HTML

Mi az IdegenNyelvŐr célja?

A magyarok többsége úgy beszél idegen nyelven, mint Fekete Pákó magyarul… Ez a blog annak szól, aki szeretne valamit tenni azért, hogy beszéde ne feketepákósan hangozzon, amikor idegen nyelven beszél.

Kiejtési felmérés

Bejegyzések

Friss topikok

  • Devourius: Azóta részletesebb képet kaptam a magánhangzótérről. Rájöttem, hogy a garat is csak passzív leköve... (2017.03.11. 17:29) A pápa neje és a kettőshangzók
  • Devourius: Revidiálnám az évekkel ezelőtt itt kifejtett nézeteimet. Jones és Canepari rendszere hibás, bár az... (2017.03.11. 17:14) Mire jó és mire nem az IPA jelölés?
  • Devourius: A February /bj/-vel nem csak az US-ben fordul elő, hanem a britben is, igaz ott ritkább. Néhány h... (2017.01.02. 02:19) Hónapok és napok
  • Devourius: A Moore vezetéknév a pour-poor merger alá eshet, ami a brit nyelvjárásokban dominál, ezért a kétfé... (2017.01.02. 01:54) Demi, Michael, Roger Moore, és Mickey Rourke
  • Devourius: Húha, talán ez az egyetlen cikk, amihez még nem volt komment, cirka 7 évet kellett várni, igaz add... (2017.01.02. 01:45) A végtelenbe és tovább…

A spanyol nyelv kiejtéséről

2010.05.09. 07:30 :: IdegenNyelvŐr

A blogon eddig csak az angol nyelvről esett szó, ezért most kezdjünk el is­mer­ked­ni egy újlatin nyelvvel is: a spanyollal. Mint ahogy eddig is, elsősorban most is a kiejtésről lesz szó, de mivel a spanyol szavak kiejtése teljes bi­zo­nyos­ság­gal ki­ol­vas­ha­tó az írásképükből, ezért érdemes lesz megismerkednünk a he­lyes­írá­si ala­pok­kal is.

Spanyol nyelvjárások

A spanyolt Európában csak Spanyolországban, Közép- és Dél-Amerikában azon­ban a legtöbb országban első nyelvként használják, összesen kb. 400 millió­nyi­an, ezzel a spanyolt beszélik a kínai (mandarin) után a legtöbben anya­nyelv­ként. Az összes beszélő tekintetében viszont csak a harmadik helyen áll, hiszen az angol jócskán megelőzi.

Bár a spanyolnak is elég sok nyelvjárása van mindkét földrészen, de ezek nagy­já­ból egységesek, ezért a fonetikus átírásban elegendő csak a spa­nyol­or­szá­gi és a latin-amerikai nyelvváltozatok közt különbséget tenni,  de erre is csak ritkán van szükség. De ha szükséges, akkor előbbit SP, utóbbit AM rövidítés fog­ja jelölni.

A b és a v betű

Ahogy nekünk a j és az ly jelöli ugyanazt a /j/ fonémát, úgy a spanyoloknak a b és a v betű írja le ugyanazt a /b/ fonémát, pl.:

  • vamos /ˈbamos/ (megyünk)
  • vasco /ˈbasko/ (baszk (nép, nyelv))
  • invierno /imˈbjeɾno/ (tél)
  • baila /ˈbaila/ (táncol)

Arra, hogy miért nem létezik a /v/ fonéma a spanyolban, amikor más új­la­tin nyel­vek ismerik, két feltevés létezik: vagy soha nem is alakult ki, vagy az idők során vala­mikor bele­olvadt a /b/-be. Bármilyen furcsa, a kettő közül az első a valószínűbb: soha nem is létezett.

Anno a klasszikus latinban nem létezett a /v/ hang, a v betűt a mai u helyett használták, mely magánhangzó előtt az angolból ismert /w/-t, máshol pedig az /u/-t jelölte, pl. vino /ˈwiːno/, ivlivs /ˈjuːlius/. Később – amellett, hogy a magánhangzók közti /b/-t elkezdték lágyabban, konstriktívként ejteni ([ß]) – a /w/ addigi [w] ejtését felváltotta bizonyos nyelvjárásokban egy erőteljesebb, szin­tén konstriktív hang, a [ß]. Mint látjuk, pont ugyanazzá a hanggá erősödött a /w/, mint amivé a /b/ lágyult, így a két fonéma menthetetlenül összeolvadt ahelyett, hogy a [w]-ből kiinduló [ß] továbbfejlődött volna [v]-vé, mint a többi új­la­tin nyelvben. Aztán később a [ß] még tovább lágyulva approximáns lett, így elérte a mai [β] kiejtését. E hang pontos képzéséről a spanyol beszédhangok is­mer­te­té­se­kor lesz szó.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy léteznek olyan spanyol nyelvterületek, me­lyek használják a /v/ hangot is – többnyire más nyelvek hatására. A legtöbb nyelvjárásban azonban egyáltalán nem tesznek különbséget a b és a v betű kiejtése között, és az elnevezésük is hasonló: előbbi be /be/, utóbbi uve /ˈube/.

Az ñ betű

A spanyol ábécé jellegzetes betűje az ñ, amely az ny, azaz /ɲ/ hangot jelöli. A spanyol elnevezése eñe /ˈeɲe/.

A h betű

A spanyolban a h betű kiejtése a legegyszerűbb, mivel soha nem ejtik ki (legfeljebb idegen szavakban), ugyan­akkor ennek a betűnek a legfurcsább az el­ne­ve­zé­se: hache /ˈaʧe/.

A c és a g betű kétféle ejtése

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy klasszikus latin nyelv, melyben a c betű minden esetben a /k/ hangot jelölte, a g pedig a /g/-t. Aztán idővel elöl képzett magánhangzók – tehát az /e/ és az /i/ – előtti helyzetben e két más­sal­hang­zó képzési helyét elkezdték közelíteni a magánhangzókéhoz, tehát a lágy szájpadlástól (ínyvitorlától) kiindulva egyre előbbre és előbbre.

A /k/ kettéhasadása

Először fel­te­he­tő­en a [k]-ból a magyar ty, azaz [c] lett, majd abból cs, azaz [ʧ] (mint a mai olasz­ban), később c, azaz [ʦ] (a magyarban ma is így ejtjük a latin szavakban a ce/ci betűkapcsolatban). Aztán képzése a szájpadlásról a fo­gak közé csúszott, így nagyon hasonló lett az angolból ismert [θ]-hez. Spa­nyol­or­szág­ban ma ez az ál­ta­lá­nos ejtése, Latin-Amerikában viszont még egy lé­pés be­következett: bele­ol­vadt az [s]-be, ahogy a portugálban vagy a franciában is. Tehát a ce/ci ejtése az európai spanyolban [θe, θi], Amerikában pedig [se, si]; míg a ca/co/cu ejtése mindenhol [ka, ko, ku] maradt, és mássalhangzók előtt sem csúszott előre.

(Vegyük példának az azonos nevű uralkodó nevéből származó latin caesar szót, melynek klasszikus latinbeli ki­ej­té­se /ˈkaisaɾ/ volt. Ezzel a kiejtéssel vette át a német a császár jelentésű Kaiser szót, míg a szó kiejtése az újlatin nyel­vek­ben több ponton is megváltozott idővel: mivel az ae be­tű­kap­cso­lat ej­tése há­tul képzett /ai/ helyett elöl képzett /e/ lett, ezért az előt­te álló [k] ejtése is elő­re tolódott, ami miatt a híres uralkodó nevét ma már a németek is hoz­zá­ve­tő­le­ge­sen „cézár”-nak ejtik és Cäsar-nak írják, míg a titulus Kaiser maradt.)

Ez a változás idővel fonémaszintűvé vált, tehát az új beszédhang elkezdett há­tul képzett magánhangzók előtt is felbukkanni, így a c betű már nem tudta egyértelműen jelezni a használt hangot, ezért ki kellett találniuk vala­milyen je­lö­lést az új hangra: először a c alá biggyesztettek egy apró írott z betűt (ʒ), mely aztán egy apró horoggá egyszerűsödött, így lett belőle ç, melyet később a por­tu­gál és a francia is átvett. Ezt követően lecserélték a ç betűt a z-re, mivel az utóbbit addig úgysem használták, hiszen /z/ hang nincs a spanyolban: za, zo, zu [SP θa, θo, θu; AM sa, so, su]. A ç ma már inkább csak tulajdonnevekben for­dul elő, mint pl. a Barcelona rövidítésében: Barça (a Barca ejtése /ˈbaɾka/ len­ne).

