HTML

Mi az IdegenNyelvŐr célja?

A magyarok többsége úgy beszél idegen nyelven, mint Fekete Pákó magyarul… Ez a blog annak szól, aki szeretne valamit tenni azért, hogy beszéde ne feketepákósan hangozzon, amikor idegen nyelven beszél.

Kiejtési felmérés

Bejegyzések

Friss topikok

  • Devourius: Azóta részletesebb képet kaptam a magánhangzótérről. Rájöttem, hogy a garat is csak passzív leköve... (2017.03.11. 17:29) A pápa neje és a kettőshangzók
  • Devourius: Revidiálnám az évekkel ezelőtt itt kifejtett nézeteimet. Jones és Canepari rendszere hibás, bár az... (2017.03.11. 17:14) Mire jó és mire nem az IPA jelölés?
  • Devourius: A February /bj/-vel nem csak az US-ben fordul elő, hanem a britben is, igaz ott ritkább. Néhány h... (2017.01.02. 02:19) Hónapok és napok
  • Devourius: A Moore vezetéknév a pour-poor merger alá eshet, ami a brit nyelvjárásokban dominál, ezért a kétfé... (2017.01.02. 01:54) Demi, Michael, Roger Moore, és Mickey Rourke
  • Devourius: Húha, talán ez az egyetlen cikk, amihez még nem volt komment, cirka 7 évet kellett várni, igaz add... (2017.01.02. 01:45) A végtelenbe és tovább…

A német nyelv mássalhangzói

2010.12.12. 07:30 :: IdegenNyelvŐr

A német nyelv magánhangzóival legutóbb már megismerkedtünk, most jöjjenek a mássalhangzók.

Orrhangok

Az orrhangok közül az /n/ a legérdekesebb, mivel számos allofónja van, mert szinte mindig hasonul a kép­zés helye szerint a következő mássalhangzóhoz, de ez ne riasszon meg senkit, hiszen ezeket az allofónokat automatikusan kiejtjük, amennyiben az őket követő hangot helyesen képezzük – és persze ha nem aka­runk minden áron [n]-et ejteni helyettük. Az allofónok többségét a magyarban is használjuk. 

/m/ [m] Megfelel a magyar m hangnak.
Mund /mʊnt/ (száj), kaum /kaom/ (alig)
/m̩/
(/əm/)
[m̩]
[ɪm]
A szótagalkotó /m̩/ ugyan nem önálló fonáma, de külön fi­gyel­met érdemel, mert lassabb beszédtempó mellett ej­tik [ɪm]-nek is.
Atem [ˈaːtm̩, ˈaːtɪm] /ˈaːtm̩/ (lélegzet)
/ŋ/1 [ŋ] Ilyen hangot ejtünk, pl. a lengő vagy bank szóban – az /n/-et (mint a „nap” szóban) nem ejtjük külön a /g/ ill. /k/ előtt, tehát nem len-gő ill. ban-k. Ezt a hangot írás­ban az „ng” és az „nk” betűkapcsolat jelöli, de a né­met­ben a /k/-t mindig ejtik utána, a /g/-t viszont ál­ta­lá­ban nem.
Schrank [ʃʁ̥aŋk] /ʃʁaŋk/ (szekrény),
singt [zɪŋt] /zɪŋt/ (énekel)
/ŋ/2 [ɴ] Ezt a hangot a [ŋ] hanghoz hasonlóan képzik, de annál hát­rább: a nyelvcsapnál.
Ezt a szóvégi -ung ill. -ungen végződésben használják, illetve /ʁ/ mellett.
Endung [ˈʔɛndʊɴ] /ˈɛndʊŋ/ (végződés),
hungrig [ˈhʊɴʁɪç] /ˈhʊŋʁɪç/ (éhes)
/n/1 [n] Megfelel a magyar n hangnak.
Magánhangzó előtt és szünet előtt fordul elő, továbbá amikor nem hasonul az azt követő mássalhangzóhoz.
nein /naen/ (nem), Sinn /zɪn/ (ész, értelem)
/n/2 [ɱ] Az /f/ ill. /v/ előtti /n/ hangot hozzánk hasonlóan a né­met­ben is az alsó ajak és a felső fogsor össze­érin­té­sé­vel képzik.
fünf [fʏɱf] /fʏnf/ (öt)
/n/3 [m] Ha [p] ill. [b] előtt áll, [m]-nek ejtik, akárcsak a ma­gyar­ban.
unbedingt [ˈʔʊmbɪˌdɪŋt] /ˈʊnbəˌdɪŋt/ (feltétlenül)
/n/4 [ņ] Ha [ç] ill. [j] előtt áll, [ņ]-nek ejtik, akárcsak a magyarban, de e hang képzéséről már az angol „nyú-tyú-gyú” kapcsán is esett szó.
Mönch [mœņç] /mœnç/ (szerzetes)
/n̩/
(/ən/)
[n̩]
[ŋ̍]
[ɱ̍]
[ɴ̩]
[m̩]
[ņ̍]
[ɪn]
A szótagalkotó /n̩/ ugyan nem önálló fonáma, de külön fi­gyel­met érdemel, mert gyakran hasonul az előtte álló más­sal­hang­zó­hoz, de ritkábban maradhat [n̩] vagy [ɪn] is.
Rennen [ˈʁɛnn̩, ˈʁɛnɪn] /ˈʁɛnn̩/ (futam)
singen [ˈzɪŋŋ̍, ˈzɪŋn̩, ˈzɪŋɪn] /ˈzɪŋn̩/ (énekelni),
sagen [ˈzaːgŋ̍, ˈzaːgn̩, ˈzaːgɪn] /ˈzaːgn̩/ (mondani)
schlafen [ˈʃlaːfɱ̍, ˈʃlaːfn̩, ˈʃlaːfɪn] /ˈʃlaːfn̩/ (aludni)
Jungen [ˈjʊɴɴ̩, ˈjʊɴn̩, ˈjʊɴɪn] /ˈjʊŋn̩/ (fiúk)
sieben [ˈziːbm̩, ˈziːbn̩, ˈziːbɪn] /ˈziːbn̩/ (hét, 7)
Mädchen [ˈmEːţçņ̍, ˈmEːţçn̩, ˈmEːţçɪn] /ˈmɛːtçn̩/ (lány)

Zárhangok

A németben ugyanazok a zárhangok vannak, mint a magyarban, azzal a kü­lönb­ség­gel, hogy a zöngétlen /p, t, k/ fonémák rendelkeznek hehezetes allofónnal is.

