HTML

Mi az IdegenNyelvŐr célja?

A magyarok többsége úgy beszél idegen nyelven, mint Fekete Pákó magyarul… Ez a blog annak szól, aki szeretne valamit tenni azért, hogy beszéde ne feketepákósan hangozzon, amikor idegen nyelven beszél.

Kiejtési felmérés

Bejegyzések

Friss topikok

  • Devourius: Azóta részletesebb képet kaptam a magánhangzótérről. Rájöttem, hogy a garat is csak passzív leköve... (2017.03.11. 17:29) A pápa neje és a kettőshangzók
  • Devourius: Revidiálnám az évekkel ezelőtt itt kifejtett nézeteimet. Jones és Canepari rendszere hibás, bár az... (2017.03.11. 17:14) Mire jó és mire nem az IPA jelölés?
  • Devourius: A February /bj/-vel nem csak az US-ben fordul elő, hanem a britben is, igaz ott ritkább. Néhány h... (2017.01.02. 02:19) Hónapok és napok
  • Devourius: A Moore vezetéknév a pour-poor merger alá eshet, ami a brit nyelvjárásokban dominál, ezért a kétfé... (2017.01.02. 01:54) Demi, Michael, Roger Moore, és Mickey Rourke
  • Devourius: Húha, talán ez az egyetlen cikk, amihez még nem volt komment, cirka 7 évet kellett várni, igaz add... (2017.01.02. 01:45) A végtelenbe és tovább…

Shia LaBeouf és a böfögés

2009.06.22. 20:37 :: IdegenNyelvŐr

Épp a vacsora végéhez közeledtem, a háttérben ment a Híradó, majd Véber Pisti elmondta milyen idő lesz holnap, utána jött az Üzenet Cserháti Zsuzsáról, aztán beütött a ménkű: Reflektor – Détár Enikővel.

Shia LaBeouf aktuális filmje kapcsán kapott helyet a műsorban, az "alaposan" felkészült műsor­vezetőnő egyből fel is konferálta, mint "sája lá böf". Szegény ifjú színészt jó alaposan "láböfögte"…

Pedig kb. két perc alatt több internetes forrásban is utána lehetett volna nézni a neve helyes kiejtésének, ami SHY-a le-BUFF, /ˈʃaɪə ləˈbʌf/, magyarosan meg mondjuk "sájálá báf" (az összes á-t röviden ejtve), vagy "sájala baf". Lehet választani, vagy valami ezekhez hasonlót mondani, csak felejtsük el Enikő böfögősét.

18 komment

Címkék: színész angol helyes kiejtés tulajdonnév

A bejegyzés trackback címe:

http://idegennyelvor.blog.hu/api/trackback/id/tr561201836

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Zsalugater 2009.06.23. 12:38:43

