HTML

Mi az IdegenNyelvŐr célja?

A magyarok többsége úgy beszél idegen nyelven, mint Fekete Pákó magyarul… Ez a blog annak szól, aki szeretne valamit tenni azért, hogy beszéde ne feketepákósan hangozzon, amikor idegen nyelven beszél.

Kiejtési felmérés

Bejegyzések

Friss topikok

  • Devourius: Kíváncsi lennék, hogy hány ember küldött végül hangmintát. Úgy tudom, hogy csak én és El Mexicano.... (2017.09.06. 07:57) Kiejtési felmérés
  • Devourius: Egyébként továbbra sem értem, hogy Kanada fonológiai-fonetikai befolyása miért olyan nagy az észak... (2017.07.31. 18:32) A Cot/Caught összeolvadásról
  • Devourius: Üdv újra itt hosszú idő után. Azóta megengedőbb vagyok olyan nevek ejtésének terén, amelyek még a... (2017.07.06. 18:55) Shia LaBeouf és a böfögés
  • Devourius: Azóta részletesebb képet kaptam a magánhangzótérről. Rájöttem, hogy a garat is csak passzív leköve... (2017.03.11. 17:29) A pápa neje és a kettőshangzók
  • Devourius: Revidiálnám az évekkel ezelőtt itt kifejtett nézeteimet. Jones és Canepari rendszere hibás, bár az... (2017.03.11. 17:14) Mire jó és mire nem az IPA jelölés?

Fonetikai alapok

2009.06.22. 07:00 :: IdegenNyelvŐr

A fonetika – azaz a hangtan – a beszédhangok megformálásának módját írja le. Mivel ez a blog is a kiejtéssel foglalkozik, ezért mielőtt sorra vennénk a beszédhangokat, nem árt szert tennünk némi fonetikai háttérismeretre, meg kell ismerkednünk néhány fonetikai alap­fogalommal (pl. fonémák, allofónok), jelölés­rendszerekkel, valamint a magán- és mássalhagzók osztályozásával.

Fonémák és allofónok

Kezdjük a fonémával, mely a beszédhangok elemi egysége: szavakat, jelentéseket különböztethet meg egymástól, pl. a tör és tőr szavak három-három fonémából állnak, de a középsőben eltérnek – a magyarban tehát ugyanannak a beszédhangnak a hosszú és rövid változata két külön fonéma; a töm és tör szavak szintén három-három fonémából állnak, de az utolsóban térnek el. (Azokat a szavakat, amelyek csak egyetlen tulajdonságban (ez esetben: fonémában) térnek el egymástól, minimális pároknak nevezik.) A fonémikus átírásban fonémák szerepelnek, melyeket "per" jellel szokás körülvenni, pl.: /p/, /fut/.

Egy fonéma azonban nem feltétlenül csak egy bizonyos hangot jelölhet, mivel a tényleges kiejtését gyakran befolyásolja, hogy milyen más hang áll előtte és/vagy mögötte, azaz a fonetikus környezete. Egy fonéma különböző, hangkörnyezetétől függő tényleges kiejtéseit allofónoknak nevezik. Az allofónoknak nincsen jelentés-megkülönböztető szerepük, vagyis nincs két olyan szó, ami mást jelent attól függően, hogy melyik allofónnal ejtjük. A legtöbb nyelv rendelkezik allofónokkal, így a magyar és az angol is.

