a probléma, hogy mit tekintsünk "szabványosnak", semlegesnek (neutral), és mit ne. Valahol meg kell húzni a határt. Az /ə̣/ = [ə] pl. belefér a semlegesbe, mert annyira általános és 'unmarked', a cot-caught merger meg (még) nem.
US-ben alapvetően az /ɛɹV/ (merry) és az /ɛəɹV/ (Mary) kiejtése egybeesik (ezért a semlegesbe belefér), míg GB-ben nem: [US EɹV; GB EɻV, EɜɻV]. Az /æɹV/ (marry) ejtése semlegesben nem esik egybe (még) az előbbiekkel (marad [æɹV]), de pl. GenAm-ben igen.

Ahogy @paraszthajszal: írja, a skót kiejtésben [eɾ] van, de én kétlem, hogy a magyarba a skót kiejtés alapján került be a "méri", már csak azért sem, mert az [eɾ]-ben rövid a magánhangzó. Én inkább arra tippelnék, hogy az játszhatott közre, hogy az átlag angol Mary-ben egy magyar e és é közötti hangból kiinduló kettőshangzó, azaz hosszú hang van, amit a magyar fül inkább a szintén hosszú magyar é-nek feleltetett meg.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.07.31. 07:16:01

venus.unive.it/canipa/pdf/HPr_02_English.pdf

Canepari azt írja a 2.4.2.1. fejezetben, hogy a ott bemutatott (elég meredek nazális magánhangzókkal és mindenféle eltérésekkel bemutatott) Mediatic American English (General American) különbözik a könyvében addig tárgyalt semlegestől (neutral). Ezt a különbséget vonod te is a kettő közé INyŐ?

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.08.09. 12:51:57

A story szóban az "o" az /ɔ:/3-as fonémát jelöli elvileg. A merger alapján lehetne [stɑ:ɹi]-nak ejteni, ahogy a sorry-t is, de sehol nem hallottam még így és a szótárak sem hozzák ezt a lehetőséget. Valamiféle kivétel lenne?

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2011.08.09. 16:07:01

@Devourius: Igen, valójában a story-ban /ɔ:/1 van: mintha store + y lenne.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.08.09. 17:43:01

Az /ɔ:/1 fonéma nem úgy van, hogy az r mögött szünetnek vagy mássalhangzónak kell lennie?

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2011.08.09. 23:52:21

@Devourius: Nem, hiszen akkor pl. a storing vagy storage első hangja sem egyezhetne a store-éval, pedig de.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.08.10. 09:25:29

Francba! Egy újabb ipi-apacs angol szabály. Honnan tudom akkor a szótárak fonémikus jelölésrendszere alapján, hogy az adott szóban a jelölt /ɔ:/ melyik fonémát jelöli a három közül?

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2011.08.10. 11:38:24

@Devourius: Az /ɔː/ = /ɔː/2 egyszerű, mert az nem fordul elő /ɹ/ előtt (flaw, talk, pause).

Hogy hol van /ɔː/1 ill.= /ɔː/3, azt talán brit angol felől könnyebb megközelíteni, mert míg az /ɔː/1 egyformán /US, GB ɔː/ = [σː], addig az /ɔː/3 = /US ɔː, ɑ; GB ɒ/ = [US ɔː, ɑ; GB ɒ]. (Az /ɔː/3 tehát valójában egy diafonáma, amit Canepari /ɒ̣/-ként jelöl.)

Emiatt a brit kiejtést megadó szótarák az /ɔː/3 előfordulásait is /ɒ/-val jelölik, míg ugyanannak a szónak az amerikai változatát /ɔː/-val. Ez az említett -off, -ost, -ong, stb. végződéses szavaknál viszonylag könnyen megsejthető szótár nélkül is, de az r esetén már macerásabb.

Ökölszabályként az mondanám, az -orrV- íráskép az /ɔː/3-at jelöli (horrible, sorry, tomorrow; mínusz worry), a szimpla -orV- viszont már nem ilyen egyértelmű.
Alapvetően inkább /ɔː/1-et jelöl (story, boring, Flora), de előfordul /ɔː/3 is, pl. forest, Florida, foreign, orange, origin, oral. Ez utóbbiakat a Webster feltünteti mindkét variánssal.

Az sem egyszerűbb, ha az írásképben -aur- vagy -awr- van. Az aura, aural, Laura, dinosaur, thesaurus-ban /ɔː/1 van, de a Laurel, Laurie, Lawrence, Maurice nevekben meg /ɔː/3.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.08.10. 12:06:13

Kösz szépen! Most már értem és megnyugodtam, nem gondoltam, hogy ilyen könnyen kideríthető. Akkor ilyen esetben össze kell vetni a brit kiejtéssel, ha ott is /ɔː/ van, akkor az 1-es fonéma alá tartozik a szó. Ha /ɒ/, akkor pedig a 3-as alá.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.10.23. 08:24:15

Most belefutottam a water szóba. Eddig minden amcsi, akit hallottam, [wɑːɿɝ]-nek ejtette, és én is így ejtem, most viszont egy magyartól hallottam [σ:]-val és megnéztem. Látszólag az /ɔ:/1-es fonéma van benne, mert GB és US fonémikus átírásban is egyaránt /ɔ:/, de a kiejtésmintákban csak [ɑ:]-val hallom. Mi annak az oka, hogy [σ:]-val nemigen mondják US-ben?

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.10.23. 14:08:36

Visszavonom, nem figyeltem. Nincs utána /r/, így /ɔ:/2-es fonéma, ami ténylegesen ejtve [ɔ:].

Viszont ez még mindig nem magyarázza, hogy a [wɔ:ɿɚ] változatot miért nem hallani egyik szótár hangmintájában sem. Ennyire azért nincs elterjedve a cot-caught merger.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2011.10.26. 21:42:26

@Devourius: A water egy érdekes eset, mert annak igazából létezik /ɑ/-s meg /ɔː/-s változata is US-ben, hasonlóan pl. a wasp-hoz vagy a want-hoz. Ez azoknál, akik összeolvasztanak, nyilván nem számít, de a többieknél sincs feltétlenül túl nagy különbség a képzésükben: lehet akár csak az ajakkerekítés mértéke is, ráadásul az előtte álló [w] maga is kerekített. GB-ben az /ɒ/-s változat lényegesen ritkábban fordul elő a water esetében, míg a wasp/want meg alapvetően azzal van.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.11.26. 12:32:27

Most vettem észre, hogy Canepari szerint és teszerinted is az /ɒ/ amerikában főleg alapból /ɑ/, azaz rövid (!) és nem hosszú fonéma, ahogy én tudtam eddig. Ezek szerint nekem a cot-caught mergerem kétszeres, 4 kategóriát is összeolvasztok:
/ɑː/, /ɑ/, /ɔː/2, /ɔː/3 és mindegyikből /ɑ:/-t csinálok. Nem vagyok szívbajos, az biztos. Mondjuk ebben közrejátszik, hogy az összes létező szótár is összemossa az /ɑː/, /ɑ/ fonémákat.

