HTML

Mi az IdegenNyelvŐr célja?

A magyarok többsége úgy beszél idegen nyelven, mint Fekete Pákó magyarul… Ez a blog annak szól, aki szeretne valamit tenni azért, hogy beszéde ne feketepákósan hangozzon, amikor idegen nyelven beszél.

Kiejtési felmérés

Bejegyzések

Friss topikok

  • So No: @IdegenNyelvŐr: Az egyik team meetingunkon zajlott le a kovetkezo beszelgetes: Amerikai kollega: ... (2021.01.02. 04:36) Hangsúlyozás és hanglejtés az angolban
  • Stacy11: Elnézést, pontosítom a kérdést, mert azóta elmerültem a korábbi cikkeid olvasgatásában :) Olyan es... (2020.03.25. 22:43) Az angol mássalhangzók — UPDATED
  • Devourius: Igaz nem cot-caught mergerrel kapcsolatos, de volt egy másik allofónbeli változás is a rendszeremb... (2019.02.11. 03:28) A Cot/Caught összeolvadásról
  • Devourius: Lehet oka az is, hogy a blog.hu régen http-linkekkel üzemelt. Most meg https-sel, emiatt nem tudja... (2018.11.16. 07:53) Képességfejlesztés
  • Devourius: @Devourius: közben kiderült, hogy nem mintha csak hallanék svát a Derek, Alexander nevekben, hanem... (2018.06.04. 16:25) Nyelvjárások fonémikus átírása

Néhány fontos különbség az angol és a magyar nyelv kiejtése között — UPDATED

2009.06.27. 12:40 :: IdegenNyelvŐr

UPDATE (2009-09-06 11.30): Frissítettem a posztot néhány hangminta hozzáadásával, melyeket a kék színű fonetikus és fonémikus átírásokra kattintva lehet meghallgatni.

Már korábban megismerkedtünk a fonetika néhány alapfogalmával, most azokra támaszkodva vizsgáljuk meg az angol nyelvet közelebbről is. Ismerkedjünk meg a fontosabb kiejtési "ökölszabályokkal", melyek általában jellemzik az angolt, nem pedig az egyes beszédhangokhoz kötődnek. 

A blogomon használt IPA karakterek megfelelő megjelenítéséhez javaslom Windows alatt az "Arial Unicode MS" nevű betűkészlet telepítését. Ennek hiányában a jelölések a "Lucida Sans Unicode" ill. a "Microsoft Sans Serif" betűkészlettel fognak megjelenni, melyek okozhatnak megjelenítési problémákat. Ebben az esetben jelezzetek vissza, és akkor keresünk valami megoldást.

Szünet előtti részleges zöngétlenedés

Ha egy angol szó végén zöngés mássalhangzó áll (pl. /b, d, g, v, z/), akkor az szünet előtt részlegesen zöngétlenedik (folyamatos beszédben nem), de nem válik zöngétlenné. Egy zöngétlen hang kiejtése során ugyanis végig nem rezegnek a hangszálak, a részlegesen zöngétlenített zöngés mássalhangzó esetében viszont csak a hang ejtése közben szűnik meg a hangszálak rezgése, tehát pl. a zöngétlenített /z/ ejtésének elején még rezegnek, a végén meg már nem.

A németben például az ilyen helyzetben lévő hangokat teljesen zöngétlenül ejtik, az angolban azonban csak részlegesen zöngétlenítve. De ez nekünk nem okoz különösebben nagy problémát, hiszen ebben a tekintetben a magyar és az angol ugyanúgy viselkedik, bár ezzel nem mindenki ért egyet. Próbáljuk csak meg kiejteni a méz szavunkat: ha jól figyelünk, érezhetjük, hogy a hangszálak rezgése előbb abbamarad, mint befejeznénk a /z/ ejtését. De persze messze nem lesz belőle mész.

A részleges zöngétlenedést az adott hang szimbóluma alá vagy (ha ott nem fér el) fölé helyezett kis karika jelzi: pl. [d̥], ill. [g̊], ami viszont nem mindegyik betű­típussal jelenik meg rendesen. Mivel a zöngétlenedés nem fonémikus, ezért csak a fonetikus átírásban jelenik meg, a fonémikusban nem: has [hæz̥] /hæz/, ház [haaz̥] /haːz/. Ha nincs szünet, nincs zöngétlenedés: has an [ˈhæz ən] /ˈhæz ən/.

(Részleges zöngétlenedés nem csak szünet előtt fordulhat elő, de erről egy későbbi posztban bővebben lesz még szó.)

A szünet előtti részleges zöngétlenedés tehát nem is különbség az angol és a magyar között, de egyrészt be kellett mutatnom, hogy mi fán terem a részleges zöngétlenedés, másrészt kevesen gondolnák, hogy ez a magyart is jellemzi.