Nézzünk először körül a saját házunk tájékán. Vegyük például a nem és zeng szavainkat, melyek fonémikus átírása /nɛm/ illetve /zɛng/. Koncentráljunk az /n/ fonéma kiejtésére. Az /n/ kiejtésekor a nem szóban nyelvünk hegyét a felső fog­mederhez érintjük, míg a zeng szóban hozzá sem érünk! Nem azt mondjuk, hogy zen-g. Valójában a nyelvünk hátát emeljük hátra a szájüregben – pont oda, ahol a kiejtésben soron következő /ɡ/ fonémát képezzük. Ezt nyilván azért tesszük, mert ez kényelmesebb és "simább", mintha először nyelvünkkel a szájüreg elején képeznénk az /n/ hangot, majd rögtön utána a szájüreg hátsó részére kéne rántanunk a nyelvünket. Próbáljuk csak meg kiejteni a láng és munka szavakat úgy, hogy az /n/ fonémát úgy ejtjük bennük, mint a nem szóban: lán-g, ill. mun-ka. Ez bizony bántja a fülünket, és pontosan ezért fontos, hogy a megfelelő allofónt használjuk. A magyarban tehát kétféleképp ejtjük ki az /n/ fonémát attól függően, hogy /g/ ill. /k/ előtt áll-e, vagy sem. A fonetikus átírásban – a fonémikussal szemben – a ténylegesen kiejtett allófónok szerepelnek szögletes zárójelek között: nem [nɛm] /nɛm/, zeng [zɛŋɡ] /zɛng/.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az /n/ fonémánknak van még két allofónja a magyarban: a /p, b/ előtt ejtett [m]színpad [ˈsimpɒd] /ˈsinpɒd/; és az /f, v/ előtt ejtett [ɱ]színfal [ˈsiɱfɒl] /ˈsinfɒl/. Érdekes, hogy ezek szerint míg az [m] és az [n] az /n/ allofónjai, addig az /m/ és az /n/ külön fonémák, hiszen a kén és a kém szavunk bizony nem ugyanazt jelentik, viszont a kénpor és a kémpor szavaink kiejtve ugyanúgy hangzanak: [ˈke:mpoɾ].

Azt azonban lényeges szem előtt tartanunk, hogy attól még, hogy egy nyelvben két hang egyazon fonéma két allofónja, egy másik nyelvben még lehetnek különön fonémák, azaz jelentés-megkülönböztető szerepük lehet. Ez igaz az előbb bemutatott magyar /n/ fonéma két allofónjára is ([n] és [ŋ]), melyek az angolban külön fonémák! (Az /m/ az angolban is külön fonéma, az [ɱ] azonban ott sem.) Például az angol pin és ping szavak három-három fonémából állnak, de az utolsóban eltérnek: /pɪn/ illetve /pɪŋ/. A magyarban a ping szó négy fonémából áll: [piŋɡ] /pinɡ/.

A szótárak általában az IPA (International Phonetic Association) jelölés-rendszerét használják. A kiejtéseket nem fonetikus, hanem fonémikus átírással adják meg, azaz csak a fonémákat tüntetik fel, a ténylegesen használt allofónokat nem, hiszen azok minden esetben kikövetkeztethetőek a hang­környezetből. (Ettől én sem fogok a blogomon eltérni, hacsak nem pont a használt allofónra akarom a figyelmet felhívni.) Több esetben is előfordul, hogy egy fonémát a hagyományok miatt más IPA karakterrel jelölnek, mint kellene, a fonetikus átírás azonban minden esetben a ténylegesen kiejtett hangokat jelöli, ezért aztán időnként a fonetikus és a fonémikus átírások elsőre ellentmondásosnak tűnhetnek. 

A magánhangzók képzése

A magánhangzók kiejtésénél a nyelv hátának a helyzete a legfontosabb:  a nyelv mozoghat vízszintesen előre és hátra, így vannak elöl (front) és hátul (back) képzett hangok (a magyarban ezeket némileg megtévesztően magas és mély hangoknak nevezik); és ezzel egy időben mozoghat függőlegesen is, mely általában az egész állkapocs mozdulásával jár együtt, így ez alapján a mozgás alapján léteznek nyílt (open) és zárt (close) hangok. Így minden magánhangzót meg lehet határozni a nyelv függőleges és vízszintes helyzetének, továbbá az ajakkerekítés meglétének (rounded) vagy hiányának (unrounded) megadásával.