A probléma az, hogy az /ɑ/ helyetti /ɑː/-aim mesterkélten hatnak, mondjuk a [hɑˑt] a semleges [hɑt] helyett. Az anyanyelviektől szinte csak röviddel hallom, nem (fél)hosszúval. Viszont, hogy ezt kiküszöböljem, meg kéne tanulni, hogy melyik szóban van /ɑ/ és melyikben /ɔː/2, ezzel meg pont az a kényelmem lenne oda, amit az összeolvasztással nyerek.

Ugyanis a német miatt én az /ɔː/2+3->[ɔː]-t is ki tudnám ejteni, csakis azért olvasztok össze, hogy mindenből [ɑː] csinálhassak (tetszik az [ɑ] hang vérbeli amerikais hangzása) és főleg, hogy ne kelljen megtanulni, melyik szóban milyen fonéma van, csak az /ɔː/1 fonémára kell figyelnem.

Szóval érdemes ezt a kényelmes következetességi rendszerem feladni és megtanulni minden szónál, hogy /ɑ/ vs. ɔː/2, hogy ezáltal szeparáljam az /ɑ/ és ɔː/2->/ɑː/ fonémákat? A rövid [ɑ] mellett szól, hogy úgy hosszúság alapján megkülönböztethető a cot-caught és az [ɑ] kevésbé szól mesterkélten. A 4x-es összeolvasztás mellett viszont az szól, hogy nyelvtanulási szempontból hihetetlenül kényelmes és a beszédfolyamatosságnak is jót tesz és végül is nincs olyan nagy különbség az [ɑ] és [ɑː] között, főleg úgy, hogy az előbbi is lehet [ɑˑ] és az utóbbi legtöbbször [ɑˑ].

Kérlek adj tanácsot Idegennyelvőr, most egy világ omlott össze bennem. Ebben más nem tud segíteni rajtad kívül, még az amerikai anyanyelviek is elég járókeretesek és tolószékesek szellemileg ezen a téren, kevernek össze mindent, meg vezetnek félre a netes, tankönyves hülyeségeikkel.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.11.27. 17:12:16

@Devourius: Ezért is szoktam én óvatosságra inteni a CC-merger elterjedtsége tekintetében, mert sokkal többen tesznek apró hossz- vagy kerekítettségbéli különbséget az egyes fomémák realizációi közt, mint sokan állítják. Ettől még persze van olyan nyelvváltozat, melyben mind a négy fonéma neutralizálódik, de ennél sokkal gyakoribb, hogy vagy csak az /ɑː/ és az /ɑ/ olvad össze, vagy csak az /ɑ/ és a két /ɔː/, de az/ɑː/ nem. Ennek ellenére, ha neked a négyszeres összeolvasztás jön be, használd azt. Én nem tenném és nem teszem, de hát a nyelvtanulás nem habostorta… ;)

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.11.28. 09:15:09

@IdegenNyelvŐr: melyik az a nyelvváltozat, amelyikben mind a négy fonéma neutralizálódik?

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.11.29. 09:32:18

Sőt, most hogy olvasom a Mesternél és Nyelvőrségednél, a cot-caught alapvető összeolvadásából is rövid /ɑ/ lesz mindkét esetben. Azt hiszem, maradok ennél, így újra nem különböztethető meg a cot-caught, de nem hat mesterkélten hosszú /ɑː/-val és Canepari is ezt pártolja inkább. Az /ɑː/ lesz csak /ɑː/.

Bár még mindig elbizonytalanít, hogy pl. Pittsburghnél írod a 4x összeolvadást, ehhez képest én nem nagyon hallottam eddig. Sőt, olyan helyeken, ahol az /ɑː/-t nem olvasztják be, szintén lehet hosszú az összeolvadt /ɑ/+/ɔ/2+/ɔ/3.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.11.29. 15:19:30

Sőt, ha már így belejöttem ennek a témának a feszegetésébe, itt van még ezzel kapcsolatban a [ɫ] kérdése is.

Szóval az [ɑ], de kiváltképp az [ɑː] után az [ɫ]-t elég mesterkéltnek éreztem [ˈɑlmʌ(ɘ)ˈphɑɫmz] my palms), nagy távolságot kell megtenni a nyelvhátnak, míg az [ɔːɫ] természetesnek hangzik. Caneparinál viszont látom, hogy több amerikai nyelvjárás is ilyenkor fejjel lefelé rajzolt ɫ-lel oldja meg, amelyiknél a nyelv nem érintkezik semmivel. Mit gondolsz erről? Érdemes lenne nekem ezt a részét is megreformálni?

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.12.02. 08:46:00

Meg akartam már kérdezni azt is, hogy Idegennyelvőrnek melyik a kedvenc angol és amerikai/kanadai angol nyelvjárása?

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.12.07. 09:20:10

Hú, de furán hangzik rövid /ɑ/-val az awful. Lehet mégis annál kéne maradnom, hogy /ɔː/2 -> /ɑː/ ? Viszont így meg kéne tanulnom, hogy melyik szó /ɔː/2, hogy el tudjam határolni az /ɑ/-tól, viszont semlegesebb lenne a kiejtésem, nem cot-caught merged.

Az /ɑ/ és /ɔː/3 jobb /ɑ/-val, nem hangzik olyan erőltetetten, mint /ɑː/-val.

Ellene szól még /ɔː/2 -> /ɑː/ koncepciónak, hogy az [ɑːɫ] elég erőltetetten szól, bár [ɫ] előtt következetes kivételt is tehetnék.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.12.07. 09:37:36

Bár, ha az /ɑːl/-t ejtem a palm típusú szavakban (kezdem belátni, hogy lehet nem jó ötlet), akkor beleférne, hogy [ɫ] előtt is hagyom hosszúra az /ɔː/2-nél.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.12.07. 09:42:14

Az /ɔː/2 sokszor kikövetkeztethető: <aw>, és /l/ előtt is csak /ɔː/2 állhat (egyetlen kivétel a kivéve Dahl). Bár pont a cot-caught típusok esetén megtévesztő kilogikázni. Mindenesetre r/rr/f/s/TH/n/ng előtt /ɔː/2 nem állhat.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.12.17. 09:18:54

FONTOS KÉRDÉS:

Te is azt írtad és az English Pronunciations könyvében, valamint északi szeles átirataiban Canepari is azt írja, hogy a boring és story szavak [σˑ]-val vannak.

Canepari viszont A Handbook of Pronunciation könyvében azt írja, több helyen is (2.1.2.2. pont 3. bekezdés, 2.1. ábra jobb alsó széle, 2.1.4.4. pont 1. bekezdés), hogy [ɔˑ]-val realizálódnak.

Ez most akkor hogy van?????????????