Az új fonéma másik következménye az lett, hogy elöl képzett magánhangzó előtt is előfordulhatott a [k] hang, így ennek leírására is módot kellett találniuk: er­re a célra használják a q betűt, melyet mindig követ egy néma u is: que, qui /ke, ki/.

Persze felmerül a kérdés: ha az u mindig néma, mi van akkor, ha a /ke, ki/ helyett a /kwe, kwi/ hang­sort kell leírni? Semmi gond: a q helyett áttérnek a c-re (cue, cui), és ezt kiterjesztik min­den /kw/ hangsorra, még a latinban q-val írt szavakra is, pl. cuesta /ˈkwesta/, cuando /ˈkwando/ (latin: quando).

A /g/ kettéhasadása

Az /e/ és /i/ előtti [g] hang a zöngétlen párjához, a /k/-hoz hasonlóan indult változásnak, de a végeredmény egészen más lett. Feltehetően először a magyar gy, azaz [ɟ] érintésével dzs, azaz [ʤ] lett (a mai olaszban idáig fej­lő­dött csak), majd később dz, azaz [ʣ] lett belőle. Ettől a ponttól kezdve megszűnik a pár­hu­zam a /k/-val: a [ʣ]-ből egyszer csak zs, azaz [ʒ] lett, majd az zön­gét­le­ned­ve s, azaz [ʃ] lett, végül pedig a képzési helye visszacsúszott az kiindulási pontra: a latin-amerikai spanyol alapjául szolgáló nyelvjárásokban az íny­vi­tor­lá­hoz: [x]; a kasztíliai spanyolban meg még hátrébb, a nyelv­csaphoz: [χ]. Tehát vég­ső soron annyi történt, hogy a [g] zárhangból konstriktív (fri­ka­tí­va) [x] lett, és egy picit hát­rébb csúszott, legalábbis Spanyolországban. A más­sal­hangzók és a há­tul kép­zett magánhangzók előtti /g/ hang képzési helye változatlan ma­radt: ga, go, gu /ga, go, gu/, iglesia /iˈglesja/.

Ahogy a /k/, úgy a /g/ esetében is fonémaszinten következett be a változás, ezért itt is helyesírási problémák keletkeztek: a g betű ejtése már nem volt ki­kö­vet­kez­tet­he­tő a környezetéből. De míg a [k] esetében tudtak nyúlni a c-hez és a q-hoz is, hiszen mindkettő jelölhette ugyanazt a hangot, addig a [g]-t csak a g betűvel tudták jelölni – így azt meg is tartották, viszont a que/qui-vel pár­hu­zam­ba állítva beszúrtak egy néma u-t a g után: gue, gui /ge, gi/, pl. Miguel /miˈgel/, guitarra /giˈtaɾrːa/.

Igen ám, de itt is felmerült a kérdés, hogy miként jelöljék a /gwe, gwi/ hang­sort, ha egyszer az u-t ilyen helyzetben némaságra fogták. Mivel itt nem tudtak a que/quicue/cui cselhez folyamodni, ezért arra jutottak, hogy ékezettel fogják jelölni a kiejtett u-t, mégpedig trémával, azaz két vízszintesen el­he­lye­zett ponttal az u fölött: ü. Igen, ez alakilag valóban egybeesik a magyar ü-vel, de ki­ejtésileg nem, hiszen mindig /u/-t vagy /w/-t jelöl, pl. argüir /aɾguˈiɾ, aɾˈgwiɾ/, lingüista /linˈgwista/.

Természetesen hátul képzett hangok előtt is szerepelhet az új fonéma, ekkor a j betű jelöli: ja, jo, ju /xa, xo, xu/. Hogy miért pont a j, arra nem is olyan nehéz választ találni. A j betű eredetileg a [j] hangot jelölte, melyet egyszer csak elkezdtek erősebben és hátrébb képezve ejteni, ezáltal zs, azaz [ʒ] lett belőle. Ez az idő tájt történt, amikor az elöl képzett magánhangzó előtti [g]-ből pár lépésben szintén [ʒ] lett, így e két hang menten egyesült, és aztán közösen váltak később [ʃ], majd utána [x] hangokká. Sőt, „csatlakozott” hozzájuk az x által jelölt /ks/ is miután az is [ʃ]-sé alakult. Így végső soron az x, a j, és a g a ge/gi-ben ugyanazt a hangot jelölte már, és így rögtön érthetővé válik, hogy a México-t miért ejtik úgy, mintha Méjico lenne (/ˈmexiko/), és a Don Quijote (/don kiˈxote/) miért maradt fenn Don Quixote alakban is, továbbá miért lett az angolból ismert example szó a spanyolban ejemplo /eˈxemplo/, és persze az is, hogy honnan jött az ötlet, hogy a fonetikában miért pont az [x] jelölje ezt a ve­lá­ris konstrik­tív hangot.

Foglaljuk össze a betűkapcsolatokat és kiejtésüket:

Így írjuk Így mondjuk Megjegyzés
ge, gi /xe, xi/  
ja, je, ji, jo, ju /xa, xe, xi, xo, xu/  
ga, go, gu /ga, go, gu/  
gue, gui /ge, gi/  
güe, güi /gwe, gwi/  
gua, guo /gwa, gwo/  
ce, ci [SP θe, θi; AM se, si]
/θe, θi/
Ragozásnál a ce/ci írásmódot részesítik előnyben a ze/zi-vel szemben, pl. actualizar–actualiza–actualice, nem pedig *actualize.
za, ze, zi, zo, zu [SP θa, θe, θi, θo, θu;
AM sa, se, si, so, su]
/θa, θe, θi, θo, θu/
ca, co, cu /ka, ko, ku/  
que, qui /ke, ki/  
cua, cue, cui, cuo /kwa, kwe, kwi, kwo/  

Magánhangzók

A spanyol csak az öt alapvető magánhangzó fonémát ismeri: /a, e, i, o, u/, melyek nagyjából megfelelnek a magyar á, é, i, o, u hangoknak. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy a spanyolban a beszédhangok hosszának nincs je­len­tés-meg­kü­lön­böz­te­tő szerepe, éppen ezért azt sem mondhatjuk, hogy minden hang rövid vagy hosszú lenne, hiszen ezek csak egymáshoz képest értelmezhetőek. Mivel azonban a spanyol beszéd alapsebessége jóval gyorsabb, mint a magyaré vagy az angolé, ezért az egyes hangokat gyorsabban, azaz rövidebben ejtik, így a magyarhoz vagy az angolhoz viszonyítva a spanyol hangok rövideknek tűnnek.

Kettőshangzók, hiátusok, CV-szekvenciák

Ha két magánhangzó áll egymás mellett a spanyolban, azok vagy kettős­hang­zót alkotnak, vagy hiátust. A CV-szekvencia a consonant+vowel, azaz más­sal­hang­zó+magánhangzó-szekvencia rövidítése.

Kettőshangzók

A kettőshangzó magánhangzói egyetlen szótagot alkotnak, akár hang­sú­lyo­sat, akár hangsúlytalant (/ˈVV, ˌVV, VV/). Fontos, hogy a spanyol kettőshangzók elemei – pl. az angollal ellentétben – ugyan­azok a hangok, melyek egyébként tiszta magánhangzóként is előfordulnak, tehát az /a+i/-ből például /ai/ lesz, nem /aɪ/ vagy /aj/. Pl.:

  • dais /ˈdais/ (adtok)
  • seis /ˈseis/ (hat, mint szám)
  • sois /ˈsois/ (vagytok)
  • causa /kausa/ (ok, angol: cause)
  • Euro (€) /ˈeuɾo/
  • tía /ˈtia/ (nagynéni)
  • creo /ˈkɾeo/ (készítek/hiszek)
  • crea /ˈkɾea/ (készít)
  • cree /ˈkɾee/ (hisz)

Ugyan a hivatalos álláspont szerint az /a/, az /e/ és az /o/ nem alkotnak egy­más­sal kettőshangzókat, de az anyanyelvi beszélőket kevéssé szokta ér­de­kel­ni, hogy a hivatalos álláspont szerint hogyan kellene beszélniük, így rend­szerint kettős­hang­zó­ként ejtik e hangok kombinációit is. Lássuk be: ha a be­szé­lők kiejtése nem egyezik meg az Akadémia álláspontjával, akkor az Akadémia ál­lás­pontja nem fedi a valóságot, nem pedig a beszélők beszélnek „helytelenül”. A helyesírás azonban a hivatalos álláspontot tükrözi, így az egymás mellé kerülő a, e és o betűket külön szótagba sorolják, aminek hatása van az éke­zet­hasz­ná­lat­ra is, de erről majd kicsit később.