A nyelv mozgásának nyilván vannak fizikai akadályai, a szélső pozíciók között azonban gyakorlatilag szabadon vehet fel bármilyen helyzetet. Ebben minden fonetikát leíró jelrendszer megegyezik, a különbségek abból erednek, hogy a nyelv szélső állásai között hány fokozatot különböztetnek meg. Az IPA az elöl és hátul képzett magánhangzók között csupán egyet, a centrálist tartja számon, míg a zárt és a nyílt hangok között kettőt (középzárt ill. középnyílt), melyeket egymástól egyenlő távolságra helyez el. Mivel azonban a nyelv fokozatmentesen pozícionálható a szájüregben, ezért teljesen pontos leírást nem lehet készíteni, de ez nem is szükséges, mert a nagyon kis eltérések úgysem érzékelhetőek. Az viszont megállapítható, hogy az IPA által használt összesen három vízszintes és négy függőleges fokozat kevés (3×4 ajak­kerekítéses és -széthúzásos, meg még néhány "fokozaton kívüli" hang), mivel a fokozatok közé pozícionált nyelvvel ejtett hangok még hallhatóan eltérnek a "szomszédos" hangjaiktól, de ezeket az IPA egy kalap alá veszi és azonos karakterrel jelöli, így elfedi az eltéréseket.

Az IPA jelölések tehát sok esetben nem pontosak, csak hozzávetőlegesen adják meg a hangok képzésének helyét. Sőt, néhány hang kifejezetten rossz helyen tűnik fel benne! A hangok képzési helyét egy olyan trapézban szokták jelölni, amely a szájüreget bal oldalról nézve jeleníti meg. Mint látszik az alábbi ábrán, nem mindegyik beszédhang kerül az IPA által meghatározott rácspontokra a fokozatok alacsony száma miatt.

Az IPA magánhangzói

Az arany középút a pontosabb jelölés esetében az lehet, ha növeljük a fokozatok számát, de nem annyira, hogy már ne lehessen őket megkülönböztetni, így Luciano Canepari az általa canIPA-nak nevezett jelölés­rendszerben öt vízszintes és hat függőleges fokozatot különböztet meg (5×6), és ezek majdnem mindegyikéből létezik ajak­kerekítéses és ajak­széthúzásos is. Így összességében 52 magán­hangzót lehet megkülönböztetni a canIPA-ban, szemben az IPA 28-ával. (A fenti és az alábbi kép is Luciano Canepari munkájából származik, ezért angol nyelvűek.) Az alábbi kép mutatja a canIPA magánhangzó-rendszerét, melyen a szájüreget szintén bal oldalról látjuk. A zárójeles hangok egyik ismert nyelvben sem szerepelnek. Az oszlopok 0–9-ig vannak számozva, a sorok A–F-ig, így pl. a 2F hivatkozással utalhatunk a magyar á hangra (/a/).

A canIPA magánhangzói

Ha összevetjük a trapézt a rombuszokkal, elég sok eltérést vehetünk észre. Hasonlítsuk össze pl. az /a/ és /æ/ hangok elhelyezkedését, melyek elvileg ugyanazokat a beszédhangokat jelölik mindkét rendszerben.

Mivel az IPA a legelterjedtebb jelölés­rendszer (és a betűkészletek is csak azt támogatják), ezért a blogomon én is arra fogok támaszkodni, de többször fogok utalni a fenti canIPA táblázatra is, mivel az a hangokat és azok helyét lényegesen pontosabban adja meg. Ha a canIPA jelöléseit használom, azt kapcsos zárójelekkel fogom jelölni, pl. mass {mæs}.

UPDATE: A háromféle átírás már túlságosan zavaró lett volna, ezért inkább csak kettőt fogok használni: a fonémikus átirásban az IPA jelölésekre fogok támaszkodni, a fonetikusban pedig a canIPA jelölésére.

A mássalhangzók osztályozása

Csak hogy teljes legyen a kép, röviden osztályozzuk a mássalhangzókat is. Háromféleképpen csoportosíthatjuk őket: még pedig zöngésség, képzés helye, és képzés módja szerint.

