HTML

Mi az IdegenNyelvŐr célja?

A magyarok többsége úgy beszél idegen nyelven, mint Fekete Pákó magyarul… Ez a blog annak szól, aki szeretne valamit tenni azért, hogy beszéde ne feketepákósan hangozzon, amikor idegen nyelven beszél.

Kiejtési felmérés

Bejegyzések

Friss topikok

  • Devourius: Kíváncsi lennék, hogy hány ember küldött végül hangmintát. Úgy tudom, hogy csak én és El Mexicano.... (2017.09.06. 07:57) Kiejtési felmérés
  • Devourius: Egyébként továbbra sem értem, hogy Kanada fonológiai-fonetikai befolyása miért olyan nagy az észak... (2017.07.31. 18:32) A Cot/Caught összeolvadásról
  • Devourius: Üdv újra itt hosszú idő után. Azóta megengedőbb vagyok olyan nevek ejtésének terén, amelyek még a... (2017.07.06. 18:55) Shia LaBeouf és a böfögés
  • Devourius: Azóta részletesebb képet kaptam a magánhangzótérről. Rájöttem, hogy a garat is csak passzív leköve... (2017.03.11. 17:29) A pápa neje és a kettőshangzók
  • Devourius: Revidiálnám az évekkel ezelőtt itt kifejtett nézeteimet. Jones és Canepari rendszere hibás, bár az... (2017.03.11. 17:14) Mire jó és mire nem az IPA jelölés?

Az angol magánhangzók — RE-UPDATED

2009.07.03. 17:00 :: IdegenNyelvŐr

UPDATE (2010-02-07, 14.15): Átalakítottam az /ɹ/ előtti magánhangzók leírását (/ə, ɛ, ɪ, ʊ, aɪ, aʊ/ + /ɹ/), melyek nem külön fejezetben, hanem közvetlenül az adott hang után szerepelnek. (A fonetikus átírásokban szereplő [V] a szóban következő magán- vagy kettős­hangzót jelöli – a hangmintákban [i]-t.)

Az angol magánhangzók között vannak ún. tiszta magánhangzók, melyek ejtése során a nyelv végig egy bizonyos helyzetben van, és vannak kettős- ill. hármashangzók, melyek ejtése során a nyelv kettő ill. három magánhangzó helyzetét veszi fel egymás után. Fontos szem előtt tartanunk, hogy a kettős- és hármashangzók egyetlen szótagot alkotnak, ezért ügyelnünk kell arra, hogy csak az első hangjukat ejtsük erőteljesebben, a többit ne formáljuk meg önállóan. Kettőshangzó előfordul néhány (idegen eredetű) magyar szóban is, pl. a Kaukázus szavunk "au"-val jelölt két hangját eltérően ejtjük az aukció szavunk "au"-val jelölt kettőshangzójától.

A következőkben a két fő nyelvjáráscsalád (US és GB) jellemző beszédhangjait fogom ismertetni – a többi nyelvjárás (pl. ausztrál, dél-afrikai, stb.) jellemző jegyeire nem térek ki. Ebből adódóan a poszt megállapításai is csak az említett két nagy nyelvjáráscsaládra vonatkoznak, így előfordulhat, hogy némely kijelentés esetleg nem helyt álló pl. az ausztrál angol vonatkozásában. Sőt, talán még a helyi US vagy GB dialektusok esetében sem, hiszen az alábbiakban a semleges (azaz helyi jellegzetességektől mentes), "szabványközeli"-nek tartott US és GB nyelvjárás beszédhangjai kerülnek terítékre.

A lentebb következő táblázatok első oszlopában a hivatalos IPA fonémajelölés látható, a második oszlopában pedig az allofónok ill. a ténylegesen kiejtett hangok szerepelnek canIPA jelöléssel, melyről korábban már esett szó, ezért itt csak a táblázatot ismétlem meg. Az IPA jelölések – mint látni fogjuk – arra jók, hogy fonémákat megkülönböztessenek egymástól, de arra nem, hogy a tényleges kiejtést tükrözzék. Használhatóságukat a magyar cs és s betűk viszonyához tudnám hasonlítani: noha a cs-ben is megjelenik az s betű, az mégsem az s hangot jelöli.

A canIPA magánhangzói

A helyzetet tovább bonyolítják az allofónok, melyeket – ha azokból egy fonémának több is létezik – a fonéma alsó indexébe rakott számmal jelzek.

Ez a poszt tehát csak az angol magánhangzókról szól, de így is elég terjedelmes, ezért a mássalhangzókat majd a következő posztban fogjuk megvizsgálni.

Tiszta magánhangzók — Monophthongs 

Amint egy korábbi posztban megbeszéltük, a magánhangzók képzés helye szerint elöl, középen, és hátul képzett csoportba sorolhatók. Lássuk őket.

Elöl képzett magánhangzók — Front Vowels

/æ/ [æ] Szélesre húzott ajakkal, alsó és elülső nyelvállással ejtett hang. Szó végén nem állhat!
bad [bæˑd̥ ̚] /bæd/, band [bæˑnd̥ ̚] /bænd/, sand [sæˑnd̥ ̚] /sænd/
/ɛ/
/(e)/
[E] Háromféleképpen is szokták jelölni: többnyire a magyar e hangra utaló /ɛ/ jelölést szokták használni a fonémikus átírásban, de sok szótárban ezt a hangot is a magyar é hangot jelölő /e/-vel jelölik. A probléma csupán az, hogy valójában ez az angol fonéma a magyar e és é hang közötti hangtér e felőli részén van, tehát se nem /ɛ/, se nem /e/, hanem a kettő közti /E/, mely jelölést a canIPA-ba táblázatából vettem (0D a kódja). Mivel ez a pontosabb jelölés, így fonetikus átírásban ezt fogom használni. A fonémikusban ennek ellenére én is /ɛ/-vel fogok erre a hangra hivatkozni, mert az az elterjedt IPA jelölés, még akkor is, ha az /ɛ/-nél kissé zártabb ez a hang.
A szájüregnek ezen a területén tehát két magyar és két angol magánhangzó osztozik "egymásba fonódva", ezért lényeges, hogy meg tudjuk őket különböztetni egymástól: [æ ≠ ɛ ≠ E ≠ e]. Ez a fonéma egyébként szó végén nem állhat!
bed [bEˑd̥ ̚] /bɛd/, bend [bEˑnd̥ ̚] /bɛnd/, send [sEˑnd̥ ̚] /sɛnd/
/ɛɹ/US



/ɛə/GB
[Eˑɹ̩]US
[EɹV]US

[Eˑɜ]GB
[EɜɻV]GB
(Az /ɛɹ/ hangkapcsolatot ugyan nem tekinthetjük külön fonémának, de érdemes kiemelten foglalkozni vele.)
US-ben mássalhangzó előtt vagy szó végén szótagalkotó /ɹ/ hanggal ejtik: [Eˑɹ̩]. Ha azonban magánhangzó követi e hangcsoportot, akkor az /ɹ/ már nem lesz szótagalkotó: [Eɹ].
GB-ben rendszerint egy [E]-ből induló és [ɜ]-ben végződő kettőshangzóként ejtik, bármi is kövesse.
hair [US hEˑɹ̩; GB hEˑɜ] /US hɛɹ; GB hɛə/, cares [US ˈkʰEˑɹ̩z̥; GB ˈkʰEˑɜz̥] /US ˈkɛɹz; GB ˈkɛəz/
caring [US ˈkʰEɹɩŋ; GB ˈkʰEɜɻɩŋ] /US ˈkɛɹɪŋ; GB ˈkɛəɹɪŋ/
/ɪ/ [ɩ] Nem teljesen felső, és nem teljesen elülső nyelvállással ejtett hang. Hangzásilag az /i/ és az /e/ között áll. A fonetikus átírásban a görög iótával ([ɩ]) jelölt canIPA (1B) jelölésből majd láthatjuk, hogy ez a hang nem azonos az /eɪ/, /aɪ/, ill. /ɔɪ/ kettőshangzók második hangjaival (lásd később) dacára annak, hogy fonémaként ugyanaz az IPA karakter szerepel bennük.)
hit [hɩt ̚] /hɪt/, bit [bɩt ̚] /bɪt/
/ɪɹ/US


/ɪə/GB
[ɪˑɹ̩]US
[ɩɹV]US

[ɩˑɐ]GB
[ɩˑɜ]GB
[ɩəɻV]GB
(Az /ɪɹ/ hangkapcsolatot ugyan nem tekinthetjük külön fonémának, de érdemes kiemelten foglalkozni vele.)
US-ben mássalhangzó előtt vagy szó végén a szótagalkotó /ɹ/ képzése miatt az /ɪ/ képzése is előbbre csúszik az imént ismertetett [ɩ]-nél: [ɪˑɹ̩]. Ha azonban magánhangzó követi e hangcsoportot, akkor az /ɹ/ már nem lesz szótagalkotó, így az /ɪ/ képzése sem csúszik előbbre: [ɩɹ].
GB-ben rendszerint kettőshangzóként ejtik, mely az [ɩ]-ből indul és megy át valamibe a következő hangtól függően. Szünet előtt többnyire [ɩˑɐ]-nak, /d/ vagy /z/ előtt [ɩˑɜ]-nek, kiejtett /ɹ/ előtt pedig [ɩəɻ]-nek ejtik. Bár itt az [ɩ] szigorúan véve magánhangzó előtt áll, de mivel történelmileg itt mássalhangzó állt (/ɹ/), ezért az [ɩ]-t nem cserélik le /i/-re (lásd a következő /i/ fonémát).
hear vagy here [US hɪˑɹ̩; GB hɩˑɐ] /US hɪɹ; GB hɪə/, hears [US hɪˑɹ̩z̥; GB hɩˑɜz̥] /US hɪɹz; GB hɪəz/
hearing [US ˈhɩɹɩŋ; GB ˈhɩəɻɩŋ] /US ˈhɪɹɪŋ; GB ˈhɪəɹɪŋ/
/i/ [i]
([ɩ])
Ez egy „jolly joker” jelölés: valójában jelölheti az előbbi [ɩ]-t és a magyar i hosszú vagy rövid változatát is ([i, iː]), de hogy miként ejtik, az területenként és generációnként is változhat. Ez a jelölés csak másik magánhangzó előtt, valamint szó végén kap szerepet. Korábban ezekben a pozíciókban [ɩ]-t ejtettek, de az utóbbi évtizedekben erőteljesen váltják fel a még feljebb és előrébb képzett [i]-vel vagy esetleg [iː]-vel. De még egyszer, mert ez fontos: ez a csere csak másik magánhangzó előtti, valamint szóvégi hangok esetén történik meg, tehát nem arról van szó, hogy egy az egyben megválnak az /ɪ/ fonémától. Így pl. a fifty két magánhangzója tradicionálisan azonos volt, a mai angolban viszont eltérő:
fifty korábban: [ˈfɩftɩ] /ˈfɪftɪ/, ma: [ˈfɩfti] /ˈfɪfti/
happy korábban: [ˈhæpɩ] /ˈhæpɪ/, ma: [ˈhæpi] /ˈhæpi/; reality korábban: /ɹɪˈælətɪ/, ma: /ɹiˈæləti/