No, még ezt a kommentet elküldöm, aztán ígérem, nem jövök ide akadékoskodni többet, hiszen a blog céljával nem értek egyet, és nem kötelező idejárni :)
Be kell ugyanis vallanom, hogy ifjú nyelvész koromban engem is rettenetesen zavart a magyarországi médiumokból áradó pocsék kiejtés. Ezeknek a bemondóknak - gondolkodtam magamban - a világon semmihez nem kell érteniük, hát legalább annyit el lehetne várni tőlük, hogy a nagy világnyelvek, de legalább az angol alapvető kiejtési sajátosságaival, szabályaival tisztában legyenek. Annyira foglalkoztatott ez a probléma, hogy levélben megkerestem az akkor legnagyobb rádiós és tévés médiumokat, javasolva, hogy a rendszeres logopédia-órák mellett részesítsék ilyen irányú képzésben munkatársaikat, de ötletem süket fülekre talált. Abban az időben az internetes kultúra még gyerekcipőben járt, különben lehet, hogy én is blogot indítottam volna - volna, ha nem változott volna meg a véleményem az azóta eltelt időben.
De megváltozott, és elsősorban nem azért, mert megtudtam, hogy a bemondóknak nincs idejük felkészülni a szövegeikre, hanem a külföldi tapasztalataimnak köszönhetően. Azt tapasztaltam ugyanis, hogy a külföldiek, különösen az angol anyanyelvűek egyrészt toleránsak a "rossz" kiejtéssel szemben, másrészt ők maguk a legkisebb energiát sem fektetik abba, hogy akár csak megközelítőleg is helyesen ejtsék a külföldi szavakat -lásd Rábört Kjúbikát, a híres autóversenyzőt.
Vagy itt van például az Illinois szó - ezt tényleg régebben gyakran ilinojsznak mondták a magyar filmekben, híradókban, de nem árt, ha szem előtt tartjuk, hogy ez egy indián szó, melyet a francia telepesek VALAMILYENNEK hallottak, megpróbálták az ő ortográfiai hagyományaik szerint ÚGY-AHOGY leírni, majd ezt az angol bevándorlók megpróbálták VALAHOGYAN kiolvasni. Erősen valószínű, hogy az indiánok éppúgy kiröhögték a franciák kiejtését, mint a franciák az angolt, mi meg az ilinojszt. Ennyi erővel ugyanis nem csak a csikágóval, a micsigennel vagy a konektikáttal lehetne bajunk, de sopánkodhatnánk azon is, hogy a francia fővárost parínak kellene mondani, Firenze is minimum firendze, a lengyel városok (Szczecin, Wrocław, Przemyśl) pedig tele vannak olyan hangokkal, melyeket az átlagos magyar ki se tud ejteni. Ami konkrétan a LaBoeuf nevet illeti, ez a gyakori francia LeBoeuf név eltorzult változata, ezért a mai franciák a színész nevét természetesen leboeuf-nek ("löbőf") ejtik, így nem érzem, hogy Détár Enikő óriásit hibázott volna. A francia elnök, Sarkozy nevét mi is sárközinek ejtjük, és nem szarkozinek.
Divat amiatt is panaszkodni, hogy a magyarok nem beszélnek idegen nyelveket. Bezzeg Amerikában és Angliában mindenki beszél angolul. Bezzeg Szlovákiában mindenki beszél csehül, Szerbiában horvátul, Dániában svédül, és így tovább. Igaz, hogy ezek a nyelvek annyira közel állnak egymáshoz, hogy csak a nyelvészeten kívüli, politikai, geográfiai és történelmi okok miatt hívjuk őket külön nyelveknek, valójában beszélőik gond nélkül megértik egymást. Sőt, ha egy angolul jól beszélő ember reggel leül egy svéd nyelvtankönyvvel meg egy szótárral, estére azt veszi észre, hogy egész jól érti a svéd újságot. Az újlatin, a germán, a szláv nyelvek mind nagyon közel állnak egymáshoz az egyes csoportokon belül, a magyarhoz azonban egyetlen beszélt nyelv sem hasonlít annyira, hogy az megkönnyítse a tanulást - a finn nyelv valóban rokon, de annyi köze van kb. a magyarhoz, mint az angolnak a szanszkrithez. Ráadásul mi mai is az oroszból átképezett angoltanárokkal küszködünk, a feliratos filmen fintorgunk, és inkább lováriból nyelvvizsgázunk, mint angolból, hogy meglegyen végre a diploma. Ilyen körülmények között szerintem az a meglepő, hogy az átlag magyar fiatalok egész jól beszélnek angolul, és ahol tennivaló van, az jellemzően nem a kiejtés, hanem a nyelvtan és a szókincsbővétés. És mielőtt még az a vád ér, hogy kiejtésellenes vagyok, elárulom, hogy magam is fonológiával foglalkozom :)
Mindezek miatt és ellenére én bizakodó vagyok, és Neked is sok sikert kívánok a blogodhoz! :)