Zöngésség szerint léteznek zöngés és zöngétlen mássalhangzók:

  • zöngés – a hangszálak rezegnek ejtése közben, pl. /b, d, z/
  • zöngétlen – a hangszálak nem rezegnek ejtése közben, pl. /p, t, s/

A képzés helye szerint az alábbi – számunkra fontos – csoportok léteznek:

  • bilabiális (ajakhang – a két ajakkal képzett), pl. /p, b/
  • dentális (foghang – a fogak közreműködésével képzett), pl. a spanyol t /t̪/
  • labio-dentális (az alsó ajak és a felső fogak vesznek részt a képzésében), pl. /f, v/
  • alveoláris (a felső fogmedernél képzett), pl. a magyar vagy angol /t, d/
  • posztalveoláris (a felső fogmeder mögött képzett), pl. a magyar s ill. zs hangok /ʃ, ʒ/
  • palatális (a szájpadlásnál képzett), pl. a magyar ny hang: /ɲ/
  • veláris (ínyhang – a lágyszájpadlásnál, más néven ínyvitorlánál képzett), pl. /k, g/
  • uvuláris (a nyelvcsapnál, azaz a szájpadlás hátsó részén lecsüngő kis zsákocskánál képzett), pl. a német vagy francia r: /ʁ/
  • glottális (a hangrésnél, azaz a hangszálak között képzett), pl. /h/.

A képzés módja szerint pedig az alábbi – számunkra fontos – csoportok léteznek:

  • nazális (orrhang – a levegő az orrüregen keresztül távozik), pl. /m, n/
  • plozíva (zárhang – a levegő kiáramlását elzárja valamilyen akadály, majd az hirtelen felpattanva elhárul), pl. /p, t, g/
  • frikatíva (réshang – a levegő egy szűk résen keresztülpréselődve surlódó hangot hoz létre), pl. /f, s/
  • affrikáta (zár-réshang – a levegő egy szűk résen préselődik keresztül egy akadály feloldása után ), pl: a magyar cs /ʧ/
  • approximáns (a levegő egy a frikatívákénál nagyobb résen halad keresztül, így kisebb hallható súrlódást okoz), pl. /j/
  • trill (pergőhang – gyorsan vibráló hang), pl. a spanyol vagy a magyar pergetett r /r/
  • tap és flap (érintő- és csapó-(legyintő-)hang – a zárhanghoz hasonló, de rövidebb, lágyabb), pl. a spanyol/magyar nem pergetett r /ɾ/
  • laterális approximáns (a levegő a nyelv két oldalán approximánsként távozik, a nyelv közepe érintkezik valamivel), pl. /l/.

(Az oldalon előforduló IPA karakterek megjelenéséről várom a visszajelzéseket, mert nem vagyok benne biztos, hogy mindenkinél jól jelennek meg, főleg Windows-tól eltérő operációs rendszeren.)

43 komment

Címkék: angol ipa kiejtés fonetika fonéma beszédhang mássalhangzók allofón hangtan magánhangzók

A bejegyzés trackback címe:

http://idegennyelvor.blog.hu/api/trackback/id/tr971199490

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

SakiCitizen 2009.06.24. 11:30:07

Wow nagyon jól sikerült! Elég soká tartott amíg végigrágtam magam rajta, de nagyon sok újat meg tudtam belőle én is!
köszi

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2009.06.24. 11:59:22

@SakiCitizen: Örülök, hogy tetszett, remélem a következő posztokból még több újat fogsz megtudni!

Tényleg sokáig tartott végigolvasni? Mert a magán- ill. mássalhangzókról szóló jövendőbeli posztjaim külön-külön is két-háromszor olyan hosszúra sikerültek, mint ez volt. Egy ülésre meg ki olvas el annyit? Akkor lehet, hogy további részekre kellene őket darabolnom? Bár akkor meg nagyon szét lesznek szabdalva, és kevéssé lesznek áttekinthetőek a kereszthivatkozások miatt. Aaaah, mit csináljak? ;)

SakiCitizen 2009.06.24. 19:40:52

Nem feltétlenül darabolni, csak ugye át kellett rágnom magam rajta, h mindent felfogjak, legalábbis remélem h sikerült, többek között szoktam néha szabadidőmben játszani a nyelvekkel, és nekem az egyik keresztem a magyarban nem létező magán- és mássalhangzók jelölése/kiejtés de ez a poszt azzal a remek kis táblázattal sokat segített, szóval sose bánd ha hasonló terjedelemben készülnek el a bejegyzéseid! Csak így tovább! :)