Hátul képzett magánhangzók — Back Vowels

/ɒ/GB
(/ɔ/)
[ɒ] (Sok szótárban ezt a hangot /ɔ/-val jelölik)
Hangzásilag a magyar a és o közé eső, hátsó, alsó nyelvállással ejtett, ajakkerekítéses hang. Csak GB-ben használják. Szó végén nem állhat!
not /nɒt/, lot /lɒt/, hot /hɒt/
/ɑ/US [ɑ] Az előző hang US megfelelője, bár nem minden, ami GB-ben [ɒ] feleltethető meg automatikusan US-ben /ɑ/-nak (lásd az /ɔː/3 fonémát). Képzésében annyiban tér el tőle, hogy nem ajakkerekítéses, egy kicsit előbbre is ejtik.
not /nɑt/, lot /lɑt/, hot /hɑt/
/ɑː/ [ɑː]
([ɑ̮ː]US)
Az előző hang hosszú változata, ez viszont létezik GB-ben és US-ben is. US-ben azonban lehet kissé ajakkerekítéses is, így emlékeztethet hosszú a-ra (nem á-ra) is, főleg "r" előtt, márpedig rendszerint ott találkozunk vele, ez alól csak néhány kivétel van.
bar /US bɑːɹ; GB bɑː/, part /US pɑːɹt; GB pɑːt/, palm /pɑːm/
/ʌ/1 [ʌ]US Rövid, ajakszéthúzásos, hátul képzett, középső nyelvállással ejtett, US-re jellemző hang, amely inkább a magyar a hangra, mint az á-ra hasonlít. Az [ʌ] az /ə/2 US allofónjaként is megjelenik, bővebben lásd ott.
but [bʌt ̚] /bʌt/, done [dʌn] /dʌn/
/ʌ/2 [ɐ]GB Csak GB-ben használják ezt a (valójában nem hátul, hanem középen képzett) hangot, ott is csak az 1940-es évek óta, mégpedig az előbbi [ʌ] helyett, mert annál kissé alacsonyabb nyelvállással és előbbre ejtik, így az [ɐ] áll a legközelebb a magyar á ([a]) hanghoz. Történelmi okokból azonban az IPA továbbra is /ʌ/ jellel hivatkozik erre a fonémára, így az /ʌ/ jelölés US-ben és GB-ben eltérő hangot jelöl ([ʌ] ill. [ɐ]). Az [ɐ] az /ə/2 GB allofónjaként is megjelenik, bővebben lásd ott.
but [bɐt ̚] /bʌt/, done [dɐn] /dʌn/
/ʌ/3 [ʌ̮]US
[ʌ]GB
Az /ʌ/ némi ajakkerekítéssel ejtett változata az [ʌ̮] ([ʌ] és alatta egy félkörív), melyet [ɫ] előtt használnak US-ben. GB-ben ilyenkor az [ɐ] helyett az előbbi [ʌ] allofónt használják.
skull [US skʌ̮ɫ; GB skʌɫ] /skʌl/
/ɔː/1 [σː] Az "r" előtti /ɔː/-t GB-ben és US-ben is ugyanazzal az elég zárt, bár a magyar ó-nál ([o]) kissé nyíltabb hosszú, ajakkerekítéses hanggal ejtik. A jelölésre a görög szigmát használjuk (canIPA kód: 9D) az o-ra emlékeztető formája miatt.
door [US dσːɹ; GB dσː] /US dɔːɹ; GB dɔː/
/ɔː/2 [ɔː]US
[σː]GB
US-ben, ha nem "r" előtt áll, még nyíltabban ([ɔː]), magyar a-hoz közelítően ejtik, egyes US nyelvjárásokban viszont az /ɑ/-val olvadt össze. GB-ben ebben az esetben is az előbbi hangot ([σː]) ejtik.
bought [US bɔˑt ̚; GB bσˑt ̚] /bɔːt/, saw [US sɔː; GB sσː] /sɔː/, laws [US lɔːz̥; GB lσːz̥] /lɔːz/
/ɔː/3 [ɔː]US
[ɒ]GB
Az -off, -oft, -oss, -ost, -og, -ong végződések, valamint a magánhangzó előtti or-, -or-, és -orr- betűcsoportok magánhangzóját US-ben [ɔː]-nak, GB-ben [ɒ]-nak ejtik (hacsak nem rendhagyó, mint pl. a worry).
lost [US lɔˑst ̚; GB lɒst ̚] /US lɔːst; GB lɒst/, log [US lɔːg̊ ̚; GB lɒˑg̊ ̚] /US lɔːg; GB lɒg/, forest [US ˈfɔˑɹəst ̚; GB ˈfɒɻɩst ̚] /US ˈfɔːɹəst; GB ˈfɒɹɪst/
/ʊ/ [ɷ] A magyar u-nál ([u]) nyíltabban (azaz alacsonyabb nyelvállással), és egy kissé előrébb tolt nyelvállással ejtett, hangzásában o-hoz közelítő hang. A fonetikus átírásban a zárt, kis görög ómegával ([ɷ]) jelölt canIPA (8B) jelölésből majd láthatjuk, hogy ez a hang nem azonos az /aʊ/ kettőshangzó második hangjával (lásd később). Az /ʊ/ szó végén nem állhat!
put [pʰɷt ̚] /pʊt/, look [lɷk ̚] /lʊk/, could [kʰɷˑd̥ ̚] /kʊd/
/ʊɹ/US



/ʊə/GB
[ʊˑɹ̩]US
[ɷɹV]US
[ ɹ̩ː]US

[ɷˑɐ]GB
[ɷˑɜ]GB
[ɷəɻV]GB
[σː]GB
(Az /ʊɹ/ hangkapcsolatot ugyan nem tekinthetjük külön fonémának, de érdemes kiemelten foglalkozni vele.)
US-ben mássalhangzó előtt vagy szó végén a szótagalkotó /ɹ/ képzése miatt az /ʊ/ képzése is hátrébb csúszik az imént ismertetett [ɷ]-nál: [ʊˑɹ̩]. Ha azonban magánhangzó követi e hangcsoportot, akkor az /ɹ/ már nem lesz szótagalkotó, így az /ʊ/ képzése sem csúszik hátrébb: [ɷɹ]. Ritkán és csak bizonyos szavakban szótagalkotó [ ɹ̩ː]-nek is ejthetik.
GB-ben rendszerint kettőshangzóként ejtik, mely az [ɷ]-ból indul és megy át valamibe a következő hangtól függően. Szünet előtt többnyire [ɷˑɐ]-nak, /d/ vagy /z/ előtt [ɷˑɜ]-nek, kiejtett /ɹ/ előtt pedig [ɷəɻ]-nek ejtik, ugyanakkor gyakran ejtik (nem csak szünet előtt) ezt a kettőshangzót egyszerűen [σː]-nak.
pure [US pʰjʊˑɹ̩; GB pʰjɷˑɐ vagy pʰjσː] /US pjʊɹ; GB pjʊə vagy pjɔː/, sure [US ʃʊˑɹ̩ vagy ʃɹ̩ː; GB ʃɷˑɐ vagy ʃσː] /US ʃʊɹ vagy ʃɜːɹ; GB ʃʊə vagy ʃɔː/, cures [US kʰjʊˑɹ̩z̥; GB kʰjɷˑɜz̥ vagy kʰjσːz̥] /US kjʊɹz; GB kjʊəz vagy kjɔːz/
curing [US ˈkʰjɷɹɩŋ; GB ˈkʰjɷəɻɩŋ vagy ˈkʰjσˑɻɩŋ] /US ˈkjʊɹɪŋ; GB ˈkjʊəɹɪŋ vagy ˈkjɔːɹɪŋ/
/u/ [μ]
[əˌwV]
Ezt a hangot a magyar u-nál ([u]) kissé előbbre képzik, emiatt van egy csöppnyi ü-s beütése. Ez a hang hangsúlyos magánhangzók előtt szokott hangsúlytalan szótagban előfordulni. US-ben azonban gyakran [μˌV] helyett [əˌwV]-ként ejtik. A jelölésre a görög műt használjuk az u-ra emlékeztető formája miatt (canIPA kódja: 8A)
evaluate [US ɩˈvæljμˌEɪt ̚ vagy ɩˈvæljəˌwEɪt ̚; GB ɩˈvæljμˌEɪt ̚] /ɩˈvæljuˌeɪt /

Középen képzett magánhangzók — Central Vowels

/ə/1 [ə] Ö-re emlékeztető hang, de nem ajakkerekítéses. A legek hangja: egyrészt a „legegyszerűbb” hang, hisz a nyelvünket gyakorlatilag meg sem kell mozdítanunk, csak a szánkat kell kissé kinyitnunk, és a hangszálunkat rezgetnünk. Másrészt a leggyakoribb angol hang, mivel kizárólag hangsúlytalan szótagban fordulhat elő, és miután egy szóban csak egy (hosszú szavakban kettő, nagyon hosszú szavakban esetleg három) hangsúlyos szótag van, ezért a kiejtett szótagok többsége hangsúlytalan, melyek leggyakoribb magánhangzójaként ez a hang jelenik meg.
polite /pəˈlaɪt/, apart /US əˈpɑːɹt; GB əˈpɑːt/, recommend /ˌɹɛkəˈmɛnd/, gammas [ˈgæməz̥] /ˈgæməz/
/ə/2 [ʌ]US
[ɐ]GB
Ha szó végén áll, szünet előtt US-ben [ʌ]-nak, GB-ben [ɐ]-nak ejtik.
Santa [US ˈsæntʌ; GB sæntɐ] /ˈsæntə/
/ə/3 [ə]US
[ɜ]GB
Ha szó végén áll és nem szünet jön, US-ben marad [ə], GB-ben pedig általában [ɜ] lesz.
Santa Claus [US ˈsæntə ˈkʰlɔːz̥; GB ˈsæntɜ ˈkʰlσːz̥] /ˈsæntə ˈklɔːz/
/əɹ/US



/ə/GB
[ɹ̩]US
([əɹV]US)

[ɐ]GB
[ɜ]GB
[əɻV]GB
(Az /əɹ/ hangkapcsolatot ugyan nem tekinthetjük külön fonémának, de érdemes kiemelten foglalkozni vele.)
US-ben mássalhangzó előtt vagy szó végén szótagalkotó /ɹ/ hangként ejtik: [ɹ̩]. Ha magánhangzó követi e hangcsoportot, gyakrabban szintén szótagalkotó /ɹ/ hangként ejtik, de ritkábban előfordul [əɹ]-ként is.
GB-ben rendszerint valamilyen magánhangzóként ejtik, a következő hangtól függően. Szünet előtt többnyire [ɐ]-nak, /d/ vagy /z/ előtt [ɜ]-nek, kiejtett /ɹ/ előtt pedig [əɻ]-nek ejtik.
digger [US ˈdɩgɹ̩̩; GB ˈdɩgɐ] /US ˈdɪgəɹ; GB ˈdɪgə/
diggers [US ˈdɩgɹ̩̩z̥; GB ˈdɩgɜz̥] /US ˈdɪgəɹz; GB ˈdɪgəz/; answered [US ˈænsɹ̩d̥ ̚; GB ˈɑˑnsɜd̥̥ ̚] /US ˈænsəɹd; GB ˈɑːnsəd/
answer form [US ˈænsɹ̩ ˈfσːɹm; GB ˈɑˑnsɜ ˈfσːm] /US ˈænsəɹ ˈfɔːɹm; GB ˈɑːnsə ˈfɔːm/
answer is [US ˈænsɹ̩ɩz̊, ritkábban: ˈænsəɹɩz̊; GB ˈɑˑnsəɻɩz̊] /US ˈænsəɹ ɪz; GB ˈɑːnsəɹ ɪz/
/ɜːɹ/US