Továbbá említi az /ɔˑ/ diafonémát (HPr 2.1.5.5. 2. bekezdés), ahová a <aus>C, <aun>C, <al>C eseteket sorolja: austere, haunt, salt. Ez nálad hányas /ɔː/ fonéma? A kettes?

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.12.17. 12:39:16

@Devourius: A HPr régebben íródott, azóta már az [σˑ]-t tekinti semlegesnek.
Igen, az /ɔˑ/ megfeleltethető nálam az /ɔ/2-nek.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.12.17. 12:51:41

FONTOS KÉRDÉS (fent) kiegészítése:

Végül arra jutottam, hogy részlegesen feladom a CC mergert, és csak fonetikailag alkalmazom, nem fonémikusan.

Szóval az /ɑ/-m marad /ɑ/, az /ɔː/2-őmből /ɑː/ lesz, az /ɔː/3-amból /ɑ/. Még nem végleges momentum, de /ɔː/2=/ɑː/-t még [ɫ] előtt is megtartom, egyelőre tesztelem, de a na)palm(y), (em)balm, psalm, (be)calm, alms, qualm, almond, mamlsey, stb. szavakban ideiglenesen kivettem az [ɫ]-t.

Szóval leginkább már csak az [ɑːɫ]-en problémázok, amit erőltetettnek érzek, de még így is jobb, mint az [ɑ(ˑ)ɫ], bár ha nem lesznek jók a tapasztalataim, akkor lehet maradok az utóbbinál. (Ha meg annyira elegem lesz, akkor lehet végleg beadom a derekam és az /ɔː/2=[ɔː] rendszert is megpróbálom, mert ugyan nem tetszik, de az legalább biztos problémátlan.)

Ez az mostani rendszerem szerinted mennyire támogatható? A semlegestől végül is csak az /ɔː/2 esetén tér el, akkor is csak minimális hosszban, mert Canepari a /ɔː/2-nél a semlegesben is megengedi az [ɑ]-t, azzal a kiegészítéssel, hogy az [ɔː] azért inkább jobb helyette.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.12.18. 09:39:08

"A HPr régebben íródott, azóta már az [σˑ]-t tekinti semlegesnek."
Ezzel nem az a baj, hogy ő is ember és tévedhet, meg csak az nem hibázik, aki nem dolgozik, hanem utólag sem emeli ki sehol ennek tényét, okait, régen miért gondolta úgy, mitől változott a véleménye. Legalább lábjegyzetben mondhatna erről valamit, az ellentmondást feloldandó.

Hiába régi könyv, legutóbb 2007-ben és 2009-ben is kiadták újranyomását, nem igaz, hogy valahová nem tud megjegyzést beszúrni.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2013.01.01. 02:06:12

Érdekesek ezek a netes "What American accent do you have" tesztek. Ha a mostani állapot adom meg, akkor azt írja, hogy semleges amerikai, sőt egyik írt olyan hülyeséget is, hogy biztos azért, mert én igazi amerikai hazafi vagyok, aki az ország érdekeit, országos identitását tartja szem előtt, nem a helyi dolgokat. Ezt nagyon eltalálta, kegyetlenül lebuktam :D

Ha pedig a régi állapotot írom be, a 4x-es /ɑː/ + /ɑ/ + /ɔː/2 + /ɔː/3 mergert adom meg (azaz minden [ɑː]-val van), akkor arra azt írja, hogy semleges amerikai akcentus (csak szeretném), de a CC merger miatt meg lehet mondani, hogy nyugati vagyok (persze ebbe is mennyire beletrafáltak), és azt is írja egyik, hogy szépen álljak be a sarokba, míg nem tudom semlegesen, különbözően ejteni a hock-hawk típusú párokat. Jól megkaptam. Épp csak azt nem írta, hogy Canepari vagy Idegennyelvőr haragja sújt le rám :-)

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2014.08.27. 16:59:12

Tudom, hogy rajtam kívül senki nem jár ide, de azért pszichiátriai monológ keretében ideírom, hogy a cot-caught merger ügyében mostanra letisztult megoldást alkalmazok.

/ɑ/ = [ɑ]
/ɔː/ + /st, ŋ/ = [ɑ̮] (ezt is csak azért csinálom mert st előtt GB-vel félreértést tud okozni a last=lost és cast=cost egybeesés, és a veláris n előtt gyakoribb a rövid változat)
/ɔː/ (o+r(r)/f/θ/s(s)/g/ŋ) = [ɑ̮ː] azaz majdnem teljes lot-cloth splitet alkalmazok, az előző sor a kivétel, persze ritkán fonetikailag rövidítek rajta, ha a hangzás, mondandó megkívánja
/ɔː/ <aw> <au> <o>+l(l) & V<lk> = /ɔː/2 = [ɑʷ:], de az aunt szóban /æː/-vel van
on, monster, és hasonlók esetén /ɔːn/ = [ɑ̮:n]
/ɔː/ + /r/ + C/# = [σːɹ], de az [σ]-m nyíltabb, mint a magyar vagy modern RP [σ]-ja, de nem olyan nyílt, hogy canIPA[ɔ] jelet kapjon
/ɑː/ = [ɑː]
/ɑː/ + /r/ = [ɑ̮ːɹ]
Minden l-lem sötét, félsötét és világos l-t nem is ejtek, szóval [ɫ] környezetében mindenképp kicsit kerekített az ɑ-m, azaz ɑ̮, de nem teljesen kerek magánhangzó.

Ezen kívül azóta alkalmazok egyfajta pszeudo, amerikai bath-trap splitet, ami abban nyilvánul meg, hogy /æ/ legtöbbször /æː/=[æː] és csak ritkán /æ/ (pl. a bat, rap szavakban). Akkor, amikor GB-ben trap-bath split van, akkor azt én is ezt alkalmom, megnyújtom az æ-t, de GB-ben ez a jelenség nem ment végben teljesen, az amerikaiban viszont teljesebben, ezért nem csak a GB trap-bath split szavakban (ask, bath, last, answer és nem csak a mass, raft-hez hasonló szavakban), hanem r-től különböző zöngés mássalhangó (legyen az obstruens vagy szonoráns) előtti minden /æ/-nél csinálom (bad, bag, bang), valamint a nazálisok és /k/ és más velárisok előtti /æ/-nél (back) is nyújtok, viszont sötét l előtt ritkán. Ez az általam pszeudo trap-bath splitnek nevezetett és általam is használt megoldás egyébként nagyon erős párhuzamot mutat a lot-cloth splittel, csak nem az /ɑ/-t érinti, hanem az /æ/-t. Az /r/ előtti /æ/-m továbbra is /e/, a mariska-boldog-házas összeolvasztásnak megfelelően.