Hiátusok

A hiátust alkotó magánhangzók külön szótagban vannak és a második magán­hang­zó még (fő- vagy mellék-)hangsúlyos is (/VˈV, VˌV/). Pl.:

  • país /paˈis/ (ország)
  • creíste /kɾeˈiste/ (hittél)
  • oíste /oˈiste/ (hallottál)
  • Raúl /rːaˈul/
  • creaste /kɾeˈaste (készítettél)
  • traemos /tɾaˈemos/ (viselünk)
  • creamos /kɾeˈamos/ (készítünk)

CV-szekvenciák

Gyakran találkozunk a spanyolban /jV/ ill. /wV/ szekvenciákkal, vagyis amikor egy magán­hang­zó előtt egy approximáns /j/ vagy /w/ van. Ezek a szekvenciák – a hivatalos állásponttal szemben – nem kettőshangzók, hiszen sem a [j], sem a [w] nem magánhangzó, még akkor sem, ha írásban történetesen i és u jelöli őket. Pl.:

  • diablo /ˈdjablo/ (ördög)
  • siempre /ˈsjempɾe/ (mindig)
  • dio /ˈdjo/ (adott)
  • cuando /ˈkwando/ (amikor)
  • fuego /ˈfwego/ (tűz)
  • fuiste /ˈfwiste/ (voltál/mentél)

A két leggyakoribb CV-szekvencia a ie /je/ és a ue /we/, melyek jellegzetessé teszik a spanyolt a többi újlatin nyelv között. Hogy lássuk, hogyan alakult ki, megint csak a latinhoz kell visszanyúlnunk.

A klasszikus latin még különbséget tett a hosszú és a rövid magánhangzók kö­zött, de a párok között minőségi eltérés is volt, mivel a hosszú hangok zár­tab­bak vol­tak nyílt párjuknál: /ɔ//oː/, ill. /ɛ//eː/ (ez utóbbi gyakorlatilag meg­fe­lelt a ma­gyar eé párnak). Mivel a hangpárok tagjai minőségileg is eltértek egy­más­tól, ezért a mennyiségi megkülönböztetés jelentősége csökkenni kezdett, így végül a hosszú hangok is megrövidültek: /ɛ//e/, ill. /ɔ//o/. A beszélők azon­ban mégis úgy érezhették, hogy nem elég markáns a különbség a két hang kö­zött, ezért bi­zo­nyos szavak hangsúlyos szótagjában, ugyan nem tudatosan, de egyre ér­zé­kel­he­tőb­bé tették a nyíltabb hangok nyíltságát, mégpedig úgy, hogy beszúrtak elé egy jóval zártabb hangot, hogy még nagyobb legyen a kontraszt, így az /ɛ/ ill. /ɔ/ ejtése /iɛ/ ill. /uɔ/ lett, majd az első tagok még zártabbá válva más­sal­hang­zók let­tek: /jɛ/ ill. /wɔ/. Ez az állapot az olaszban a mai napig fenn­ma­radt, a spa­nyol­ban azon­ban a további fejlődés során a fo­né­ma­pá­rok teljes össze­ol­va­dá­sá­val ötre csökkent a magánhangzók száma: /a, e, i, o, u/. Emiatt persze a ko­ráb­ban ki­ala­kult szekvenciákból is /je/ ill. /wo/ lett.  Ezek után már csak egy lépés volt hát­ra a mai állapot kialakulásáig: feltehetően a /je/ ana­ló­giá­já­ra a /wo/-ból /we/ lett. Az angollal ellentétben viszont a kiejtés meg­vál­to­zá­sát hűen követte a he­lyes­írás változása is

Így tehát az egykori latin szavak e ill. o betűje sok esetben ie ill. ue lett a mai spa­nyol­ban, ha pedig a változás a szó elején történt, még egy néma h is eléjük ke­rült – pusztán esztétikai indíttatásból, hogy ne kezdődjön a szó írásképe dupla ma­gán­hang­zó­val:

  • semper – sempre (mai olasz) – siempre (mindig)
  • petra – pietra (mai olasz) – piedra (kő)
  • porta – porta (mai olasz) – puerta (ajtó)
  • focus – foco – fuoco (mai olasz) – fuogo – fuego (tűz)
  • ovum – ovo – uovo (mai olasz) – uevo – huevo (tojás)

E két CV-szekvencia kiemelt szerepet kap a spanyol igeragozásban is, mivel az igék egy részé tőhangváltós, azaz a szótő e ill. o magánhangzója a ragozott ala­kok egy részében ie-re ill. ue-re vált, de csak akkor, ha az adott szótag hang­sú­lyos, Példakánt lássuk a sentir (érez, sajnál) és a dormir (alszik) igék je­len idejű, ki­je­len­tő módú alakjait:

  • E/1: siento, duermo
  • E/2: sientes, duermes
  • E/3: siente, duerme
  • T/1: sentimos, dormimos
  • T/2: sentís, dormís
  • T/3: sienten, duermen

Kérdő és felszólító mondatok

A spanyol kérdő ill. felszólító mondat – akárcsak a magyar – szó­ren­di­leg nem fel­tét­le­nül tér el a kijelentőtől, ami olvasáskor nehézséget okozhat. Ugye min­den­ki ismeri azt a helyzetet, amikor fel­ol­va­sunk egy mondatot és csak a végén megpillantott kérdőjel miatt jövünk rá, hogy ez valójában egy kérdés volt, és pró­bálunk aztán az utolsó egy-két szó­ta­gon kérdő hanglejtést adni a mon­dat­nak? Na erre találták ki a furmányos spa­nyo­lok, hogy már a tagmondat elején is jelzik, ha kérdés vagy felszólítás kö­vet­ke­zik, mégpedig egy fejen álló kérdő ill. fel­kiáltó jellel.

  • ¿Vienen tus padres? (Jönnek a szüleid?)
  • Vienen tus padres. (Jönnek a szüleid.)
  • ¡Abre la ventana! (Nyisd ki az ablakot!)
  • Abre la ventana. (Kinyitja az ablakot.)

Ékezetek

A magyarhoz hasonlóan a spanyol magánhangzókat jelölő betűkre is kerülhet éles, azaz előrefelé dőlő ékezet (á, é, í, ó, ú), de a fentebb leírtakból adódóan nem a hosszukat jelöli, ha­nem a szó hangsúlyos szótagját (erről bő­veb­ben a következő pontban lesz szó), illetve az elvétve előforduló azonos ki­ej­té­sű, de eltérő jelentésű ill. nyelvtani funkciójú szavak közt teremt írásban is kü­­lönb­­sé­get, pl. tu–tú, se–sé, de–dé, solo–sólo, este–éste, cuando–cuándo.

A trémával ellátott u-ról, azaz az ü betűről már volt szó: ez a betű csak a güe és güi betűcsoportokban tűnik fel, hogy jelezze, hogy az u nem néma. Ez az éke­zet független a hangsúlyos szótagtól, tehát előfordul hangsúlyos és hang­súly­ta­lan szó­tag­ban is, pl. pingüino /pinˈgwino/, argüiré /aɾgwiˈɾe/.