Unreleased zárhangok

Ez a kiejtési mód az angol zárhangokra jellemző, zöngétlenekre és zöngésekre egyaránt: szünet előtt, vagy más, azonos helyen képzett mássalhangzó előtt a zárhang képzésére beáll ugyan a nyelv (ill. az ajkak), de a zár hirtelen felengedése elmarad (innen ered az unreleased elnevezés), így a zárhangokra jellemző felpattanó hangot nem, vagy csak alig lehet hallani. A zöngés mássalhangzók esetében ehhez a tulajdonsághoz az előbb bemutatott részleges zöngétlenedés is párosul. Az unreleased mássalhangzók jelölése szintén csak fonetikus átírásban történik meg, és a mássalhangzó fölé/mögé tett "sarok" utal rá (feltéve, hogy a betűkészlet lehetővé és jó helyre teszi): pl.: hat [hæt ̚] /hæt/, mad [mæˑd̥ ̚] /mæd/, back [bæk ̚] /bæk/.

Hehezetes mássalhangzók

A szünet utáni vagy hangsúlyos szótag elején álló zöngétlen zár- és zár-réshangokat hehezettel, azaz egy kísérő /h/-val ejtik az angolban. Ezt is csak fonetikus átírásban jelölik: vagy egy normál /h/-val, vagy egy felső indexbe tett kis /h/-val: /ʰ/, pl. cat [khæt ̚ vagy kʰæt ̚] /kæt/. Az utóbbi az IPA szabvány.

Szótagalkotó mássalhangzók

A magyarral szemben az angolban nemcsak magánhangzók, hanem bizonyos mással­hangzók (egész pontosan az /l/, az /n/ és esetenként az /m/) is alkothatnak önmagukban szótagot – rendszerint akkor, amikor a /t, d, s, z/ hangok egyikét követik. Ha jól megnézzük, akkor ezeket a hangokat (az /m/-et kivéve) mind nagyjából ugyanott képezzük: a fogmeder mögött. Így ha a /t, d, s, z/ hangok után /l/ vagy /n/ jön, akkor gyakorlatilag a nyelv végig érintkezik a fogmederrel, ezért a kettő között nincs, nem lehet magánhangzó, hisz annak ejtésekor a nyelv nem érhetne hozzá semmihez. (Az említetteken kívül US-ben az /ɹ/ is gyakran alkot önálló szótagot, de csak mint allofón.) A szótagalkotó mássalhangzókat legalább háromféleképpen szokták jelölni:

  • [ ɫ̩] [n̩] [ ɹ̩] [m̩] – egy aprócska függőleges vonal a mássalhangzó alatt (feltéve, hogy a betűkészlet jó helyre teszi)
  • /(ə)l/ /(ə)n/ /(ə)m/ – egy zárójelbe rakott /ə/ előzi meg a mássalhangzót
  • /əl/ /ən/ /əm/ – egy felső indexbe rakott /ə/ előzi meg a mássalhangzót

Az IPA szabvány jelölése az első, ezért én is azt fogom használni. Fontos tehát, hogy a handle szó kiejtése, pl. nem [hændl], nem [ˈhændlə], de nem is [ˈhændəɫ], hanem [ˈhænd ̚ɫ̩].

A mássalhangzók hossza

Az angol mássalhangzókról érdemes tudni, hogy még akkor is csak egyet ejtenek belőlük, ha kettőt írnak (pl.: swimmer). Hosszan ejtett mássalhangzóval csak szóösszetételek határán találkozhatunk: pl. unnatural.

A magán- és kettőshangzók hossza

Az angolban vannak rövidnek és hosszúnak tekintett magánhangzó fonémák, ill. kettős­hangzók is, a kiejtésük hosszát azonban befolyásolja hangsúlyos szótagban a közvetlenül utánuk következő mással­hangzó, pontosabban annak zöngéssége: ugyanazt a magán- vagy kettős­hangzót hosszabban ejtik zöngés, mint zöngétlen mással­hangzó előtt. Mivel tehát a hang­környezet határozza meg a hang tényleges hosszát, így allofónnak tekinthetőek, ezért ez is csak fonetikus átírásban jelenik meg. Az alaphang másfél- ill. két­szeres hosszát a karakter után tett egy ill. két ponttal (pontosabban apró háromszöggel) jelölik, így a hangok hosszát matematikailag így lehetne felírni: [ɔ] < [ɔˑ] < [ɔː].

A hosszú és rövid hangok azonban eltérően viselkednek, hiszen a hosszú hangok nem nyúlhatnak még tovább, a rövidek meg nem válhatnak még kurtábbá.