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2009.06.23. 16:03:01

@Zsalugater: El azért ne menj végleg a blogról, képzeld el, milyen unalmas lenne, ha mindenki csak egyetértene velem ;)
Ahogy látom, elég sok mindenben hasonlóan gondolkozunk, csak én egy "picit" kevésbé vagyok toleráns a kiejtéssel kapcsolatban ;) Arról, hogy mások miként beszélnek külföldiül, az jut eszembe, amikor anno nagy ritkán rossz jegyet vittem haza suliból, és azzal mentegetőztem otthon, hogy másnak is rosszul sikerült a felmérő. Erre mindig azt válaszolták a szüleim: nem érdekel, más milyen jegyet visz haza, de te ennél jobbat hozzál! Szóval attól, hogy mások rosszul beszélnek idegen nyelveket, még nem kell nekünk is beállnunk a sorba. Nyugodtan tehetjük magasabbra is a mércénket, ha nem is össztársadalmi szinten, de legalább személyenként. Ha érzünk rá késztetést. Aki érez rá, a blogom segítségével talán fejlesztheti magát. De ez nem kényszer, csak lehetőség. Talán egyszer a média­szereplők is éreznek majd késztetést (vagy a feletteseik). Naív vagyok, mi? ;)
Én Párizst, Firenzét meg Londont külön­választanám LaBeouftól, mert azok évszázadokkal ezelőtt kerültek a nyelvünkbe, és már réges-rég megkövültek. Ráadásul érkezésükkor valószínűleg sokkal kevesebben is beszéltek a forrásnyelveken, így nyilván a magyar fonetika szerint olvasták ki a nevüket. (Azt sem zárom ki teljesen, hogy esetleg a franciák abban az időben még ejtették a szóvégi /s/-et.)
LaBeouf meg Sarkozy pedig csak néhány éve tűnt fel a porondon, már akkor utána kellett volna nézniük a média­szereplőknek a nevük kiejtésének. Komolyan nem értem, miért kell egy amerikai színész nevét franciásan ejteniük, a francia elnökét meg magyarosan. Az, hogy milyen eredetű a szó, nem lehetne szempont. Hogy ők, a nevek tulajdonosai, hogyan ejtik a saját nevüket – az számít. És azokat már lehet akkor a magyar beszédhagokhoz igazítani. Szerintem. ;)

Köszönöm a jókívánságaidat a blogomhoz, remélem azért lesz valami haszna. ;)

Leiter Jakab · http://leiterjakab.blog.hu 2009.06.23. 23:22:55

@IdegenNyelvŐr: Itt van még egy kétkedő... Ne haragudj, de az, hogy "régen került a nyelvbe", nem nyelvészeti kategória, hanem max. kultúrtörténeti. Hol húzod meg a határt? Ha egy évnél régebben van a "rossz" formában a nyelvben, akkor már oké, maradhat? Vagy kell tíz év? És ki dönti el? És mi történik a fordulónapon? Kihirdetik a tévében (melyikben?), hogy oké, gyerekek, ezt megúsztuk, mostantól mondhatjuk a magunk paraszt módján?

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2009.06.24. 10:17:59

@Leiter Jakab: Ha kihirdetnék, hogy "mostantól mondhatjuk a magunk paraszt módján", abból az is következne, hogy a kihirdető pontosan tudja, hogy rosszul ejti, mégis rábólint a rosszra. Szerintem ez szándékos népbutítás lenne.

Nekem az a gondom a "löbőf"-fel meg a "keredájn"-nal, hogy aki így hallja csak a médiából, az akkor is így fogja ejteni, amikor angolul beszél, hiszen nem tudja, hogy rosszul ejti. Aki meg tudja, hogy mi a pontosabb kiejtés, nyilván azt használja angol szövegkörnyezetben, de akkor miért használna teljesen mást magyar szövegkörnyezetben? Szóval aki magyarul "keredájnozik", az valószínűleg angolul is fog. Ez a baj.