Gyakran megjelenik a németben az önálló fonéma státusszal nem ren­del­ke­ző glottal stop ([ʔ]) is, mégpedig a magánhangzóval kezdődő szótagok elején. Leg­gyak­rab­ban szünet után és/vagy hangsúlyos szótag elején ill. szóösszetételek ha­tá­rán fordul elő, de hang­súly­ta­lan szótag elején sem kizárt. Használata nem kö­te­le­ző. Mivel azonban nem fonéma (hiszen nincs jelentés-megkülönböztető sze­re­pe), ezért a fo­né­mi­kus át­írás­ban nem jelölik, ahogy írásban sem.

  [ʔ] Ez jelöli a glottal stop-ot, mely ejtésekor a hangszálak közti rés összezárul, így egy rövid időre ott feltorlódik a ki­áram­ló levegő.
Ez a hang a magyarban is előfordulhat magánhangzóval kez­dő­dő szó elején, főleg, ha az adott szót hangsúlyozzuk.
elf [ʔɛlf] /ɛlf/ (tizenegy),
beendet [b̥ɪˈʔɛndɪt] /bəˈɛndət/ (befejez)
Postamt [ ˈpʰɔstˌʔamt, ˈpʰɔstˌamt] /ˈpʰhɔstˌamt/ (postahivatal)
/p/1 [pʰ] Ha szó elején vagy hangsúlyos szótag elején (és nem szó­ta­gon belüli /s/ vagy /ʃ/ után) áll, hehezettel ejtik.
Pause [ˈpʰaozɪ] /ˈpaozə/ (szünet),
Gepäck [g̊ɪˈpʰɛk] /gəˈpɛk/ (csomag)
/p/1 [p] Megfelel a magyar p-nek, ha szótagon belüli /s/ vagy /ʃ/ után, szó végén, vagy hangsúlytalan magánhangzó előtt áll.
Spiel [ʃpiːl] /ʃpiːl/ (játék),
Wespe [ˈvɛspɪ] /ˈvɛspə/ (darázs),
Lippe [ˈlɪpɪ] /ˈlɪpə/ (ajak),
halb [halp] /halp/ (fél, ½),
Absage [ˈʔapˌz̥aːgɪ] /ˈapˌzaːgə/ (lemondás)
/b/ [b] Megfelel a magyar b-nek, melyet  szünet után részlegesen zön­gét­le­nül ejtenek.
Bein [b̥aen] /baen/ (láb),
gebe [ˈg̊eːbɪ] /ˈgeːbə/ (adok),
bringe [ˈb̥ʁɪŋɪ] /ˈbʁɪŋə/ (hozok)
/t/1 [tʰ] Ha szó elején vagy hangsúlyos szótag elején (és nem szó­ta­gon belüli /s/ vagy /ʃ/ után) áll, hehezettel ejtik.
tief [tʰiːf] /ˈtiːf/ (mély),
Getränk [g̊ɪˈtʰʁ̥ɛŋk] /gəˈtʁɛŋk/ (ital)
/t/1 [t] Megfelel a magyar t-nek, ha szótagon belüli /s/ vagy /ʃ/ után, szó végén, vagy hangsúlytalan magánhangzó előtt áll.
Stau [ʃtao] /ʃtao/ (forgalmi dugó),
Küste [ˈkʰʏstɪ] /ˈkʏstə/ (part),
Hütte [ˈhʏtɪ] /ˈhʏtə/ (kunyhó),
bald [b̥alt] /balt/ (hamarosan),
Admiral [ˌʔatm̥iˈʁaːl] /ˌatmiˈʁaːl/ (admirális)
/d/ [d] Megfelel a magyar d-nek, melyet  szünet után részlegesen zön­gét­le­nül ejtenek.
Dame [ˈd̥aːmɪ] /ˈdamə/ (hölgy),
Rede [ˈʁeːdɪ] /ˈʁeːdə/ (beszéd),
Druck [d̥ʁʊk] /dʁʊk/ (nyomás)
/k/1 [kʰ] Ha szó elején vagy hangsúlyos szótag elején (és nem szó­ta­gon belüli /s/ után) áll, hehezettel ejtik.
kalt [kʰalt] /kalt/ (hideg),
bekannt [b̥ɪˈkʰant] /bəˈkant/ (ismert)
/k/1 [k] Megfelel a magyar k-nak, ha szótagon belüli /s/ után, szó végén, vagy hangsúlytalan magánhangzó előtt áll.
Skandal [skanˈdaːl] /skanˈdaːl/ (botrány),
Maske [ˈmaskɪ] /ˈmaskə/ (álarc),
Socke [ˈzɔkɪ] /ˈzɔkə/ (zokni),
Flug [fl̥uːk] /fluːk/ (repülés),
möglich [ˈmøːkl̥ɪç] /ˈmøːklɪç/ (lehetséges)
/g/ [g] Megfelel a magyar g-nek, melyet  szünet után részlegesen zön­gét­le­nül ejtenek.
Gast [g̊ast] /gast/ (vendég),
Frage [ˈfʁ̥aːgɪ] /ˈfʁaːgə/ (kérdés),
grau [g̊ʁao] /gʁao/ (szürke)