/ɜː/GB
(/əː/)
[ ɹ̩ː]US
[ ɹ̩ˑV]US
[ɜː]GB
[ɜˑɻV]GB
(Kétféleképpen is jelölik: pontosabb az /ɜː/ jelölés, hogy hangsúlyozza az /ə/-től való eltérését, de sok szótárban /əː/-vel jelölik ezt a hangot).
US-ben nem önálló fonéma az /ɜː/, hanem csak az /ɹ/ hanggal alkot kapcsolatot: /ɜːɹ/, melyet hosszú, szótagalkotó [ ɹ̩ː]-ként ejtenek.
GB-ben mássalhangzó előtt és szünet előtt nem ejtik az /ɹ/ fonémát, ezért ilyen esetekben önállóan is elő­fordul az /ɜː/. Magánhangzó előtt azonban kiejtik az /ɹ/ fonémát is.
Az [ɜː] hang nem ajakkerekítéses, az [ə]-nél kicsit nyíltabb hosszú hang, amely szinte mindig az „r” ejtéséhez (vagy GB-ben nem-ejtéséhez) kötődik.
fur [US fɹ̩ː; GB fɜː] /US fɜːɹ; GB fɜː/,
nurse [US nɹ̩ˑs; GB nɜˑs] /US nɜːɹs; GB nɜːs/
furry [US ˈfɹ̩ˑi; ˈfɜˑɻi] /ˈfɜːɹi/
(/ɨ/) [ɨ] Zárt, centrális, ajakszéthúzásos hang, tehát az /i/ és az /u/ között félúton van. Az angolban nem önálló fonéma, legfeljebb allofónként jelenhet meg, lásd a következő pontot.
/ə̣/
(/ɨ/)
[ə]US
[ɩ]GB
Ez is egy „jolly joker” jelölés (/ə/ és alatta egy pont): US-ben rendszerint [ə]-t vagy ritkábban [ɩ]-t vagy [ɨ]-t jelöl, GB-ben pedig általában [ɩ]-t. Sok végződésben is szerepel ez a hang, pl.:
-ed (/t/, /d/ végű igék múlt ideje): headed [US ˈhEdəd̥ ̚; GB ˈhEdɩd̥ ̚] /ˈhɛdə̣d/
-es (/s/, /z/ végű igék E/3 alakja): misses [US ˈmɩsəz̥; GB ˈmɩsɩz̥] /ˈmɪsə̣z/
-es (/s/, /z/ végű főnevek többesszáma): guesses [US ˈgEsəz̥, ˈgEsɨz̥; GB ˈgEsɩz̥] /ˈgEsə̣z/
-est (melléknevek felsőfokú alakja): biggest [US ˈbɩgəst ̚; GB ˈbɩgɩst ̚] /ˈbɪgə̣st/
-ine (ige végződés): examine [US ɩgˈzæmən; GB ɩgˈzæmɩn] /ɪgˈzæmə̣n/
Egyéb: become [US bəˈkʰʌm; GB bɩˈkʰɐm] /bə̣ˈkʌm/

Kettőshangzók — Diphthongs

Talán feltűnt, hogy a tiszta magánhangzók között nem szerepelt a feed és food szavakban használt "hosszú í" és "hosszú ú", mégpedig azért nem, mert az angolban – az őket gyakran tiszta magánhangzónak tekintő vélekedéssel szemben – mindketten kettőshangzók, további öt társukkal együtt.

/ɪi/1
(/iː/)
[ɪi] A magyar hosszú í-re hasonlít, bár valójában nagyon szűk (csak apró nyelvmozgással járó) kettőshangzó: elülső nyelvállás mellett a nyelv az [ɪ]-től halad felfelé az [i]-ig. A hangot a szűksége miatt azonban gyakran tiszta magánhangzóként tűntetik fel (/iː/). A canIPA jelölésekből látszik, hogy az IPA fonémák jelöléseiben szereplő karakterek egyezése ellenére nem ugyanaz a hang szerepel az [ɩ] /ɪ/-ben, mint az [ɪi] /ɪi/-ben, mivel [ɩ] ≠ [ɪ].
heat [hɪit ̚] /hɪit/, beat [bɪit ̚] /bɪit/, feed [fɪˑid̥ ̚] /fɪid/, sea [sɪˑi] /sɪi/
/ɪi/2
(/iː/)
[iɪ] A kettőshangzó két hangjának sorrendje megfordul [ɫ] előtt.
feel [fiɪɫ̩] /fɪil/, heal [hiɪɫ̩] /hɪil/
/ʊu/1
(/uː/)
[ʊu]US
[μu]GB
Majdnem megfelel a magyar ú-nak, de egyrészt nem annyira ajakkerekítéses, másrészt az /ɪi/-hez hasonlóan valójában ez is egy szűk kettőshangzó, melynek a GB és US képzése eltér, mert más a kiinduló hangjuk, viszont mindkettő a magyar u-ban végződik. GB-ben (és US-ben /j/ után) az [μ] hangból indulnak ki, emiatt az egész hangnak lesz egy kis ü-s beütése. US-ben pedig (ha nem /j/ után jön) [ʊ]-ból indulnak ki, mely az IPA fonémák jelöléseiben szereplő azonos karakterek ellenére nem egyezik meg az [ɷ] /ʊ/ hanggal, mert annál még hátrébb képzik (az [ʊ] canIPA kódja: 9B). US-ben előfordul, hogy GB mintára képzik ezt a hangot, de GB-ben ritka, hogy az US képzést használnák.
A hangot a szűksége miatt gyakran tiszta magánhangzóként tűntetik fel (/uː/).
blue [US blʊˑu; GB blμˑu] /blʊu/, boot [US bʊut ̚; GB bμut ̚] /bʊut/, mood [US mʊˑud̥ ̚; GB mμˑud̥ ̚] /mʊud/
few [fjμˑu] /fjʊu/, mute [mjμut ̚] /mjʊut/
/ʊu/2
(/uː/)
[uʊ] A kettőshangzó két hangjának sorrendje megfordul [ɫ] előtt, de itt már nincsen eltérés az US és a GB ejtés között.
fool [fuˑʊɫ vagy fuʊɫ̩] /fʊul/, mule [mjuˑʊɫ] /mjʊul/
/aɪ/ [aɘ] Rövid á-val ([a]) kezdődő és [ɘ]-ben (nem [ɪ]-ben, [ɩ]-ben vagy [j]-ben) végződő hang. Az [ɘ]-t – melynek canIPA kódja 1C – ne tévesszük össze az [ə]-vel: az [ɘ] az [e] és az [ə] között van ([e–ɘ–ə]).
my [maˑɘ] /maɪ/, kind [kʰaˑɘnd̥ ̚] /kaɪnd/, fight [faɘt ̚] /faɪt/
/aɪəɹ/US


/aɪə/GB
[aɘɹ̩]US
[aɘɹV]US

[aɘɐ]GB
[aɘɜ]GB
[aɘəɻV]GB
(Az /aɪəɹ/ hangkapcsolatot ugyan nem tekinthetjük külön fonémának, de érdemes kiemelten foglalkozni vele.)
US-ben mássalhangzó előtt vagy szó végén szótagalkotó /ɹ/ hanggal ejtik: [aɘɹ̩]. Ha azonban magánhangzó követi e hangcsoportot, akkor az /ɹ/ már nem lesz szótagalkotó: [aɘɹ].
GB-ben rendszerint hármashangzóként ejtik, mely az [aɘ]-ból indul és megy át valamibe a következő hangtól függően. Szünet előtt többnyire [aɘɐ]-nak, /d/ vagy /z/ előtt [aɘɜ]-nek, kiejtett /ɹ/ előtt pedig [aɘəɻ]-nek ejtik.
fire [US faɘɹ̩; GB faɘɐ] /US faɪəɹ; GB faɪə/, fire burns [US ˈfaɘɹ̩ ˈbɹ̩ːnz̥; GB ˈfaɘɜ ˈbɜːnz̥] /US ˈfaɪəɹ ˈbɜːɹnz; GB ˈfaɪə ˈbɜːnz/, fires [US faɘɹ̩z̥; GB faɘɜz̥] /US faɪəɹz; GB faɪəz/
fire is [US ˈfaɘɹ ɩz̥; GB ˈfaɘəɻ ɩz̥] /US–GB ˈfaɪəɹ ɪz/
/aʊ/ [aΩ] Rövid á-val ([a]) kezdődő és [Ω]-ban végződő hang.  Ez utóbbi hangot az [σ]-nál kissé előrébb képzik, és sokkal inkább emlékeztet o-ra, mint az IPA fonéma jelölésében lévő [ʊ]-ra.
A második hang canIPA jelölése egy 180°-kal elforgatott [σ] lenne (8D a kódja a táblázatban), de az sajnos nem található a betűkészletekben, így én a kiskapitális görög ómegát használom helyette az o-ra emlékeztető formája miatt.
now [naˑΩ] /naʊ/, about [əˈbaΩt ̚] /əˈbaʊt/, bound [baˑΩnd̥ ̚] /baʊnd/
/aʊəɹ/US


/aʊə/GB
[aΩɹ̩]US
[aΩɹV]US

[aΩɐ]GB
[aΩɜ]GB
[aΩəɻV]GB
(Az /aʊəɹ/ hangkapcsolatot ugyan nem tekinthetjük külön fonémának, de érdemes kiemelten foglalkozni vele.)
US-ben mássalhangzó előtt vagy szó végén szótagalkotó /ɹ/ hanggal ejtik: [aΩɹ̩]. Ha azonban magánhangzó követi e hangcsoportot, akkor az /ɹ/ már nem lesz szótagalkotó: [aΩɹ].
GB-ben rendszerint hármashangzóként ejtik, mely az [aΩ]-ból indul és megy át valamibe a következő hangtól függően. Szünet előtt többnyire [aΩɐ]-nak, /d/ vagy /z/ előtt [aΩɜ]-nek, kiejtett /ɹ/ előtt pedig [aΩəɻ]-nek ejtik.
tower [US tʰaΩɹ̩; GB tʰaΩɐ] /US taʊəɹ; GB taʊə/, tower burns [US ˈtʰaΩɹ̩ ˈbɹ̩ːnz̥; GB ˈtʰaΩɜ ˈbɜːnz̥] /US ˈtaʊəɹ ˈbɜːɹnz; GB ˈtaʊə ˈbɜːnz/, towers [US tʰaΩɹ̩z̥; GB tʰaΩɜz̥] /US taʊəɹz; GB taʊəz/
tower is [US ˈtʰaΩɹ ɩz̥; GB ˈtʰaΩəɻ ɩz̥] /US–GB ˈtaʊəɹ ɪz/
/eɪ/ [Eɪ]US
[Eɪ]GB
[E]-vel kezdődő és [ɪ]-ben (nem [ɩ]-ben vagy [j]-ben) végződő hang. Ebben az esetben még a canIPA jelölés sem elég részletes, mert noha ugyanaz a karakter szerepel az [E] és az [Eɪ] kezdőhangjaként is, US-ben mégsem egyezik meg a kiejtett két hang (GB-ben sem, de ott jóval kisebb a különbség). Ha vetünk egy pillantást a canIPA táblázat /E/-vel jelölt (0D kódú) mezőjére, akkor annak az alatta lévő [ɛ]-hez közelebbi részén képezik az [E]-t, és a felette lévő [e]-hez közelebbi részén képezik az [Eɪ] kezdőhangját, így GB-ben inkább e-s ([ɛ]), US-ben meg inkább é-s ([e]) beütése van az [Eɪ] hangnak, de persze egyik sem egyezik meg a magyar e-vel ([ɛ]) vagy é-vel ([e]).
day [dEˑɪ] /deɪ/, came [kʰEˑɪm] /keɪm/, table [ˈtʰEɪbɫ̩] /ˈteɪbl ̩/
/ɔɪ/ [σɘ] [σ]-ból induló és [ɘ]-ben (nem [ɪ]-ben, [ɩ]-ben vagy [j]-ben) végződő hang. Az [ɘ]-t ne tévesszük össze az [ə]-vel: az [ɘ] az [e] és az [ə] között van ([e–ɘ–ə]).
boy [bσˑɘ] /bɔɪ/, oil [σˑɘɫ vagy σɘɫ̩] /ɔɪl/, annoy [əˈnσˑɘ] /əˈnɔɪ/
/oʊ/US
(/əʊ/GB)
[σɷ]US
[ɜɷ]GB
[Ωɷ]GB
US-ben [σ]-ból, GB-ben [ɜ]-ből induló és [ɷ]-ban végződő hang. GB-ben azonban [ɫ] előtt általában [Ωɷ]-nak ejtik.
know vagy no [US nσˑɷ; GB nɜˑɷ] /US noʊ; GB nəʊ/, loaf [US lσɷf; GB lɜɷf] /US loʊf; GB ləʊf/, pole [US pσˑɷɫ; GB pΩˑɷɫ] /poʊl/

Röviden ennyit az angol magánhangzókról, legközelebb a mássalhangzók következnek.

