HTML

Mi az IdegenNyelvŐr célja?

A magyarok többsége úgy beszél idegen nyelven, mint Fekete Pákó magyarul… Ez a blog annak szól, aki szeretne valamit tenni azért, hogy beszéde ne feketepákósan hangozzon, amikor idegen nyelven beszél.

Kiejtési felmérés

Bejegyzések

Friss topikok

  • Devourius: Kíváncsi lennék, hogy hány ember küldött végül hangmintát. Úgy tudom, hogy csak én és El Mexicano.... (2017.09.06. 07:57) Kiejtési felmérés
  • Devourius: Egyébként továbbra sem értem, hogy Kanada fonológiai-fonetikai befolyása miért olyan nagy az észak... (2017.07.31. 18:32) A Cot/Caught összeolvadásról
  • Devourius: Üdv újra itt hosszú idő után. Azóta megengedőbb vagyok olyan nevek ejtésének terén, amelyek még a... (2017.07.06. 18:55) Shia LaBeouf és a böfögés
  • Devourius: Azóta részletesebb képet kaptam a magánhangzótérről. Rájöttem, hogy a garat is csak passzív leköve... (2017.03.11. 17:29) A pápa neje és a kettőshangzók
  • Devourius: Revidiálnám az évekkel ezelőtt itt kifejtett nézeteimet. Jones és Canepari rendszere hibás, bár az... (2017.03.11. 17:14) Mire jó és mire nem az IPA jelölés?

A német nyelv magánhangzói – UPDATE

2010.12.05. 08:00 :: IdegenNyelvŐr

A múltkori általános bevezető után most ismerkedjünk meg a német nyelv be­széd­hang­jai­val – terjedelmi okokból ezúttal csak a magánhangzókkal.

Ebben a posztban fonémákról és allofónokról lesz szó, melyekről már ol­vas­hat­tunk korábban is, és többször fogok hivatkozni az angol magánhangzókra, ill. a magyar beszédhangokra is.

A magyarhoz hasonlóan a német hangsúlyos magánhangzókat is hosszú-rövid pá­rok­ba le­het rendezni, a hosszú magánhangzók azonban (majdnem) minden esetben zár­tab­bak, azaz magasabb nyelvállással képzettek, mint a rövid párjaik. A rendszer sza­bá­lyos­sá­gát két dolog töri meg: egyrészt az /a/ és az /aː/ nyílt­sá­ga között nincs különbség; másrészt az ä betű által jelölt hosszú /ɛː/-nek nincs rövid pár­ja (hiszen az /ɛ/ az /eː/ párja), bár ezt a rendhagyóságot a beszélők egy része azzal küszöböli ki, hogy az /ɛː/-t be­le­ol­vaszt­ja az /eː/-be. 

Hangsúlytalan szótagban azonban a hosszú-rövid párok mindkét tagja rövid­ként fordul csak elő.

Megfigyelhető, hogy nyílt szótagban, tehát amikor a szótag az adott ma­gán­hang­zó­val végződik, a párok zártabb tagjai; míg zárt szó­tag­ban, tehát amikor a szótagban a ma­gán­hang­zót még egy vagy több mássalhangzó is követi, a nyíl­tabb tagjai fordulnak elő.

Az elöl képzett magánhangzókat a németben még előbbre, a hátul képzetteket pedig még hátrébb képzik, mint a magyarban, és a hosszú magánhangzók va­ló­ban monoftongusok, tehát a nyelv állása nem változik a képzésük során.

A canIPA magánhangzói

Az angollal ellentétben a németben nem befolyásolja a magánhangzók ki­ej­té­sé­nek hosszát, hogy zöngés vagy zöngétlen mássalhangzó követi-e.

Az következő táblázatokban felbukkanó /°/ jel a csak hangsúlytalan helyzetben előforduló han­go­kat jelzi, míg a /ˈ/ jel a csak hangsúlyos helyzetben szereplőket mutatja.

