Az angol iron szó rendhagyó kiejtéséről sokan nem tudnak, ezért az írásképe alap­ján helytelenül "ájron"-nak ejtik.

A helyzet viszont az, hogy az iron ejtése való­jában az "I earn" kifejezésre hasonlít (mely /US aɪ ˈɜːɹn; GB aɪ ˈɜːn/ lenne), és semmi­képpen nem az "I run"-ra (/aɪ ˈɹʌn/), mert a második szótag nem /ɹ/-rel kez­dő­dik: 

iron /US ˈaɪəɹn; GB ˈaɪən/

Így aztán az iron szó GB ejtése egybe­eshet a kémiá­ból isme­retes ion (ill. a görög tör­té­ne­lem­ből nálunk jónként ismert Ion) szó egyik kiejtésével, melynek létezik – elsősorban US-ben – nem sorvadó második szótagú ejtése is:

ion/Ion /US ˈaɪɑn, ˈaɪən; GB ˈaɪən, ˈaɪɒn/

Az ebből képzett melléknév már nem tartogat meglepetést, hiszen arról, hogy az -ic képző rend­szerint maga elé rántja a hangsúlyt, már esett szó:

ionic/Ionic /US aɪˈɑnɪk; GB aɪˈɒnɪk/

Visszatérve az iron-höz, ha hozzáadunk egy Y-t a végéhez, irony lesz belőle, melynek ejtése viszont többnyire nem az iron ejtését követi:

irony /ˈaɪɹəni, ritkán: US ˈaɪəɹni; GB ˈaɪəni/

Az irony melléknévvé képezve éppen olyan kiejtésű lesz, mint amire az ionic ejtése alapján számítunk:

ironic /US aɪˈɹɑnɪk; GB aɪˈɹɒnɪk/

Említést érdemel még az environment szó is. Egyrészt mert a -ment előtti /n/ kiejtése nem kötelező, másrészt mert a szó közepén rejlő "iron" ejtése kétféle lehet, mert főként US-ben az iron mintájára is ejtik:

environment /US ɪnˈvaɪɹənmənt, ɪnˈvaɪɹəmənt, ɪnˈvaɪəɹnmənt, ɪnˈvaɪəɹmənt;
GB ɪnˈvaɪɹənmənt, ɪnˈvaɪɹəmənt/