Még sok változtatást eszközöltem, de egyelőre most csak ennyit, így is hosszú voltam. Pláne ahhoz képest, hogy mennyire nincs érdeklődő egy ilyen téma esetében, és a bloggazda is örökre eltűnt. Pedig annyi kérdésem és újságolni valóm lenne.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2014.08.31. 09:44:38

Ha röviden akarjuk összefoglalni, és szigorúan fonémikusan nézzük akkor nem olvasztom össze a cot-caught és más hasonló szópárokat. Fonetikai síkon viszont, akinek nincs jó füle hozzá, az érzékelheti úgy, hogy igen.

Viszont ez a cot-caught-összeolvasztás egy teljesen téves kategória volt Wells részéről. Egyrészt egy sokkal tágabb jelenséget fed le, mivel van, aki a Don-dawn szópároknál összeolvaszt, de a cot-caught-nál nem, a collar-caller és dollar-doller szópárok pedig tovább színezik a képet. Másrészt nagyon-nagyon kevés amerikai van, aki fonémikusan olvaszt össze, és tényleg 100%-ban megkülönböztethetetlen a kétféle fonéma (és azok sem /ɑ/-val, hanem /ɑː/-val olvasztanak össze, tehát inkább lenne ez caught-cot merger). A legtöbb amerikainál megkülönböztetett ez a két magánhangzó, igaz adott esetben csak minimális hosszban vagy minimális kerekítettségben tér el. Ezért jobb erre a jelenségre nem fonológiai értelemben, hanem fonetikailag gondolni. A legtöbb elemző akkor is megállapítja a cot-caught összeolvasztást egy beszélőnél, ha az tesz minimális megkülönböztetést, de a kétféle magánhangzó olyan közel kerül egymáshoz képzésben, hogy össze lehet téveszteni hallomásra.

A végére egy jópofa dolog. A neten olvastam, hogy egy cot-caught-összeolvasztó californiai gyerek a messzebb elő rokonain röhög rendszeresen, mikor azok horribe, horror és hasonló szavakat mondanak, mert az ő füle morbid módon whore-able, whore-er-nek hallja, de sokszor a kanadai sztereotíp sorryja is sore-y-nak hallatszik. Ki mit szokott meg, attól függően hallhatja a másik kiejtési rendszert követő embert furcsának.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2015.05.02. 20:11:38

Még egy dolog, amit le akartam írni egy ideje. Tudom, felesleges rittyentem a sorokat a bittemetőbe, senki nem olvassa már a blogot rajtam kívül.

A Canepari által semlegesnek nevezett amerikai és brit kiejtésről van szó. Régen nagyon ezek mellett voltam, de ma már ellenük vagyok. A Canepari-féle RP az az U-RP, míg Canepari-féle semleges akcentus az RP a hagyományos szakirodalomban. Az U-RP nevetséges, az RP pedig szimplán elavult akcentus, és ami a fő, hideg, száraz, semmilyen. Valóban a senki akcentusa, de nagyon kevesen beszélik és élettelennek, kisiskolásnak, tankönyvízűnek, természetellenesnek hat, nem a volt társadalmi presztízse a baj.

Ugyanez a helyzet a Canepari-féle semleges amerikaival. Igaz, sokkal jobb a megítélése, nem számít olyan gáznak, mint a semleges brit angol, de ez is elég hideg, száraz, semmilyen hatású akcentus, tankönyvízű, gépies tisztaságú, talán már senki nem beszéli az amerikai angol anyanyelvűek közül. Senkinek nem ajánlom ezeket a semleges akcentusokat, pont amiatt, mert nem találni hozzá már nagyon hangmintákat.

Ennek utána egy ideje váltottam kaliforniai akcentusra (Caneparinál az US West Coast Accent). Nem tér el sokban sem a Canepari-féle (ezen a blogon bemutatott) semleges amerikaitól, sem a General Americantől, alig egy-két árnyalatban, rövid magánhangzók egy része kicsit zártabb, vagy lazább ejtésű, illetve lazább egy-két diftongus, plusz d-t is flapesítik, nem csak a t-t. Inkább csak ízben más egy kicsit (de az is sokat számít), és ezt legalább sok ember beszéli, sok hangminta van hozzá. Lényegében Rachelnek van ilyen akcentusa a rachelsenglish.com-on, pedig ő Floridába való, nem Kaliforniába, de akkor is ezt az akcentust beszéli. Lényegében maradt a látszólagos (nem valódi) cot-caughtos összeolvasztásom, annyi a módosulás, hogy /ɔː/ + /st, ŋ/ = [ɑ̮ː] és leszarom az brit angollal való lost-last összecsengést, hiszen az [ɑ̮ː]-m eltér a brit [ɑː]-tól, igaz csak egy kicsit van eltolódva a Canepari-féle 3F-res mininégyszögben máshol helyezkednek el egy kicsit, és a részleges kerekség is eltéríti.

Az angolul tanulóknak azt ajánlom, hogy nem árt ismerni az alapvetőbb fonetikai jeleket, hiszen el kell tudni olvasni az IPÁ-s fonémikus átírást a szótárakban, de nem szabad az IPA és a tankönyvek által sugallt hangértéket túl komolyan venni, helyette sokkal jobb az anyanyelvieket utánozni konzisztensen, azzal élő akcentust lehet megtanulni, sokkal pontosabban.

Itt említeném még meg, hoyg a kerekség nem egyenlő kerekítettséggel. A kerekítettséget az ajkak valamilyen fokú kerekítése adja, míg a kerekséget a garat kerekítése. Ezt még Canepari is csúnyán eltéveszti. A [ɑ̮ː] jelölés sem pontos, mert azt sugallja, hogy egy garatilag egyáltalán nem kerek mássalhangzó kap némi ajakkerekítést, közben meg a legtöbb kaliforniainál és cot-caught összeolvasztónak bélyegzett amerikainál egy kis részben kerek, de emellett az ajkakkal kerekítetlen magánhangzóról van szó. Annyi az összefüggés a kerekítettség és a kerekség között, hogy ha a kerekség egy fok felett szükségszerűen magával hozza a kerekítettséget is, de ezt leszámítva függetleníthető a kettő.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2015.06.14. 13:44:28

@Devourius: „tehát inkább lenne ez caught-cot merger”

Na, vissza is tértem az összeolvasztáshoz: /ɒ/ és , nem szótagvégi r előtt alló /ɔː/ [ɑ̮ː]. Jól írtam a múltkor, ez nem cot-caught, hanem fordítva, caught-cot-összeolvasztás. Bár egy kicsit hiányzik az á-sabb hangzású [ɑ], meg már nem nyerek vele sokat, úgyis tudom mikor van egy szóban /ɒ/ vagy /ɔː/, de szerintem faszán szól a merger, modern, meg azért egyszerűbb nem foglalkozni a hangtani környezettel, hogy mikor áll /ɹ, ɫ, ŋ/ vagy akármi előtt az [ɑː], mikor kap kerekítést, mikor nem, hanem mindig lehet automatikusan használni az [ɑ̮ː]-t. Nem nagy változás, csak annyi változott, hogy az [ɑ]-ból is [ɑ̮ː]-t csinálok, de tetszik ez a nyújtogatás, az /æ/-mből is canIPA[ᴀː] lesz, pl. cat [khᴀˑt], bad [bᴀːd], persze a man: [mɛʙn], ahol az ʙ visszafelé van tükrözve, de ilyen canIPA jel nincs egyik betűtípusban sem. Ez utóbbi nyújtogatás amolyan tensing of low lax stressed vowels két felvonásban.

