HTML

Mi az IdegenNyelvŐr célja?

A magyarok többsége úgy beszél idegen nyelven, mint Fekete Pákó magyarul… Ez a blog annak szól, aki szeretne valamit tenni azért, hogy beszéde ne feketepákósan hangozzon, amikor idegen nyelven beszél.

Kiejtési felmérés

Bejegyzések

Friss topikok

  • Devourius: Azóta részletesebb képet kaptam a magánhangzótérről. Rájöttem, hogy a garat is csak passzív leköve... (2017.03.11. 17:29) A pápa neje és a kettőshangzók
  • Devourius: Revidiálnám az évekkel ezelőtt itt kifejtett nézeteimet. Jones és Canepari rendszere hibás, bár az... (2017.03.11. 17:14) Mire jó és mire nem az IPA jelölés?
  • Devourius: A February /bj/-vel nem csak az US-ben fordul elő, hanem a britben is, igaz ott ritkább. Néhány h... (2017.01.02. 02:19) Hónapok és napok
  • Devourius: A Moore vezetéknév a pour-poor merger alá eshet, ami a brit nyelvjárásokban dominál, ezért a kétfé... (2017.01.02. 01:54) Demi, Michael, Roger Moore, és Mickey Rourke
  • Devourius: Húha, talán ez az egyetlen cikk, amihez még nem volt komment, cirka 7 évet kellett várni, igaz add... (2017.01.02. 01:45) A végtelenbe és tovább…

Szavak eltérő US és GB kiejtéssel

2010.03.07. 07:45 :: IdegenNyelvŐr

Nem kell sokáig böngésznünk a szótárakat, hogy találjunk olyan angol sza­va­kat, melyek kiejtése fonémaszinten különbözik US-ben és GB-ben. Ebben a poszt­ban azonban nem a korábban már ismertetett szabályszerű, előre meg­jó­sol­ha­tó eltérésekről lesz szó (mint amilyen pl. a fast, a new, a bar, vagy a top kiejtése), hanem azokról a kivételekről, melyek el­téréseire nem, vagy csak ne­héz­ke­sen lehet valamilyen szabályt ráhúzni.

A posztban szereplő szavaknak (legalább) két kiejtésváltozata létezik, melyek közül az egyiket inkább amerikainak, a másikat inkább britnek lehet tekinteni, de nem ritka, hogy "kölcsönveszik" egymás kiejtéseit. Az persze a beszélőtől függ, hogy egy-egy szó kiejtését csak alkalomszerűen vagy rendszeresen veszi-e át a másik csoportból. Ez lehet akár esetleges is, mint ahogy a magyarban a fenn és a fönn szavak közül legtöbbünk nem csak az egyiket használja, hanem mindig azt, amelyik épp a nyelvére jön, amiből persze nem feltétlenül következik, hogy fele-fele arányban használja őket. 

Ahogy látni fogjuk, e szavak többsége görög vagy latin eredetű (gyakran fran­cia közvetítéssel), és valamelyiknél  az amerikai, valamelyiknél a brit kiejtés őriz­te meg jobban az eredeti hangzást.

Így írjuk Így mondjuk Megjegyzés
advertisement /US ˌædvəɹˈtaɪzmənt;
GB ədˈvɜːtɪsmənt/
Az advertise, mint alapszó ki­ej­té­se nem mutat ilyen hang­súly­el­to­ló­dást:
/US ˈædvəɹˌtaɪz;
GB ˈædvəˌtaɪz/
apparatus /US ˌæpəˈɹætəs;
GB ˌæpəˈɹeɪtəs
 
apricot /US ˈæpɹəˌkɑt,
ˈeɪpɹəˌkɑt;
GB ˈeɪpɹɪˌkɒt
 
ate /US eɪt;
GB ɛt, eɪt/
 
beta (β) /US ˈbeɪtə;
GB ˈbɪitə/
 
clerk /US klɜːɹk;
GB klɑːk/
GB ejtése megegyezik a Clark név ejtésével.
clothes /US kloʊz,
kloʊðz;
GB kloʊðz/
US-ben gyakran ejtik /ð/ nélkül.
comrade /US ˈkɑmɹæd;
GB ˈkɒmɹeɪd/
 