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2010.07.10. 14:14:36

Tanulmányoztam Canepari oldalát, főleg az angol és német kiejtési elemzéseket. Nagyon korrektek, de a némettel foglalkozó cikk hiányos (pl. a német r kiejtésére nem tér ki, csak táblázatba sorolja). A hangok képzésre nem vezetnek rá a cikkei, csak oldalnézeti diagram van róluk. Összességében túlzottan fárasztó fejtegetések. Ennyi jelet megtanulni még szakembereknek is nagyon kemény. Szerintem Caneparinak kár volt az IPA-ra építenie. Teljesen felesleges pl. az m és n IPA jeleket össze-vissza kunkorítani meg hullámjelezni.

Kidolgozhatna már valaki (a latin ábécéből kiinduló) IPA-tól teljesen független univerzális fonetikai kiejtésjelölési rendszert, amely szakít az amúgy is értelmetlen mgh/msh felosztással. Ehelyett a nyelv állását rajzolnák le a jelek. Kiegészítve azzal, hogy hogyan állnak a kerekített vagy nem kerekített ajkak, a fogak a nyelvhez képest, mi a hangszálak állása, azok rezegnek-e, honnan, hová, merre, milyen útvonalon áramlik a levegő. Ezzel nem csak X darab hang lenne leírható, hanem ember által képezhető összes hang. Plusz megtanulni se kéne minden jelet, helyette elég lenne a "kiolvasási" és jelölési alapelvek alkalmazását gyakorolgatni. Tehát jó esetben még olvasni sem kéne hozzá tudni, pláne nem kéne tisztában lenni nyelvészeti és fonetikai elnevezésekkel, fogalmakkal.

Mondjuk ezt kézzel nehezebb lenne lejegyezni, mint az IPA-t, de a canIPA már így is elég bonyolult kézírásban.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2010.07.12. 20:42:44

@Devourius: Ezzel az általad említett jelölésrendszerrel gyakorlatilag nem fonetikus átírás lenne, hanem részletes lerajzolás. Ráadásul egy hang minden előfordulásánál le kéne rajzolni minden apró tulajdonságát, még akkor is, ha az író és az olvasó számára is egyértelmű a hang képzésének mikéntje.

Az IPA és canIPA jeleit sem kell fejből tudni: az adott hang a képzési módja és helye alapján kikereshető a táblázatból. Ha van egy karakter egy bizonyos hangra, miért kéne minden egyes előfordulásnál újra és újra definiálni és lerajzolni a hangok képzését?

És hogyan rajzolnád le a nyelv helyzetét? Oldalnézetben? Dehát ezt kevesellted a canIPA-nál is. Felülről? Abból nem látszik minden. És a nyelv mozgását hogyan jeleznéd, pl. a magyar többszörösen pergetett [r]-nél? Hogyan jelölnéd a kiejtés hosszát?

Ehhez minden hanghoz legalább egy 2×2 centis ábra kellene, hogy látni is lehessen belőlük valamit, IPA-val meg egy 2×2 milliméteres hely is elég.

A te ötletedet viszont legfeljebb csak a fonetikus átírás helyett lehetne használni, de mi lenne a kevesebb részletet tartalmazó fonémikus átírással, ami pl. a szótárakban is megjelenik? És hogyan lehetne könnyen, gyorsan, számítógéppel összerakni egy-egy hang képét?

Ez baromi macerás lenne. De ha gondolod, legyél "valaki" és dolgozd ki ;)

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2010.07.12. 21:41:18

Van benne valami. Nem azt mondom, hogy nem lennének hátrányai. Lerajzolni nem kéne mindent minden oldalról (legfeljebb oldalnézetből), egy csomó mindent elvont jelölésekbe lehetne foglalni (pl. ajakkerekítést a jobb felső indexbe írt o-val lehetne jelölni).