Csak újra meg kell szokni. Az /ɑː/ viszont marad [ɑː], kerekítés nélkül. Tehát ahogy ebben a cikkben is van a „Nyugati part: California, Nevada címszó alatt.”

Igazából teljesen átálltam arra a West Coast/LA US kiejtésre, amit Canepari ír ebben a dokumentumban:
venus.unive.it/canipa/dokuwiki/lib/exe/fetch.php?id=en%3Apdf&cache=cache&media=en:eps_6_amer.pdf
A 9-10. oldalon van róla szó. Egy kis eltérést engedek meg magamnak, a sötét ɫ környezetében /ʌ, ɔː/-m nem kerek, hanem csak félkerek magánhangzó, azaz [ʌ̮, ɑ̮ː], meg ugyabben a sötét ɫ környezetében, az /ɪ/ canIPA[ɘ]-ből canIPA[ᵻ] lesz hasonulás miatt, és az /æ/-t nyújtom, de ezek csak milliméteres eltérések, a lényegen nem változtatnak.

A másik, ami újdonság, az [ŋ] előtti /ɪ/-ből [i] lesz, függetlenül attól, hogy hangsúlyos van hangsúlytalan szótagról van szó. Pl. singing [ˈsiŋiŋ], king [khiŋ], English [ˈiŋgɫᵻʃ], persze még az [ˈiŋgɫiʃ] is megengedhető lenne. Ez is elég modern vonás, meg könnyebben ki is ejthető, mint az [ɪŋ], nem érdekel, hogy Canepari ↓ jellel látja el, és szociolemöhögi, én igenis ajánlhatónak tartom.

Egyébként legutóbbi kapcsán azt vettem észre, hogy a modern angol akcentusokban a hangok, főleg a magánhangzók elkezdtek kivilágosodni (előrébb képzettek és/vagy zártabbak), emiatt kicsit élénkebbnek, gyerekesebbnek, fiatalosabbnak hangzanak, míg az angol akcentusokra régen a sötét, tompa hangzású (nem perifériális, svához közelebb eső) magánhangzók voltak jellemzőek, és túlnyomóan még mindig azok, de elindult egy ellentendencia.

A végére újfent megjegyezném, hogy baromi kár, hogy ez a jó kis blog beleállt a földbe, és már csak én írogatok rá, töltögetem a bittemetőt.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2015.08.31. 13:23:25

@Devourius: kicsit korrigálom magam. A kerekség és a kerekítettség ugyanaz a dolog. A nyelv és az ajkak nem vesznek részt a magánhangzók képzésében, csak a garat. Megint más, ha a garat által formált tér alakja, nagysága változik, akkor ez a változás kihat az egész felső vokális traktus alakjára, amihez a nyelv és az ajkak a természetesség miatt idomulnak, erősen kerekített garatnál pl. az ajkak is erősen kerekednek. Ezért megtévesztőek Jones röntgenfelvételei, és ezért nem értik a mainstream fonetikusok, hogy a nyelvállás magassága miért nincs összhangban az F1/F2 formánsokkal. Lehet olyan [o]-t ejteni például, ami teljesen ajakréses, teljesen alsó nyelvállású, mégsem canIPA[æ]=practIPA[æ]=offIPA[a], mégis tökéletes [o] marad, rá lehet ismerni, igaz erőltetni kell, de kigyakorolható. Ezt még Canepari is eltéveszti, ő is felült a jonesi tévedésnek, miszerint a magánhangzók a nyelvvel ejtődnek, pedig erről szó sincs. Szegény Jonesnak kár volt az egész röntgenfelvételes dologba belekezdenie, mivel a saját téveszméjével kb. 50-100 évre vetette vissza a fonetika tudományát, és a tudományos és köztudatba hülyeséget betonozott be. A magánhangzótér egy külön valami a garatnál, és ezért sem azonos az [ai] kettőshangzó az [aj] mgh.+msh. szekvenciájával. Ennek alapján nagyon szépen elkülöníthetők a magánhangzók a mássalhangzóktól, pl. [i]-[j], [u]-[w].

Ezzel van összefüggésben a rhotikus szótag vége [ɹ]-ek, amelyek ejtése közben a garat az előző magánhangzó ejtésénél tart, de a nyelv pedig az [ɹ] mássalhangzó alakját veszi fel, és egyszerre mindkettő, így tényleg találó rá a félmagánhangzó, semi-vowel elnevezés, és jobb rá a rhotikus mellékjeles jelölés, mint a Canepari féle [r], így a [hɪˑr̩] helyett jobb a offIPA [ɪʰɪˑ.ɪʴ] vagy canIPA [ɪɪˑɪ̩ʴ] (első ɪ alatt üres háromszög is kéne) jelölés, persze az ʴ-s mellékjel helyett kézírásos ʴ-szimbólum kéne, amilyen az ɚ, ɝ üsszevont jeleknél is van, de ezt most nem találom a karakterkészletben, de lennie kéne benne elvileg.

A másik téma, a hehezet. Sem az offIPA[tʰaɪm], sem a canIPA[thaˑəm] nem pontos, mivel nem hangsúlyozza ki, hogy a t zárja előtt már h-s állásban vannak a hangszálak. A legpontosabb offIPA jelölés az [ʰt ̚ʰaʰaɘm] lenne, canIPA-nál pedig [t ̚aaəm], persze az első két hang alatt egy kis üres háromszöggel, de ahhoz nincs mellékjel a karakterkészletben.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2015.12.31. 13:50:58

Ahogy használom ezt az LA kiejtést, úgy egyre inkább tisztul le. Azóta teljesen úgy ejtem a magánhangzókat, mint ahogy Canepari itt írja a 9. oldalon:
venus.unive.it/canipa/dokuwiki/lib/exe/fetch.php?id=en%3Apdf&cache=cache&media=en:eps_6_amer.pdf

Ezzel pedig teljes lett a California Vowel Shiftem, azaz sok hang zártabb, a centrálisnál hátrébb képzett egyeshangzók, illetve az ilyen elemet tartalmazó kettőshangzók frontingoltak. Nagyon kevés esetben térek el a 9. oldalon írtaktól, akkor is csak annyira, hogy a 10. oldalon taglalt variációt választok egy adott hang helyett, vagy leveszek belőle egy kis kerekítést, azaz az eltérés csak árnyalatnyi.