176 komment

Címkék: angol ipa kiejtés fonetika amerikai angol brit angol hangtan magánhangzók

A bejegyzés trackback címe:

http://idegennyelvor.blog.hu/api/trackback/id/tr271224769

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2010.06.24. 21:00:47

Kösz. Valóban az articulatory phonetics foglalkozik vele, sőt még acoustic phonetics címszó alatt is találtam róla ezt-azt. Egyelőre használhatatlanul elvontnak találom, emészteni kell.

Az [Eɪ] témakört lezárandó csak annyi a kérdésem, hogy pontosan miben végződik. Konkrétan [i]-ben? Csak azt írtad le a cikkben, mire nem végződik, meg mivel nem keverendő a második hang.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2010.06.24. 23:03:17

@Devourius: Azzal kezdtem az /eɪ/ leírását: "[E]-vel kezdődő és [ɪ]-ben…végződő hang."

Tehát [ɪ]-ben végződik, amely az [e] és az [i] között van félúton, azaz az [i]-nél nyíltabb, az [ɩ]-nél pedig előbbre képzik.

A poszt elején lévő ábra azt szemlélteti, hogy amint a nyelv egyre feljebb emelkedik és így egyre közelebb kerül a szájpadláshoz, előbb az [e]-ből [ɪ] lesz, majd abból [i], és csak ezután jön a [j], ami már approximáns, azaz mássalhangzó.

keyboark 2010.08.31. 15:29:14

/ə/2-re jó példa lenne a camera?

/ə̣/-t van olyan online szótár, ami jelöli?
Ez mennyire "jolly joker"? Úgy értem az esetekben mindig ugyanazt a hangot kell ejteni vagy lehet mást is? Pl. az -ed végződésűekre [ɩ]-t mondanék, de az -est-esekre [ə]-t.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2010.08.31. 17:11:48

@keyboark: Az /ə/2-re jó a camera, mármint az utolsó hangja. Ugyanilyenek pl.: area, soda, tuna, lava, Asia, Africa, Rosa, Montana; továbbá GB-ben: butter, teacher, order, tailor, altar, theatre, litre, (et) cetera, etc.

Az online szótárak az /ə̣/-t /ə/-nek vagy /ɪ/-nek szokták jelölni, de mivel ez egy trendszerű, folyamatban lévő hangváltozás (az /ə/ irányába), ezért ma még mindkettő elfogadott jelölés és kiejtés, igaz, az elterjedésük földrajzilag és korosztályilag is változó.
Egy beszélő általában az egyiket használja minden környezetben, de bármikor átválthat a másikra, ha pl. más stílusértéket kíván adni a beszédének. De ha te az -ed végződést [ɩ]-vel, az -est-et meg [ə]-vel ejted, az sem gond, csak maradj következetes.
(A duplázott kommentedet töröltem.)

keyboark 2010.08.31. 18:30:39

@IdegenNyelvŐr:

Kösz!

"Az online szótárak az /ə̣/-t /ə/-nek vagy /ɪ/-nek szokták jelölni"

Pont ez a gond, így nem lehet eldönteni, hogy a joker lett helyettesítve, vagy eleve ott csak /ə/ vagy csak /ɪ/ lehet.

Pl. itt www.oxfordadvancedlearnersdictionary.com /ɪ/-k vannak.
Erről szótárról egyébként mi a véleményed? Én úgy látom, hogy az /ɑ/ kivételével és az előbbi fonémával, ugyanazt a jelölést használja, mint az írásodban van.

(Két kommentem is lett? Érdekes. Én azt láttam, hogy az elsőt elnyelte, így beírtam még egyszer.)

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2010.09.01. 19:42:32

@keyboark: Én olyan 4-est adnék erre a szótárra a kiejtés szempontjából, mert a kiejtési mintái nem mindig egyeznek a fonetikus (hmm, fonémikus) átírásokkal. Pl a US (NAmE) mintban a beloved első vagy az element, második szótagjában egyértelműen [ə] hangzik, míg az átírásban /ɪ/-t látunk.

Egyébként ezért is szoktam azt mondani, hogy több szótárban nézzük meg a szavak kiejtését, mert abból lehet átlagot vonni, ill. trendeket, szabályszerűségeket felfedezni.

(A blog.hu motorja ritkán szokta örökre elnyelni a hozzászólásokat, gyakran inkább az történik, hogy nem jeleníti meg az utolsó hozzászólást addig, amíg egy újabb nem érkezik. Ilyenkor nem kell újra beírni az előzőt, elég, ha akár csak egy egyetlen karakteres kommentet küld az ember.)

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2010.10.30. 17:53:54

Most, hogy már mennek a msh-ók, áttértem a mgh-ókra. Nehezebb téma, de nem annyira vészes, mint számítottam rá, egyenként már mennek is.

Egy gondom van mindössze: mi a teendő olyankor, hogy egy adott hang eltorzítja az előtte lévő, máshol képzett mgh-ót? Főleg a kettős és hármas hangzók esetén nehezíti meg a kiejtést.

Pl. a "lying" esetén elég nehéz [a]-[ɘ]-[ɩ] mgh-kat egymás után mind pontosan kiejteni. Pláne, hogy az [ɩ] után még [ŋ] is jön. Ha néha sikerül is kiszenvedni, erőltetetten, darabosan hangzik a végeredmény. Van valami technika erre, hogy gördülékenyebb legyen?

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2010.11.01. 14:56:09

@Devourius: Ilyen esetben előfordulhat, hogy a kettőshangzó második tagja kiesik, az első meg cserébe kicsit megnyúlik, így a lying ejtése lehet akár [ˈlaˑɩŋ] is. De ettől persze még ejtik [ˈlaɘɩŋ]-nak is, ami nem is áll olyan messze az egyszerűsítettől, hiszen ha megnézed a fenti ábrát, láthatod, hogy az [a] és az [ɩ] közötti legrövidebb út érinti az [ɘ]-t is.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2010.11.21. 10:49:04

@IdegenNyelvŐr:

Ez a szabály általánosítható és minden hármashangzó első hangja megnyúlik, míg a második kiesik?

Még mindig zavar, ha egy mgh-ót egy teljesen máshol képzett msh követ. Pl. az I'll [aɘɫ] esetén az [ɘ]-t nem lehet úgy ejteni, hogy aztán [ɫ] követhesse. Mindig [j]-sen sikerül. Hogyan kell az ilyen helyzeteket kezelni?

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2010.11.21. 11:56:15

@Devourius: Általánosítható olyan értelemben, hogy bármely VV+V kapcsolatban előfordulhat, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy általában így is ejtik. A lehetőség megvan rá, de hogy a beszélő él-e vele, az függ a beszéd stílusától, sebességétől, magától a beszélőtől, stb.

Az [ɫ] egy trükkös hang, mert mivel ejtésekor a nyelv háta hátra- és felhúzódik, ezért szinte az összes előtte álló magánhangzó képzését befolyásolja: azokra kisebb hátrahúzó erőt (esetleg felfelé- vagy lefeléhúzót is) fejt ki, melynek mértéke esetenként akkora, hogy már eltérő fonetikus szimbólummal kell jelölni (lásd a posztban pl. az /ʌ/ vagy az /oʊ, ɪi, ʊu/ leírását). Igazából az /aɪ/ és az /ɔɪ/ ejtése is módosul [ɫ] előtt: mindkettő [∃]-ben (1D a canIPA táblázatban) végződik, csak ezt azért nem említettem, mert ez többé-kevésbé automatikusan bekövetkezik, feltéve,hogy valaki nem akar helyette mindenáron [ɘ]-t ejteni… ;)

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2010.12.27. 09:43:23

Amerikai angol (GA) terén akadt gondom néhány allofónnal.

Az /ɔː/2-nél leírtad, hogy csak egyes US nyelvjárásokban olvadt össze az /ɑ/-val.
Az /ɔː/3-nál pedig, hogy [ɔː]-nak ejtendő.

Ezeknél a Cambridge szótár az US kiejtésnél mindenhol /ɑ/-t ír és a hangmintákban is az hallható, beszédben is gyakrabban hallom így. A Merriam-Webster és a Heinle's Newbury szótár viszont a te leírásod támasztja alá.

/ə̣/ esetén pedig már a Merriam-Webster és a Heinle's Newbury is /bɪˈkʌm/-nak hozza a become-ot, nem /bɘˈkʌm/-nak.

Tanácstalan vagyok, hogy is van ez igazából.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2010.12.27. 13:26:16

@Devourius: Valóban lehettem volna következetesebb is: az /ɔː/ 2-es és 3-as változata is hasonlóan működik US-ben, mindkettő összeolvadhat az /ɑ/-val, de a 3-as csoport elemei ritkábban – azokat gyakrabban ejtik [ɔː]-val.

A 2-es és 3-as csoport közötti lényegesebb, szisztematikusabb különbség GB-ben jelentkezik: [σː] vs. [ɒ], pl. laws [lσːz] vs. lost [lɒst], mely különbség US-ben eltűnhet: [lɔːz] ill. [lɔˑst], vagy ritkábban [lɑˑz] ill. [lɑst].

Ami a Cambridge-et illeti, érteni vélem a jelölésüket, hiszen pl. a law GB és US ejtése között egyértelmű eltérés van, és ezt igyekeznek is tükrözni, de mivel hagyományosan GB-ben /ɔː/-val jelölik ezt a fonémát, az annál nyíltabban ejtett US változatot "kénytelenek" jobb híján /ɑː/-val jelölni, ami mellesleg akár meg is felelhet egy tényleges kiejtésnek: [ɑː]. Ha már mindenképpen jelezni akarták az eltérést, talán érdemesebb és célszerűbb, de mindenképpen tényszerűbb lett volna szakítani a brit jelöléssel, és /ɔː/ helyett /oː/-t írni, hiszen az [o] még mindig közelebb áll a leggyakoribb GB realizációhoz (ami az [σ] felső területe, hasonló, mint a magyar o), mint az [ɔ]. Tehát inkább GB /loː/ US /lɔː/-t kellett volna írniuk.

Ugyanakkor a hot-ot meg GB /hɒt/ US /hɑːt/-nak írja, mintha az /ɑ/ és az /ɔː/ (meg az /ɑː/, pl. bra /bɹɑː/) összeolvadása /ɑː/-vá US-ben általános lenne, pedig nem az. Ha meghallgatod egymás után a bra és a law US kiejtését a Cambridge-en, szerintem te is hallani fogod a különbséget – utóbbi a magyar a-ra emlékeztet, előbbi meg inkább az á-ra.

Az /ə̣/ használata amolyan jolly-joker jelölés, sokszor egyazon beszélő is eltérően ejti szituációtól függően. Igazából a trend az [ɩ] felől az [ə] irányába mutat, hiszen pl. a palace ejtése is régebben [ˈpʰælɩs] volt, de ma már GB-ben is természetesebb a [ˈpʰæləs]:
www.oxfordadvancedlearnersdictionary.com/dictionary/palace

A become és társai ejtése ma még erősebben ingadozik, de valószínűsíthető, hogy itt is hamarosan az [ə] lesz az elterjedtebb ejtés, nem csak US-ben, hanem GB-ben is. Addig meg a szótárkészítők döntik el, hogy melyik szónak melyik hangos kiejtését tekintik általánosnak – ki tudja, milyen mintavételezésre alapozva. Nyilván az is számít, hogy milyen gyakori a szó, ill. hogy milyen hangkörnyezetben szerepel az /ə̣/.

A believe például /ə/-vel van a Websternél leírva és kiejtve is; az Oxford viszont /ɪ/-vel írja az AmE-t is, de a hozzá tartozó hangmintában egyértelműen [ə] hallható:
www.oxfordadvancedlearnersdictionary.com/dictionary/believe

Szóval erősen ingadozik.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2010.12.27. 18:20:42

Mindenütt olvasni az GA esetében a cot/caught egyesüléséről, de egyik írás sem dönti el, hogy mennyire teljes ez a tendencia, azaz [ɑ] vagy az [ɔ] közül melyik a gyakoribb/semlegesebb előfordulását tekintve.

Az [ɑ]-t gyakrabban hallom, egyszerűbbnek tűnik mindenhol ezt használni. De az egyértelműen a nagyobb elterjedés miatt semlegesebbnek minősülő kiejtést szeretném megtanulni, hogy minél következetesebb legyek. Maradjak az [ɑ]-nál?