controversy /US ˈkɑntɹəˌvɜːɹsi/,
GB kənˈtɹɒvəsi/
 
debris /US dəˈbɹɪi;
GB ˈdɛˌbɹɪi,
ˈdeɪˌbɹɪi/
 
direct /US dəˈɹɛkt,
daɪˈɹɛkt;
GB daɪˈɹɛkt,
GB dɪˈɹɛkt/
 
either /US ˈɪiðəɹ,
ˈaɪðəɹ;
GB ˈaɪðə,
ˈɪiðə/
Sok anyanyelvi beszélő két kü­lön­bö­ző alakot hasz­nál az either…or szer­ke­zet­ben és pl. az "either way"-ben vagy az "I'm not, either" mondatban. Sokan hol ezt, hol azt hasz­nál­ják; és sokan mindig ugyanazt az egyet. Összes­sé­gé­ben US-re inkább az /ɪi/, GB-re inkább az /aɪ/ hang a jellemzőbb.
neither /US ˈnɪiðəɹ,
ˈnaɪðəɹ;
GB ˈnaɪðə,
ˈnɪiðə/
A neither az either-rel össz­hang­ban két-két kiejtéssel ren­del­ke­zik.
financial /US fəˈnænʃl̩,
faɪˈnænʃl̩;
GB faɪˈnænʃl̩/
 
garage /US gəˈɹɑːʒ,
gəˈɹɑːʤ;
GB ˈgæˌɹɑːʒ,
ˈgæˌɹɑːʤ,
ˈgæɹɪʤ/
 
harass /US həˈɹæs;
GB ˈhæɹəs/
Még ha a hangsúly a második szó­tag­ra is esik, akkor sem vá­lik azonossá a kiejtése a her ass kiejtésével, mivel abban az /ɹ/ az első szótag végére kerül, így nem lesz ajakkerekítéses; míg a harass-ben a második ele­jé­re, így ott ajakkerekítéses lesz.
her ass /həɹˈæs/
leisure /US ˈlɪiʒəɹ;
GB ˈlɛʒə/
 
lever /US ˈlɛvəɹ ;
GB ˈlɪivə/
 
lieutenant /US lʊuˈtɛnənt ;
GB lɛfˈtɛnənt /
Egyes források szerint az "u" betűt olvashatták régen "v"-nek, amelyből az azt követő "t" miatt /f/ lett; mások szerint a francia lieu szó régebbi alakja lieuf lehetett, és innen eredhet az /f/-es ejtés GB-ben.
massage /US məˈsɑːʒ,
məˈsɑːʤ;
GB ˈmæˌsɑːʒ,
ˈmæˌsɑːʤ/
 
mustache (US)
moustache (GB)
/US ˈmʌstæʃ,
məˈstæʃ;
GB məˈstɑːʃ/
 
nougat /US ˈnʊugət;
GB ˈnʊuˌgɑː,
ˈnʌgət/
 
pasta /US ˈpɑːstə;
GB ˈpæstə/
A használt magánhangzó pont ellentétes a past szóban hasz­nált­tal: /US pæst; GB pɑːst/.
patriot /US ˈpeɪtɹiət ;
GB ˈpeɪtɹiət ,
ˈpætɹiət/
 
rather /US ˈɹæðəɹ
(ritkábban ˈɹʌðəɹ,
ˈɹɑːðəɹ);
GB ˈɹɑːðə/
 
record (névszó) /US ˈɹɛkəɹd;
GB ˈɹɛˌkɔːd/
Igeként: /US ɹɪˈkɔːɹd;
GB ɹɪˈkɔːd/
renaissance /US ˌɹɛnəˈsɑːns,
ˈɹɛnəˌsɑːns;
GB ɹɪˈneɪsəns/
 
schedule /US ˈskɛˌʤʊul,
ˈskɛʤl̩;
GB ˈʃɛˌdjʊul/
 
shone /US ʃoʊn;
GB ʃɒn/
 
simultaneous /US ˌsaɪməlˈteɪniəs;
GB ˌsɪməlˈteɪniəs/
 
solder /US ˈsɑdəɹ, ˈsɔːdəɹ;
GB ˈsoʊldə, ˈsɒldə/
 
suggest /US səgˈʤɛst;
GB səˈʤɛst
 
status /US ˈstætəs;
GB ˈsteɪtəs/
 
tomato /US təˈmeɪtoʊ;
GB təˈmɑːtoʊ/
A hasonló "kinézetű" potato csak egy kiejtéssel bír:
potato /pəˈteɪtoʊ/
vase /US veɪs,
veɪz;
GB vɑːz/
 
vitamin /US ˈvaɪtəmə̣n;
GB ˈvɪtəmɪn/
 
wrath /US ɹæθ;
GB ɹɒθ/
 
Z (betű) /US zɪi;
GB zɛd/
US-ben sok mássalhangzó ne­vé­hez hasonlóan ejtik, GB-ben viszont megőrizték a latin (zeta) ill. görög (Ζήτα) gyökereket.