A spanyol szóhangsúly

Az angolhoz hasonlóan, de a magyartól eltérően, a spanyol szavaknak is bár­me­lyik (persze nem szabadon választott) szótagjára eshet a szóhangsúly, nem­csak az elsőre. Ezt azért fontos megjegyeznünk, mert egyrészt ez a hang­sú­lyo­zá­si minta adja meg a nyelv jellegzetes hangzását, másrészt a szóhangsúly fo­né­mi­kus, azaz jelentés-meg­kü­lön­böz­te­tő szerepe van.

Amint már említettem, a spanyolok oly annyira hűen próbálják tükrözni a be­szé­dü­ket az írásukkal, hogy a hangsúlyos szótag mindig egyértelműen ki­ol­vas­ha­tó a szó írásképéből is. Ahhoz, hogy minél kevesebb ékezetet kelljen fel­hasz­nál­ni­uk, megállapítottak két – a legtöbb alapszót lefedő – alapszabályt, és csak az ezeknek meg nem felelő szavakban kell ékezetet használni. A két alapszabály a következő (a további példákban a hangsúlyos szótagokat aláhúzás is jelöli):

  • Ha egy szó egyszótagos, vagy többszótagos de s és n betűtől eltérő mássalhangzóra végződik és az utolsó szótag a hangsúlyos, nincs szükség ékezetre, pl. mil /mil/, amor /aˈmoɾ/
  • Ha egy szó magánhangzóra, s vagy n betűre végződik és vagy egyszótagos, vagy az utolsó előtti szótag a hangsúlyos, nincs szükség ékezetre, pl. hombre /ˈombɾe/, bancos /ˈbankos/, Dios /djos/, bien /bjen/

Minden más esetben kötelező ékezettel jelölni a hangsúlyos szótagot, pl. auténtico /auˈtentiko/, estás /esˈtas/, están /esˈtan/, Da /daˈli/, nea /ˈlinea/.

Ékezet kerülhet egy betűpár egyik elemére is. Ha az első tagja viseli, az arra utal, hogy ott nem CV-szekvencia van, hanem tiszta magánhangzókból ál­ló, hang­sú­lyos kettőshangzó:

  • días /ˈdias/ (napok)
  • de: diablo /ˈdjablo/ (ör­dög)
  • comías /koˈmias/ (ettél)
  • de: copias /ˈkopjas/ (másolatok, másolsz)

Ha a második tagon van az ékezet, akkor az abban az esetben, ha az első tag i vagy u, akkor olyan hangsúlyos CV-szek­ven­ciát je­löl, mely nem felel meg az imént em­lí­tett alap­szabályoknak; minden más eset­ben pedig hiátust jelöl:

  • CV-szekvencia: ¡Siéntate! /ˈsjentate/ (Ülj le!)
  • CV-szekvencia: ¡Duérmete! /ˈdweɾmete/ (Aludj el!)
  • CV-szekvencia: aguábamos /aˈgwabamos/ (felvizeztük, pl. bort)
  • hiátus: leímos /leˈimos/ (elolvastuk)
  • hiátus: oído /oˈido/ (fül)
  • hiátus: aún /aˈun/ (még, angol: still)

A többes szám képzése

A spanyol az angolhoz hasonlóan -s ill. -es hozzáadásával képzi a főnevek töb­bes számát, és a hozzájuk tartozó névelőket is többes számba teszi. A sza­bály egyszerű: hangsúlytalan magánhangzóra végződő szóhoz csakegy -s járul, hangsúlyos magánhangzóra vagy bármilyen mással­hang­zó­ra végződőhöz pedig -es, tehát egy plusz szótag, amely csak nagy ritkán mozdítja el a hangsúlyt az ere­de­ti helyéről, azonban a szó hosszának növekedése miatt esetenként szük­ség lehet arra, hogy egy ékezettel megjelöljük a hangsúlyos szótagot.

  • el hombre – los hombres (férfi – férfiak)
  • el color – los colores (szín – színek)
  • la chica – las chicas (lány – lányok)
  • la mujer – las mujeres (nő – nők)
  • el ti – los ties (szövet – szövetek, angol: tissue)

A papá és a mamá kivételek: bár hangsúlyos magánhangzóra végződnek, mégsem kapnak külön szótagos többes számot.

  • el papá – los papás (apa – apák)
  • la mamá – las mamás (anya – anyák)

Amennyiben az egyes számú alak -s-re vagy -n-re végződik és az utolsó szó­tag­já­ra esik a hangsúly, tehát írásban ékezet van az utolsó magánhangzón, akkor az az ékezet többes számban eltűnik, mivel a plusz szótag -s-re fog vég­ződ­ni és az utolsó előtti szótag lesz a hangsúlyos, ezért a szó a fentebb is­mer­te­tett alap­ér­tel­me­zett szabály alá fog esni.

  • la condición – las condiciones (feltétel – feltételek)
  • el avión – los aviones (repülőgép – repülőgépek)
  • el autobús – los autobuses (autóbusz – autóbuszok)

Ha a szó egy szótagnál hosszabb, -n-re végződik és megfelel az alap­ér­tel­me­zett szabálynak, azaz az utolsó előtti szótagja a hangsúlyos, akkor többes szám­ban meg fog jelenni egy ékezet a hangsúlyos szótagon, hiszen a plusz szó­tag miatt már nem fog az alapértelmezett szabály alá esni.

  • el orden – los órdenes (rend – rendek, angol: order)
  • la imagen – las igenes (kép – képek, angol: image)

Ha azonban az utolsó szótag -s-re végződik és hangsúlytalan, csak a névelő kerül többes számba.

  • el lunes – los lunes (hétfő(n) – hétfőnként)
  • la crisis – las crisis (krízis – krízisek)
  • el análisis – los análisis (analízis – analízisek)

Ha az utolsótól eltérő szótagon van ékezet az egyes számú alakban, az meg­ma­rad többes számban is. A carácter kivétel: többes számban eggyel hátrébb csú­szik a hangsúly, így megfelel az alapértelmezett szabálynak, ezért elveszti az ékezetet.

  • el límite – los límites (határ – határok)
  • el líder – los líderes (vezető – vezetők, angol leader-ből)
  • el carácter – los caracteres (karakter – karakterek)

Végül egy alaki változásról: ha az egyes számú alak -z-re végződik, az többes számban c-re változik, hiszen az e előtti c ugyanazt a hangot jelöli, és ezúttal is ezt részesítik előnyben a z-vel szemben.

  • el juez – los jueces (bíró – bírók, angol: judge, referee)
  • la vez – las veces (alkalom – alkalmak)
  • la actriz – las actrices (színésznő – színésznők, angol: actress)

A szavak összekötése

A spanyol törekszik arra, hogy a szótagok más­sal­hang­zó­val kezdődjenek, ezért a magánhangzóval kezdődő szavak első szótagja rendszerint magához ragadja az előző szó utolsó mássalhangzóját. Ha pedig az magánhangzóra végződött, az­zal akár kettőshangzót vagy CV-szekvenciát is alkothat. Ha pedig a két hang azo­nos, össze is olvadhatnak egyetlen hanggá.

  • el orden /eˈloɾden/ (a rend)
  • el agua /eˈlagwa/ (a víz)
  • dos horas /doˈsoɾas/ (két óra, angol: two hours)
  • dos horas antes /doˌsoɾaˈsantes/ (két órával korábban)
  • y otros /ˈjotɾos, iˈotɾos/ (és mások)
  • si escribe /sjesˈkɾibe, siesˈkɾibe/ (ha ír)
  • me enamoro /menaˈmoɾo, meenaˈmoɾo/ (beleszeretek)

A fentiekben persze csak egy rövid áttekintést olvashattunk a spanyol nyelv­ről, de talán ennyiből is látszik, hogy meglehetősen szabályos, kevés ki­vé­tel­lel bí­ró nyelvről van szó, ami nyelvtanulási szempontból kifejezetten előnyös. Leg­kö­ze­lebb a spanyol beszédhangokkal fogunk mélyebben megismerkedni.

53 komment

Címkék: spanyol kiejtés fonéma allofón

A bejegyzés trackback címe:

http://idegennyelvor.blog.hu/api/trackback/id/tr411984004

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

ttarvai (törölt) 2010.05.09. 10:22:12

most már tudom, hogy valóban szar tanárom volt, utáltam (utálom?) is a spanyolt. de most kicsit újra érdekel, ezek után, szóval köszi!