Konkrétan canIPA jelölésekkel /ɔɪ/ [ʚɘ] /ɔɪ+l, l+ɔɪ/ [ʚⱻ], /l+ɔː, ɔː+l/ [ɑ̮ː], /l+ɪ, ɪ+l/ [ᵻ], /uː/ [ɨ̮ɯ̮], /ɚ, ɝː/ [ɹ̩(V), ɹ̩ː(V)], /æ+N/ [ᴇⱻ], /oː+r/ [ɔː]. Esetleg még az /ʌ/ kap némi kerekítést w, r után, nem csak sötét l környezetében.

Ami mégis a legmodernebb feature, az a zárt lax magánhangzók tensingje, amiről az előző két hozzászólásomban írtam, nem csak a cot, de a cat is hosszú magánhangzóval ejtett. A fejlemény ezzel kapcsolatban annyi, hogy nem csak hogy hosszú fonémaként ejtem az eredeti /æ, ɑ/ és /ɔː/ fonémákat, hanem brutálisan túl is nyújtom őket, így nálam nincs prefortis clipping, sőt, mivel a nyújtás sokszor eltúlzottan sikerül, még hosszabbak is ezek a magánhangzók egy fél-egész hosszal a sima dupla tartamnál, mikor hogy sikerül. Ugyanez vonatkozik sok helyen az /ɪər, ʊər/ [iˑɪɹ̩, uˑʊɹ̩] hangokra is. Opcionálisan a hagyományos egyeshangzók is kicsivel hosszabbak lehetnek olyan környezetben, ahol a standard akcentusokban másfélszeresére nyúlnak, ebben a fajta kiejtésben kétszeresére. Ezek a fajta elnyújtások pedig egyfajta lazaságot, király lelazultságot, southern drawl jelleget kölcsönöznek a beszédnek, persze ez nem meglepő, mert Dél-Kalifornia, és LA délen van, és hiába nem redneck southern akcentus, azért van benne némi déli drawlos jelleg. Kicsit surfer dude-os, vagy valley girl-ös tőle a kiejtés, de még Kanadában is jellemező ez jó néhány emberre, akik ugyanezzel az akcentussal beszélnek.

Néhány gondolat a valódi, teljes cot-caught mergerről. Egyrészt az elnevezés pontatlan, inkább tényleg low-back mergernek kéne nevezni, mert nem csak a cot-caught, stock-stalk, de a don-dawn, collar-caller, stb. párok is azonosan ejtettek. A valódi, teljes low-back merger pedig szerintem a lot-cloth split extrém továbbfejlődése, nevezetesen, a /ɔː/ annyira teret nyer az /ɑ/-val szemben, hogy utóbbi eltűnik, beleolvad az előbbibe, így lényegében a /(k)hɑt/ is /(k)hɔːt/, és erre utal az is, hogy a hot szót sok ember a neten hawt-nak írja lazaságból, mert úgy érzi, hogy ez az íráskép jobban megfelel a kiejtésnek, és ebben igazuk is van. Az US angolban eleve az eredeti brit lot-cloth split továbbfejlődött a sztenderd akcentusokban is, hiszen nem csak zöngétlen réshangok előtt, hanem velárisok és r előtt (pl. sorry) is csak az /ɔː/ fonéma fordul elő, a low-back merger pedig ezt viszi tovább, és mindenfajta hang előtt az /ɑ/-ból /ɔː/-t csinál, ha úgy tetszik, akkor ezen blog terminológiája szerint az 2-es és 3-as számú /ɔː/ fonémák mellett lesz egy 4-es számú is, aminek a kárára az /ɑ/ megszűnik létezni. Az eset tehát fordított a cot-caught elnevezéshez képest, mert ez a wellsi elnevezés azt sugallja, hogy az /ɔː/ olvad bele az /ɑ/-ba , holott teljesen fordítva van. Ezért lesz a cot is hosszú magánhangzóval ejtett, de ettől független, hogy fonetikai síkon az eleve fonémikusan hosszú magánhangzót még tovább lehet nyújtani, ez már inkább ízesítés, egyéni preferencia, beszédmodor kérdése. Ahogy megfigyeltem, a cot a legtöbb amerikainál hosszú fonéma alapján kiejtett, nagyon kevés ember van, aki röviddel ejti, az már túl konzervatív kiejtésnek számít.

A CC mergert érinti még az, hogy ebben az /ɔː/-sításban részt vehet a klasszikus /ɑː/ fonéma is, és ezáltal hármas összeolvasztás valósul meg. Hiszen az /ɑː/ fonéma eleve ritka már az angolban, kevés szóban van, másrészt akkor is általában r és l előtt áll, ahol kerekítést kaphat, így nem feltűnő, hogy ha mindenhol kap egy kis kerekítést [ɑ̮ː]-ként. Most ezzel kísérletezek, és eddig jók vele a tapasztalatok. Egy másik követkeménye a hármas összeolvasztásnak, hogy a father-bother merger új értelmet nyer, és inkább egyfajta bother-father merger lesz belőle, és nem alakul vissza father-bother distinctionné.

A másik dolog a cot-caught mergerrel kapcsolatban, hogy még több arca van. Nem csak két-három fonéma összeolvasztása lehet, ahogy az előbb írtam, hanem aszerint is több arca van, hogy az összeolvasztott fonéma kerek (ahogy a tradicionális kanadaiban), vagy ahogy nálam, kerekítetlen, de részben kerekséget is tartalmaz (klasszikus LA kiejtés), vagy teljesen kerekítetlen, azaz még részben sincsen benne semmilyen kerekítés ez utóbbi a modern General Americanra jellemző, és szinte mindig hármas összeolvasztással jár, amiben az /ɑː/ is részt vesz.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2015.12.31. 14:02:56

Aztán ott van még nagyon sok olyan beszélő, aki fenntartja a különbséget a cot-caught, don-dawn, stb. között, de a különbség nagyon apró, némi részkerekítettségben tér csak el a kettő, vagy az egyik kicsit előrébb képzett. A lényeg, hogy ilyenkor olyan kicsi a különbség a két - tipikusan hosszan ejtett - fonéma között, hogy sok beszélő meg sem hallja ezt az apró különbséget, még akár a saját beszédében sem, úgy érzi, hogy egyformán ejti őket, holott tudat alatt tesz némi különbséget.

Már elég kevés ember különbözteti meg teljesen Amerikában és Kanadában ezt a két fonémát, őnáluk a cot magánhangzója rövid, és a magyar á-hoz húz közelebb, míg a caught pedig ó-sabb jellegű, és csak alacsony presztízsű, vagy túl konzervatív akcentusoknál fordul elő.

A cot-caught mergernek egy érdekes, fordított válfaja található meg a tradicionális bostoni kiejtésben, ahol tényleg az /ɔː/ olvad bele az /ɑ/-ba, amolyan lot-cloth unsplit jelleggel. Amellett, hogy ritka, nem túl nagy a presztízse ennek sem.

Az egész CC mergeres fejtegetésből azt akarom kihozni, hogy az eredetileg nyugati merged kiejtés már presztízsjelleggel bír, amolyan new standard lett az amerikai és kanadai angolban.