Réshangok

/f/ [f] Megfelel a magyar f-nek. Írásban az f-en kívül v-vel és ph-val is jelölik.
Volk /fɔlk/ (nép), Phase /ˈfaːzə/ (fázis), Fett /fɛt/ (zsír)
/v/ [v]
[ʋ]
Megfelel a magyar v-nek. Írásban rendszerint a w jelöli, de néhány szóban a v is.
Ahogy a magyarban, úgy a németben is gyakran előfordul, hogy a /v/-t lágyabban, az approximáns [ʋ]-ként ejtik, azaz az alsó ajak nem éri el a felső fogsort, csak megközelíti.
Wein /vaen/ (bor),
Entwicklung /ɛntˈvɪklʊŋ/ (fejlődés),
Vase /ˈvaːzə/ (váza)
/s/ [s] Megfelel a magyar sz-nek. Írásban s, ss vagy ß (nem azo­nos a bétával: ß ≠ β) jelöli.
skeptisch /ˈskɛptɪʃ/ (szkeptikus),
Kunst /kʊnst/ (művészet),
Straße /ˈʃtʁaːsə/ (utca),
Eis /aes/ (jég)
/z/ [z] Megfelel a magyar z-nek. Írásban s jelöli. A szóeleji s mindig a /z/-t jelöli, ha magánhangzó követi.
Sahne /ˈzaːnə/ (tejszín),
Suppe /ˈzʊpə/ (leves),
Reise /ˈʁaezə/ (utazás)
/ʃ/ [ʃ] Megfelel a magyar s-nek. Írásban az sch jelöli, illetve szótag elején s, ha p vagy t követi.
Schule /ˈʃuːlə/ (iskola),
wasche /ˈvaʃə/ (mosok),
Fisch /fɪʃ/ (hal),
Spinne /ˈʃpɪnə/ (pók),
Staat /ʃtaːt/ (állam),
bestimmt /bə'ʃtɪmt / (biztos)
/ʒ/ [ʒ] Megfelel a magyar zs-nek. Csak idegen (francia) eredetű szavakban szerepel ez a hang.
Genie /ʒeˈniː, ʒəˈniː/ (zseni),
Etage /eˈtaːʒə/ (emelet)
/ç/ [ç] Ezt a hangot ejtjük pl. a kapj vagy lopj szavaink utolsó hang­ja­ként. E zöngétlen hang képzésekor a nyelv kö­ze­lebb kerül a szájpadláshoz, mint a magyar j ejtésekor, így a levegő erőteljesebb súr­ló­dá­sát okozza.
echt /ɛçt/ (valódi),
Teppich /ˈtɛpɪç/ (szőnyeg),
Küche /ˈkʏçə/ (konyha),
wenig /ˈveːnɪç/ (kevés)
/χ/ [χ] Ez a zöngétlen hang a nyelvcsapnál jön létre: kép­zé­se­kor a nyelv hátulsó része meg­kö­ze­lí­ti a nyelvcsapot, ami a kettő közt átáramló levegő erős súrlódását eredményezi.
Buch /buːχ/ (könyv),
acht /aχt/ (nyolc),
Suche /ˈzuːχə/ (keresés)

A /ʁ/ fonéma

Legutóbb arról már esett szó, hogy a németben az r a brit angolhoz hasonlóan el­té­rő­en viselkedik magánhangzó ill. mássalhangzó előtt. Pontosabban: az el­té­rés a szótag elején ill. a szótag végén álló hangok között jelentkezik a né­met­ben. Ezt azért fontos kiemelni, mert míg az angolban a szóvégi (és így egyben szó­tag­vé­gi) /ɹ/ kiejtését befolyásolja, hogy utána magán- vagy mássalhangzó áll-e a következő szó elején, addig ez a német szó- ill. szótagvégi /ʁ/ szem­pont­já­ból közömbös, ugyanis ha a következő szó magánhangzóval kezdődik, ak­kor azt a már fentebb említett módon rendszerint megelőzi egy glottal stop, így a szótagvégi /ʁ/ után tulajdonképpen nem is magánhangzó áll.

A német /ʁ/ fonéma kiejtése alapvető eltérést mutat attól függően tehát, hogy szótag elején vagy végén áll-e, ezért én nemcsak a fonetikusban, ha­nem a fonémikus át­írás­ban is külön karakterrel jelölöm őket: szótag elején /ʁ/, szótag végén pedig /я/ karakterrel. A szétválasztás azért is szerencsés, mert mindkét elő­for­du­lás­nak to­váb­bi, táj­egy­sé­gen­ként és korosztályonként is eltérő ki­ej­té­sei léteznek, de kö­zös tu­laj­don­sá­guk, hogy zöngések.

/ʁ/(1) [ʁ]
[ʀ]
[ɾ]
A szótageleji allofónnak (beleértve a szótagalkotó más­sal­hang­zó (pl. /n̩/) előttit is) a két modern változata ([ʁ] ill. [ʀ]) uvu­lá­ris, azaz a nyelv­csap­nál képzik őket, akárcsak a fran­ci­á­ban; míg a ha­gyo­má­nyo­sabb és a ma már a leg­ke­ve­sebb beszélő által hasz­nált változata megegyezik a ma­gyar­ban is alkalmazott tap-pel: [ɾ].