Elöl képzett magánhangzók

/ˈiː/ [iː] Hasonlít a magyar hosszú í hangra, de annál előbbre képzik. Csak hangsúlyos szótagban fordul elő.
liest /ˈliːst/ (olvasol), siehst /ˈziːst/ (látsz)
/°i/ [i] Az előbbi hang rövid változata, mely csak hangsúlytalan szótagban fordul elő.
Aktivität /ˌaktiviˈtɛːt/ (aktivitás)
/ɪ/ [ɪ] Ez egy a magyar é és i hang közötti rövid hang. Az an­gol [ι]-nél (melyet fonémaként szintén /ɪ/-vel jelölnek) előbbre képzik.
ist /ɪst/ (van); finnisch /ˈfɪnɪʃ/ (finn)
/ˈeː/ [eː] A magyar é hangnál kicsit zártabban és még előrébb képzett hang. Csak hangsúlyos szótagban fordul elő.
seht /ˈzeːt/ (látjátok), Weg /veːk/ (út)
/°e/ [e] Az előbbi hang rövid változata, mely csak hangsúlytalan szótagban fordul elő.
real /ʁeˈaːl/ (valós)
/ˈɛ/ [ɛ] Ez a hang a magyar e hangnál kicsit zártabb.
weg /vɛk/ (el), fest /fɛst/ (erős), hängt /hɛŋt/ (lóg)
/°ɛ/ [E] Ezt a hangot a magyar e és é között képzik, mely csak hangsúlytalan szótagban fordul elő.
entlang [Entˈlaŋ] /ɛntˈlaŋ/ (mentén)
/ɛː/ [Eː]
[ɛː]
([eː])
Ez egy hosszú hang, a zártsága viszont te­rü­le­ten­ként és beszé­lőnként (sőt: akár szavanként is) eltérő lehet.
Gyakran egy a magyar e és é közötti hangként ejtik ([Eː]) vagy az [ɛː]-vel, de akár azonos is lehet az /ˈeː/-vel ([eː]).
spät [ʃpEːt, ʃpɛːt] [ʃpeːt] /ʃpɛːt/ (késő)
/ˈyː/ [yː] Hasonlít a magyar hosszú ű hangra, de annál előbbre képzik. Csak hangsúlyos szótagban fordul elő.
Süd /zyːt/ (dél, mint égtáj), grün /gʁyːn/ (zöld)
/°y/ [y] Az előbbi hang rövid változata, mely csak hangsúlytalan szótagban fordul elő.
dynamisch /dyˈnaːmɪʃ (dinamikus)
/ʏ/ [ʏ] Ez egy a magyar ő és ü hang közötti rövid hang, amely nagyjából olyan, mint az angol [ι] ajakkerekítéssel.
wünscht /vʏnʃt/ (kíván),
dünn /dʏn/ (sovány);
synthetisch /zʏnˈteːtɪʃ/ (szintetikus)
/ˈøː/ [øː] Hasonlít a magyar hosszú ő hangra, de annál előbbre képzik. Csak hangsúlyos szótagban fordul elő.
Öl /øːl/ (olaj), schön /ʃøːn/ (szép)
/°ø/ [ø] Az előbbi hang rövid változata, mely csak hangsúlytalan szótagban fordul elő.
ökonomisch /øko'noːmɪʃ/ (gazdaságos)
/ˈœ/ [œ] Ezt a hangot a magyar ö hangnál nyíltabban képzik, majdnem olyan nyíltan, mint a magyar /ɛ/-t.
könnt /kœnt/ (tudtok), zwölf /ʦvœlf/ (tizenkettő)

Középen képzett magánhangzók

/ˈaː/ [aː] A magyar á hangnál nagyon kicsit hátrébb képzett, hosszú hang. Csak hangsúlyos szótagban fordul elő.
Tag /taːk/ (nap), schlaft /ʃlaːft/ (alszotok)
/a/ [a] Az előbbi hang rövid változata, mely hangsúlyos és hang­súly­ta­lan szótagban egyaránt előfordulhat.
Mann/man /man/ (ember), krank /kʁaŋk/ (beteg);
Brasilianisch /bʁaziˈljaːnɪʃ/ (brazíliai)
/°ə/1 [ɪ] Az angol [ə]-nél kicsit zártabb, rövid hang, mely csak hang­súly­talan szótagban fordul elő.
lebe [ˈleːbɪ] /ˈleːbə/ (élek),
gesund [g̊ɪˈzʊnt] /gəˈzʊnt/ (egészséges)
/°ə/2 [ə] Az angol [ə]-nél kicsit hátrébb képzett, rövid hang, mely csak hang­súly­talan szótagban fordul elő.
Így ejtik az /ə/-t ha /ʁ/ előtt vagy után áll, feltéve, hogy nem szó végén van, mert akkor az iménti [ɪ]-ként ejtik.
Lehrerin [ˈleːʁəˌʁɪn] /ˈleːʁəˌʁɪn/ (tanárnő),
Lehre [ˈleːʁɪ] /ˈleːʁə/ (tanítás)