Van még a cot-caught mergernek egy másik vonzata is. Általában, akik részben vagy teljesen kerek magánhangzóvá olvasztanak össze, azoknál az /ʌ/ fonéma kerekítetlenül realizálódik, míg fordított esetben, teljesen kerekítetlen összeolvasztás esetén részben vagy teljesen kerekített az /ʌ/ realizációja. Ez teszi lehetővé, hogy a cot-cut szópárok ne legyenek félrehallhatóak, annak ellenőre, hogy CC mergernél a hosszuk eleve eltérő.

Ennyit a cot-caught mergerről, nagyon többet nem is lehet róla írni. Ezeket már nagyon rég megfigyeltem, de még sose írtam le nyilvánosan ilyen összeszedetten, ennyire rendszertanilag levezetve, gondoltam elfér itt. Persze úgyse olvassa már a blogot senki, de azért álljon itt ez is a teljesség kedvéért. Ha csak egy ember is hasznát veszi, hacsak egy szakmabeli is elgondolkodik rajta, már megérte leírni.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2017.01.01. 13:25:14

És akkor megint a cot-caught merger. Tudom, tudom, már megint ez, mindenkinek elege van belőle. Mert nem fetrengtünk, -tem róla már vagy 200-300 kommentet. Valóban, de erről mindig van mit beszélni, hiába csak egy merger a többi sok között, és elsőre nem is látszik a jelentősége. Nem véletlen, hogy az azóta bezárt antimoon, langcafe, unilang fórumain, meg J. C. Wells néhai blogján és a leállított dialectblog.con is többször előjött, számos cikkben kommentben foglalkoztak vele, mint visszatérő témával. Elég ellentmondásos, és rosszul dokumentált jelenség, mindig van róla mit írni. Vagy az allofónjairól, vagy arról, hogy hányan használják, hányan vannak átmenetben a használata felé, földrajzi elterjedtségéről, eredetéről, jövőjéről, kapcsolatáról egyes magánhangzócsúszkákkal.

Azóta már majdnem két éve én is újra használom ezt az összeolvasztást, meg amúgy vagy 6 éve figyelem amerikai, kanadai hanganyagokban. Arra jutottam, hogy amit a szakirodalomban állítanak róla, az szinte mind téves. Mint már írtam, eleve a neve sem jó, mert minimum caught-cot mergernek vagy még inkább low back mergernek kéne lennie. Ugyanis nem a caught olvad be a cot-ba, hanem fordítva, az eredménye pedig 99%-ban egy hátrébb képzett, némileg vagy teljesen kerekített magánhangzó, amely vagy közelebb van a caught-hoz, vagy azzal egyezik meg. Tényleg nagyon ritka, ha az á-s hangzású cot-ba olvad bele a caught, lényégében csak Ted Dansontól hallani, és nála sem mindig következetes, valószínű utólag tanult dolog lehet ez nála, valami accent coach vehette rá a használatára.

A másik, hogy írják, hogy az amerikaiak 40-50%-a használja. Ez nagyon nem igaz. Szerintem kb. 1% használja, de a nyugati parton, amelyet a jelenség melegágyának tartanak Kaliforniával az élen, sem használják 5-6%-nál többen. Persze ezen azt érve, hogy ennyien vannak, akik tényleg valódi összeolvasztók, nem csak átmenetiek, nem csak néhány szónál, meg néha-néha olvasztanak össze, hanem minden helyzetben következetesen összeolvasztanak (nem csak cot-caught, de don-dawn, stock-stalk, collar-caller, stb. szópároknál is), és sötét l, stb. előtt sem alkalmaznak eltérő allofónokat. Kanadára nehezebb számokat írni, ott egy 80%-ra saccolom. Még hollywoodi filmekben, sorozatokban is megfigyelni, hogy aki következetesen alkalmazza, azok 99%-a kanadai. Tősgyökeres kaliforniaiaknál azt figyeltem meg, hogy 95-99%-uk igenis megkülönbözteti ezt a két fonémát, a cot-magánhangzó teljesen kerekítetlen, és előrébb képzett, emiatt erőteljesebb az á-s színezete, míg a caught-magánhangzó vagy részben, vagy egészben kerekített, emiatt erősebb az a-s színezete.

A szakirodalom írja azt is, hogy Kaliforniában és Kanadában is egymástól függetlenül alakult ki a teljesen azonos magánhangzócsúszka (Canadian Vowel Shift és Californian Vowel Shift) miatt, vagyis annak indító okaként. Ez két dologgal is cáfolható. Egyrészt teljesen valószínűtlen, hogy területileg két távol eső régióban (más országokhoz tartozik, más a kultúra és az éghajlat) hirtelen ennyi hasonlóság jelenik meg, ilyen sok az egybeesés. Ezeknek kell legyen közük egymáshoz. Szóval valahonnan, egyetlen forrásból el kellett terjednie ennek (a cot-caught mergernek és a kapcsolodó vowel shiftnek). Ez a forrás pedig Kanada. Nem véletlen, hogy Kanadában annyira sokan használják, az amerikaiaknál pedig csak néhányan, ők is főleg csak a nyugati parton (a keleti parti, New englandi, és Észak-Nyugat-Pennsylvaniai összeolvasztást most vegyük ki, mert elszigetelt jelenség, és a father-bother merger hiánya miatt egyébként is speciális), egy a Kanadával érintkező szűkebb sávon. Ha ez tényleg Kaliforniából terjedt volna el, akkor kevésbé terjed ki északabbra, és az ország közepe felé, meg akkor amerikai területen lenne több beszélő, és Kanadában lenne csak egy szűk földrajzi sávon beszélő, aki használja, holott az egész fordítva van.

A másik, ami miatt az US-ben nem fog soha elterjedni 50%-ra sem, az az, hogy az amerikaiak többsége ragaszkodik az á-s színezetű, elérőbb képzett, teljesen kerekítetlen (persze hosszú, lehetőleg father-bother merged) cot-magánhangzóhoz, ezt érzik amerikaiasnak. Másrészt, a némi vagy teljes kerekítéssel történő összeolvasztást (amit én is alkalmazok) kanadaiasnak, némileg amerikaiatlannak érzik, és ráadásul a kaliforniai szórakoztótiparból csak túlzó sztereotípiákkal, nevetségesen extrémnek bemutatva terjedt el az amerikai köztudatban, Valley Girl akcentus néven elhíresülve. Valójában ez a Valley Girl-jelenség a kanadai cc-merger és vowel shit extrimitásig hajtott párja, másrészt egy nagyon speciális idiolektus, tiniplázás stílus. Viszont mivel ezzel terjedt el a köztudatban, ezért kedvezőtlenebb a megítélése.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2017.01.01. 13:26:58

(folyt. köv.)
Ennek ellenére felemás a hatása a mergernek. A cot-caught merger nem nagyon akar terjedni az US-ben, de a California Vowel Shift viszont erőteljesen terjed, igaz nem az az extrém mértékű, amit Valley Girl-nek ismernek. Persze csak ott terjed ez csúszka, ahol nem zavarja egy másik vowel shift (pl. Northern Cities Vowel Shift). Ezen nem azt értem, hogy a cot-caught merger annyira negatívan megbélyegzett lenne, mint pl. a nem rótikus változatok, vagy az afroamerikai beszéd, vagy a deep southern redneck akcentus, de azért a megítélése nem olyan kedvező, a presztízse nem olyan magas, hogy igazi terjedésnek induljon. A tényleges elterjedéshez sokkal kedvezőbb terep, táptalaj kéne neki. Az elterjedésnek az is gátja, hogy csak azok hajlamosak az átvételére, akik a kapcsolódó vowel shitftet is átveszik, ezért dupla terjedést igényel.