Az ɩ/ə kontraszt ezek szerint teljesen preferenciafüggő (még). Kicsit furák ezek az alapvető szavak ə-vel, de azt hiszem itt egyértelműen az [ə] mellett érdemes dönteni. Valahol logikusabb ez a teljes sorvadás.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2011.01.01. 23:13:57

@Devourius: Azért csak most reagálok, mert időközben inkább írtam erről egy posztot, ami holnap reggel fog megjelenni. :) Talán megválaszolja a kérdéseid, ha nem, kérdezz majd ott.

[ɩ/ə]: hát igen, ez most kicsit olyasmi, mint a magyarban pl. a fent/fönt. Nekem hol ez, hol az jön a számra.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.02.18. 10:16:29

Már régi megfigyelés, de kezd gyanús lenni. Eleinte csak Gordon Ramsay műsoraiban hallottam, de egyre többször hallom, pl. utoljára a The Office eredeti angol változatában. Mégpedig azt, hogy sok brit az [Eɪ]-t [aɪ]-nak, vagy ahhoz hasonlóan ejti. Ez semleges kiejtés?

paraszthajszal 2011.02.18. 12:39:24

@Devourius: az ausztrál angolban teljesen az.

Lásd pl. clas.mq.edu.au/speech/phonetics/phonetics/ausenglish/

Az Egyesült Királyságban tudtommal ez a magas presztízsű változatokra (RP?) nem jellemző, de a londoni munkásosztály által beszélt nyelvváltozatra igen.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2011.02.18. 22:59:18

@Devourius: Jó megfigyelés, valóban gyakran nyíltabban és/vagy hátrébb, centrálisabban képezik az /eɪ/ kezdőhangját.
Ahogy @paraszthajszal: is írta, az RP-re és a semlegesre nem jellemző az /eɪ/ "ásítása", de helyi nyelvváltozatokban – eltérő mértékben – előfordul. A londoni Cockneyban vagy Birminghamben pl. az [æ] és az [a] közti [A] hangból indulnak ki, Ausztráliában pedig nem ritkán a centrális [ɐ]-ból.

Az /aɪ/ fonéma kezdő hangját cserébe általában hátsóbb nyelvállással, [ɑ]-nak vagy [α]-nak ejtik, hogy a különbség fennmaradjon.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.06.27. 15:18:16

www.rachelsenglish.com/blog_20090316
Récsől elmélete az /ŋ/ előtti /æ/ hangról. Mi a véleményed erről. Gyanús, hogy nem megalapozott.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.06.27. 15:22:18

Kimaradt. Az /eɪ/ ásításához még annyit, hogy nyomasztóan sokat hallom angol műsorokban. Kicsit furcsállom, hogy az angol médiában majdnem kizárólag csak a tájszólásos munkásosztály szerepel.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2011.06.27. 21:20:41

@Devourius: Erről már régóta akartam írni, szerintem még fogok is valamikor, úgyhogy erről most csak annyit mondanék elöljáróban, hogy valóban előfordulhat, hogy az /æ/ realizációja felveszi az /eɪ/ kiejtését [ŋ] előtt, de ez nem semleges kiejtés. Bővebben majd a leendő posztban. ;)

Az /eɪ/ "ásítása" nem csak az alsóbb osztályok jellemzője, persze a "ásítás" mértéke eltérő társadalmi osztálytól függően is. A brit médiában a diftongus kezdő hangja gyakran esik az [ɛ] és az [ɐ] közötti tartományba, Ausztráliában meg inkább [ɐ].

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.08.18. 08:43:12

@IdegenNyelvŐr: régi témát veszek elő. Még mindig aktuális. Az angol anyanyelviek hanghordozása, hangfekvése, hangképzése.

Ellentmondást tapasztalok a témában. Amerikai filmekben olybá tűnik, mintha suttogva beszélnének a színészek, laza hangszállal ejtenek mindent. Viszont ha YT-os videókat nézek, vagy brit filmbe nézek bele, ott ez nem jön elő, a hangfekvés ott szinte semmiben nem tér el a magyartól, európai átlagtól. Gyanítom, hogy az amerikai filmekben a hangfelvételeket speciálisan állítják be, buherálnak valamit a felvétel beállításain, valamit kiszűrnek belőle utólag és csak azért hallani a színészek hangját ilyen suttogósan. Mi a véleményed róla?

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.08.18. 08:50:08

Egyébként mást is foglalkoztat a téma:
uk.answers.yahoo.com/question/index?qid=20101231124840AAIHr4K

A fenti linken pl. nincs igazuk abban, hogy csak a mai filmeknek lenne ez a sajátja, már 30 évvel ezelőtt ilyen volt a színészek hangja. Gyanúsan svindli, mert a színészekkel készített interjúkban nem hallani. Viszont tévedhetek is ezzel kapcsolatban.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.08.19. 08:17:50

Lenne még itt valami, kifejezetten INyŐ felé. Canepari ugyebár jelölni szokta, hogy a rombuszokon belül pontosan hol helyezkednek el a magánhangzók, illetve a többes hangzók tagjai. Erről az jutott eszembe, hogy vajon egy anyanyelvi beszélő hány %-os elmozdulást érezne meg egy magánhangzónál? Ha egy nagyon picit elcsúszik azt már hallja? Vagy legalább másik rombuszba kell esnie ahhoz, hogy érzékelhesse? Vagy ilyenkor is legfeljebb furcsállja?

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2011.08.22. 15:52:32

@Devourius: Itt ugye ketté kell bontani a dolgot: egy dolog, hogy mit hall, meg egy egészen másik, hogy az agya a hallottat minek veszi.
A fizikai érzékelés szintjén a fül biztos hallja a legapróbb eltéréseket is, ha az illető ép és egészséges hallással rendelkezik, hiszen enélkül anyanyelvünket sem tudnánk "akcentus nélkül" megtanulni. De mivel az agy folyamatosan "korrigálja" a hallottakat, ezért alapesetben az apró eltéréseket elfedi, azok nem tudatosulnak a hallgatóban. Ez pedig tanult folyamat eredménye, hiszen az agy hozzászokik, hogy milyen hangokat minek kell megfeleltetnie. Következésképpen ez a funkció tanulással és gyakorlással fejleszthető, így az érzékelt elmozdulás mértéke is változó. Ehhez még az sem feltétel, hogy az ember az anyanyelvén füleljen.
Egy másik blokkban lévő hang már valószínűleg mindenkinek megüti a fülét, ha nem arra számít. Az annál kissebb eltérésnél változó, hogy feltűnik-e a hallgatónak, vagy az agya még azt is elfedi-e. Ez a küszöb persze függ attól, hogy az anyanyelvét vagy idegen nyelvet hallgat-e, mert előbbi esetén a "tájszólás" előbb feltűnik.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.01.14. 15:35:42

Kicsit spektrogrammos kérdés, talán itt van a legjobb helye. Ugyebár a formánsok egyénenként változnak a hangmagasság miatt (is). Ezt az eltérést ki lehetne küszöbölni az első és második formáns esetében, ha minden magánhangzónál nem az abszolút nagyságukat, hanem az adott beszélő [ə] hangjának 1. és 2. formánsaihoz mért arányát vennénk figyelembe? Nem lenne kisebb az angol magánhangzók 1. és 2. formánsainak szórása? A 3. formáns és az afölöttiek nem érdekesek most.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.01.17. 23:03:49

@Devourius: Miért baj az, ha szórnak? Ahogy írtad is, a valóságban nincs két egyforma beszélő, sőt, még egy adott beszélő is ingadozik. Így is, úgy is kell valami átlagolást végezni.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.02.18. 11:57:18

Az LPD a believe, decide, reserve típusú szavak első szótagjában /i/-t ír, nem /ɪ/-t. Ez szándékos? Mi az oka?

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.02.19. 00:00:49

@Devourius: Igen, mégpedig azért, mert ezeket a szavakat van, aki [ɪi]-vel is ejti (főleg formális stílusban), a szokásos [ɩ]-n ill. [ə]-n kívül. Tekinthetjük az /ə̣/ egy olyan allofónjának, ami többnyire a be-, de-, pre-, re- prefixumok kapcsán fordulhat elő.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.03.07. 07:59:24

Léjdi Ráhel a legújabb videójában azt állítja, hogy az -ing ragban az i az [i], nem pedig [ɩ]. Szerintem baromság, de van azért valami mögötte? Van ilyen ejtési variáns?

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.03.07. 10:32:26

@Devourius: Igen, ez egy létező ejtésváltozat. Van, akinél csak az -ing végződésben jelentkezik (wait[i]ng), de olyan is, akinél az -ing végű alapszavakban is, mint pl. k[i]ng, s[i]ng; s[i]ng[i]ng.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.03.27. 09:24:14

Óóó, az a jó +%'§':?'-kat a szótáríróknak a fonémikus %/?:$%-ikkal együtt, hogy ~{}<í+%"!-ának meg a britmajmolásukkal együtt. Le kéne vágni a kezüket, hogy ne tudjanak hülyeséget írni és felesleges kavart okozni. Már [ʀaːχɨ˕l] barátnémra is rágtam a félrevezető hülyeségeiért, de most lett elegem a többi kisegítősből is.

Nemrég azt vettem észre magamon, hogy az [ɜɹ] helyett [əɹ] vagy még inkább [ɹ:]-t ejtek. Azt hittem, hogy ellustultam vagy hogy nem nyitom ki eléggé a számat, szokásomhoz híven nem dolgozok eléggé az állkapcsokkal. Elszégyelltem magam, nekiálltam gyorsan gyakorolni a [ɜɹ] "helyes" ejtését. Erre most ennek a cikknek 1925785842. újraolvasása közben vettem észre (Caneparinál sem vettem észre), hogy az US angolban NINCS /ɜ/->[ɜ] hang. Jól ejtettem mégis helyette a [ɹˌː]-t, ösztönösen jól sajátítottam el a videókon hallottaktól. Most már értem azt is, hogy a Webster-szótár miért használ /ər/-t helyette. Előtte azt hittem, hogy csak a jelekkel spórolás végett egyszerűsít.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.03.27. 13:41:33

Apropó. Ez a [ɹː]-dolog így van azokban a nyelvjárásokban is, ahol prevelarisan (szabvány ír, modern skót) ejtik a szótag végi r-eket?

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.03.27. 17:45:24

@Devourius: Nem, az írben és a skótban (már amelyikben), sőt, még US-ben is van, ahol VC-szekvenciaként ejtik.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.03.27. 18:29:39

Úgy értem, hogy ott beleejtik konkrétan [ɜ]-ként?

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.03.28. 15:18:30

Lenne itt még valami, gyorsan ide is spájzolom. Észrevettem, hogy Canepari az átirataiban a The North Wind and the Sunban a [wɩnːd] és [sʌnː] szavakba nyújtójelet [ː] tesz. Ennyire megnyúlnak ilyenkor az n-nek? Létezik erre általánosabb szabály?

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.03.28. 16:23:24

@Devourius: Különbség van az /ɜːɹ/ és az /əɹ/ realizációja közt: az előbbi V-jét [ɜ] vagy [ə], az utóbbiét [ə]-ként ejtik; a /ɹ/-t pedig [ɹ] vagy lágyabban [ɹ˕]-ként ejtik. Persze a skótoknál azért nagyobb a V-k szórása is.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.03.28. 16:25:12

@Devourius: Van egy olyan jelenség, hogy a nem teljesen nyílt rövid V-k (/ɛ, ɪ, ʊ, ʌ/) után (helyett) a nazálisok /m, n, ŋ/ és a /l/ nyúlnak meg azokban az esetekben, amikor egyébként a rövid V-k szoktak megnyúlni. A megnyúlás mértéke ingadozó, nem feltétlenül [ː].

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.04.01. 11:15:06

Az /u/ [μ] fonémát ki lehet váltani teljesen minden helyzetben US angolban? [μV] esetén van alternatíva: [əˌwV]. Szó végén is lehet (pl. val/u/e) mással helyettesíteni semleges kiejtésben? Mondjuk [ɷ]-val?