9 komment

Címkék: angol kiejtés amerikai angol brit angol

A bejegyzés trackback címe:

http://idegennyelvor.blog.hu/api/trackback/id/tr721814092

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

-d(-_-)b- 2010.03.07. 08:54:32

aluminium, route, schedule

-d(-_-)b- 2010.03.07. 08:57:35

Érdekes viszont, hogy a "router" szót ugyanúgy ejtik. Angol ismerősöm britesen humoros magyarázata szerint a nem figyeltek oda, és mire rájöttek, hogy a szó valójában a "route"-ból származik, már késő volt, nagyon elterjedt a /ráutör/ kiejtés :)

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2010.03.07. 12:04:06

@-d(-_-)b-: A fenti lista persze nem teljes, de a schedule speciel szerepel benne, a route és a router majd a következő IT-s posztban lesz, az alumínium meg US-ben többnyire aluminum (-um, nem -ium), így szigorúan véve ez már két különböző szó:
aluminium /ˌæljəˈmɪniəm; GB ˌæl(j)ʊˈmɪniəm/
aluminum /əˈlʊumənəm/

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2010.03.07. 14:30:17

@TP: A mobile nem kivételes: olyan mit a fragile vagy a missile, tehát az -ile végződés ejtése szabályszerűen tér el, ahogy arról már volt szó:
idegennyelvor.blog.hu/2009/11/22/az_amerikai_es_a_brit_kiejtes_kozti_kulonbsegek

De azért köszi a tippet. Ha valaki hiányol még valamilyen rendszertelen eltérést mutató szót, nyugodtan írja be kommentként, és előbb-utóbb lehet belőlük egy újabb poszt.

Franci1969 2010.03.08. 11:28:57

nagyon köszönöm, mindet végighallgattam.
a neither is ugyanígy működik?

ami még figyelemreméltó volt és megér (talán) egy külön posztot az a ki nem ejtett, de a magyar szemnek nagyon is ott levő betűk. pl debrisben az 's'.
ha már volt ilyen írás, akkor figyelmetlen voltam, bocsánat.

-d(-_-)b- 2010.03.08. 13:26:55

Elsőre (meg másodikra) ezek szerint nem láttam a szkedzsölt...

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2010.03.08. 19:56:35

@Franci1969: Igen, a neither ejtése is függhet attól, milyen szerkezetben van: neither…nor ill. 'Neither of them', "Neither do I", de persze lehet azonos is mindegyikben.

Olyan poszt már volt, ami a ki nem ejtett betűket tartalmazó szavakról szólt, bár a 'debris' és mások abból kimaradtak, ezért lehet, hogy lesz még ilyen témájú poszt a jövőben ;) Az előző ilyen poszt ez volt:
idegennyelvor.blog.hu/2009/08/29/csak_csendben_csak_halkan_hogy_senki_meg_ne_hallja

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2016.05.21. 14:15:41

@IdegenNyelvŐr: ez az aluminium/aluminum különbség sok embert megzavar, a YouTube-on is félreértelmezik az emberek accent tages videókban. Ez ugyanis nem egy szó kétféle kiejtéssel, hanem két külön szó külön egyféle kiejtéssel. Az elemet felfedező tudós először -um végződéssel nevezte el az új elemet, majd a többi kémiai elem mintájára később átnevezte -ium-re. Amerikában az előbbi terjedt el, más országokban az utóbbi.

Ha pl. a szövegben aluminium van -ium végződéssel, akkor azt nem lehem -um-nak olvasni, és fordítva. Ahogy pl. egy magyar szövegben váralja van, ott nem olvashatjuk azt, hogy várja, mert nem az van odaírva, ahogy Marcellt sem költhetjük át Mariskának, olyan alapon, hogy nincs közöttük sok különbség.

Az eltérés nem kiejtési, hanem szóhasználati, mint a pityóka, krumpli, burgonya esetében, csak az aluminum/aluminium kettőse írásképben és kiejtésben is közelebb van egymáshoz.