Ezért az eleve rövid magánhangzók megnyúlnak szóvégi zöngés mássalhangzó előtt (még ha az zöngétlenített is): sad [sæˑd̥ ̚] /sæd/, lab [læˑb̥ ̚] /læb/; viszont zöngétlen előtt nem változnak: sat [sæt ̚] /sæt/, lap [læp ̚] /læp/.

Az eleve hosszú hangok és a kettőshangzók első hangjai pedig kissé megrövidülnek zöngétlen mással­hangzó vagy hangsúlytalan hang ill. szótag előtt: brought [bɹɔˑt ̚] /bɹɔːt/, face [fEɪs] /feɪs/, payable [ˈpʰEɪəbɫ̩] /ˈpeɪəbl̩/; viszont zöngés mással­hangzó (még ha az zöngétlenített is) vagy szünet előtt nem változik a hosszuk: broad [bɹɔːd̥ ̚] /bɹɔːd/, pay [pʰEˑɪ] /peɪ/, phase [fEˑɪz̥] /feɪz/.

(Az nézőpont kérdése, hogy a kettős­hangzók megrövidülnek-e zöngétlen mással­hangzó előtt, vagy inkább megnyúlnak zöngés mással­hangzó és szünet előtt, mivel a hosszukat fonéma szinten nem jelölik, ugyanakkor mindenképpen hosszabb ideig tart a két hang kiejtése, mint a rövid magán­hangzóké. Azért soroltam őket mégis a hosszú magán­­hangzókkal egy csoportba, mert több más tulajdonságukban is azokkal mutatnak egyezést, nem a rövidekkel.)

Akkor most lássuk, hogyan áll össze a kép a kirakós eddigi darabkáiból: a szóvégi zárhang unreleased, ráadásul még részlegesen zöngétlenedik is, így a gyakorlatlan fülnek okozhat egy kis nehézséget a hallott hang azonosítása, zöngésségének meghatározása. Cserébe azonban segítségünkre siet a zárhang előtti magán­hangzó, hiszen annak hossza utal az utána következő mással­hangzó zöngésségére. Tehát amit a részleges zöngétlenedés "elvesz", azt a magánhangzó­nyúlás/-rövidülés vissza­adja, pl. bat [bæt ̚] /bæt/, ill bad [bæˑd̥ ̚] /bæd/.

Az angol szóhangsúly

Az angol még abban is eltér a magyartól, hogy nemcsak a szavak első szótagja lehet hang­súlyos, hanem bármelyik. Persze azt nem mi döntjük el, hogy melyik szótagra tesszük a hang­súlyt – ezt a kiejtéssel együtt kell meg­jegyeznünk. Sőt, a hang­súlynak még jelentés-meg­kü­lön­böz­te­tő szerepe is lehet. Az angolban ugyanis sok olyan szó van, amely lehet névszó (főnév, mellék­név) és ige is (pl.: record, present, refuse), a két csoportnak azonban eltérő lehet a kiejtése: általában az ilyen névszóknak az első szótagja hang­súlyos, míg az igéknek a második. A magán­hangzók kiejtését pedig erősen befolyásolja, hogy hang­súlyosak-e vagy sem.

A három szótagnál hosszabb szavak esetén gyakran jelenik meg másodlagos hang­súly is a szavakban, mely erősségét tekintve félúton áll a hang­súlytalan és a hang­súlyos között. Helyét tekintve állhat a fő­hang­súly előtt vagy után is, de rendszerint van köztük legalább egy hang­súlytalan szótag. Bizonyos esetekben a másodlagos hang­súly megjelenése is függ a szófajtól. A separate szónak például az első szótagjára esik a fő­hang­súly, névszóként mindkét maradék szótagja hang­súly­talan; igeként azonban az utolsó szótag kap egy mellék­hang­súlyt, amitől így a kiejtett hang is megváltozik, nem csak az erőssége: fő­névként, mellék­névként – /ˈsɛpəɹət/, igeként – /ˈsɛpəˌɹeɪt/.

Az angol szavak közelsége

Az angol esetében különösen fontos a pontos kiejtés, mivel az angol szavak "közelebb" vannak egymáshoz, mint pl. a magyar szavak. Ha fellapozunk egy angol szótárt, láthatjuk, hogy nagyon sok angol alapszó csupán egy szótagból áll, és 2–4 hangból. Ugyanakkor az angolban több beszéd­hang van (főleg magánhangzóból van nagyobb választék), mint a magyarban. Vagyis míg egy-egy szó kevés hangból áll, a tartalmazott hangok változatosabbak, mivel szélesebb hang­palettáról kerülnek ki. Így ha egy szóban egy hangot kicsit másképp ejtünk, jó eséllyel akaratlanul (és számunkra észrevétlenül) is egy másik, létező szóhoz jutunk – na, így értem, hogy "közelebb" vannak egy­máshoz. Ezt a közelséget remekül példázza az alábbi szósor, mely tagjai csak a második hangban térnek el egymástól, és majdnem mindnek van jelentése is: bad, bed, bayed, bid, bead, bod(y), bud, baud, bide, bowed, bode, Boyd, bird, Bud(dha), booed, továbbá bizonyos nyelvjárásokban: bared, beard, boored.