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.04.01. 11:24:17

Esetleg a [μ#] helyettesíthető még [ə] -> [ʌ]-val, vagy [ʊu]-val?

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.04.01. 22:44:10

Az /uV/ = [əwV] csak szón belül működik, szóhatáron át nem: you ask /juˈæsk/ = [jμˈæsk], nem *[jəˈwæsk].

Ketté kell bontani a szó végét (/u|/) meg a szótag végét (/u#/). Az /u#C/ alapvetően [əC], de ha kap egy kis hangsúlyt, akkor [ɷC, μC] vagy akár [ʊuC]. Az /u|/ annyiban más, hogy ott az [ɷ] nem igazán fordul elő, és az [ʌ] is csak néhány kivételes szóban, pl. you ("ya"). De erősödés [ʊu]-vá lehetséges.

Szóval az /u/ nem kiváltható.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.04.02. 08:18:55

Nemár! ː-ʃ Csak a /u|/ miatt nem lehet?

Különben nem is értem. Írod, hogy az [ʊu]-vá erősödés mehet a /væljuˈæsk/-ben.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.04.02. 08:21:46

Gyanús, hogy Ráchel barátném sem tárgyalja az [μ]-t, persze sok mindenben tévedni szokott a szentem, de lehet hogy most nem.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.04.02. 08:31:45

A value-ban a Webster pedig /u:/-t hoz, és hangmintában is az van. Szóval úgy veszem ki, hogy ez szerinted nem semleges. Jól értem?

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.04.02. 17:00:17

A szóvégi /u/ vs. /ʊu/ esete – lexikális szavakban – kissé kusza, hiszen az /ʊu/ nemigen fordul elő hangsúlytalan szótagban, az /u/ viszont csak ott – na jó, ez eddig még nem kusza. Viszont ha hangsúlyos a szótag, akkor abban már a diftongus jelenik meg, ráadásul a (mellék-)hangsúlyos /ʊu/ előtti /j/ kiesik a legtöbb mássalhangzó után (/n, t, d, l, s, z/), így a value kiejtésében is /*-ˌlʊu/-nak kéne lennie, lásd avenue /ˈævəˌnʊu/. Sőt, két hangsúlyos szótag rögtön egymás mellett sem túl gyakori jelenség. Viszont gyakrabban realizálják a value-t diftongussal a végén, mint [μ] hanggal – utóbbi inkább már sorvadásnak tűnik. Ennyiből indolkoltabb /ʊu/-nak átírni fonémikusan, de a hangsúlyhoz kötődő /j/ kiesése miatt ez némi fonológiai ellentmondáshoz vezet. Ha helyette hangsúlytalan /u/-val jelöljük, arra még mindig rá lehet fogni, hogy realizálódhat az /ʊu/ diftongusaként is: value /ˈvælju/ = [ˈvæljμu, ˈvæljμ]. Mindkettő belefér a semlegesbe.

Funkciószavaknál más a helyzet, mert azok rendszerint hangsúlytalanok, pl. you, to, do. Ezek csak akkor diftongizálódnak, ha hangsúlyt kapnak valamilyen kiemelő céllal, így azok /V/ előtt alapvetően [μ] hangra végződnek, lásd a korábbi "you ask" példáját.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.04.02. 18:15:04

Akkor, ha jól értem, ki lehet váltani. Leginkább /u/ -> [ʊu] megoldással, funkciószavaknál pedig /u/ -> [ə]/[ʌ] lesz. Kihagytam valamit?

Ami a fonémák szintjét illeti, a value nem képzelhető el úgy, hogy /'val,ju:/? Hangsúly miatt miért nem megy a /lju/?

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.04.04. 20:15:27

@Devourius: Nem, nem lehet kiváltani. Az /u V/ = [μ V] esete funkciószavakban elkerülhetetlen.
/u V/ = [μ V]
/u C/ = [ə C]
/u|/ = [ʌ, ʊu]

Azt szokták mondani, hogy a /GB Cjʊu/ hangkapcsolatának akkor felelhet meg a /US Cʊu/, ha a szótag fő- vagy mellékhangsúlyos, pl. newton, stupid, duty; avenue, substitute, produce (főnév); de: menu, pustule, module. Ebbe a sorba illeszkedett korábban a /l, s, z/ is, de hangsúlyos helyzetben ma már GB-ben is visszaszorulóban van a /j/ megjelenése, hangsúlytalanban jobban tartja magát, pl. lute, super, Zeus; de: value, capsule, résumé.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.04.04. 22:01:59

@IdegenNyelvŐr: várj, ezt nem értem. Nem úgy van, hogy a funkciószavakban az /u/ elsorvad? Vagy arra az esetre gondolsz, amikor kivételesen kap hangsúlyt a mondatban és amiatt nem megy az [ɷ], [ʊu]? Ráadásul a Websterben a you-t [jʊu]-nak hallom a hangmintában, ráadásul Wells is úgy írja át, mint "strong form /juː/".

Tudom, szőrözésnek tűnik a hosszas értetlenkedésem, biztos az agyadra megyek vele, de azért rugózok rajta ennyire, mert egy egész mgh. elhagyása jelentős stratégiai döntés.

Egyébként tudom képezni az [μ] hangot, megtanultam annak idején a brit kiejtéshez. Végül is könnyű ejteni, de úgy vettem észre, hogy interferál az [ʊu]-mal, ami ezért átmehet [μu]-ba. Utóbbi ugyan megengedett a szabvány amerikaiban, de nekem nem tetszik a brites beütése miatt. Valahogy amerikaiatlannak tűnik az [μ] is, és ott fogtam gyanút, hogy nem is hallom, hogy használnák ezt a hangot.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.04.05. 16:31:36

@Devourius: A strong meg a weak from között fonémikusan is különbség van. A 'you' esetén az előbbi /ˈjʊu/, az utóbbi meg /ju/, tehát az /u/ már eleve egy sorvadt kiejtés, az nem sorvad tovább [ə]-vé /V/ előtt. A hangminta meg nyilván a strong formot szemlélteti.

Szóval bármennyire is szeretnél, nem tudsz megszabadulni az /u/-tól. ;)

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.04.06. 10:01:39

Így már világos. Nem is tudtam, hogy van ilyen szabály. Bár az még mindig zavar, hogy a /tu/ helyett az amerikai angolban magánhangzó előtt is mehet a /tə/. Sőt, szintén Wells LPD-s you-s leírásából is az következik, hogy az amerikaiban elmegy a /jə/ és nem írja, hogy az előfordulása a msh. előtti pozícióra korlátozódna. Nem /u/ ugyan, de a "the" elmehet a /ðəV/-nak, bár gondolom ezt nem tartod szabványosnak.

Még gondolkodok rajta, kigyűjtöm a gyenge alakban /u/-ra végződő funkciószavakat. Így most nem nem jut eszembe más a you-n és to-n kívül. Mondjuk a "you" látszólag kivételes eset, de cserében elég gyakori előfordulású. Gyűjtök még hangmintát, de addig is [jɷV]/[tɷV] (a ɷ-t már rég elneveztem "segg"-jelnek, a kis omega unalmas :-), esetleg [jəV]/[təV] alakkal kísérletezek.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.04.17. 13:28:24

Összesen ennyi funkciószó van, ahol az [μ] hiánya gondot okozhat: you, do, to, into, onto, who.

Ezek közül a "you"-ban megkerülhető, US-ben a "to" esetén is [tə]+C formájában. Marad problémás a do, into, onto, who.

Segítenél erre a 4 esetre is valami [μ]-pótlót találni? Olyan is jó lesz, ami Canepari szerint nem szabványos US kiejtés, de azért szerinted nem is durván tájszólás. Olyasmi, ami "nem szabványosság" tekintetében legfeljebb a cot-caught merger szintjéig terjed. Légyszi segíts ebben, nekem elég fontos. Hüpp-hüpp. Nehogy már 4 nyüves szó miatt kelljen behozni egy új magánhangzót, főleg, hogy nem hallom, hogy filmekben, vagy hírekben, netes videókban használnák.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.04.18. 15:18:20

"Segítenél erre a 4 esetre is valami [μ]-pótlót találni?"
Nem!
Hidd el: használják. Ma már az /ʊu/ = [μu] US-ben is elég elterjedt, nem kölcsönöz neki brites hangzást, mert a brit sokszor a még ennél is centrálisabb [ʉ] környékéről indul.
Ebben pl. elég jól hallatszik az [μu]:
www.merriam-webster.com/dictionary/sue

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.04.18. 16:35:03

Használják hát, de én nem hallom, vagy nem találkozom vele, vagy igen, csak nem hallom ki. Az [μu]-t hallom itt-ott.

Amúgy kegyetlen vagy, tudod? Nem segítöl kiváltani. Brü-hü-hűűű :'(

Most komolyan. Mekkora hibának minősíthető az, ha gyenge helyzetben a you-t [jə], [jʌ], a do-t [də], a to/into/onto-t [tə, ɪntə ɑ:ntə] alakkal ejtem minden esetben, azaz mgh. előtt is? A who-nál pedig nem használok gyenge alakot, csak erőset [hʊu], annál úgyis csak vonatkozó névmási alakban használják a gyenge alakot, akkor is csak ritkán. Azt tudom, hogy ez minimum tuti nem semleges, de gondolom valamelyik nagyobb amerikai regionális nyelvváltozatban mégis szokásos.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.04.19. 18:18:52

(A [jʌ] kihúzva, ilyenkor nem játszik. Kimaradt, de az [ə] és V közé egy [ʔ]-t is oda akartam írni.)

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.04.19. 18:23:07

Bár érzem, hogy a konstans [hʊu] necces.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.04.20. 07:05:50

Canepari Májsztró téged erősít míg, micsoda egybeesés :-D Sorolja a sorvadt alakokat, és a do our children go?, you have to (vonzat mondat végén), who (vonatkozó névmás) esetén nem ír alternatívát az [μ] helyett.

Pedig már csak egy hajszálon függ eme nyamvad [μ] hang élete, vagyis annak is elfűrészeltem a felét, de még tartja magát a kis mocsok. Már minden esetet kilőttem (into, onto, you), csak a who, to, do maradt, azok is csak egy szűk esetkörben. A guta fog megütni, hogy mindössze három szó részleges esetköre miatt kell behozni ezt a nyomi hangot :-\

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.04.21. 13:34:34

Ha már a C-C mergerrel az újítók közé soroltad magad, akkor bizony jobban járnál, ha inkább az [μ]-t favorizálnád, mert az tűnik a jövőnek. Az /ʊu/ = [ʊu]-t egyre jobban szorítja ki az [μu] US-ben is, akkor pedig teljesen illeszkedik a rendszerbe az /u/ = [μ] is.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.04.21. 13:48:55

Igen, ezen már gondolkoztam én is, hogy visszahozom ezt a két hangot úgy, ahogy még a brit kiejtésnél tanultam és akkor nem lesz interferencia a közös kiindulópont miatt.

Egyelőre még mindig az a véleményem, hogy az ü-s beütésű hangok amerikaiatlannak hangzanak. Nem tetszenek. Még az [ɷ] sem, pedig az tényleg megkerülhetetlen.

Tudsz erre az [μu]-terjedésre valamit linkelni? Cikk, tanulmány, térkép, bármi. Te hogy ejted az /ʊu/-t?

Csak Canepari meg ne tudja, hogy nem semleges kiejtés irányába akarsz csábítani :-P

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.04.21. 13:56:37

Hoppá! Ezt az [μu]-t még Canepari is semlegesnek írja, és a [jμu] esetén kifejezetten erőlteti.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.04.21. 15:15:03

Amúgy meg csak jegyzőkönyve szeretném rögzíteni, hogy nem csak a caught-cot mergerem modern, hanem a Mary–marry–merry mergerem is.