Franci1969 2010.05.09. 13:35:33

ó, ez érdekes. el fogom olvasni, én is tanultam kb félévet? másfelet? spanyolul.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2010.05.09. 20:28:11

@massatz: Örülök! Akkor már most megérte írnom róla. :)

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2010.05.09. 20:29:10

@Franci1969: És miért hagytad abba? Tanultál más nyelveket is a spanyolon meg az angolon kívül?

Franci1969 2010.05.09. 23:19:02

@IdegenNyelvŐr: harmadikként németet egy darabig.
akkor tanultam spanyolul, amikor egy darabig szüneteltettem az angol szakos tanulmányaimat. egy másik szakra jártam. amikor visszatértem, időhiány miatt kellett felhagynom a spanyollal.
mindig is jobban vonzódtam a spanyolhoz, mint az olaszhoz pl. :))

Kravver 2010.05.10. 11:46:52

Fú ez jó.
Sajnos spanyolul szinte semmit sem tudok, de szeretnék megtanulni.
De hol vannak a kiejtés hangok?

Comandante en Jefe · http://local.blog.hu/ 2010.05.10. 15:53:58

Üdv! Jó a poszt. Néhány kérdés/megjegyzés/kötözködés:

- a latin k ejtése ty-ként, erről még nem hallottam... az első lépés a k palatalizálódása (lágyulása, /k'/), aztán affrikátává alakulás, lehet, hogy a /c/ átmeneti állapot? Nem szokták emlegetni.

- A Barça szerintem azért van cedillával, mert katalán...

- "ze, zi" Ilyen leírt betűkapcsolat (spanyol) szóban van egyáltalán? Mert szerintem mindig ce, ci, és nem csak ragozáskor

- a fonémák felsorolásából hiányolom a rr - r szembenállás említését

- szintén nem találom az ll (ʎ / j) említését
Kapcsolódik: felfogtam, hogy ez nem elsősorban a nyelv történetéről szóló poszt, de azért azért is van benne bőven, akkor meg már kicsit hiányolom a latin msh-klaszterek (ct, cl ...) sorsát - nekem az újlatin nyelvekben ezek a legérdekesebbek :)

Comandante en Jefe · http://local.blog.hu/ 2010.05.10. 15:59:51

@Comandante en Jefe:

"ze, zi": na, találtam kettőt:
1. zeta (azaz z betű) - ez nem ér :)
2. enzima (enzim) - talán az encima (fölött) szóval való szembenállás miatt nem spanyolosodott az alak

Franci1969 2010.05.10. 17:30:20

a h betű neve nekem kísértetiesen hasonlítani tűnik az angol h kiejtésére. valami ötlet?

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2010.05.10. 17:51:10

@Comandante en Jefe:
– Barça - igen, a nem spanyolosított nevekben használják csak a cedillát, így a katalán eredetű Barça-ban is.

– k-ty: Igen, palatalizálódott a /k/, tehát mögé került egy [j], ami viszont egyre előbbre és előbbre "húzta" az eredetileg veláris zárhangot [k], így a zár előbbre került a szájpadláshoz, így lehetett feltehetően előbb palatális zárhang [c], majd palatális affrikáta, azaz a magyar ty [cç]. Aztán még előbbre csúszott a képzés helye és így lett belőle posztalveoláris affrikáta: a magyar cs [ʧ]. Kevésbé tűnik valószínűnek, hogy a [kj] egyetlen lépésben lett [ʧ], valószínűbb, hogy voltak közben átmenetek, ahogy a [ʧ] maga is csak egy átmeneti állapot volt a magyar c [ʦ] ill. [θ/s] előtt.

– A fonémákat még csak a következő posztban fogom bemutatni, ott majd lesz -rr- meg -ll- is. :)

– A spanyol fejlődésébe nem akartam a szükségesnél mélyebben belemenni, ezért a clave-llave, pleno-lleno, octo-ocho, stb. típusú átalakulásokról nem akartam írni, mert ezek a nyelvtanulás szempontjából lényegtelenek, bár kétségtelenül érdekesek. :)

– ze-/zi-: Na ugye ;)

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2010.05.10. 18:03:23

@Franci1969: Véletlenek nincsenek ;) A spanyol hache ugyanaz, mint ami a francia hache /aʧ/ volt (ma már csak ache), amikor az angol onnan átvette… Minden összefügg ;)

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2010.05.10. 18:14:07

@Kravver: A hangminták nem készültek el :( , talán majd egyszer meglesznek.

Franci1969 2010.05.10. 22:11:20

@IdegenNyelvŐr: tudom h nincsenek véletlenek, csak kíváncsi voltam a hivatalos változatra.
:P

pahunrepublic 2010.05.11. 21:13:07

Ha már hallottatok érdekes spanyol dialektust akkor a panamai spanyol az mindenen túl tesz itt olvashattok róla: blog.panamainfo.hu/2010/03/25/panamai-spanyol-nyelvlecke/

Comandante en Jefe · http://local.blog.hu/ 2010.05.12. 11:31:45

@IdegenNyelvŐr:
ja, hogy sorozat lesz! :)
megtévesztett a cím.
várom a többi posztot.

Olman · http://szofejto.blog.hu/ 2010.05.13. 13:36:45

Jó kis írás! Végre kitekintünk az angolból. Fontos még az írásban r és rr módon jelölt pergőhangok közti jelentésbeli különbség: pl. pero (de) - perro (kutya)
Ez megvan a baszkoknál és az albánoknál is ugyanígy (csak nyílván más szavakkal :D).

Még_mit_nem! 2010.05.21. 16:56:29

Nagyszerű! Kár, h én portugálul tanultam, és ilyenkor kell belátnom, hogy a spanyol inkább az olaszhoz áll közelebb kiejtésileg, míg a portugálok inkább a franciákhoz... :)

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2010.05.22. 20:42:22

@Még_mit_nem!: Ebben van valami. De miért kár, hogy portugálul tanultál?

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2010.05.30. 17:18:50

A német nyelv kiejtéséről nem lesz cikk?

Angol után a legnépszerűbb tanult honi idegen nyelv. Sok tévhit lengi körül: kiejtése nem nehéz, teljesen fonetikus nyelv... Sok oroszból átképzett alulkvalifikált tanár tanítja és sok, irodalmi nyelvet nem ismerő sváb. Ennél fogva kevesen tanulják meg jól, helyette magyarul, Pákósan beszélve mondanak egymás után német szavakat, de nem lesz belőle német beszéd.

Sokan nem tudják, de a német anyanyelvi szinthez közelítve kis túlzással majdnem olyan távol áll a kiejtésügyileg a magyartól, mint az angol. Sőt, sok kiejtésbeli hasonlóság van a kettő között: mindkettő hangsúlyszámláló (szemben a magyarral, amely szótagszámláló), de a mondatritmus, hanglejtés területén is nagyon sok a hasonló vonás.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2010.05.31. 09:22:57

@Devourius: Hát igen, a németet tényleg "fonetikus" nyelvnek szokták mondani, akárcsak a magyart, de ezt nehéz elfogadni az olyanok miatt, mint a 'rúgd ki' = "rúkt ki" = "rúkki" ~ "rukki", vagy 'egy' = "eggy" :)
Persze a köznyelv inkább azt érti fonetikus alatt, hogy a szabályok ismeretében az írásképből (szinte) egyértelműen kikövetkeztethető a magyar és a német kiejtés is (szemben pl. az angollal), de ez nyelvészeti értelemben nemhogy nem fonetikus, de még csak fonémikus sem.