Legközelebb belemerülünk az angol magán­hangzók megismerésébe, azt követően pedig a mással­hangzókéba.

33 komment

Címkék: magyar angol ipa kiejtés hangsúly fonéma mássalhangzók allofón zöngétlenedés unreleased zárhang magánhangzók

A bejegyzés trackback címe:

https://idegennyelvor.blog.hu/api/trackback/id/tr671211757

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

SakiCitizen 2009.06.27. 16:49:09

Jól megragadtad a dolgok lényegét!
Amúgy az egyező alakú szavakról jut eszembe, h ha jól tudom
például a kínaiban is sok ilyen van (de hát ugye melyik nyelvben nem?), hiszen ott olyan szó is van melynek akár 5 jelentése is lehet, most meg nem mondom így fejből, de asszem az amelyiknek az egyik jelentése a "ló", de azt hiszem, h nem is olyan lényeges ez...
Miközben gondolkoztam az is eszembe jutott, h olyan nyelv is van mint pl.: az aljutor (asszem paleoszibériai) ahol a szavak jelentése egyezhet de máshogy ejtik a férfiak és a nők, ahol pl.: a lábbeli - "footwear" átirata nők esetében 'ptsaku' szemben a férfiak 'plaku' verziójával, tulképp ahol a férfiak 'l'-t mondanak ott a nők 'ts'-t...mindenesetre sok ilyen érdekesség van és bocsi, h feleslegesen foglaltam a helyet!
üdv :)

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2009.06.27. 17:58:26

@SakiCitizen: Ne izgulj, állítólag nem ettől a kommentedtől fog betelni az internet ;) Érdekes, amit írsz, ilyenkor jövünk rá, hogy ezekhez a keleti nyelvekhez képest még a magyar is végtelenül egyszerűnek tűnik ;) Nálunk csak olyan van, hogy "másképp írjuk, másképp mondjuk", pl. azt írjuk burgonya, és úgy mondjuk: krumpli. :)

pocak 2009.06.29. 12:54:05

A hangsúlyt az angolban azért elvileg nem szavanként kéne megjegyezni, hanem szabályok irányítják a dolgot, csak azok cefetül bonyolultak, kezdő nyelvtanulónak nem annyira érdemes foglalkozniuk vele, aki meg eleget hallgat anyanyelvi szöveget, úgyis ráérez legalább nagy vonalakban. (Olyan is van, hogy nincs szabály, hanem minden egyes szóval külön kell megtanulni a hangsúlyt, például az oroszban, de úgy tudom, az indo-európai alapnyelvben is így következtették vissza.)

Egyébként ezek érdekes és hasznos infók, amiket felsoroltál, mindenkinek, akit érdekel a nyelv, de a nyelvtanulásban marhára hátráltatják azt, aki ezeken rágja magát végig ahelyett, hogy fosná a szót - akár rossz helyen zöngésítve.

IPA karakterekhez ajánlott oldal különben:
linguistlist.org/unicode/ipa.html

Aki meg a klasszikus ubazmeg érzésre vágyik egy nyelv dolgai kapcsán, annak ajánlom például a hindu split ergative esetrendszerét.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2009.06.29. 20:37:35

@pocak: Valóban egyszerűbb hangsúlyozási sémákat megtanulni vagy inkább ráérezni, ahogy írtad, de ez anélkül nem tud kifejlődni bennünk, hogy kezdetben ne az egyes szavak kiejtését tanulnánk meg. Aztán ha már rájövünk, hogy milyen alakok, végződések, milyen kiejtést és hangsúlyozást hoznak magukkal, akkor már csak ellenőriznünk kell, hogy az adott szó nem pont kivétel-e. Én annak idején, amikor még csak ismerkedtem az angollal, a have-et a Dave-vel rímeltettem, aztán egyszer csak szólt a tanár, hogy jó lesz az "hev"-nek is. :)
Szóval inkább nézzük meg a szavak kiejtését a szótárban, főleg, ha kezdők vagyunk, mert érhetnek meglepetések.

Hát, ha a nyelvtanulásból kivesszük azt, ami hátráltatja, akkor a végén semmi sem marad benne ;) Ennyiből a nyelvtan tanulását is mellőzhetjük, mert az is kezdetben hátráltatja a beszédet, nem? ;) De ahogy előbb-utóbb begyakoroljuk a nyelvtant és már nem azon kell gondolkoznunk beszéd közben, úgy kellő gyakorlással a kiejtésre, hangsúlyozásra, asszimilációra, intonációra is már alig kell figyelmet fordítanunk. De ezt érdemes minél előbb elkezdeni, mert minél később kezdjük csiszolni a kiejtésünk, annál nehezebben fog menni az átszokás.