A leggyakoribb változat a [ʁ], mely az imént bemutatott [χ] zöngés párja, tehát uvuláris réshang, azaz képzésekor a nyelv hátulsó része meg­kö­ze­lí­ti a nyelvcsapot, ami a kettő közt átáramló levegő erős súrlódását eredményezi.
A másik uvuláris változat egy pergőhang (trill): a [ʀ], amely képzésekor a nyelv még közelebb kerül a nyelv­csap­hoz, ezért a köztük átáramló levegő már magával ra­gad­ja a nyelv­csapot és ide-oda himbálja, ami raccsoló hang­zást eredményez.
A tap ([ɾ]) ejtésekor a nyelv hegye egyetlen alkalommal, rö­vi­den érintkezik a fogmederrel, akárcsak a magyarban, pl. a terel szóban.
Mivel a [ʁ] a leggyakoribb változat, ezért a fonémikus és a fonetikus átírásokban csak azt tüntetem fel, a kö­vet­ke­ző néhány példa kivételével.
Reh [ʁeː, ʀeː, ɾeː] /ʁeː/ (őz),
Brot [b̥ʁoːt, b̥ʀoːt, b̥ɾoːt] /bʁoːt/ (kenyér),
gerade [ɪˈʁaːdɪ, ɪˈʀaːdɪ, g̊ɪˈɾaːdɪ] /gəˈʁaːdə/ (egyenes),
Herren [ˈhɛʁn̩, ˈhɛʀn̩, ˈhɛɾn̩] /ˈhɛʁn̩/ (urak)
/я/
(/ʁ/2)
[я]
[ʌ]
[ɐ]
Szótag végén sokkal lágyabban ej­tik a /ʁ/ fonémát, oly annyira, hogy akár még magán­hang­zóvá is vál­hat.
Gyakran azonban megmarad a hang más­sal­hang­zó­nak, mivel a nyelv hátrahúzásával létrejön egy kis szűkület a nyelv­csap­nál, de jóval kisebb mér­tékű, mint az iménti [ʁ] hang­nál, vagyis minimális súrlódó hangzású uvuláris appro­xi­máns­ként ejtik: [я]. Emiatt a jelentősen eltérő hangzás miatt vi­szont a fonémikus átírásban is /я/-ként jelölöm ezt a han­got, még ha valójában csak a /ʁ/ fonéma egyik allo­fón­(cso­port)­já­ról van is szó.
Előfordulhat, hogy a /я/ kiejtésekor semmilyen szűkület nem keletkezik, így végül az angolból ismert tiszta ma­gán­hang­zó­hoz hasonlóan realizálódik ez a hang: [ʌ]-ként vagy [ɐ]-ként.
Mivel a [я] a leggyakoribb változat, ezért a fonémikus és a fonetikus átírásokban csak azt tüntetem fel, a kö­vet­ke­ző néhány példa kivételével.
Tier [tʰiːя, tʰiːʌ, tʰiːɐ] /tiːя/ (állat),
leer [leːя, leːʌ, leːɐ] /leːя/ (üres),
Zwerg [ʦʰv̥ɛяk, ʦʰv̥ɛʌk, ʦʰv̥ɛɐk] /ʦvɛяk/ (törpe),
warm [vaяm, vaʌm, vaɐm] /vaяm/ (meleg)
/я̩/
(/əя/)
[я̩]
[ʌ]
[ɐ]
[əя]
[Eя]
A szótagalkotó /я̩/ ugyan nem önálló fonéma, de külön fi­gyel­met érdemel. Ezt a hangot írásban az er betű­kap­cso­lat jelöli.
Ez a hang csak hangsúlytalan szótagban fordul elő, mely­nek elején és/vagy végén állhat még más mássalhangzó is.
Leggyakrabban az imént ismertetett uvuláris approximáns szótagalkotó változataként ejtik: [я̩]; de ritkábban elő­for­dul­hat, hogy tiszta magánhangzóként: [ʌ] vagy [ɐ]. Lassú be­széd­ben lehet akár két hang sorozata is: [əя]. Szó ele­jén pedig (és elvétve szó végén is) visszaállíthatják az [ə] he­lyett az eredeti [E] hangot is: [Eя].
Ha a szóvégi -er kiegészül egy magánhangzóval kezdődő szó­tag­gal, a szótagalkotó /я̩/ helyébe minden esetben a /ʁ/ magánhangzó előtti változata lép egy beszúródó /ə/ után: /əʁ/.
Leder [ˈleːdя̩, ˈleːdʌ, ˈleːdɐ, ˈleːdəя, ˈleːdEя] /ˈleːdя̩/ (bőr),
Lehrer [ˈleːʁя̩, ˈleːʁʌ, ˈleːʁɐ, ˈleːʁəя, ˈleːʁEя] /ˈleːʁя̩/ (tanár),
de: Lehrerin [ˈleːʁəˌʁɪn] /ˈleːʁəˌʁɪn/ (tanárnő),
wandern [ˈvandя̩n, ˈvandʌn, ˈvandɐn, ˈvandəяɴ, ˈvandEяn] /ˈvandя̩n/ (vándorolni),
wanderten [ˈvandя̩tn̩, ˈvandʌtn̩, ˈvandɐtn̩, ˈvandəяtn̩, ˈvandEяtn̩] /ˈvandя̩tn̩/ (vándoroltak),
versteht [fя̩ˈʃteːt, fəяˈʃteːt, fEяˈʃteːt, fEʌˈʃteːt] /fя̩ˈʃteːt/ (megért),
Erlebnis [ʔя̩ˈleːpnɪs, ʔəяˈleːpnɪs, ʔEяˈleːpnɪs] /я̩ˈleːpnɪs/ (élmény);
veraltet [fя̩ˈʔaltɪt, fəяˈʔaltɪt, fEяˈʔaltɪt] /fя̩ˈaltət/ (öregszik)

Alapvetően igaz ugyan, hogy magánhangzó előtt a keményebb változatokat ([ʁ, ʀ]), mássalhangzó előtt pedig a lágyabbat ([я]) használják, de ta­lál­koz­ha­tunk fordított használattal is – mind tájnyelvileg, mind alkalmilag. Ez utóbbira lehet pél­da, amikor gyorsabb beszéd mellett approximánssá ([я]) lágyulhat a /ʁ/; vagy ami­kor mássalhangzó előtt a keményebb változatok egyikét ejtik, pl. diktálásnál, vagy csak retorikai elemként. Olyan változat is létezik, melyben a szótagvégi /ʁ/-t rövid magánhangzó után keményen, hosszú után meg lágyan ejtik, pl. her [heːя], de Herr [hɛʁ] – én azonban az utóbbit is [hɛя]-ként je­lö­löm, mivel az a gyakoribb kiejtése.

Zár-réshangok

/ʧ/1 [ʧ] Megfelel a magyar cs-nek, ha nem szó elején vagy hang­sú­lyos szótag elején áll.
deutsch [d̥ɔʏʧ] /dɔʏʧ/ (német),
rutsche [ˈʁʊʧɪ] /ˈʁʊʧə/ (csúszkálok)
/ʧ/2 [ʧʰ] Ha szó elején vagy hangsúlyos szótag elején áll, hehezettel ejtett magyar cs.
Tschüss/Tschüß [ʧʰʏs] /ʧʏs/ (Szia!)
/ʦ/1 [ʦ] Megfelel a magyar c-nek, ha szótagon belüli /s/ után, szó végén, vagy hangsúlytalan magánhangzó előtt áll.
Grenze [ˈg̊ʁɛnʦɪ] /ˈgʁɛnʦə/ (határ),
Katze [ˈkʰaʦɪ] /ˈkaʦə/ (macska),
Kreuz [ˈkʰʁ̥ɔʏʦ] /kʁɔʏʦ/ (kereszt),
Szene [ˈsʦeːnɪ] /ˈsʦeːnə/ (jelenet)
/ʦ/2 [ʦʰ] Ha szó elején vagy hangsúlyos szótag elején (és nem szótagon belüli /s/után) áll, hehezettel ejtett magyar c.
Zeit [ʦʰaet] /ʦaet/ (idő),
Bezirk [bɪˈʦʰɪяk] /bəˈʦɪяk/ (kerület)
/pf/1 [pf] (Sajnos nincs olyan karakter, amely a ʧ-hez hasonlóan össze­köt­né a p-t és az f-et, pedig igazán azzal kéne je­löl­ni, mivel egy oszthatatlan egységet képez a hang. Szok­ták /pf͡/ ill. [pf͡]-ként is jelölni, de a felső összekötő ív po­zí­ció­ja erősen betűtípus- és böngészőfüggő, ezért én webes fe­lü­le­ten nem al­kal­ma­zom.)
Ahogy a cs nem egy t és egy s sorozata, úgy ez a hang sem egy [p] és egy [f] sorozata. Képzésekor az [f] ki­ej­té­sé­re készülve az alsó ajak érintkezik a felső fogsorral, de eköz­ben rövid időre a felső ajak is összeér a „beharapott” al­só­val, melyek így a hang ejtése kezdetén pár pillanatra el­zár­ják a kiáramló levegő útját. (Vannak olyan nyelv­já­rá­sok is, melyekben a [pf] helyett egy­sze­rű­en [f]-et ej­te­nek.)