Ennek alapján akár ki is jelenthetnénk, hogy mivel ma a többség nem olvaszt össze, akkor az amerikai angolt tanuló külföldi tanulja meg minden szónál, hogy melyik fonémával van. Na, ez nem igaz. Nyugodtan lehet összeolvasztani, sokkal könnyebb úgy angol kiejtést tanulni, ráadásul mivel nem hangzik rosszul az amerikaiak számára, meg nincs megbélyegezve, ezért árat sem kell fizetni érte. Hacsak nem Valley Girlként túlozza el valaki, akkor nem lesz összeolvasztóként nevetséges. Egy nagyon modern, friss jelenség, igenis megéri alkalmazni az amerikai angolt tanulóknak (kivéve, ha nem szándékosan déli vagy keleti parti akcentusra mennek rá). Attól, hogy az US-ben csak a kisebbség olvaszt össze, attól még azért sokan vannak átmeneti összeolvasztók is, szóval soha nem lesz egyértelműen negatív a megítélése. Ráadásul ahol megkülönböztetnek, ott is elég kicsi a különbség a két magánhangzó között, de az a kis eltérés nagyon stabilan tartja magát.

Egyébként ettől a Calforniai Vowel Shifttől, és félig kerekítéses cot-caught mergertől (ezeket Canepari a venus.unive.it/canipa/dokuwiki/lib/exe/fetch.php?id=en%3Apdf&cache=cache&media=en:eps_6_amer.pdf dokumentumának 9. oldalán ismerteti) eléggé kanadaias lett a beszédem. Már-már azt fontolgatom, hogy átállok nyugat-kanadai akcentusra, nem kéne hozzá túl sok mindenen változtatnom. Viszont vannak kanadai megoldások, amik nem nagyon tetszenek. Szeretem a nagyon hosszan ejtett, már-már drawlos nyílt magánhangzókat (cot, caught, law, father, cat, pass), ezeket Kanadában inkább rövidítik, meg a Canadian Raisingt sem veszi be a gyomrom (writer-rider megkülönböztetése, about helyett a-boat ejtése), meg a sorry sorey-ként ejtését sem tudom megszokni. Sőt, több brites hatású kanadai megoldást sem pároltok, syrup sierupként ejtését surrup helyett, vagy a pasta passtaként ejtését pahsta helyett, vagy ott a khaki esete, ezek a kanadizmusok nekem túl modorosnak hatnak, igaz ezek az eltérések sok kanadainál csak opcionálisak, nem feltétlenül következetesek. Ehhez még hozzájön az, hogy amerikai helyesírást és elválasztást használok, azt szoktam meg, és ez is a kanadaiasítás ellen hat, és az egész kanadaiasítás nem kis munka lenne összességében, nem látom, hogy hol fizetődne ki nekem. Így egyelőre több gátják érzem, mint bátorítást rá, de lehet egy napon revidiálom az ezzel kapcsolatos nézeteim. Az évek folyamán így is sok olyan pont volt a kiejtésben, amitől először elhatárolódtam (u-fronting, kerekítéses cot-magánhangzó), aztán mikor rájöttem, hogy hogyan is ejtik, meg mennyire jól szól, akkor meg mégis átvettem. Igaz ehhez az is hozzájárult, hogy a hivatásos "szakértők" publikációi eleinte félrevezettek ezekkel kapcsolatban, rosszul vagy torznak mutatták be ezeket, azért nem szimpatizáltam ezekkel. Ennek ellenére azért mókás, hogy annyira hollywoodiasítottam a kiejtem, hogy emiatt a kanadai beszédhez kerültem közelebb, és távolodtam a hagyományos, sztereotíp amerikai beszédtől, ezt ha valaki korábban megjósolta volna, akkor lehetetlennek, morbidnak tartottam volna.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2017.01.01. 18:47:27

Nagyon hasonló a cc merger esete a pin-pen mergeréhez. Ha tényleg csak azokat vennénk, akiknél az ilyen párok megkülönböztethetetlenek, akkor egyetlen egy pin-pen mergerös beszélő sincs, legalábbis én még nem hallottam. A legtöbb beszélő, aki mutat erre hajlamot (főleg déliek), azoknál is csak 1-2 szópár megkülönböztethetetlen, pin-pen, win-when (wine-whine merger is kell hozzá), windy-Wendy, esetleg még any-, de sok embernél még ezek sem mind. A legtöbben igazából fenntartanak különbséget, csak a két magánhangzó nazálisok előtt közel kerül egymáshoz, ezt félrehallhatja a laikus fül. Sőt, ez a magánhangzóközelítés két irányban is működik, van, akinél nem pin-pen, hanem pen-pin irányban.

Igazából a mainstream fonológusok, élükön J. C. Wellszel szerintem nem úgy értik ezeket a mergereket, hogy hangkörnyezettől független, megkülönböztethetetlenségig történő általános és abszolút összeolvasztás, hanem inkább csak tendenciáknak kezelik ezeket, és elegendőnek tartják, ha az érintett magánhangzópárok csak tetszőlegesen közül kerülnek kiejtésben (akkor is elég, ha néhány szócsoportban, néhány hangkörnyezetben), annyira, hogy akár össze is tévesztheti őket a gyakorlatlan fül (vagy a mainstream fonológusok hírhedten rossz füle). Ha viszont így nézzük, akkor a cot-caught merger is vehető 70-80%-osnak az US-ben, és majdnem 100%-osak Kanadában, de ennek azért nincs relevanciája, mert definiálni kéne, hogy mennyire kell közel esnie az érintett magánhangzóknak, meg egy angolul tanuló külföldinek nem segítség, hogy nem is ejtheti egyformán, hanem csak kis különbséggel. Neki ugyanolyan nehéz megtanulni a kis különbséges ejtést is, mint a nagy különbségeset, hiszen lexikálisan tudnia kell a különbségeket, neki csak a teljes merger lenne könnyítés, de ilyenről pl. a pin-pen esetében beszélni sem lehet, cot-caught mergernél is csak elenyésző mértékben (hacsak nem kanadai angolt akar elsajátítani mindenáron).