De még ha passzívan is ismerjük a posztban leírtakat, akkor is előbbre vagyunk, mert ha valamire felhívják a figyelmünk, azt azután már észlelni fogjuk, pedig addig talán fel sem tűnt. És ha valamit már észlelünk, akkor már csak egy lépés, hogy utánozni is tudjuk.

Az IPA karaktereknek nem a bevitelével, hanem a megjelenítésével lehetnek problémák, mert ha nincs telepítve a megfelelő betűkészlet, akkor hiába viszem én vagy bárki jól be a karaktereket, egy másik gépen lehet, hogy csak kockák jelennek meg helyettük.

pocak 2009.06.29. 21:10:32

@IdegenNyelvŐr:
Várj, attól függ, mit értesz megtanulás alatt. Ha azt, hogy hallgassunk angol szövegeket, és füleljünk, próbáljuk utánozni, az természetesen oké, sőt kötelező. De leülni, és bemagolni, hogy az 'expensive' szóban a második szótag hangsúlyos, tökéletesen értelmetlen. És még a tanárnak sincs értelme közölni, hogy Jóska, drága, hát ott a hangsúly. Viszont el kell mondania sokszor jól. (Persze sok kínosan szarul beszélő angoltanár van széles e világon, aki maga sem tudja ezeket produkálni.) Ez nyilván nem zárja ki, hogy egy lelkes nyelvtanuló utánanézzen a szótárban, akárhol, de igazán nem onnan fogja megtanulni.

Csak nehogy azon görcsöljön, hogy rosszul fog hangsúlyozni (akár kiejteni) valamit, mert az a kommmunkiáció, azaz a lényeg rovására megy. Inkább beszéljen bátran "rossz" kiejtéssel, sokkal jobban teszi. Némi idegenes íz, mint már többen mondtuk, bőven belefér.

Jut eszembe, tanítottál te valaha nyelvet? Tanultál módszertant, pedagógiát, ilyeneket?

Azt meg végképp nem értem, hogy jön ehhez hollywoodi sztárocskák nevének kiejtése magyar környezetben.

(Az IPA viszont világos volt, csak gondoltam, segítek azokon, akik ilyesmiket akarnak rakosgatni, csak nem tudják honnan.)

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2009.06.30. 10:05:23

@pocak: Megtanulás alatt azt értem, hogy helyesen ejti ki a szavakat. Hogy ezt hallás után vagy magolás útján éri el, ebből a szempontból mindegy. Én ugyan nem hiszek a magolásban, szerintem azzal nem lehet hosszú távú tudást szerezni, de ha valaki ennek az ellenkezőjét vallja vagy nincs füle hozzá, akkor magoljon. Persze csak ha igazán lelkes, egyébként tényleg mindegy, hogy milyen nyelvtannal és milyen kiejtéssel beszélünk.

Ezt a blogot viszont a lelkes nyelvtanulóknak szánom, nem (nyelv-)iskolai oktatásra, hiszen ott vannak kényszerűségből nyelvet tanulók is, mert pl. kell nekik a nyelvvizsga a diplomához. Őket felesleges ilyen részletetekkel terhelni, éppen ezért nem foglalkozom a blogomon pedagógiai kérdésekkel, csak "egyszerűen" leírom a tudnivalókat: akit érdekel a téma, az elolvassa/megtanulja magától is, akit nem, az meg úgysem olvassa el, és nem is akarom rátukmálni. A görcsölés valóban káros a kommunikációra, én sem mondom azt, hogy mindenkinek szépen kell beszélnie idegen nyelven, De ha szeretne, akkor talán segíthetek neki ezzel a bloggal. Persze az adott idegen nyelv hallgatását semmi sem pótolhatja.

A nevek kiejtése így jön ide: aki csak magyarosan ismeri a sztárok nevét (vagy bármilyen tulajdonnevet), az mitől ejtené angolosan angol szövegkörnyezetben? Aki a Duchovny-t dácsovninak tudja, az angolul is dácsovnit fog mondani, mert ő úgy tudja, így kell ejteni. Ha valaki tudja, hogy hogyan kell angolosan ejteni, akkor angol szövegkörnyezetben valószínűleg úgy fogja, de akkor vajon magyarul miért ejti/ejtené teljesen máshogy? Akor az volna a logikus, hogy az angolos kiejtést közelíti magyar beszédhangokkal, nem pedig mondjuk franciásan ejti inkább (szintén magyar beszédhangokkal), holott a sztár angolosan ejti. Azért ejti valaki nem angolosan, hogy ne tartsák nagyképűnek? Így meg tájákozatlannak, felkészületlennek tűnhet, az miért jobb? Főleg a médiában.
Szóval én ezért tartom fontosnak, hogy megismerjük a nevek eredeti kiejtését is, mert ha nem ismerjük, akkor az adott nyelvi környezetben is úgy fogjuk őket ejteni, ahogy a magyar médiából vagy máshonnan halljuk.