Nem azzal van bajom, hogy magyarosan ejtik a külföldiek nevét magyar szövegkörnyezetben – ez természetes. Az a bajom, hogy hasra ütésszerűen kitalálják a nevek kiejtését, semmi ellenőrzés, és azt kezdik el használni/terjeszteni. Ez szerintem teljesen analóg a blogodon lévő félrefordítások születésével. Te a rossz (esetleg rég óta rosszul használt) fordításokat gyűjtöd, és leírod, hogyan lennének pontosabbak. Én ugyanezt teszem a kiejtéssekkel, mégis úgy érzem, mintha egész más lenne a hozzáállásod.

A "régen került a nyelvbe" meg szerintem igenis rendelkezhet nyelvészeti vetülettel is, mivel a nyelvek időben változnak, így egy évszázadokkal ezelőtt átvett francia szón (Paris) nem feltétlenül célravezető a mai francia kiejtési szabályokat számon kérni ("párí").

pocak 2009.06.24. 10:42:13

@IdegenNyelvŐr:
Népbutítás, ha nem úgy ejtjük ki egy hollywoodi színésznőcske nevét, ahogy ő maga, hanem franciásan, ahogy írva vagyon, vagy csepeliesen akár?

Nemá.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2009.06.24. 11:35:46

@pocak: Ha ezzel megtévesztünk, félrevezetünk, félretájékoztatunk valakit, és mindezt szándékosan, akkor az, szerintem, belefér a népbutítás kategóriába.

Nekem ilyenkor mindig az az érzésem, hogy lenéznek minket, vagy inkább hogy nem nézik ki belőlünk, hogy ki tudnánk az eredetihez közelebbi kiejtést is mondani, pl. nálunk az ÖMV először németesen "ö-em-fau" volt, aztán magyarosított "ö-em-vé"-re, végül meg "ó-em-vé" lett, mintha a magyarban nem lenne ö hang. Lehet, hogy ezzel a cég marketingesei azt akarják sugallani, mintha az ÖMV magyar lenne, hogy ne ódzkodjunk tőle, de nekem akkor is az jön le, hogy nem nézik ki belőlem az "ö-em-fau" kiejtést, de még az "ö-em-vé"-t sem. Pedig a VW-t is szerintem nálunk mindekni "fau-vé"-nek ejti.

Szerintem az embernek a neve az egyik legszemélyesebb tulajdona, és ezért mindekinek joga van úgy kiejteni a saját nevét, ahogy neki tetszik, a többieknek pedig azt – ismét csak szerintem – tiszteletben kell tartaniuk, még akkor is, ha nem értenek vele egyet. Esetleg megjegyezhetik, hogy franciásan/olaszosan/stb. nem így mondanák, de számon kérni rajta, vagy kioktatni, vagy elítéleni miatta nincs joguk. Ő így mondja, el kell fogadni. Nem az számít, hogy egy nevet hogyan írnak le, hanem hogy a viselője hogyan ejti ki.

SakiCitizen 2009.06.24. 11:40:37

Mindkét oldal sok igazságot mondott. Valóban tehetjük magasra saját mércénket azzal, h igyekszünk törekedni a helyes kiejtésre (is), ahol csak lehet.
Ugyanakkor kissé furcsa elvárás mindenkitől, h helyesen beszéljen, főleg ha még nay ívben tesz is az egészre...
Persze hátha eljönnek ide a blogodra és tanulnak sokat és érdekeset, de aki tesz rá, azt nyilván nem is fogja ilyen belső motiváció hajtani, csak az olyanokat mint pl. én, de ezekből kevés van és én is tulajdonképpen csak saját magam miatt vagyok itt.
Nyilván bosszantó, h kevés ember hozzáállása ilyen, de hát istenem ez van, legfeljebb akkor majd csak mi fogunk okosodni a blogon olvasott bejegyzésektől!