Így ejtik ezt a fonémát, ha hangsúlytalan magánhangzó előtt áll.
Előfordulhat, hogy szótaghatáron kerül egymás mellé egy [p] és egy [f], melyeket ekkor külön-külön ejtenek, de gyor­sabb beszéd­tempónál nem kizárt, hogy ezzel a zár-rés­hang­gal ejtik, ahogy a magyarban is az, hogy két sör, han­goz­hat akár „kéccsör”-nek is.
Apfel [ˈʔapfl̩] /ˈapfl̩/ (alma),
Kopf [kʰɔpf] /kɔpf/ (fej);
szótaghatáron:
Abfrage [ˈʔapˌfʁ̥aːgɪ, ˈʔaˌpf͡ʁ̥aːgɪ] /ˈapˌfʁaːgə/ (lekérdezés)
/pf/2 [pfʰ] Hangsúlyos szótag elején hehezettel ejtik.
Pfund [pfʰʊnt] /pfʊnt/ (font),
Pferd [pfʰeːяt] /pfeːяt/ (ló)

Approximánsok

/j/ [j] A magyar j-nél rendszerint egy picivel zártabb.
jung /jʊŋ/ (fiatal), Objekt /ɔpˈjɛkt/ (tárgy)
/h/ [h] Megfelel a magyar h-nak.
Haus /haos/ (ház), heute /ˈhɔʏtə/ (ma),
Gehör /gəˈhøːя/ (hallás)

Laterálisok

/l/ [l] Megegyezik a magyarban használt l-lel.
Leder /ˈleːdя̩/ (bőr), Saale /ˈzaːlə/ (terem),
Welt /vɛlt/ (világ), voll /fɔl/ (tele)
/l̩/
(/əl/)
[ l̩ ]
[ɪl]
A szótagalkotó /l̩/ ugyan nem önálló fonéma, de említést érdemel, mert lassabb beszédtempó mellett ejtik [ɪl]-nek is.
Esel [ˈʔeːzl̩, ˈʔeːzɪl] /ˈeːzl̩/ (szamár),
Kugeln [ ˈkʰuːgl̩n, ˈkʰuːgɪln] /ˈkuːgl̩n/ (golyók)

Ennyit „röviden” a német nyelv kiejtéséről.

41 komment

Címkék: német kiejtés fonetika fonéma mássalhangzók hangtan

A bejegyzés trackback címe:

http://idegennyelvor.blog.hu/api/trackback/id/tr82509834

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2010.12.12. 21:09:01

Nagyszerű. Alapos munka. Az angol szóláncoláson megpihensz és fel vagy mentve további házi alól :D

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2010.12.12. 21:38:38

@Devourius: Megnyugodtam :) Ezek szerint az R leírása kielégítő.

A szóláncolás is lassan sorra kerül.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2010.12.16. 09:26:06

Persze hogy kielégítő. Csak baromi nehéz képezni ezeket az aloeveRális-banális, uvuláris vagy milyen hangokat (χ, ʁ, ʀ, я) :-)

paraszthajszal 2010.12.18. 15:06:13

@Devourius: "alveorális" (fogmedernél képzett) pergőhangok (tap || trill) a magyarban is vannak, igaz képezni ettől még nem könnyű őket, de erre vannak a logopédusok [rrépa, rretek, mogyoró - korán rreggel rritkán rrikkant a rrigó!]... :)

Az uvuláris hangok se sokkal nehezebbek, a pergőhang például gargarizálásra kitűnő!

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2010.12.19. 11:22:57

Persze, tudom, hogy nem úgy nevezik őket. Az idézőjelből és a smiley-ból az jön le, kellő humorral kezelted te is :)

Pont ez a gargarizálás zavar. Olyan egyformának tűnnek ezek a hangok (χ, ʁ, ʀ, я) és a képzésük közben olyan idiótának érzem magam. Valahogy alig hallok különbséget közöttük (kivéve χ), mind olyan gargarizálós, ronda és nevetséges hangzású valami. Nem tudom belőni, hogy melyiknél milyen mértékben kell gargarizálni. Azt vettem észre, hogy ellazított, le/hátraeresztett állkapoccsal kicsit könnyebb ejteni őket, de még így se megy megfelelően. Az [ɴ] pl. sehogy nem megy, akárhogy erőltetem hátrafelé, kb. az [ŋ] hangig jutok csak. Aztán ehhez nincs annyi oktatóvideó, mint az angol nyelvhez. A svábok a színvonalas nyelvoktatási anyagokat, már ha vannak ilyenek egy-egy témában, csak pénzért teszik elérhetővé, hogy teljen nekik krumplihéjra.

Nekem eddig egyik laikus sem hitte el, hogy a német kiejtésben IS sokkal nehezebb az angolnál. Persze, a "cimm-mmer-fe-ri" szint nem nehéz, de az nem német, hanem valami félosztrák, negyedsváb, Ungareutsch valami (a Hunglish analógiájára).

Az angol kiejtésben is vannak a magyar számára szokatlan dolgok (θ/ð, ɹ/ɻ, esetleg a ɫ, és az alig eltérő t/d, idegen mgh-ók), de akkor is könnyebben megtanulható. Megkockáztatom az angolban egyedül a θ/ð okozhat csak nehézséget, de még mindig könnyebb, mint ezek az uvuláris borzalmak.