pocak 2009.06.30. 13:56:35

@IdegenNyelvŐr:
Elviekben egyetértek az első két bekezdéssel, csak akkor ez a Fekete Pákós, fikázós felütés nagyon szerencsétlen volt, sokkal tárgyilagosabban kellett volna fogalmaznod. (Különben Fekete Pákó esetében nyilván nem a magyar kiejtés a gáz, hanem maga a jelenség. Ha valami komoly ember lenne, eszünk ágában nem lenne problémázni a magyarján.)

Nevekrül: én szerintem az átlagnál azért lényegesen jobban beszélek angolul (bocs a szerénytelenségért, de itt releváns), de magyarul eszembe nem lenne /rɑdʒɘ mɔ:/-t mondani, holott angolul azt teszem. Magyarul az rodzsermúr, akárhogy is nézzük. Szóval nem feltétlen van így. Ha meg rosszul mondja angolul a nevet valaki mégis, hát egy angol jól kijavítja, és máris megtanulta. Nem nagy ügy.

De nyilván az se baj, sőt, érdekes lehet, ha te itt megírod, hogyan ejtik Shania LeBeuf (?) nevét angolul, csak ne hülyézd le ilyen lazán szerintem azt, aki mégse pont úgy mondja.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2009.06.30. 20:29:01

@pocak: Shania LeBeuf :))) Róla még nem hallottam, de hát én sem ismerhetek mindenkit ;)

Szerintem én azért senkit nem hülyéztem le, Détár Enikőt is csak felkészületlennek tituláltam. Senkit nem akartam megbántani a pákós utalásommal, ennek ellenére lehet, hogy mégis sikerült. De még ha másképp is csomagolom a mondandómat, a tartalom akkor sem változik: nagyon gyengén beszélünk idegen nyelveket. Ezt leírhattam volna ilyen szárazan is, de valószínűleg ezzel nem került volna ki mindjárt az első posztom az Index főoldalára… Szerintem te is onnan jutottál el hozzám, nem? Tehát ha nincs a pákózásom, akkor lehet, hogy szó nélkül elmész a blogomról, és többet vissza sem nézel. Szóval könnyen lehet, hogy épp Fekete Pákónak köszönhető, hogy mi most itten beszélgetünk ;) Kösz, Pákó! :)
Egyébként igazad lehet abban, hogy komoly ember kiejtésén nem akadnánk fenn, de attól még nem mondanánk róla sem, hogy de jól beszél magyarul (már ha tárgyilagosak vagyunk), legfeljebb díjaznánk az erőfeszítését.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2009.09.06. 11:34:32

Ehhez a poszthoz is hozzáadtam a hangmintákat.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.11.26. 20:59:30

Jennifer ESL a YouTube-on az egyik videójában azt gajdolta, hogy a flap előtt is megrövidül a magánhangzó és így meg lehet különböztetni a letter és ladder, writer és rider szavakat. Ez igaz?

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2011.11.27. 22:03:49

@Devourius: Ebben a formában biztos nem.
Először is: mi rövidül meg? A writer [aɘ] hangja? Ez ennél rövidebb nemigen lehet. Vagy a rider [aˑɘ] hangja? Akkor abból éppen [aɘ] lesz, ami pont, hogy egybeesik a writer-ével. Akkor hogy különbözteti meg?
Másodszor: az addig OK, hogy a write meg a ride az /aɪ/ különböző hosszúságú allofónjait tartalmazza a posztban leírt okok miatt, de a hozzájuk csatolt hangsúlytalan szótag előtt a nyúlás eleve nem jellemző, így az előbbi feltételezéssel szemben a rider-ben alapvetően nem [aˑɘ], hanem [aɘ] van, akárcsak a writer-ben. Megint csak hol a különbség?
Harmadszor: a writer és a rider is ejthető flap-pel, akkor mindkettő rövidül? Ha igen, az a kettő relatív hangzásán mit sem változtat: ha eleve eltértek, rövidülés után is el fognak; ha meg nem, aztán sem fognak. Mi változik?