Ami a routert illeti, a /aʊ, ʊu/-s variációk fonetikai sajátosságra vezethetők vissza. A brit és britszerű nyelvjárásokban a t-t nem flapesítik, és sokszor az /r/-t is másképp ejtik, fogmedri képzési hellyel. Amerikában viszont a t-t mindig flapesítik, és az /r/ is szinte mindig preveláris (bunched, molar, humped), így amerikai /r/ és flap közé nehezebb /ʊu/-t ejteni, főleg, ha nem frontingolt, míg az /aʊ/ is ráillik az írásképre és azzal már kényelmesen ejthető ez a hangkörnyezet. Ez az oka az eltérésnek főként, és ez az oka annak is, hogy sok amerikai a route-ot és a routert más magánhangzó-fonémával ejti, hiszen az előbbiben legtöbbször nem flapesedik a /t/ (hacsak nem kerül utána egy magánhangzóval kezdődő szó), míg a routerben mindig. A brit, britszerű nyelvjárásokban erre a fondorlatra nincs szükség, ott sokkal inkább egységesen /ʊu/-t ejtenek ezekben a szavakban. Nem olyan nagy talány ez, mint sokan hiszik, sokszor az eltérő ejtésnek teljesen logikus, egyszerű okai vannak.

Egyébként meg sok nyelvliberális nyelvtanuló ezen a ponton csúszik el. Ők ugyanis azt hirdetik, hogy mindegy hogyan ejtjük az angol szavakat, úgyis annyiféle nyelvjárás van, annyiféle kiejtéssel, hogy teljesen véletlenszerű, akárhogy lehet találomra ejteni. Na ez egy oltári nagy tévedés. Valóban sokféle kiejtés van az angol anyanyelvű nyelvjárásokban, de egy beszélőnél, egy nyelvjáráson belül mégse véletlenszerűen, összevissza ejtődnek a szavak, hanem egy logikus, zárt, következetes rendszer, egységes szabályok szerint, csak a kívülállónak tűnik úgy, hogy a különböző rendszert használók összevissza ejtenek. Igen, egymáshoz képest úgy tűnik, de ez nagyon csalóka. Ha viszont ezzel a téves logikával összevissza kiejtéseket veszünk át, akkor a mi angol beszédünkben nem lesz következetesség, rendszer, így elveszünk a rengetegben, és nagyobb eséllyel nem fognak minket megérteni. Ezzel a hozzáállással öszvérangolt, pidgint tanulunk meg, ami nekünk sem jó. Ha egységes, következetes nyelvjárást tanul meg az ember, akkor az új szavakat is könnyebben tanulja meg, hiszen be tudja illeszteni egy meglévő rendszerbe (pl. a kirakós darabja illeszkedni tud majd a többi darabhoz), és nem lesz zavarban, nem érez majd bizonytalanságot, hogy az adott új szót mivel kéne rímeltetni, milyen szabályt kéne ráhúzni. Ez nem csak a kiejtésünket javítja nagy mértékben, hanem a hallás utáni értésünket is, és nem csak az angolra igaz, hanem minden nyelvre.

Jó példa erre Győzike. A köznyelvi magyart beszélő magyar ember számára nevetségesen hangzik, minden szót másképp ejt. Mégse összevissza tér el a köznyelvtől, hanem minden szót ugyanazzal a logikával, ugyanazon szabályok szerint, következetesen az észak-magyaroroszági, nógrádi, palóc nyelvjárásban ejt, és egy szónál sem tesz kivételt, nem töri meg ezt a logikát.

Ezért nem jó példa Fekete Pákó itt a blogon. Ő, mikor magyarul beszél, nigériai fonotaktikát, hanghelyettesítéseket használ, de következetesen. Nevetségesnek, bénának hangzik, de mégis minden szavát megértjük, hozzá tud szokni a fülünk.

Ezzel szemben a legtöbb magyar idegen nyelven, főleg angolul, még úgy sem beszél, ahogy Pákó magyarul, ugyanis a Hunglish kiejtést pont az jellemzi, hogy keverednek benne mindenféle elemek, magyar, német, brit RP, amerikai, és ráadásul összevisszaságban, a hallgatóság fülének nincs nagyon esélye hozzászokni. Hiányzik mindenfajta következetesség, összevisszaság van. Persze a megértés így sem teljesen lehetetlen, de jóval nehezebb, a hallgatóság idegrendszere jobban fárad, jobban dolgozik, sokkal nagyobb az esélye a meg nem értésnek, vagy a félreértésnek.