Hátul képzett magánhangzók

/ˈuː/ [uː] Hasonlít a magyar hosszú ú hangra, de annál hátrébb kép­zik. Csak hangsúlyos szótagban fordul elő.
gut /guːt/ (jó), Schuh /ʃuː/ (cipő)
/°u/ [u] Az előbbi hang rövid változata, mely csak hangsúlytalan szótagban fordul elő.
Musik /muˈziːk/ (zene)
/ʊ/ [ʊ] Ez egy a magyar ó és u hang közötti rövid hang. Az an­gol [ɷ]-nál (melyet fonémaként szintén /ʊ/-val jelölnek) hátrébb képzik.
Luft /lʊft/ (levegő), und /ʊnt/ (és);
Übung /ˈyːbʊŋ/ (gyakorlás)
/ˈoː/ [oː] A magyar ó hangnál kicsit zártabban képzett hang. Csak hangsúlyos szótagban fordul elő.
Sohn /ˈzoːn/ (fiú), groß/gross /gʁoːs/ (nagy)
/°o/ [o] Az előbbi hang rövid változata, mely csak hangsúlytalan szótagban fordul elő.
botanisch /boˈtaːnɪʃ/ (botanikus)
/ˈɔ/ [ɔ] Ezt a hangot a magyar o hangnál nyíltabban képzik, olyan nyíltan, mint a német /ɛ/-t vagy /œ/-t.
Sonne /ˈzɔnə/ (Nap), wollt /vɔlt/ (akartok)
/°ɔ/ [σ] Ez a hang szinte teljesen azonos a magyar o hanggal. Csak hangsúlytalan szótagban fordul elő.
Oktett [σkˈtʰɛt] /ɔkˈtɛt/

Kettőshangzók

A kettőshangzók tényleges kiejtése tájegységenként jelentős eltérést mutat, de mi most csak a semleges kiejtéssel foglalkozunk.

/ae/
(/aɪ/)
[ae] A német /a/-val kezdődő és nagyjából a magyar é-nél ([e]) végződő hang.
Teil /tael/ (rész), drei /dʁae/ (három)
/ao/
(/aʊ/)
[ao] A német /a/-val kezdődő és nagyjából a magyar hosszú ó-nál ([o]) végződő hang.
laut /laot/ (hangos), Haupt /haopt/ (fő)
/ɔʏ/
(/ɔɪ/)
[ɔʏ] A német [ɔ]-val kezdődő és az [ʏ]-ben végződő hang.
neun /nɔʏn/ (kilenc), läuft /lɔʏft/ (fut)

Ezek tehát a német nyelv magánhangzói – persze helyi nyelvjárásokban elő­for­dul­hat­nak ezektől eltérő hangok is. Legközelebb a német mássalhangzók ke­rül­nek terítékre.

22 komment

Címkék: német kiejtés fonetika fonéma beszédhang hangtan magánhangzók

A bejegyzés trackback címe:

http://idegennyelvor.blog.hu/api/trackback/id/tr672489415

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2010.12.05. 20:25:12

Ez az! Haladunk, haladunk :-) Ez a még előrébb, még hátrébb képezzük dolog kicsit zavar. Ennyire nem illeszthetők be a német mgh-ók Canepari 2x5x6-os táblázatába?

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2010.12.07. 22:26:33

@Devourius: Dehogynem, hiszen nem lógnak ki belőle, csak épp a magyarhoz képest vannak kisebb eltérések. Mivel a nyelv fokozatmentesen mozog és a táblázatok a nyelv mozgásterét fedik le, ezért a táblázat egy-egy kockája (na jó: rombusza) sem csak egy konkrét hangot jelöl, hanem egy szűkebb tartományt, így míg pl. a magyar [i] nagyjából a kockája közepén tanyázik, addig a német [i] annak a bal-felső sarkában.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2010.12.09. 18:22:14

Hegesztenél akkor hozzá egy olyan táblázatot, mint amilyen a magyar és az angol magánhangzós cikkekben van?

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2010.12.12. 19:24:18

@Devourius: Hegesztettem. A magyarban lévőt is átalakítottam, hogy összevethetőbbek legyenek a képzési helyek.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2010.12.16. 09:31:50

Jó lett. Köszi. A régebbi magyaros táblázat pontatlanabb volt, de áttekinthetőbb.

Gondolom az angolnál sincsenek a hangok a rombuszok legközepén. Nem?

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.08.14. 15:02:08

Honnan lehet eldönteni, hogy hangsúlytalan szótagban melyik mgh szerepel az alábbi párok esetén: [i]-[ɪ], [e]-[E], [σ]-[ɔ] ?