Tervezem a német kiejtés leírását, de még nem tudom, mikor kerül rá sor.

szbszig 2010.08.09. 00:55:02

@IdegenNyelvŐr:

'rúgd ki' = "rúkt ki" = "rúkki" ~ "rukki"

Tény, hogy a köznyelvben legtöbbször az utolsó formában fordul elő, de ha valaki szabályosan, hasonulás nélkül kiejt minden hangot, az sem hiba. Szóval a magyar nyelv szerintem tényleg fonetikus. Mármint abban a köznapi értelemben, ahogy nem nyelvészként értjük ezt a fogalmat. És a német is. Sőt, szerintem a spanyol is. Annak is nagyon egyszerű a kiejtése, csak a fenti szabályokat kell észben tartani, és bárki bármilyen szót vagy mondatot el tud olvasni. Szemben ugye az angollal, amelyről soha a büdös életben nem tudna senki ilyen kis rövid cikket írni.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.05.24. 21:11:29

"...ha valaki szabályosan, hasonulás nélkül kiejt minden hangot, az sem hiba"

Régi komment, de idekívánkozik. Sokáig én is így gondoltam és beszédben tartottam magam hozzá. Nálam a színpadban nem volt "m", az aztán nem volt "sz", de még a bank vagy ing szóban sem hasonult az "n", stb. Beszédtechnikai és logopédiai oldalakon viszont olvastam, hogy beszédhiba az íráskép szerinti ejtés. Ezek a hasonulási szabályok viszont univerzálisak, minden nyelvben megtalálhatók különböző mértékben.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2011.05.24. 22:48:07

@Devourius: A hasonulás maga lehet univerzális, de a szabályai nyelv-, sőt, dialektusfüggőek, pl. a /t + j/ ugye a magyarban [tty] lesz, az angolban meg [cs].

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.05.25. 14:01:00

Azért írtam, hogy "különböző mértékben". Ahogy pl. az angolban és a németben nincs zöngésedés, csak zöngétlenedés. Ezért nincs egy nyelv sem, ami teljesen fonetikus lenne.

El Mexicano (törölt) · http://elmexicano2010.blogspot.com 2011.10.27. 14:51:02

"Először fel­te­he­tő­en a [k]-ból a magyar ty, azaz [c] lett, majd abból cs, azaz [ʧ] (mint a mai olasz­ban), később c, azaz [ʦ] (a magyarban ma is így ejtjük a latin szavakban a ce/ci betűkapcsolatban)."

Nem pontosan, odáig oké, hogy először [c] lett belőle, de utána a kétféle fejlődés párhuzamos volt:
Nyugaton [c] > [ts] > [s] > sp. [θ], míg Keleten [c] > [ʧ].

"Az /e/ és /i/ előtti [g] hang a zöngétlen párjához, a /k/-hoz hasonlóan indult változásnak, de a végeredmény egészen más lett. Feltehetően először a magyar gy, azaz [ɟ] érintésével dzs, azaz [ʤ] lett (a mai olaszban idáig fej­lő­dött csak), majd később dz, azaz [ʣ]lett belőle."

Ajaj, nem, itt nagy kavar van. A honi szókincsben a latin ge, gi g-je maradt [ɟ], nem ment tovább: GENERU > yerno, GELU > hielo, PLAGIA > playa, REGE > *reye > rey stb., vagy [j]-vé egyszerűsödött majd eltűnt (hangsúlytalan szótagban): GERMANU > hermano (itt a h- az egykori mássalhangzó nyomát jelöli). A mai szavakban lévő ge, gi pedig művelt átvételek az írás nyomán. Az óspanyol *[ʤ] > [ʒ] hang nem a latin ge, gi folytatása, hanem a vulgáris latin [lj]-é: MULIERE > *[mul'jere] > *[mu'ʤer] > ósp. [mu'ʒer] > [mu'ʃer] > [mu'çer] > [mu'xer].

Ehhez ajánlom a blogomból a "Miért ejtik a spanyol j-t a h-hoz hasonlóan" bejegyzést, ott pontosan le vannak írva ezek a folyamatok. ;)

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.10.28. 10:33:55

Jó a blogod mexikói. Egy ideje már nem láttalak az Index fórum spanyol topikjában. Azt hittem már bedaráltak a tortillában.

Talán csak annyi javaslatom lenne, hogy a blogodon használd következetesebben a fonetikus átírást. Sokkal kevésbé tartom fontosnak a precizitást, mint INyŐ, de szúrja a szemem, hogy fonetikai átirataidban hol [a]-nak, hol [á]-nak adsz meg egy hangot (ugyanez [i]/[í]-re és [sz]/[s]-re). Váltogatod a nemzetközi IPA jeleket és a magyar fonetikus átírást. Keveredésre ad okot. Nem ártana némi hangminta is, ha nem is a tiéd, de ha más nem, egy YouTube videó.

Aztán ez a klasszikus téma, a spanyolban nincs [z] hang annyi pontosításra szorulna, hogy alapból ugyan nincs, aztán kivételes esetekben mégis: zöngésség szerinti hasonulás miatt, esetleg egyes nyelvjárásokban amúgy is lehet hallani [z]-vel. Kolumbiai Juanestől már hallottam a las-t a [laz]-ként énekelve, csak ez nyelvtanulónak nem követendő példa.

Aztán egy kérdés, mert spanyolul nem tudok, csak olvasgattam róla ezt-azt, aztán a partvonalról szoktam beledumálni nagy mellénnyel. Szóval hallottam már Dominikai Köztársaságban a gatot [kato]-nak, sokáig azt hittem, hogy az cato. Ez amiatt lehetséges, mert zöngétlenedhez a [g] (nem tartom valószínűnek)? Vagy inkább az játszhatott közre, hogy angol -> spanyol nyelvóra keretében a turisták kedvéért rájátszottak az angol cat -> [kato] párhuzamra?

El Mexicano (törölt) · http://elmexicano2010.blogspot.com 2011.10.28. 15:46:42

@Devourius: A helyzet az, hogy mivel a blogom elsősorban nem nyelvészeknek vagy fonetikusoknak szól, hanem főként nyelvtanulóknak és nyelvmániás érdeklődőknek, nem szívesen használom a tudományos átírást, annál is inkább, mert nem mindenben értek egyet az IPA-val sem (ezt már egy másik kommentben leírtam). Az ékezetes betűket a hangsúly jelölésére szoktam egyébként használni, de ahol fontos, ott le is írom, hogy mit hogyan jelölök. :)

A [z]-t illető észrevételt köszönöm, ezt már INYŐ is megtette, és ki is egészítettem a bejegyzést egy zárójeles megjegyzéssel ezzel kapcsolatban.

A karibi nyelvjárásban valóban előfordul, hogy a szó eleji (ún. erős helyzetben lévő) zöngés zárhangok zöngétlenedhetnek. (Ugyanez a vulgáris latinban fordítva történt: a gato úgy lett [gato] a CATTU-ból, hogy magánhangzóra végződő szó után a szókezdő zöngétlen zárhang zöngésült a latinban, ez viszont csak néhány szóban maradt meg az újlatin nyelvekben, és legfőképpen a szókezdő [k]-t érintette.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.10.28. 17:49:49

Hát, szerintem a blogodban a kiejtés átalakulását bemutató hangfejlődési fejtegetések legalább olyan riasztóak egy laikus számára (én is az vagyok), mint az IPA jelek.

Utóbbiakhoz elég egy táblázat, aztán elég ha ez a táblázat ott van egy kezdő nyelvtanulónál a zsebbe az adott nyelv hangjainak IPA átírásával. Mikor a nyelvtanuló századszor nézi ki egy adott jel kiejtését, automatikusan bevésődik készségszinten, akkor is ezzel fog álmodni, ha nem akarja megtanulni. Szóval néha csak elég lenne előrebocsátani (blogbejegyzés formájában), hogy az elsőre bonyolult krix-kraxnak látszó jelek valójában nem nehezek, csak meg kell szokni a táblázatos módszerrel. Esetleg ezt a folyamatot hangmintákkal lehet felgyorsítani, de nem feltétlenül szükséges.

INyŐ blogjával is ez lehet a baj. Talán a potenciális látogatók megijednek a fonetikus átírástól (pláne, hogy fonémikus is zavarja az összképet), aztán azzal a mozdulattal zárják be az oldalt, "ááá, ez megtanulhatatlan", "szakembereknek van", stb. gondolatokkal. Nekem személy szerint a Quicktime-os hangminták mennek az agyamra. Az oldal kódjában INyŐ lecserélhetné ezt a kódot:
function PlaySound(url)
{ document.getElementById('spanDyn').innerHTML="<embed src='http://idegennyelvor.blog.hu/media/file/sound/"+ url +"' height=0 width=0 autostart=true loop=false></embed>";
}

erre:
function PlaySound(url)
{
setTimeout("window.open('http://idegennyelvor.blog.hu/media/file/sound/"+ url +"','Download')",0);
}

Így az operációs rendszer beállított saját lejátszójával is lejátszhatók lennének az mp3 hangminták és nem kéne azt a nyüves QT-t telepíteni.