Elsőre nem esett le, INyŐ milyen rafinált. Kézzel-lábbal tiltakozok, erre becsomagolja a modernitási címkével, mert tudja, hogy arra harapni fogok... és tényleg. Még gondolkodok ezen az [μu]-n. Gyakorlom már az [μ]-t (kérdőíven jól sikerült ejteni véletlenségből), [ʊu]-val kontrasztolom, de ha rájövök hogyan lehet helyettesíteni hangsúlytalan helyzetben, dobni fogom egy msec. alatt.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.04.21. 15:21:24

(Meg a weak vowel mergerem is modern.)

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.04.21. 23:07:41

Hát azért az [μ] még elég messze van az ü-től ;) Ha meg [u]-nak ejted, az meg magyarosan hangzik.
Itt egy beszélgetés Labovval, amiben 5:50 körül arról is beszél, hogy változott meg pl. a "boo" kiejtése:
www.npr.org/templates/story/story.php?storyId=5220090

Nekem egyébként többnyire /ʊu/ = [μu].

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.04.22. 07:52:42

Köszönöm, igen tisztelt Üúdegennyelvőr Üúr. Mindegy, utánaolvasok ennek, elrugózgatok vele, de már nem foglak vele fárasztani.

Egyébként én az [ʊu] dominanciáját hallom a hanganyagok többségében és noha az [μu] sem ritka, de összességében nem valami nagy arányban fordul elő.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.04.22. 07:57:02

Just one more thing, ahogy Columbo hadnagy mondta mindig. Az az US kerekítéses [ɑ̮ː], amelyik "r" előtt fordul elő, annál követelmény, hogy egy szótagban legyen az "r"-rel? Szerintem nem, mert egy szótagos szavakat (car) leszámítva általában külön szótagba kerül az "r" a hosszú [ɑː]-tól, de azért megkérdezem, biztos, ami biztos.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.04.22. 08:33:26

Visszatérve még az [μu]-hoz, annak hátránya az is, hogy [ɫ] előtt úgyis [uʊɫ] lesz, tehát az [ʊu] úgyse megkerülhető.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.04.22. 11:18:04

@Devourius: Valóban nem, bár olyan sok szó nincs, amiben az [ɑː] és a [ɹ] külön szótagba kerül, hiszen az csak [ɑː.ɹV] esetén következik be (pl. safari, Lara), [ɑːɹ.C] esetén a [ɹ] után van a szótaghatár (pl. Martha).

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.04.25. 11:18:58

Egy film végi kiírásban láttam meg a duable szót. LPD szerint lehet /ˈdu:əbəl/ és /ˈduəbəl/ [μ], de vajon lehet-e /ˈdəwəbəl/? A morfémahatár miatt szerintem nem, de talán mégis?

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.04.25. 21:05:38

@Devourius: "duable"? Nem rémlik ilyen szó ;) Ha a "doable"-re gondolsz, az nem lehet */ˈdəwəbəl/, hiszen hangsúlyos /ə/ nincs az angolban.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.04.26. 08:03:40

Hoppsz, valóban doable. Akkor ezek szerint az /əw/ nem játszik, de az /ʊu/ igen.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.04.28. 20:01:16

@Devourius: Igazából csak az /ʊu/ játszik, mert az /u/ is csak hangsúlytalan szótagban állhat. Az egy más kérdés, hogy – ahogy arról már egyszer beszéltünk – egy diftongus enyhén megnyúló monoftongussá egyszerűsödhet egy azt közvetlenül követő hangsúlytalan magánhangzó előtt, de ez nyilván nem fonémikus változás.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.04.29. 07:54:34

Csomószor találkozok olyan e/ec/ek-val vagy a/ac/ak-val kezdődő szóval, amelyiknek az első szótagja hangsúlytalan, de a rá következő szótag hangsúlyos (accept, expect, express, stb.). Ezeket általában lehet [ɩ'], [ə'] vagy [E']/[æ'] (harmadlagos hangsúly?) hangokkal kezdeni. Felmerült bennem, hogy következetesen kéne választanom ezek közül a lehetőségek közül, hogy ne legyen ilyen ügyben összevisszaság, bár tudom, hogy az anyanyelviek nem következetesek.

Szóval ha következetes akarok lenni, melyiket érdemes ilyenkor mindig választani? Az [ɩ'] kicsit brites beütésű, de US-ben is használják. Az [ə'] illene a weak vowel mergerbe, de pl. Canepari nem támogatja és általában homofónt csinál a szóból. Aztán ott van az [E']/[æ'], ami szimpatikus, mégis túl ritkán hallom így.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.05.01. 11:11:45

@Devourius: Megadtad a választ: az anyanyelviek sem következetesek. Ha te az leszel, esetleg erőltetettnek fog hangozni a beszéded. Kb. úgy, mintha szándékosan mondanád az összes lehetséges magyar e/ö-váltó szót ö-vel, pl. egy csöppöt fölösleges fölszelni a zsömlét.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.05.01. 12:25:40

Értem mit mondasz, de csak célszerűbb az egyik választás? Nekem eléggé megnehezíti a kiejtést, ha káosz közepette kell kigondolni, hogy vajon most hogy mondjam.

Másrészt ezek nem gyakori szavak, nem fordulnak elő olyan gyakran, pláne egy mondatban nem, hogy olyan nevetségesen hassanak, mint a zsömlés példád. Ha egy külföldi kérdezné tőlem ezt a zsömlés dilemmát, azt tanácsolnám neki, hogy mindig az e-s változatot válassza, amikor csak lehet. Hiszen az "egy cseppet felesleges felszelni a zsemlét" teljesen semleges kiejtés, senki nem kapja rá fel a fejét, hogy tele van e-vel. Nem így ö-vel.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.05.01. 13:42:11

Úgy vettem észre, hogy az LPD és a Webster is az ilyen e-s szavakat mindig [ɪ]-vel adja meg első helyen, az a-sokat [ə]-vel. Válasszam ezeket a következetességhez? Kérlek segíts, ne légy túl szigorú nyelvőr énmohóságommal.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.05.01. 21:29:18

Ha csak pár ilyen szó van, akkor fej vagy írással döntsd el, melyiket hogyan ejted ;) Akkor beszéd közben nem kell ezen filóznod.

De az egyébként sem jó, ha beszéd közben még a szavak kiejtésén kell agyalnod, és itt most nem arra gondolok, hogy arra figyelsz, hogy hogyan képzed az egyes hangokat, hanem arra, hogy menet közben még azon gondolkodsz, hogy egyáltalán milyen hangot akarsz ejteni.

De az sem baj, ha hol így, hol úgy ejted őket. Nekem pl. hol ilyen, hol olyan az either-öm: míg az either…or szerkezetben szinte kizárólag /ɪi/-t használok, addig egy olyan típusú mondatban, mint pl. az "it doesn't work, either" vagy az "either way" kifejezésben, már befigyelhet az /aɪ/ is. A neither-öm viszont mindig /ɪi/-s, ami ugyan nem következetes, de ennyi belefér, sőt, az either estén ez még színesíti is a beszédet, hiszen ez nem a US/GB kiejtés keverése, mert mindkét kiejtési változat él US-ben, de nyilván az /ɪi/-s gyakoribb, ahogy nálam is.

Ugyanígy megvan nálam az accept két kiejtése is: többnyire az /ə/-s változat jön a nyelvemre, de ha nyomatékosítani akarom, akkor előfordul, hogy /æ/-vel ejtem. Az e-sek meg nálam többnyire /ɪ/-sek. Szerintem ez így elég következetes, de végső soron te döntesz: válaszd azt, amelyik neked tetszik, csak ne legyen izzadságszagú.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.05.02. 07:37:28

Nem mindig agyalok a szavak kiejtésén, de megesik (vagy mert nem ismerem az adott szó kiejtését, vagy ismerem, de bizonytalan vagyok benne). A sok variációval az a bajom, hogy ha több kiejtés jut eszembe, akkor a bőség zavarában plusz időbe telik az agynak, hogy még egy lépcsőben választania is kell felesleges lépés keretében. Ha pedig csak egyféle kiejtést tekintek alapnak ilyen szavaknál, az nagyban egyszerűsít szótanuláskor és beszéd közben is.

Nekem a(z) (n)eitherem mindig /ɪi/-s, bármilyen kifejezésben. Az [aɘðɹ]-özésért szépen beállsz a sarokba és elmondasz 100 mi Caneparinkat :-D Mondjuk azt már régóta tudom, hogy esetedben idegennyelvoeris inconsequentis áll fenn.

Egyébként nem tekintem bajnak, hogy ha mondjuk 1-2x másik kiejtéssel sikerül ejteni az adott szót, mert az jön a nyelvre, de jó, ha van valami, amihez az ember tarthatja magát.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.05.07. 20:05:14

Mivel lehetne Canepari [ɪ] és [ʊ] jelöléseit lecserélni, hogy ne legyen kavar az offIPÁ-val? Lehetőleg olyan karakterekre, amelyeket nem csak nem használnak az offIPÁ-ban, de PC-s karakterkészletekben általában benne vannak. Nem feltétlenül lenne kritérium, hogy hasonlítson a lecserélt karakterekre.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.05.09. 10:23:24

Akadt itt egy kétesen [ɪ]->[ə]-suló szó, a furniture. Az LPD szerint a középső szótag csak UK angolban [ə]-sodhat, US-ben nem. Valóban, a Webster is csak [ɪ]-vel hozza a középen. Mi ennek az oka?

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.05.12. 21:05:24

@Devourius: Én [ə]-vel is hallottam már a furniture-t, szerintem /ə̣/ van benne.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.05.21. 14:42:00

@IdegenNyelvŐr: végül is, lehet poénnak szántad, de nem is olyan hülyeség. Bár egy kicsit betű formájúbb karakter jobb lenne.

A furniture szerintem is képes [ə]-sülésre, csak az LPD kicsit szerencsétlenül jelöli, kizárólag a britnél.

Amiért igazából hozzászóltam: egyik oldal azt írta, hogy az angol [ɪi] ejtésekor szét kell húzni az ajkakat, mint a magyar [ii]-nél. Sőt, az oldal szerint ez az [ɪ]-re is igaz. Szerinted?

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.05.23. 12:22:21

Baj, ha én csak [ɑː] használok (legyen az cot-caught merged vagy nem), amely szótagbeli rövidülés esetén is csak legfeljebb [ɑˑ] lehet? Az [ɑ]-t nem használom, valahogy baánccsalya a fülemtet, ha így hallom röviden. Tudom, a mgh-ók hosszóságnak már nincs jelentésmegkülönböztető szerepe US-ben, de a rövid forma valahogy nem hangzik olyan jól.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.05.24. 12:07:55

@Devourius: Olyan értelemben igaz, hogy nem ajakkerekítéses, de nem annyira ajakszéthúzásos, mint az [i].

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.05.24. 12:08:30

@Devourius: Nem, nagy gond azzal sincs. A semlegestől meg már úgy is eltávolodtál, ami egyébként nem baj ;)

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.05.24. 14:33:55

@IdegenNyelvŐr: akkor az [ɪ]-t letárgyaltuk. Ezt különben úgy gyakorlom mostanában, hogy a német [ʏ]-ből indulok ki, de ajakrésessé teszem. Miközben ejtem, egy olyan furcsa érzésem van, mintha "é"-t ejtenék, de olyan furcsa helyen, kicsit "magasabban és hátrébb".

A másiknál félreértettél, mert kimaradt egy szó. Szóval állítólag az [ɪi] esetén még JOBBAN szét kell húzni az ajkakat, mint a magyar [i]-nél. Bár már látom előre, hogy cáfolni fogod, de azért megkérdem.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.05.24. 14:50:42

@IdegenNyelvŐr: csak egyetlen a cot-cought mergerrel távolodtam el, azt nem nevezném hűdenagy távolodásnak (vagy csak én kicsinylem le túlságosan). A Mary-marry-merry mergert nem veszem ide, mert szerintem a megkülönböztetés az, ami ma már nem semleges, hanem ritkaság, épp úgy, mint a wine-whine merger esetében. A Rosa's-roses merger meg belefér az US semlegesbe. Esetleg még pár szó van, amit ritkább alakkal ejtek, nem a szokásossal, talán ez lehet még az a pont, amit nehezen lehet belemagyarázni a semlegesbe ([ʃɹː, wɩˈθɩn, khɑːɫm], stb.), de nagy eltérésnek ezt sem lehet nevezni szerintem.