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.08.14. 15:04:10

Bocs az utolsó pár [σ]-[o] akart lenni.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.08.15. 10:37:28

Az [i]-[ɪ] párról visszavonom a kérdés, tegnap nem olvastam elég figyelmesen.

Még mindig nem tudom, hogy a nem hangsúlyos [e]-[E], [σ]-[o] párok közül mikor melyiket kell alkalmazni.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.08.15. 12:06:56

A Wikipedia német fonológiai cikke szerint a hangsúlytalan [o] csak idegen eredetű jövevényszavakban fordul elő. Bár ez sem igazít el mindig.

Ugyanezt vonatkoztatja az [u]-ra is, de az [u]-[ʊ] kérdésben sem mindig egyértelmű a döntés.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2011.08.15. 12:44:51

@Devourius: Alapvetően:
- zárt (checked) szótagban a nyíltabb hangok szerepelnek (s[ʏ]n-thetisch, [E]nt-lang, [σ]k-tett)
- nyíltban pedig a zártabbak (d[y]-namisch, r[e]-al, b[o]-tanisch).

De tapasztalható ingadozás a nyíltabb hangok javára a nyílt szótagokban is (d[ʏ]-namisch, r[E]-al, b[σ]-tanisch).

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.08.15. 13:28:09

Ezzel szépen elérkeztünk újra a német szótagoláshoz, amit nem publikálnak. Annyit már kiderítettem, hogy német szótagolás nem esik egybe az elválasztással, de részletesebbet sehol nem találtam róla.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.09.21. 18:17:09

Miből érdemes német fonetikát tanulni? Azon belül főleg a magánhangzókat?

Eddig ezt a két anyagot találtam csak:
mek.oszk.hu/05300/05325/05325.pdf
venus.unive.it/canipa/pdf/HPr_05_German.pdf

Még mindig sokszor nem tudom eldönteni, hogy a zárt vagy a nyílt magánhangzó-változat van-e az adott szótagban.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.09.22. 12:00:02

Kicsit pontosítanám a kérdést. Fonológiai forrásanyagot keresek, nem fonetikait.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.09.22. 12:19:19

Egynyelvű német szótárak sem térnek ki a kiejtésre, csak az idegen eredetű és a néhány problémás szó kiejtését adják meg, legalábbis a Duden. Pedig németből sem lenne hülyeség egy kiejtési szótár. Annyira nem fonetikus nyelv, mint sokan állítják.

Egyébként bennem megfogalmazódott már, hogy létre kéne hozni egy közösségi szótárat minden nyelven. Nem csak a nyelvészek, de látogatók, hétköznapi emberek is bővíthetnék, szavakkal, jelentéssel, kifejezésekkel, fonetikus átírással, szótagolással, elválasztással, megszabott mérethatárig mp3-as hangmintákkal. Feltölthetnének több változatot is, nem csak a standard kiejtést. Nyilván az a hátránya meglenne, hogy esetleg fals információk is belekerülnének, de a többség le tudná pontozni ezeket. Olyan lenne, mintha a forvo-t kereszteznénk egy óriásbloggal és egy egységes adatbázissal. Több millió ember tudna nekiesni, kicsit gyorsabban bővülne és frissülne, mintha néhány prof. szerkesztgetné magányosan az elefántcsonttoronyban.

Elegem van már, hogy a nyelvészek a szótárakon vastagszanak és nem követik a trendeket és a hétköznapi kiejtést, csak minden kiadásnál ontják a foltozott, de elavult gyűjteményhalmazt tekintélyalapon. Angolból a legjobb az LPD, de messze van attól, hogy minden benne legyen hiánytalanul. Németből még rosszabb a helyzet. Gondolom a többi nyelvnél még ennyi lehetőség sincs.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.09.26. 15:56:48

Egyes idegennyelvőrök nagy eltűntek. Most ráadásul Phídör barátom sincs itt, hogy csesztessem, gondolom, mert nem angolos téma.