El Mexicano (törölt) · http://elmexicano2010.blogspot.com 2011.10.28. 18:02:12

@Devourius: Igazad van, de hát végül is te is arra világítasz rá, hogy ezen az alapon mindegy, mit hogy jelölök, mert akit nem érdekel mélyebben, az meg sem fogja próbálni megérteni. :) Egyébként lesz majd pár hét múlva egy spanyol ábécéről szóló cikk, ahol lesznek fonetikai jelek is, és videó is a kiejtésről. :)

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.10.28. 18:06:09

Kösz. Akkor a valószínűtlenebb eset áll fenn mégis. Még jó 12 éve hallottam, akkor még semmit sem tudtam a nyelvekről. Spanyolul meg azóta sem tudok.

Egyszer nekifeszültem, hogy hátha belefér egy 3. nyelv, meg felbujtottak, hogy könnyebb, mint az angol, meg fonetikus, kötetlenebb szórendű, meg bla-bla, de mikor megláttam a szerteágazó ragozási rendszerét, a sok rendhagyó főnevet, igét, stb., inkább hagytam a francba, elment a kedvem tőle. Kicsit az is zavart benne, hogy a spanyol beszédtempó elég gyors. A kiejtése viszont nem tűnik nehéznek, szoktam róla olvasgatni ezt-azt. Beregisztrálok a blogodra, van még kérdésem, csak összeszedem őket.

El Mexicano (törölt) · http://elmexicano2010.blogspot.com 2011.10.28. 18:25:07

@Devourius: Na engem is azzal ámítottak annak idején, hogy a spanyolt válasszam gimnáziumban második nyelvnek az angol mellé (az oroszt nem mertem, mert csak haladóba lehetett jelentkezni, az általános iskolai 7.–8.-os oroszoktatásról meg jobb, ha nem beszélek, a franciáról lebeszéltek, így maradt a spanyol, mert csak e három nyelv közül lehetett választani), mert a világ legkönnyebb nyelve, hát ne tudd meg, mennyit szívtam vele első évben, akkor határoztam el, hogy ezentúl nem fogok hinni az ilyen dolgoknak, hogy "ó, hát az annyira könnyű". A spanyolt én legalább olyan nehéznek tartom, mint az oroszt (annyi a különbség csak a kettő között, hogy az oroszban névszóragozás van, igeragozás alig, a spanyolban viszont fordítva, tehát közel azonos nehézségűek), egyedül a kiejtésre lehet azt mondani, hogy viszonylag könnyű, de annyira azért az sem, ha valaki a tökéletességre törekszik. ;) Amúgy nem sokkal beszélnek gyorsabban, mint mi, csak úgy tűnik a szótagszerkezet miatt. Ha már érted, akkor egyszerűen simán kihallod belőle a szavakat, és rájössz, hogy nem is beszélnek gyorsan. Ami viszont kicsit nehéz és gyakorlást (vagyis inkább hozzászokást) igényel, az az, hogy a szavakat a beszédben összevonják (tehát pl. szóvégi + szókezdő magánhangzó = egy szótag, vagy az egyik kiesik, vagy kettőshangzó lesz belőle; vagy pl. kettőshangzóra végződő szó + magánhangzós szókezdet = a kettőshangzó egyik hangja esik ki: fue un ... = [fun] stb.), de ezt tényleg meg lehet szokni, ha sokat hallgatod, és egy idő után simán kiérteni az ilyen rövid szavakat is. Annyi ebben is csak a nehézség lényegében, hogy míg az olaszban és a franciában az ilyen összevonásokat a helyesírásban jelölik (pl. aposztróffal), a spanyolban nem, ott leírják a teljes szót mindig.

Nyugodtan kommentelj, persze, a blogomban is, regisztrálni sem kell, mert úgy oldottam meg, hogy bárki hozzá tudjon szólni. :) Persze, ha követni is akarod, akkor viszont kell egy Google-fiók hozzá (de ha van gmailed, akkor az is van).

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.10.28. 18:25:57

@El Mexicano: azzal mindenképp csak előrébb leszel, hátrébb semmiképp. Bemutatod a betűket, IPA jeleket, meg mindegyikhez egy rövid videó. Emészteni kell majd a látogatónak, de ha könnyed formában tálalod és sikerélménye lesz, meg fogja tanulni. Pláne, ha elmagyarázod, hogy minden nyelvhez jó, lehet akkor még nagyobb lesz a motiváció.

Mondjuk a spanyollal annyiban vagy még nehéz helyzetben, hogy szinte mindenki angolul tanul, mindenhol azt kérik, a többiek meg a német nyelvterület közelsége miatt sváboznak, aztán ennyi. A többi nyelv népszerűsége elég csekély, csökkenő sorrendben, francia, olasz, spanyol, stb. Így meg elég nehéz célközönséget találni. Zenékkel, videókkal lehet még népszerűsíteni, látom azt már csinálod is. Nagyon helyes.

El Mexicano (törölt) · http://elmexicano2010.blogspot.com 2011.10.28. 18:37:16

@Devourius: A spanyol népszerűsége nőtt valamennyit az elmúlt időben, van spanyol két tannyelvű iskola is (nem is egy), de szerintem e népszerűség-növekedés inkább csak a latin zene térhódításának, illetve a spanyol focisták tinilányok közötti népszerűségének köszönhető, mintsem a nyelv gyakorlati hasznosságának és az iránta való tényleges érdeklődésnek. (Nagyon sok olyan fiatallal találkoztam így a neten, hogy "hú, de gyönyörű nyelv, én ezt megtanulom", aztán a második lecke után feladta, amikor meglátta a névmásragozást.)

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2011.10.29. 00:24:10

Egy fonetikával foglalkozó blog fonetikai átírás nélkül olyan, mint a Dallas Bobby nélkül :) Akit ez elriaszt, az nem is érdeklődik igazán a kiejtés iránt. De talán épp azért riasztja el, azért idegenkedik tőle, mert ritkán találkozik vele. Ezen meg csak úgy lehet segíteni, ha gyakrabban találkozik vele, sőt: akár nyelvtan (nem feltétlenül idegennyelvi) óra keretén belül is meg lehetne ismertetni a diákokat a legfontosabb beszédhangokkal és azok jelölésével, ill. azzal a gondolattal, hogy minden nyelv más hangokat használ, tökéletes átfedés nincs köztük.

@Devourius: Quicktime: szerintem más plugin is jó hozzá. Én viszont nem szeretem, ha egy weboldal egy hangminta lejátszásához megnyit egy új ablakot. Akkor már inkább flash, csak ahhoz meg még ennyit sem értek…

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.10.29. 06:58:31

Na, jó ám. Delösz. Most már tudom mit néztek Caneparival pizzázás után :-S

Bár belegondolva lehet nem is olyan hülyeség, texasi akcentust lehet el lehet tanulni belőle, bele is fogok nézni egy részbe, reméljük, hogy nem LA-i vagy GA angolt használnak benne :-)

Quicktime: csak ezzel megy sajnos. QuickTime és QuickTime Alternative, mindkettő ugyan az, csak az utóbbiból ki van hagyva egy kis sallang. Más plugin nem viszi. A helyedben +1 kattintási kellemetlenségért nem áldoznám be a biztos meghallgathatóságot, de te tudod.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.10.29. 07:02:07

Ebből még egy ötlet: jó lenne valami film és zeneajánlós téma angol tanuláshoz. Persze csak akkor, ha nagyobb lenne a blog látogatottsága.

Ha már Dallas és a spanyolnál is felmerült...

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.11.01. 15:48:28

OFF:

Belenéztem a Dallasba, de amit ott vakerolnak az minden, csak nem texasi akcentus. Tudsz filmet ajánlani texasi akcentussal? Esetleg más amerikai nyelvjáráshoz?