Szó/mondathangsúlyban, hanglejtésben, ejtési alapelvekben, szóláncolási technikában sok ponton majdnem teljesen megegyezik a német az angollal, tehát ez a része sem könnyebb semmivel egy átlag magyarnak. Aztán a ragozást, a névelőket, sokkal szerteágazóbb rendhagyósági eseteket, a bonyolultabb szórendet nem is kell megemlíteni, mert már egy teljesen kezdő nyelvtanuló is azonnal szembesül velük. Aztán csodálkoznak, hogy németül alig akar már tanulni valaki, 1-2 ember próbálkozik be vele nyelvvizsgapapírért, ha annyira félnek az angol kiejtéstől.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2010.12.19. 12:11:47

@Devourius: Ha a [χ] képzése megy – biztos voltál már megfázva ;) –, akkor a [ʁ] képzése is, hiszen egyformák, csak a zöngésség különbözteti meg őket. Sőt, akkor a [ɴ] hangra is könnyen rátalálhatsz, mert a [χ] előtti /n/-ből automatikusan az lesz, pl. a spanyol ángel [ˈaɴχel] szóban.

A [ʀ] a gargalizálós hang, gyakorold egy pohár vízzel, majd anélkül, és a fejed hátrahajtása nélkül.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2010.12.20. 21:05:14

@IdegenNyelvŐr: Huhúú. Ha megtudnák, hogy holmi "fajilag alsóbbrendű" digó nyelvvel állítod párhuzamba szent germán kiejtésüket, rádküldenék a svájci gárdát :-)

Így most már megvan az [ɴ] is. Már csak a [я] gargarizálási mértékét nehéz állandósítani, mindig más sikeredik belőle. Nem is ellazított, le/hátraeresztett állkapocs kell ezen hangok ejtéséhez, inkább ajakkerekítés. Már ha jól érzem.

paraszthajszal 2010.12.21. 01:11:05

@Devourius: ajakkerekítés járulhat hozzá, de megy ez anélkül is.

Ráadásul pl. a Wikipedia szerint a sima és "ajakkerekítéses" [~labialized*] [χ] <-> [χʷ], ill. [ʁ] <-> [ʁʷ] akár külön fonéma is lehet (pl. az abház nyelvben és bizonyos berber nyelvekben).
en.wikipedia.org/wiki/Central_Morocco_Tamazight#Consonants

Sajnos én nem beszélem ezeket a nyelvet, de az [ʁ]-t könnyen ki tudom ejteni mindkét módon, igaz, csak leeresztett állkapoccsal... (az amúgy csalás :D?)

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.06.06. 13:49:49

Már egy fokkal jobban megy a [χ], [ʁ] és az [ɴ]
kiejtése, az [я] is megvan, de nem használom, helyett [ɐ]-t mondok :) Korább ott rontottam el, hogy nem a nyelvcsapnál képeztem, hanem sokkal lentebb, nagyon mélyen a torokban.

A [ʁ] viszont még problémás. Már jó helyen képzem, de msh. után nem mindig sikerül. Főleg [b] és [g] után okoz nagy nehézséget. Mivel lehetne ezt áthidalni?

Valamint egy kérdés. Néhány oldal szerint a német ch háromféle is lehet: [ç x χ] A középső hangról nem írtál (közönséges x jelöli).

paraszthajszal 2011.06.06. 18:26:39

@Devourius: A magyar beszédhangokról szóló posztban volt szó a [x]-ról ("magyar kemény h" -- pl. a jacht szóban), volt hozzá hangminta is ott. A [x] a két itt szereplő réshang ([ç] [χ]) között kell képezni, előrébb mint a [χ]-t, de a [ç]-nál hátrébb.

INyŐ abban a posztban ezt írta róla: "Szótag végén zöngétlen veláris réshangként ejtjük a /h/-t [a magyarban], tehát ott képezzük, ahol a [g]-t vagy a [k]-t, de azokkal ellentétben csak erősen leszűkítjük a kiáramló levegő útját, de nem zárjuk el."

Amúgy azokban a leírásokban, ahol ezt a kettőt egyáltalán megkülönböztetik, azt írják róla, hogy az ach-Laut (/χ/) két allofónjáról van szó (azaz: nincs minimális pár, ami alapján külön /x/ és /χ/ fonéma megkülönböztethető lenne), amely fonémát e leírások szerint attól függően ejthetik így vagy úgy, hogy milyen magánhangzó áll előtte. Hangzás után amúgy nincs olyan borzalmasan nagy különbség, a [χ] talán kissé ércesebb, erőteljesebb.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2011.06.06. 20:40:19

@paraszthajszal: Pontosan.

@Devourius: Furcsa, hogy épp [g] után problémás a [ʁ], hiszen közeli szomszédok. A [b]-vel meg azért furcsa, mert távolabb szinte nem is lehetnének egymástól, hogy egymásra hassanak ;)

Próbálj meg körérakni egy-egy magánhangzót, pl. [abʁa]. Ha így már megy, elhagyhatod a körítést.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.08.16. 10:24:44

A cikked szerint a zöngétlen zár(rés)hangok csak szó és szótag elején hehezetesek, más leírások szerint mindenhol azok. Mi ez ügyben az igazság?

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.08.16. 10:25:33

(kivéve s és ʃ után természetes nem azok továbbra sem)

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2011.08.16. 22:32:44

@Devourius: Vannak, akik a zárhangok – talán kissé erőteljesebb, főleg az angol unreleased változatokhoz képesti – felengedését vélik hehezetnek. De az is előfordul, hogy a szó végén lágyabban (akár teljes zár nélkül, mint az angol), vagy akár zár-réshangként ejtik e hangokat, és ezeket a hallható eltéréseket gondolják a megfigyelők hehezetnek.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.12.14. 15:35:06

Szerinted ez megállja a helyét az [ʁ]-re vonatkozóan? Vagy csak az [R]-hez jó? Esetleg arra sem igaz?

"An anatomical investigation into the uvular trill is cited, with diagrams, in The Sounds of the World's Languages, by Peter Ladefoged and Ian Maddieson, 1994. I will add in my own experience of finally, after 20 years, learning to "hit" the sound 80 to 90 percent of the time.

The uvula is attached to the soft palate, which in turn is attached to the hard palate. In making a uvular trill, you move not just the tongue, but the soft palate as well. To make the uvular trill, you have to learn to control the muscles that lift the soft palate.