Még mindig böki a csőröm, hogy nem tudom felírni a német szavakat fonémikusan a magánhangzók miatt. Általában el tudom dönteni, hogy mikor van hosszú mgh. a szóban és hangsúlytalan szótaggal is elboldogulok. Viszont sokszor nem tudom eldönteni, melyik rövid magánhangzó szerepel 1-1 hangsúlyos szótagban. Írtad INyŐ, hogy a szótag nyíltságától és zártságától is függ, amit megerősített a Wikipedia német fonológiai szócikke:
"The vowels are often analyzed according to a tenseness contrast, /i y u e ø o/ being the tense vowels and /ɪ ʏ ʊ ɛ œ ɔ/ their lax counterparts. Like the English checked vowels, the German lax vowels require to be followed by a consonant"

Viszont még mindig bizonytalan vagyok és nem találok vonatkozó forrást. Aztán csodálkoznak, hogy a német nem olyan népszerű nyelv, mint az angol. Csodálkozom is miért...

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.09.27. 13:42:35

Azt tudom INyŐ, hogy nem foglalkozol német nyelvvel, de nem ismersz valakit, aki kb. olyan szinten foglalkozik vele, mint te az angollal?

Újra elkezdenék foglalkozni némettel. Angolból kiejtés és nyelvtan ügyileg már elértem azt az egyéni szintet, amit már monitor mögül nem fogok tudni tovább javítani, és nem is érdemes. Foglalkozok még vele (kiejtés felmérést is megcsinálom napokon belül), meg bővítem a szókincsem, abból sosem elég úgy se.

Csak ha már 13 évet németeztem, nem akarom csak úgy kidobni az ablakon. Főleg nem akarom, hogy néhány nyamvadt magánhangzó szóljon közbe (i, e, σ, ʏ / ɪ E ɔ y). Az [ʁ] és a [χ] okoz még nehézséget, de az csak gyakorlás kérése.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2011.09.28. 15:30:07

@Devourius: Bocs, hogy csak most válaszolok, de az utóbbi hetekben tényleg alig volt szabadidőm. :(

A fonológia nehéz ügy, mert nem egzakt tudomány, sok minden analizálás kérdése. A német esetében kérdéses például, hogy a /ç/ meg a /x/ külön fonémák-e, vagy hogy hogyan kezelik a szótagvégi r-t, vagy a kettőshangzókat. Igazából nem tudok olyan leírást mondani, ami minden tekintetben megfelelő lenne…

"Általában el tudom dönteni, hogy mikor van hosszú mgh. a szóban és hangsúlytalan szótaggal is elboldogulok. Viszont sokszor nem tudom eldönteni, melyik rövid magánhangzó szerepel 1-1 hangsúlyos szótagban."
E tekintetben támaszkodhatsz a de.wiktionary.org-ra. Sajnos az írásképből nem mindig lehet kitalálni a kiejtést, főleg az egyszótagos szavaknál (pl. weg, Weg; von, Ton; Küche, Bücher).

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.02.06. 08:30:33

Fentebb említettem a közösségi szótárakat. Vannak ilyenek, magyarul a SZTAKI az, amit bárki bővíthet. A külföldiek közül pedig a Wicktionary. Viszont mindkettő esetében elmondható, hogy nem tudják vonzani a szerkesztőket. A SZTAKI-ban annyi a pontatlanság-hiba, legalábbis kiejtés téren, hogy inkább elölről kéne kezdeni. A Wicktionary esetén pedig csak egy szűk réteg szerkeszti, eléggé kisajátítva magának a szerkesztést hatalmi alapon.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.07.03. 09:53:45

@IdegenNyelvŐr:

Ezt az egész /i y u e ø o/ - /ɪ ʏ ʊ ɛ œ ɔ/ szembenállást úgy oldottam fel, hogy hangsúlytalan helyzetben is mindig [ɪ ʏ ʊ E ø σ]-t ejtek. Canepari azt írja még, hogy szó legvégén muszáj a zártabb formát használni, szóval ott legyen.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.07.03. 10:12:19

Lenne itt még egy furcsaság. A Mester az északi szeles átirataiban a hosszú (ː) magánhangzókat félhosszúnak jelöli (ˑ) a mellékhangsúlyos szótagokban, pl:
wohl [ˌvoˑl], war [ˌvaˑя], daherkam [dɐˈheːяˌkhaˑm], derjenige [ˈdeːяˌʝeˑnɪgɨ], apzunehmen [ˈʔapʦɨˌneˑmm̩], zugeben [ˈʦhuːˌgeˑbm̩], wiederholen [ˈviːdя̩ˌhoˑln̩]

Ez általánosítható szabály? Erről nem ír semmit az átiratot megelőző oldalakon.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.07.07. 16:49:28

@Devourius: Igen, a hosszú mgh. mellékhangsúlyos szótagban meg szokott rövidülni.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2013.05.01. 15:48:14

@IdegenNyelvŐr: meg hangsúlytalan szótagban is, ezek szerint.