El Mexicano (törölt) · http://elmexicano2010.blogspot.com 2011.11.02. 16:07:03

@Devourius: A minap akartam egyébként benézni a indexes spanyoltopikba, de nem enged, valami olyan szöveget nyom be, hogy nincs jogosultságom vagy kizártak a fórumról (de az összes többi topikra ezt írja ki), ugyan nem értem miért zártak volna ki, de ezektől az ostobáktól minden kitelik, szóval én már ezen sem csodálkoznék.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.11.02. 17:49:48

Akkor is ezt csinálja az index fórumán, ha nem vagy bejelentkezve? Próbáltál már más néven regisztrálni?

Ha semmiképp nem enged be, a mostani mexikóis regisztrációddal küldj egy jelzést ide:
indapass.hu/kapcsolat

El Mexicano (törölt) · http://elmexicano2010.blogspot.com 2011.11.02. 18:16:01

@Devourius: Nem néztem azóta, de épp azután csinálta ezt, amikor bejelentkezve és létrehoztam a nicknevem. :/

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2011.11.02. 22:30:12

@Devourius: Kapásból nincs tippem texasi filmre. De próbálkozz country zenével ;)

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.11.03. 12:58:12

A texasi láncfűrészesre gondoltam még, de kötve hiszem, hogy figyeltek az akcentusra, meg túl sokat nem társalognak benne :-)

Esetleg westernfilmek, ha már a country szóba került. Countryzenét már régóta keresek jófajtát. Tetszik, de nem ismerem a műfajt. Csak unalmasakat találtam eddig. Pedig most rá vagyok kattanva erre a countrys témára a Justified című sorozat kapcsán.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.10.04. 12:25:14

Nagyon el vannak tűnve egyes nyelvőrök, úgy kell őket zseblámpával keresni és akkor is csak minden 4. szökőévben mutatkoznak. Ennek bánatára rászántam magam, elkezdtem spanyolul tanulni, persze nem komolyan, Rudi bá könyvét veszem végig, aztán meglátom mi lesz belőle, bár mindig van bennem egy rossz érzés, hogy inkább angolozni kéne.

Össze is állítottam a következetességi rendszerem, de megkérdem a zsűrit, hogy miccól hozzá, milyen lenne így a vakerálós spanyol:
1) mexikói modellt követve szótagmértékes
2) seseós (tisztán dentális sz-szel, azt soha el nem hagyva), a heheo nem játszik
3) yeísmós (azon belül is csak kizárólag [ʝ]-t ejtek minden helyzetben y/ll-ra, még hasonuláskor is)
4) a hangokat nem zöngésítem (pl. mi[s]mo, i[s]la, a[s]no) (kivéve b/d/g előtt), és nem zöngétlenítem soha (o[β]stáculo)
[z]-t csak közvetlenül b/d/g előtt ejtek, máshol nem
5) szóvégi n-jeim alveolárisak, nem velárisak
6) [tl] és dentális [ts] zárréshangokat használom, (ha majd az elkövetkező száz évben egyáltalán összeakadok velük)
7) az [x] hangom réshang, mindig veláris, soha nem uvuláris, sem nem glottális
8) a reloj, boj, stb. végén approximáns [x]-et ejtek (nem [x]/[χ]-réshangot, vagy [h]-t), és soha nem hagyom el a <j>-t.
9) csak 5 magánhangzót használok, nem ejtek [e] és [o]-t, és soha nem sorvasztok magánhangzót
10) háromfokozatú magánhangzó-megnyúlási rendszert használok (aszerint, hogy hányadéles a szó és nyílt-e a szótag)
11) hanglejtésem minden mondatfajtánál ereszkedő, egyedül kérdőmondatnál emelkedő
ejtésben soha nem hagyok el leírt hangot a <h>-n kívül
12) a szó végi d-t és az -ado végződés d-jét mindig ejtem, [δ]-ként
13) obstáculo-ban és hasonló szavakban a <b>-t mindig ejtem
14) b/d/g hangjaim gyengítem [β, δ, ɣ]-vé, ahol csak lehet
15) b/v-t nem különböztetem meg, [v]-t sehol nem ejtek (mivel az f nem fordul elő b/d/g előtt, hogy zöngésítenem kellene)
16) nem cserélem fel az r és l hangokat (lambdacismo és rotacismo kilőve)
17) sr-t rr-nek ejtem
18) a szünet előtti és szó végén mássalhangzó előtti r-t pergetem (nem vagyok benne biztos, hogy jó ötlet-e)

Nyelvtani dolgokat tekintve pedig tuteózni fogok (nem használom a vos-t), és természetesen ustedes-és lesz a vosotros-ás helyett. A leísmo, laísmo, loísmo nem fog játszani, de ehhez még A Mehhhikóinak lesz egy-két szava.

Azon tűnődöm még, hogy az español idegennyelvorio az milyen lehet... Van egy olyan érzésem, hogy ibériai, és szinte majdnem mindenben a fenti ellentéte, de könnyen lehet, hogy tévedek.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.10.04. 12:49:26

Hopsz, elszúrtam az utolsó bekezdésben, español idegeñelvorianót akartam írni :D

El Mexicano (törölt) · http://elmexicano2010.blogspot.com 2012.10.07. 18:08:15

@Devourius: Ha "helyesen" írod, akkor inkább idegueñelvoriano. :D

Kara kán · http://karakan.blog.hu 2013.05.22. 22:24:01

Hogy mondták a rómaiak azt, hogy "Veni, vidi, vici!"
Már, ha nem volt v hang.
Az írásban tényleg nem volt, de a beszédben bizony volt.

paraszthajszal 2013.05.26. 23:45:40

@Kara kán: pl. úgy, hogy "weni, widi, wiki" - legalábbis szerintük: la.raycui.com/consonant.html

Ui. a "v" hang meg a "w" hang nem ugyanaz. Utóbbi nem létezik a magyarban, de ez a kettő pl. két külön hang az angolban.

paraszthajszal 2013.05.26. 23:52:55

@paraszthajszal: Ja, amúgy a magánhangzók elvileg hosszúak /eː/ és /iː/, de ez részletkérdés-

Természetesen tisztában vagyok azzal is, hogy ezt egy magyar anyanyelvű latintanár jó eséllyel magyarosan "véni, vídi, víci"-nek ejtené, amivel nincs nagy baj. Elvégre a latinnak holt nyelvként már a kora középkorban is más volt a kiejtése, mint Cicero korában.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2013.05.27. 09:41:34

"Az írásban tényleg nem volt, de a beszédben bizony volt. "
Beszédben biztos hogy volt [v] hang, de nem a /w/ helyén, hanem mikor az /f/ hasonult, maximum akkor, egyébként nem.

Nagy viták vannak a latin kiejtésről, de abban a kutatók többsége egyetért, hogy nem volt /v/.

El Mexicano (törölt) · http://elmexicano2010.blogspot.com 2013.05.28. 08:47:58

@paraszthajszal: @Devourius: Nem volt a latinban [v] hang (az egy új fejlemény, amely a /b/-ből és az /u/-ból keletkezett magánhangzók között bizonyos újlatin nyelvekben). Eredetileg a V az /u/ fonémát jelölte, amely vagy [u]-ként, vagy [w]-ként valósult meg (nem volt külön U és V betű, ezek csak tipográfiai változatok voltak, mint pl. az "A" és "a"; a szétválás csak a késő középkorban következett be, amikor a két hang teljesen elkülönült).

Az /f/ szintén nem hasonulhatott [v]-vé, mivel nem létezett /fC/ csoport sem – hiszen az /f/ csak tő elején jelenhetett meg a latinban és eleve nagyon ritka hangnak számított (a spanyolban eredetileg el is tűnt a [h]-val együtt, csak a kölcsönzött/művelt szavakkal került vissza).

A B/U/V történetéről és hangértékük alakulásáról itt írtam részletesen: elmexicano2010.blogspot.com/2012/04/beati-hispani-quibus-vivere-bibere-est.html

paraszthajszal 2013.05.28. 21:05:11

@El Mexicano: ezt miért nekem címezted? Én nem állítottam olyat, hogy volt v hang az ókori latinban, csak azt, hogy a mai magyar anyanyelvi latintanárok ált. v-t ejtenek a "veni, vidi, viciben".