A számítógéppel való hangkép-összerakás problémáját nem értem.

Egy ilyen rendszernek a kidolgozása nem nehéz, csak akkor ha maximálisan ellentmondásmentes következetességet tűzünk ki célul. Elég nehéz, minden problémára előre felkészülni. Ez a "valaki" lehetnék én is, de nem érzem feladatomnak. Nem vagyok fonetikus, nyelvész, van egy csomó fizetett, levegőbe elmélkedő senkiházi, aki ezért kapja a fizetését. Legalább csinálnának valami értelmeset is.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.05.27. 20:34:19

Azon gondolkodtam, hogy talán jobb lenne a fonetikai átírásban csak a zöngétlen mássalhangzóknak és az ajakréses magánhangzóknak jelet adni. A zöngésséget, ajakkerekítést pedig mellékjel jelölné. Így elég lenne kevesebb alapjel, ez pedig főleg a magánhangzók jelölését segítené.

Szerinted INyŐ? Tudom, hogy nem vagy híve a mellékjelezésnek, de járható út lenne?

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2011.05.28. 09:14:45

@Devourius: Nem tartom jó ötletnek. Inkább az alapjelek számát kellene növeli, hogy minél kisebb részleteket kelljen csak mellékjelekkel jelölni. Minél "korábban" kezdjük a mellékjelezést, annál nehezebb az apró eltérések jelölése.

Persze egy egészen más jelölésrendszerben, ahol az alapjelek maguk is egy-egy konkrét artikulációra utalnak (mint pl. a hangul ábécé), hasznát lehetne venni az általad javasoltaknak.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2011.06.15. 17:46:29

A nyelv hátának mozgástere szerintem sem nem trapéz (mint az IPA táblázat), sem nem rombusz (ahogy Canepari rajzolja). Nem kéne egy másik alakzattal helyettesíteni?

A j-t hol lehetne elhelyezni a mgh-ók Canepari-féle táblázatában? Tudom, nem mgh. de mennyivel van feljebb, mint az [i]?

Illetve az ajakkerekítés miben különbözik az ajakréses képzéstől. Tudom, az ajakkerekítésben. Valójában milyen különbséget eredményez az ajakkerekítés? Úgy figyeltem meg, mintha lentebb és hátrébb lenne a nyelv ajakkerekítéskor. Vagy nem?

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2011.06.17. 21:33:17

@Devourius: A mozgástér nyilván minden embernél kissé más, de a rombusz elég jó sematikus közelítés.

A [j] két egységgel van az [i] fölött.

A kerekítés független a nyelv helyzetétől artikulációs szempontból, de az igaz, hogy több, hagyományosan párnak tekintett hang, mint pl. az [i/y] vagy az [ɑ/ɒ] közül az [y] ill. az [ɒ] valamivel hátsóbb nyelvállással képződik, mint "párja", fonetikailag tehát nem is párok.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.02.25. 11:36:44

Minap szórakoztam az angol, nyelvhegyes [t] hanggal, és véletlenül majdnem réshang sikerült. Próbálgattam réshangként is (ilyenkor kicsit hátrébb van nyelvem hegye a t-hez képest) és egy a [θ]-hez nagyon-nagyon hasonló réshangot kaptam. Mi ennek a réshangnak a neve és a fonetikai jele?

Az előző kommentemben írt ajakkerekítéses dologra már rájöttem azóta. Az ajakkerekítésnél hátul az arcunk picit befelé domborodik be és ez extra szűkületet hoz létre a szájüregben, amitől az egész hang mélyebb lesz. A helyes megfejtők között (azaz köztem) nyereményként, virtuális vállveregetést sorsolok ki :-P

paraszthajszal 2012.02.25. 17:59:06

@Devourius: Van a [θ]-hez hasonló, kb. a t-nél képzett réshang, de az szerintem nem igazán "nyelvhegyes".

books.google.hu/books?id=moDVp5TTpgcC&pg=PA54&lpg=PA54

While a voiced or flapped realisation is the most common pronunciation of post-tonic /t/, a competing variant is found [...] [on the] southern Avalon Peninsula [...]. This is the alveolar slit fricative pronunciation, which also occurs in Irish English. This sound is produced with a relatively flat tongue shape and wide mouth aperture, similar to the articulatory setting involved in the production of a fricative such as the initial [θ] of thin [...]. Slit fricative pronunciations may be heard in [...] words like water.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.02.25. 19:56:35

Kösz, így már megtaláltam a Wikip"é"dián is.