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2009.06.24. 12:16:33

@SakiCitizen: Ez így van, a célkitűzésem olvasható is a blog oldaloszlopának legtetején: "Ez a blog annak szól, aki szeretne valamit tenni azért, hogy beszéde ne feketepákósan hangozzon, amikor idegen nyelven beszél.". És itt a hangsúly azon van, hogy "szeretne". Éppen ezért te pont beleesel a blog célcsoportjába. :)

Mondhatnám, hogy ha már egy ember tanult a blogomból, érdemes volt lértrehozni, de ez nem egészen fedné a valóságot. ;) Ezt megtehetném otthon is egy-egy tanítvány fogadásával, de az interneten keresztül nyilván szeretnék valamivel szélesebb közönséget elérni. Szóval nem fogok megharagudni, ha itt-ott beszéltek a blogomról, vagy elhelyeztek egy linket rá ;), hadd nőjön a látogatottsága.

Leiter Jakab · http://leiterjakab.blog.hu 2009.06.24. 21:41:12

@IdegenNyelvŐr: Az OMV-nél szerintem sokkal prózaibb ok áll a háttérben: mivel teljesen nemzetközi piacra dolgoznak, ott nem érdemes az ilyen "funny letters" (amerikai barátom kategorizálása) hülyeségekkel próbálkozni. Nézd meg, már a cég grafikai arculatában is O-val szerepel, ennek semmi köze a magyarok lesajnálásához. Amúgy meg ha nekünk annyira kellett volna, megőriztük volna ö-vel, nem egy példa van rá, hogy némileg módosul egy idegen brand neve magyarul. Hirtelen az Olaz (ha jól írom) nevű balzsam-kenőcs-olaj-anyámkínja jut eszembe vagy 10-15 évvel ezelőttről. Bár ez talán más példa. De mondjuk Saridon... hát a szaridon elég hülyén hangzana, nem? Bár ez is más példa. Na, mindegy, szerintem ha akarod, érted, mire gondolok.

Leiter Jakab · http://leiterjakab.blog.hu 2009.06.24. 21:43:30

@IdegenNyelvŐr: Még valami: egyszer már írtam, de most megint felhoztad, úgyhogy megint beírom, ígérem, többször nem: szerintem gáz feketepákózni. Ez olyan kultúrfölényesen hangzik.

Leiter Jakab · http://leiterjakab.blog.hu 2009.06.24. 22:02:24

@IdegenNyelvŐr: Csak egy fontos pontosítás a blogommal kapcsolatban: "Ez szerintem teljesen analóg a blogodon lévő félrefordítások születésével. Te a rossz (esetleg rég óta rosszul használt) fordításokat gyűjtöd, és leírod, hogyan lennének pontosabbak." - ha régóta "rosszul" használják, akkor az mostanra már meghonosodott, és ezért az ilyesmit nem szoktam kipécézni, vagy legalább megemlítem, hogy hát mára ez már bizony így maradt. Ezer és egy példa van arra, hogy valami félrefordításként indult, és nagyon jó kis magyar szó lett belőle az évtizedek során. Egy igazi leiterjakab markánsan különbözik egy keredájn-szerű ejtéstől (de még az ilinojsztól is) szinte minden jellemzőjében.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2009.06.25. 10:44:02

@Leiter Jakab: A szaridon meg a szarkozi valóban furcsa lehet elsőre, de a kezdeti olcsó poénkodás után szerintem átmehetett volna a köztudatba. A szarvas, szardínia, szarkofág szavakat sem sípolják ki vagy kerülik el a híradóban – persze azokat gyerekkorban tanultuk meg.
Ugyanakkor a "fasztum" gél nem lett "fastum", pedig az súlyosabb szitokszót tartalmaz, mint a szaridon. Szóval ez úgy tűnik, vezetői döntés kérdése.
Elfogadom, az ÖMV nemzetközi piacra lépett, ez valóban indokolhatta a név kiejtésének megváltoztatását.