As for the tongue, I have found two secrets of muscle action:
(1) pull forward the upper pharyngeal portion of the tongue (the portion opposite the uvula). The tension for this gesture will be felt not along the tongue surface, but well inside the tongue, from the upper pharyngeal surface forward into the middle of the mass of the tongue.
(2) relax whatever muscles elevate the back of the tongue -- that is, keep the back part of the oral (mouth) surface of the tongue DOWN. These muslces are at maximum activity for making the sounds 'k', 'g' and at minimum activity for 'a'. The uvular trill resembles the vowel 'a' of English 'father' (less so the vowel 'a' of German 'vater' or Polish 'mate, masz').

The trill articulation occurs in stages. As well as I can remember from the book cited above, they are

Stage 1. Relax the tongue to that the tongue's upper pharyngeal portion (or maybe rather the part of the tongue where the upper pharyngeal portion meets the oral portion) comes closer to the uvula and throat.

Stage 2. Pull the relevant portion of the tongue forward AND KEEP IT LOW, as described above, and at the same time pull the soft palate up and forward.

Stage 3. As the tension in the soft palate increases and as you exhale a little more strongly, the uvula will vibrate against the tongue.

The French and German uvular trills differ in the following way: in French, the edge of the tongue touches the front lower teeth; in German, the edge of the tongue is actively pulled back from the front lower teeth. That is, in the German case you are simultaneously pulling BOTH the tonge tip and the tongue back toward the center of the mouth."

Letöltöttem a hivatkozott könyvet, de nem találtam benne ilyet.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.12.17. 11:59:52

Az idegennyelvőrök nagyon eltűntek innen, lehet a kérdőívhiány egyik tünete. Vagy lehet készítik az canIPA szimbólumos karácsonyfadíszeket : )

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.02.13. 19:05:46

Már rég meg akartam kérdezni. Öreganyó érdekes dolgot magyaráz eme videón:
www.youtube.com/watch?v=oxpXaCy7CGA

Azt mondja, hogy szótag végén [ɐ] van az [ʁ] helyett, ahog te is írod INyŐ. Viszont azt is mondja, hogy írott i, u, ü-vel jelölt magánhangzók után nem [ɐ], hanem [ə] van. Viszont Canepari ilyenről nem emlékezik meg, ez pedig azt szokta jelenteni, hogy azért, mert téves elméletről van szó. Mi az igazság ebben a kérdésben? Úgy érzem, hogy ennek ellenére lehet benne valami, mert a [ə] tényleg jobban illik ezen három magánhangzó után.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.02.14. 07:17:39

"írott i, u, ü-vel jelölt magánhangzók után nem"

Ez elég értelmetlenre sikeredett. Szóval a zárt, elől és hátul képzett magánhangzók után i, ɪ, u, ʊ, y, ʏ. Bár ennyi erővel akár a ø, œ után is lehetne [ə], aztán a videó szerint utána mégis [ɐ] van. Szerintem már itt sántít az egész.

paraszthajszal 2012.02.14. 19:24:55

@Devourius: "Bár ennyi erővel akár a ø, œ után is lehetne [ə], aztán a videó szerint utána mégis [ɐ] van"

Ez még önmagában ennyitől még nem logikátlan. Ugye az [i], [ɪ], [u], [ʊ], [y], [ʏ] zárt (IPA close, near close) magánhangzók, az [ø], [œ] meg az [e], [ɛ], [ɛ̝] (INyőnél E), [o], [ɔ] hangokkal együtt közepes (mid-close, mid, open-close). Más kérdés, hogy erről a jelenségről én még nem hallottam (attól még létezhet).

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.02.18. 23:59:02

Ennél. Vontatottabb. (lenézekapapírjaimba) Videót. Már. (lenézekapapírjaimba) Régen. Láttam. :)

Ettől függetlenül van némi alapja annak, amit mond. De ez az egész egy érdekes téma, hiszen a /я/ realizációja elég nagy szórást mutat, mert amint fent is írtam, lehet tisztán mássalhangzó, de lehet tisztán magánhangzó is. De az, hogy ez a magánhangzó mennyire nyílt, nem csak attól függhet, hogy milyen másik mgh. áll előtte, hanem még attól is, hogy pl. utána szünet következik-e. Sőt, még a nyelvjárás is belejátszik. De ez az egész jelenség eléggé képlékeny, hiszen egy bizonyos beszélő is hol így, hol úgy realizálja a /я/ fonémát.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.02.19. 08:37:32

Valóban, kínzóan vontatott. Elfelejtettem írni, hogy melyik résznél mondja.

Ha jól értelek, akkor lehet ejteni úgy is, ahogy ő mondja, de lehet mindenhol [ɐ]-t is ejteni.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.03.03. 20:15:15

Azt hiszem, előreléptem az ʁ-hanggal. Találtam egy franciásoknak szánt amerikai fórumbejegyzést, amely az uvuláris "k"-szerű "zár"-hangból közelít az uvulár "zárrés"-hangon át a réshang felé, hogy a ʁ-hanghoz kellően szűk legyen a torokrés. Nem akarom elkiabálni, de úgy néz ki, ez segít, egyre kevesebbszer fordul elő, hogy nem veszi be a torkom a gargarizáló hangot. Viszont még mindig fennáll, hogy ʁ helyett néha ʀ sikerül. Remélem belejövök, ez a legnehezebben képezhető hang, amivel eddig találkoztam.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.03.06. 18:31:11

':-ʁʁʁʁʀʀʁʁʁʁʁʀʁʁʁʁ-ʁʁʁʁʁʁʁʁʁʀʀʁʁʁʁʁʁʁʁ
//:=|
{:-D

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.03.07. 11:43:19

Eddig is sikerült, csak többször fordult elő, hogy néha nem vette be a torkom, aztán egy kis szünet után újra sikerült. Küzdök vele, hogy soha ne forduljon elő fennakadás ennél a hangnál. Emellett nem csak az ENSZ főtitkárnak jelentettem be, hanem itt is.

Smileys változatban is vázoltam. Leesett, melyik mit jelent?

Egyébként körvonalazódik az új "kedvencem", a szótagalkotó ŋ és ɴ, főleg, ha duplázódnak. Nem szeretem a hátsó nazálisokat.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.03.19. 17:44:05

@IdegenNyelvŐr:

Mivel rajongója vagy. Lenézek a papírjaimba. Csinált neked egy új részt öreganyó. Lenézek a papírjaimba. Tessék:
www.youtube.com/watch?v=JyAwHE71igA
Nem olyan vontatott, mint az első rész, de sebességrekordot ezzel sem állít fel. Pedig mond jó dolgokat, de a falat kaparja az ember, mire a végére ér.