Arra van példa, és valószínűleg ő is erre gondol, hogy az ilyen és ehhez hasonló szópároknál a /d/-s változatokat, épp az azonos hangzás elkerülése végett, esetleg egy hajszálnyival hosszabban ejtik, de ez a hosszúságbéli eltérés inkább csak akkor tűnik fel, ha egymás után, összehasonlítva ejtik ki a két szót, folyamatos beszédben ez a különbség, mondjuk így: a hiba határon belül van. A hallgató sokkal inkább a szövegkörnyezet alapján azonosítja a két szót. Ez főleg az /æ/-nél van így, mert azt sokan hosszú magánhanzóként ejtik, mintha "/æː/" lenne: back [bæˑk], bag [bæːg]. Ott aztán döntsd el, hogy azért volt hosszabb a hallott /æ/, mert eleve mindig hosszabban ejti a beszélő, vagy csak azért, hogy megkülönböztesse a két hasonló szót ;)
Esetleg még arra is gondolhatott (csak talán rosszul fejezte ki magát), hogy befigyel a Canadian Raising, legalábbis az /aɪ/ esetében, hiszen az Amerikában is előfordul, nem csak Kanadában. Ekkor valóban van különbség a writer és a rider között, de az minőségbeli, nem mennyiségbeli.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.02.13. 14:25:52

Talán itt jó helye lesz neki. Récsőőől nyanya most a sok szabvány ragozási meg hangsúlyozási unalom után végre egy érdekes témát dobott be:
www.youtube.com/watch?v=s0RD4dj8IEs

Ennek a jelenségnek van valami neve? Csak úgy lehet gyakorolni, ahogy a videón mutatja? Tényleg olyan sokat segít, ha így beszélünk?

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.02.18. 23:56:36

@Devourius: Ezt a jelenséget úgy hívják, hogy folyamatos beszéd ;) Mivel beszéd közben minden folyamatosan, nem ugrásszerűen változik, így nyilván a hangsúly is. Nem érdemes erre rágörcsölni, mert anélkül is megy.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.03.07. 14:51:31

Már a sokadik angol nyelvoktató weblapon olvasom azt az állítást, hogy az angolban a hangsúly igazából a magánhangzóra esik, nem a szótagnyitányban lévő mássalhangzó(k)ra. Szerintem nem így van, de ha már ennyi helyen olvasni, gondolom rákérdezek. Már németkönyvben is láttam ilyet leírva.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.03.20. 22:56:50

@Devourius: A magánhangzó képzése jelenti a legkisebb ellenállást a kiáramló levegő számára, vagyis annak képzésekor veszíti a levegő a legkevesebb energiát, így annak van a legerőteljesebb hangzása. Ha így közelítjük, akkor igaz, hogy arra esik a hangsúly. Ugyanakkor az onsetben lévő mássalhangzók képzése is erőteljesebb, mint a coda-ban lévőké, így nem lehet a hangsúlyt csak a magánhangzóra korlátozni.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.04.04. 16:43:31

Nem csak az számít, hogy milyen msh. van a mgh előtt nyúlás, rövidülés szempontjából, hanem az is, hogy milyen msh. zárja a szótagot. Nem?

Úgy mint [kæˑn] - [kʰænt ̚]

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.04.04. 20:16:14

@Devourius: Csak az számít, mi van a mgh után, nem az, mi van előtte.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.04.04. 21:29:42

Félreérthetően fogalmaztam. A can't-es példámban egy [n] van a mgh. után, ez alapján meg is nyúlhatna az [æ], de viszont az [n] után [t] jön és állítólag így már röviden ejtik az [æ]-t. Ez az esetkör általános szabályként kezelhető?

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.04.08. 00:48:07

@Devourius: A választ lehet, hogy reggelre kitojja magából a nyuszi ;)

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.04.08. 08:04:17

@IdegenNyelvŐr: oké 8-X Elég kései időtájon is szoktál kommentelni 22-23-0 óra. Ennyire éjjeli bagoly vagy?

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.04.09. 19:22:31

@Devourius: Nem, nem vagyok, 10 után már nem igen fog az agyam, de csak ekkor jut időm a blogra :(

Amikor a fenti kommentet írtam, akkor végeztem a poszttal…
idegennyelvor.blog.hu/2012/04/08/nyulasok_es_rovidulesek_az_angolban

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.05.30. 11:51:59

Újabb furcsa videó réicsöltől:
http://www.youtube.com/watch?v=9_XCXqML4zo#!

Nem értem mit akar mondani. Az rendben van, hogy az US semleges nem nazális, de mit akar a szájüregével és a mellkasával?

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.05.31. 08:45:27

Sőt, biztos ezzel a csávóval is összebeszélt:
www.youtube.com/watch?v=8efETUJkvyI

Ez is majdnem ugyanazt magyarázza, csak egy m-mes gyakorlat mentén végigbégeti az egész videót. Értem persze, hogy mint mond szóról szóra, nem a nyelvi akadály a gond, hanem azt nem értem, hogy réicsöl, meg ez a csávó hova akar ezzel az egésszel IGAZÁBÓL kilyukadni. Miért fontos ez a téma, miben segít?