A blogjaink eltérésével vagy hasonlóságával úgy látom nem fogunk zöld ágra vergődni, meg aztán nem is viszi előbbre a blogomat, úgy hogy ezt a blogos kérdést (meg a feketepákósat) inkább zárjuk le. A többiben persze még folytathatunk érdemi vitát. ;)

Z-o-g 2010.01.07. 20:13:36

who the f*ck is Shia LaBeouf ???

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.08.10. 09:23:05

Én sem tudom ki a rák ez a Shia LaBeouf. A Wikipédián utánanézhetnék, de fikarcnyit sem érdekel. Az elhangzott érvekről jut eszembe néhány dolog.

Tipikusan magyar szokás a sírás és a kifogások gyártása, azaz a magyar-ázkodás. Jajj, a magyarság sorsa milyen hányatott, ez volt, amaz történt, nincs pénz, ezért mi ezt se, azt se tudjuk, bezzeg a többi ország (se). Még akkor sem kéne így tenni, ha ezeknek az érveknek nagy része valóban jogos, pl. oroszból átképzett nyelvtanárok csak nyelvtant tanítanak és szavakat magoltatnak, ami semmit nem ér. Nem a kifogásokat kell keresni, hogy miért nem beszélünk nyelveket, hanem tenni érte, hogy ez megváltozzon. Pl. megtanulunk az adott idegennyelvből egy hangot kiejteni, vagy ha már tudjuk, akkor megtanítjuk azt az egyet a környezetünkben a nyelvet tanulóknak, kedvcsinálónak. Esetleg felhívjuk a figyelmet szótárak IPA jelöléseire, vagy elirányítjuk az embereket ide vagy egy ehhez hasonló blogra, akkor már tettünk ellene valamit. A média annyit tudna tenni, hogy hírbeolvasás, sportkommentálás, szinkronizálás előtt nem spórol egy ember munkabérén, hanem átnézetné az idegen szavak, nevek kiejtését.

Fekete Pákóhoz: nem csak az a baj, hogy buta és nem beszél jól magyarul, hanem nincs benne alázat sem. Hadar, "kocsog"-ozik, játssza az eszét. Ilyen nyelvi szinttel visszavehetne, lehetne egy kicsit szerényebb. Fogalmazhatna tömören, 1-2 szóban, lassíthatna, tagolhatná a szavakat. Nem csak a magyarja javulna, de több ember fogadná el, kevesebb vennék a szájukra.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2016.05.23. 01:12:05

Ez volt a blog történetének leglevegőbelógóbb cikke, mindössze egyetlen név kiejtésével foglalkozik, nincs benne olyan általánosabb tanulság, mint a többi cikkben.

@Zsalugater: „Ilyen körülmények között szerintem az a meglepő, hogy az átlag magyar fiatalok egész jól beszélnek angolul, és ahol tennivaló van, az jellemzően nem a kiejtés, hanem a nyelvtan és a szókincsbővétés.”
Ez az egész gondolat nagyon mellément, egyik eleme sem állja meg a helyét konkrétan. Egyrészt nincs itt semmi meglepő, a magyar fiatalok többsége nem hogy nem beszéli jól az angolt, de egyáltalán nem beszéli. Ahol tennivaló van, az elsősorban a kiejtés, és nem azért, hogy jó kiejtésük legyen, hanem hogy ki tudják ejteni minimális szinten a szavakat, és olyan szavakba, mint a miscellaneous ne törjön bele a nyelvük, meg a world-öt ne vordnek ejtsék, meg legalább egy angol szöveget érthetően, magabiztosan, akadozás, nyelvbotlás nélkül fel tudjanak olvasni. Pont, hogy nem a nyelvtannal és a szómagolással kell őket terhelni, mert a hagyományos nyelvoktatás nem is tesz mást, csak ezt a kettőt erőlteti, és pont emiatt nem beszélnek idegen nyelveket a fiatalok sem. Szóval nyelvtan helyett igenis kiejtés kell, a szókincsbővítés helyett pedig kifejezések tanítása. Emellett pedig angol anyanyelvi anyagokat kéne hallgattatni velük, sokkal többet.