Nem tudom mi lehet veled INyŐ, még a Fekete Pákós videóra sem jelentél meg. Biztos valami fekete lyuk szippantott be, ami annyira elgörbíti a téridőt, hogy sose fogsz ezután a blogra ráérni ːˈ(

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.03.20. 23:03:35

@Devourius: Jaj, köszönöm, de nem kellett volna. De tényleg nem ;)
Egyébként az volt a tervem, hogy az elmúlt hosszú hétvégén összeütök egy posztot – de hát már megint nem sikerült. :( De a jó hír az, hogy idén tele leszünk hosszú hétvégével, szóval ne add fel a reményt ;)

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.03.21. 12:52:17

Már tűkön ülök. Mi lesz a post témája? Gondolom angol nyelvről lesz. Éljen a nagy visszatérés!

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.03.23. 14:05:00

@Devourius: naplózó mód on. Most már nagyon megy ez a torok-r, egy "kicsi" szépséghibával: már mindig gargarizálós [ʀ]. Nekem meg krákogós [ʁ] kéne, a telhetetlen mindenem. Pedig a neten azt olvasom, hogy az [ʀ] a nehezebb. Szóval sikerült átesni a ló túloldalára. Szenvedni kell vele még egy kört...

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.03.26. 23:43:18

@Devourius: A következő hosszú hétvégéig már csak… május 1-ig kell aludni ;) Bár lehet, hogy akkor meg átalszod a következő poszt megjelenését ;)

A gargarizálós jó, azt osztrákoktól hallom sokat. Pedig ha a [χ] megvan, akkor már csak zöngésség kérdése az egész.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.03.27. 08:38:26

Hiába zöngésítem a [χ] hangot, összeomlik a belőle képzett [ʁ]. Mindegy, gyakorolnom kell ezt még.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.04.03. 18:18:54

Naplózó mód on, again. Kezd megyegetni az [ʁ], úgy néz ki, mégis beválik a [χ] zöngésítése, hacsak el nem kiabálom. Néha még kicsit gyanúsan hangzik, mintha 1-2x [ɣ]-be csúszna át.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.04.04. 13:25:10

Szerintem jó, de attól ki fogok készülni, ha rájövök, hogy ez meg mégis [я] és a svábbogárjai háton fekve, kalimpáló lábakkal rajtam röhögnek, mire körbelődözöm az összes lehetőséget //:=\

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.04.30. 18:13:22

"A következő hosszú hétvégéig már csak… május 1-ig kell aludni ;) Bár lehet, hogy akkor meg átalszod a következő poszt megjelenését ;)"

Már tűkön ülök! Még a témáját sem tudom, így még izgibb.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.05.01. 11:14:49

@Devourius: De aztán közbejött egy másik hosszú hétvége, a húsvéti, amikor volt is poszt… ;)

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.09.05. 10:48:25

A németben az [s, z, ʦ] nem denti-alveoláris, hanem meg nem emelet nyelvhegyes, azaz tisztán dentális hangok. A [t, d] viszont denti-alveoláris. Az világos, hogy ha [t]-t [s] követ, akkor tisztán dentális [ʦ] lesz belőle. Fordítva viszont nem vagyok biztos benne, hogy dentális [s] után a [t] tisztán dentális lesz-e, vagy marad denti-alveoláris. Canepari erről nem ír semmit.

Egyébként meg érezd magad letolva, hogy az [s, z, ʦ] esetén azt írtad, hogy "megfelel" a magyar párjainak, mikor a németben ezek tisztán dentális hangok, a magyarban meg denti-alveolárisak.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.09.05. 10:55:55

A /v/-nél pedig megemlékezhettél volna a [β]-réshang allofónról. Ugyanis a Zwerg típusú szavakban a [v] ejtése lehetetlenné tenné a hehezetet, így [ˈʦhβ̥ɛʌk] formában oldják meg.

A németen most azért kezdtem el ennyit lihegni, mert 2-3 hetes intenzív ismétlést tartok belőle, esetleges (messze nem biztos) munkalehetőség kapcsán, így most az angol is parkolópályán lesz egy ideig. Sajnálom, mert az angolt jobban szeretem, de kevésbé beszélem jól, mint a németet, így a némettel tudok csak elmozdulni ilyen irányba és két nyelv egyszerre nem megy. Irigylem azokat, akiknek igen.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.09.05. 22:35:20

Ezekkel a dentális és denti-alveoláris hangokkal az a helyzet, hogy mivel nem kontrasztívak, ezért az anyanyelviek közt is van ilyen meg olyan ejtés is. A magyar /t, d, n/ fonémát is elég sokan dentálisan realizálják. A denti-alveoláris /t/ előtt lehet dentális meg hasonult denti-alveoláris /s/ is.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.09.10. 14:37:46

Canepari azt írja az [я]-ről, hogy nem csak hogy uvuláris ez az approximáns hang, hanem azt írja még rá, hogy pharyngealized. Ez utóbbit hogy lehetne gyakorolni? Erősen gondolkodok, hogy a szótagvégi /я/-t nem [ʌ]-nak kéne ejtenem, mint most, hanem át kéne térnem a semlegesebb [я]-re.

Sőt, azt is gyanítom, hogy az [ʁ]-rem is azért hibádzik néha, mert lehet pharyngealized hangot csinálok belőle, vagy valami másik másodlagos artikulációt.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.09.10. 19:09:12

Sőt, a uvular trill értelmezésében sem vagyok biztos. Az ejtése közben, mikor a nyelvcsapot a rajta keresztüláramló levegő himbálja, a nyelvcsap nekiér a nyelv hátának?

Érdekesség: Canepari írja, hogy a németben is előfordulhat a t helyett a flap. Durva.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.09.12. 13:19:36

Kérem jegyzőkönyvbe venni, hogy haladást értem el az [ʁ]-rel. Előretoltam a nyelvem hátát, így jobb, nem ingadozik annyira a kiejtése. Korábban az lehetett a baj, hogy a nyelvem hátha nagyon hátul volt (lehet pharyngealized volt?), és rossz helyre terelte a levegőt, nem a nyelvcsapra, hanem mögé. Így, előretolva viszont egyre jobb, bár azért még kell gyakorolni.