Vigyázni kell ezzel, ha Canepari megtudja, kapok a pofámra, rittyent majd egy beware kezdetű közleményt nekem is, aztán állhatok be a sarokba szégyen szemre. Nem kell az nekem.

Mondjuk nagy franc az öreg. Most hogy már 1032342525-szorra olvasom át a netes anyagait, arra lettem figyelmes, hogy neki sincsen baja igazából a modern mergerekkel. Csak azért nem veszi őket a semlegesbe, hogy jobban tudja kontrasztolni a semlegest a nem semleges kiejtésekkel. Még a cot-caught mergert sem szólja le, hanem óvatosan fogalmaz. Azt írja, hogy azok között, akik megkülönböztetik (anyanyelviek, nemzetközi ESL beszélők), akadHATnak olyanok, akik csúnyának találHATják. Szóval elég sok itt a feltételes szűkítés és szubjektív is, magyarán objektíve neki sincs vele baja, nem lepődnék meg, ha ő is csinálná, mint állat, van egy olyan érzésem, hogy ő is az US vonalat preferálja :-D

Pl. tegnap azt vettem észre, hogy US-ben az [E]-ből dark-l előtt [ɛɫ] lesz, csak úgy néztem, meg dühöngtem hogy nem vettem észre eddig ezt a hasonulást.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.07.26. 17:26:36

@Devourius: "Kicsit spektrogrammos kérdés, talán itt van a legjobb helye. Ugyebár a formánsok egyénenként változnak a hangmagasság miatt (is). Ezt az eltérést ki lehetne küszöbölni az első és második formáns esetében, ha minden magánhangzónál nem az abszolút nagyságukat, hanem az adott beszélő [ə] hangjának 1. és 2. formánsaihoz mért arányát vennénk figyelembe? Nem lenne kisebb az angol magánhangzók 1. és 2. formánsainak szórása? A 3. formáns és az afölöttiek nem érdekesek most."

Erről mostanában sokat olvasok. Már másnak is eszébe jutott, formant ratio theory-nak nevezik, de nem oldja meg a problémát teljesen. Elég bonyolult módszerekkel próbálják normalizálni (függetlenné tenni az egyénileg össze-vissza szóródó Hz-ektől) a magánhangzókat, de a legjobb módszer is csak 93%-os közelítést ad. Ebben az is benne lehet, hogy hagyományos, fonémikus (?) IPA-t használnak, amely összemossa az [ɪ, ɩ], [ɛ, E, e], [u, μ], [ʊ, ɷ], [æ, A], [σ, ɔ], [ɪ, ɩ, ɘ, ⱻ] hangtereket. Most csak azért ezeket sorolom, mert leginkább az amerikai angol hangjaival szoktak dolgozni. Mit gondolsz, INyŐ?

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.08.16. 23:04:42

@Devourius: Az az érzésem, hogy az agy intelligens hangfelismerési képességét és érzékenységét még jó ideig nem fogják a spektrogrammok megközelíteni sem. Valahogy nem érzem a fejlődést, ami részben talán annak is köszönhető, hogy olyan elnagyolt hangok azonosítására, amiket az IPA kínál, nagyjából most is használható a spektrogramm, és ha megfelelő jelölés hiányában nincs hajtóerő, hogy pontosabb leképezést adjanak, akkor nincs is miért fejleszteni a spektrogrammok felbontását.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.08.28. 08:57:46

Egy ideje tesztelem az US [μu] ejtést, de nem tetszik, nem jók vele a tapasztalataim, valahogy az [ʊu] hangzását szebbnek találom. Mennyi időt, esélyt érdemes adni az [μu]-tesztfázinak? Ne mondjak le róla olyan könnyen?

A másik: egy ideje a been-t US [bEn, bən] alakokkal ejtem, mivel néhányszor hallottam így és tetszik. Viszont az US anyanyelvi beszélők 99%-tól csak a [bɩn, bɩn] hallom (erős és gyenge alakban is), és elvileg ez a modernebb kiejtés (meg az írásképnek is jobban megfelelő), a [bEn] a régiesebb (mikor még ben-nek írták). Melyiket javaslod? Idegennyelvőrish English-ben hogy ejtődik?

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.08.28. 21:31:20

@Devourius: Nem lehet, hogy [μu] helyett [ʉμ]-t ejtesz, azért nem tetszik?

A "been" inkább [bɩn] legyen, nekem is az.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.09.03. 12:34:41

Ez én [μu]-m talán egy kicsit kevésbé ü-s, mint a tiéd a fenti v_booed_GB hangmintában. Valahogy mégsem tetszik, ráadásul ha hallom is ü-sen anyanyelviektől, akkor sem annyira ü-sen, mint a te hangmintádban. Kicsit még tesztelem persze ezt az [μu]-t (mert mégis csak modern, és nem interferál [μ]-val sem), meg próbálok statisztikát csinálni milyen arányban hallom az US anyanyelviektől, de úgy néz ki, hogy ezt nem fogom átvenni.

A [bɩn, bɩn]-t viszont megfogadom, tényleg gyakoribb az. Pedig a [bEn, bən] jobban, "amerikaiasabban" szól szerintem, meg azért is szimpatikusabb, mert jobban kontrasztolódik a brittel szemben. Valahogy az [μu]-val és [μ]-val az is a bajom, hogy elég brites, affektált hangzásuk van. Az [ʊu]-nak valahogy hagyományosabb, amerikaiasabb, kevésbé giccses hangzása van.

paraszthajszal 2012.09.21. 00:25:25

A fenti táblázatban a "/ə/-nál" az szerepel, hogy (az angolban) "kizárólag hangsúlytalan szótagban fordulhat elő". Ezt én is így tudtam, tanultam.

A közelmúltban viszont kellemetlen meglepetésként ért, hogy a "heterogeneity" szónál a <ge> szótagot 2 netes szótár is /-ˈdʒə-/ -ként jelöli.
www.thefreedictionary.com/heterogeneity
oald8.oxfordlearnersdictionaries.com/dictionary/heterogeneity#heterogeneous

Ugye jól gondolom, hogy ez a hang, ha mellékhangsúlyos, akkor valójában /-ˈdʒɪ-/ lehet (a hangmintákban én azt hallom, meg a régi papír oxfordi szótáram is így hozza), ha meg véletlenül mégis schwa, akkor nem kap mellékhangsúlyt?

paraszthajszal 2012.09.21. 00:32:23

@paraszthajszal: ja a /-ˈdʒɪ-/ helyett /-ˌdʒɪ-/-t akartam ám írni, csak elfelejtettem kicserélni a hangsúlyjelet, ahhoz képest, amit a szótár használt. 8)

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.09.21. 08:46:08

Rosszul írják az általad linkelt szótárak. A helyes fonémikus átírás: /ˌhet.ə.roʊ.ʤəˈniː.ə.ti/

A roʊ-s szótag hangsúlytípusában nem vagyok biztos, de az tuti, hogy a ʤə-s szótag hangsúlytalan.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.09.21. 10:59:54

@paraszthajszal: A thefreedictionary.com becsapós, mert a hangsúlyjelet a hangsúlyos szótag _után_ teszi, így ennél a szónál úgy tűnik, mintha a 2-4-6. szótag lenne hangsúlyos, pedig valójában az 1-3-5. ;)

A másik pedig szimplán hibás, szerintem copy-paste áldozata lett, és elfelejtették kitörölni a dʒ elől a hangsúlyjelet.

Jól gondolod, fonémaként a /ə/ nem fordul elő hangsúlyosan. Ha mégis hangsúlyos a szótag, abban valamilyen más fonéma van, amely megválasztását akár az íráskép is befolyásolhatja, pl. "e"–/ɪ, ɪi/, "o"–/ɑ, oʊ/, stb.

paraszthajszal 2012.09.21. 16:10:35

@IdegenNyelvŐr: Aha, az a fura hangsúlyjelölés megzavart, bár kiszúrhattam volna, hogy a többi is "rossz helyen" van (de azokat nem néztem). ;)

@Devourius: a freedictionary nem-IPA-jelöléssel majdnem ugyanez (mellékhangsúlyos /oʊ/-val) csak az "-ity" első szótagját valamiért mindig /ɪ/-nek írják át.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2013.11.30. 12:48:50

Feltűnt, hogy az amerikai angol semleges változatában leggyakrabban a /ʊ/ fonémát, ha nem [ɫ] előtt áll, akkor canIPA[ɤ]-nek hallani. Canepari ezt írja is, de csak a Mediatic Americannél, a semlegesre nem vonatkoztatja. Mégis, úgy veszem észre, hogy nem csak a médiában gyakori, hanem YouTube-os oktatóvideókon is, ahol nem médiaemberek beszélnek.

Érdemes lenne ezt átvennem? Nem tenném vele tönkre a majdnem teljesen semleges amerikai modellemet?

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2016.01.03. 18:57:48

@Devourius: azóta ezt át is vettem, ezért nálam az /ʊ, lʊ, ʊl, ʊr, ʊr̩/ rendre [ɤ̮, ɫɷ, ɷɫ, ʊɹ, ʊɹ̩ (uʊɹ̩, ɹ̩ː)], azzal, hogy az ɷ egyel zártabb, csak fejjel lefelé canIPA[ɷ] nincs az oldalon használt font karakterkészletében.

Egyébként nagyon faszányosan szólnak ez a SoCal LA accentös magánhangzók. Csak egy kicsit zártabbak a Californian Vowel Shit miatt, mint itt a blogon ismertetett Canepari-féle neutral amerikai magánhangzók, épp csak annyira, hogy a canIPA kockájuk aljáról lecsúsznak az alattuk levő kocka tetejére, és ezáltal olyan laza, nyesett, amerikaiasabb, dögösebb lesz a hangzásuk. Ugyanezeket a kaliforniai csúsztatott magánhangzókat vette át a modern General American is.

Ennek a blogon is ismertetett semleges akcentusoknak az a baja, hogy színtelenül, íztelenül szólnak, és emiatt kicsit unalmasak, szárazak, élettelenek, tankönyvízűek.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2016.01.03. 18:59:11

*Shift miatt, nem shit miatt, sajnos szerkeszteni nem lehet már.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2016.01.04. 18:47:56

Igazából az a baj ezzel a blogon és Caneparinál tárgyalt semleges amerikai akcentussal, hogy teljes egészében még sehol, senkitől nem hallottam. Vannak jellemzői, amelyek más akcentusokban felbukkannak bizonyos mértékben, de igazából ez egy annyira elméleti modell, hogy senki nem beszél így még talán félig sem. Talán még a semleges brit elmegy, mert az igazából modern RP, bár az is olyan ritka, hogy nem hogy 3%-ot nem ér el brit anyanyelvi részesedésben, hanem az 1%-ot sem.

Eleve, tanítani sincs értelme ezt a semleges amerikait, de ha már tanítják, akkor pedig, lévén, hogy nem létező akcentus, felesleges azon izmozni, hogy pl. az /ʌ/ sötét l előtt kap egy kis kerekítést. Persze kaphat más akcentusokban is ilyenkor, létező jelenség több nyelvjárásban, de egy nem létező nyelvjárás tárgyalásánál tényleg felesleges ennyire precízkedni. Persze, nem árt tudni, hogy a sötét l a magánhangzókra kerekítő, eltérítő hatást gyakorol, de elméleti akcentusnál ennek a konkrét mibenléte nem olyan érdekes. Akinek érdekes lenne, az inkább úgyis egy létező nyelvjárást fog megtanulni, az meg nem fog úgyse egybeesni az itt emlegetett semlegessel.

Így utólag jókat derülök olyan korábbi kérdéseimen, amikor kérdezem, hogy XY beszélőtől ZW dolgot hallok, amely nem esik egybe az itt tárgyaltakkal. Persze, hogy nem, mert általában General American (Rachel) vagy Californian (sok sorozat szereplője) beszélőket hallgattam már évekkel ezelőtt is, csak nem tudtam róla, persze, hogy nem esett egybe.