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.05.31. 13:38:02

Bár most, hogy a két videón mutatott mellkaszengetéssel gyakorlok, még egy lépcsőnyit tovább javult a creaky voice-os hangképzésem. Mondjuk ez inkább beszédtechnikai (levegőáramoltatási) kérdés, mint kiejtési. Az intonáció pl. még egyértelműen kiejtési vonatkozás.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.06.08. 23:39:01

@Devourius: Hát ez bizarr! Feltételezem, hogy a nyelv pozíciójának mozgatása miatt megváltozó üreg másképp/máshol rezonálását érzékeli Rachel. Az előretoltat meg szimplán nazálisnak vélem.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.06.10. 10:43:35

A csávó videóját is nézted. Engem azért zavar, mikor már két barom is bizarrkodik.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.06.18. 22:01:43

@Devourius: Most nem néztem meg újra, de emlékeim szerint a fazon mintha a [m] ejtését gyakoroltatná különféle magáhangzók körül. Vannak nála bizarrabb szakértők is az internet nem is annyira eldugott bugyraiban... Ne foglalkozz vele!

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.12.10. 14:24:43

A fenti videókon látható dolgot megerősíti egy könyv is (Ann Cook - American Accent Training). Csináltat is egy gyakorlatot: fogjuk be az orrunkat, és ejtsünk [æːːːː]-t, ilyenkor erősen rezeg az orrcimpa. majd [ɑːːːː] ejtése közben egyáltalán nem, szerint az [ɑ] a torokból jön. Az [ə]-nél meg azt írja, hogy hogy az a mellkasból szól.

Tényleg lenne ilyen, vagy csak bizarr szakértő?

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.12.18. 15:38:56

Látom, hogy ez te-INyŐ-ségedet nem érdekli ez a kérdés, mert ellenkező esetben megjelent volna, mint a napilap és megválaszolta volna iziben.

Így előszedek egy másik hangképzési témát egy kérdéssel. Hogyan tudnám szabályozni, hogy a gégefőm magasan legyen?

Ugyanis Canepari azt írja az egyik brit nyelvjárásnál, hogy az alacsony larynx creaky voice-ot, harsányságot okoz. Na mármost rendszeresen gyakorlok, hogy leszokjak a nyikorgó hangképzésről, és érzem is, hogy ha erősebben préselem ki a hangot, akkor az hátrébb jön fel, és mintha feljebb közlekedne, de nem tudom tudatosan és precízen kontrollálni. Tudsz ebben tanácsot adni? Egy ideig fejlődést értem el, de sajnos mostanában keveset gyakorlok és egyre inkább kezd visszatérni a creaky voice-os hangképzésem.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.12.18. 16:59:07

Korrigálom magam: nem az alacsony larynx okoz ilyet, hanem a magas. Ettől még a kérdés fennáll.

Itt írnak róla, de ez nem sokat segít:
www.ehow.com/how_2317325_sing-better-larynx-control.html
Persze azért megpróbálom, gyakorlom, de jó lenne, ha lenne jobb módszer.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.12.30. 09:27:42

Elkezdtem a hangminőséggel foglalkozni, falsetto voice, creaky voice, yawny (faucalized voice) és breathy voice. Canepari ír a harsh voice-ról is, arról találtam is hangmintát, de nem értem, hogy kell képezni. Canepari tense voice-áról meg semmit sem találok, se képzési leírást, se hangmintát.

Azt nem találom, hogy a szabvány, semleges, modern felnémetet milyen hangképzés jellemzi. Valahogy olyan élesnek, erősnek találom a hangjukat, mintha énekelve ordibálnának, bár leírások szerint ez a délnémet nyelvjárásokra jellemző (pl. Hitleré is ilyen volt).

A semleges magyar és semleges amerikai angol vonatkozásában meg csak a normál (modális) hangképzés játszik.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.12.30. 09:29:58

Németnél pont a tense voice-ra gyanakodok, ennyit találtam róla:

"7. the term of tense voice is also used to describe a higher degree of tension in the entire vocal tract (Ní Chasaide & Gobl, 1997:451) "

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.12.30. 10:11:17

Sőt, Canepari megerősíti, amit az INyŐ által bizarrnak minősített videókon mondtak:

"As a matter of fact, a nasal voice can be produced by a certain lowering of the velum, but it can also be produced by some particular resonance in the nasal cavities (with no lowering of the velum), which causes a kind of local vibration. This is typical of a number of
accents, also English accents; or it may be an individual characteristic."

Tehát lehet úgy nazálisnak hangzani, hogy nincs leengedve a lágyszájpadlás, hanem csak az orrüreg átveszi a szájüreg rezonanciáját.
 
süti beállítások módosítása