Egyébként ha ezt a hangot vesszük alapul (jelöljük most [0]-val), akkor a c-sen hangzó angol [t], ha picit lezseren ejtik, simán lehet ennek a réshangnak a zárréshang rokona (azaz [t0] hang). Nem?

paraszthajszal 2012.02.25. 23:06:34

@Devourius: A jelölésre többféle verzió is van. Az IPA mássalhangzó-táblázatában önálló jele nincsen, az [θ] vagy az [ɹ] segítségével, mellékjelekkel lehet jelölni, pl. mint "hátrébb képzett" (retracted): {alulvonás}+[θ]. A másik, amit Canepari is követ, amikor az IPA-jelet megadja, hogy a zöngétlenített ( ̥) + raised (approximáns -> réshang; alul kis t) + [ɹ] jeleket kombinálja. A canIPA-ban ( venus.unive.it/canipa/pdf/HPh_10_Consonants.pdf ), ha jól látom, a jele egy tükrözött /s/.

Ami meg a konkrét kérdést illeti, ez a réshang is a /t/ allofónja néhány nyelvjárásban (pl. ír angol).

paraszthajszal 2012.02.25. 23:09:17

@paraszthajszal: Ja az az "alul kis t", egy lefele fordított kis nyomtatott T a betű alatt ([ɹ̝]), de Canepari tesz belőle még egyet a betű fölé is.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.02.26. 00:31:52

@Devourius: Majdnem, azzal a különbséggel, hogy az idézett "slit fricative" esetén a nyelv felszíne lapos, mint pl. a [θ] ejtésekor; míg a c-szerűen hangzó /t/ esetén középen van rajta egy hosszanti bemélyedés (grooved), mint ahogy pl. a [s] vagy a [ʧ] ejtésénél is. Ilyen c-szerű zár-réshang képzést gyakran hallani a tévében, rádióban is.

Ami a réshangot illeti, az úgy van, ahogy @paraszthajszal: mondja: lehet a /t/ egyik regionális allofónja. A zöngés változata viszont, ami canIPA-ban tükrözött [z], előfordul a /ɹ/ allofónjaként is, még hozzá /t, d/ után, vagyis ez esetben nem a /t, d/ csé-/dzsésül a /ɹ/ hanghoz, hanem fordítva: a /ɹ/ képzése idomul a /t, d/ képzéséhez.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.02.26. 07:29:05

"/t/ allofónja néhány nyelvjárásban (pl. ír angol)."
Megnézem már magamnak ezt az ír angolt. Annyi vad dolgot olvastam már róla, hogy kíváncsi lettem, talán nem is nagyon hallottam még.

"míg a c-szerűen hangzó /t/ esetén középen van rajta egy hosszanti bemélyedés (grooved), mint ahogy pl. a [s] vagy a [ʧ] ejtésénél is."
Na! Ezért az alaposságért szeretjük iɲø-t. Különben tuti van hasonló apró "titok" az [ʁ] hangnál is. Szerintem azért van, hogy az [ʁ]-em mindig máshogy sikerül: néha nem veszi be a torkom, néha [ʁ] vagy [я] sikerül belőle, elég egy 5 mp-es szünetet, mozdulatlan nyelvállású szünet után újrapróbálnom és már nem úgy sikerül, ahogy előtte :-o

paraszthajszal 2012.02.29. 00:41:27

@Devourius: "Megnézem már magamnak ezt az ír angolt (...) nem is nagyon hallottam még."

Annyira azért nem durva, a skót angolnál szerintem könnyebben érthető. Egy-két példa van rá itt is: web.ku.edu/~idea/europe/ireland/ireland.htm

Általában az öregebb, vidéki lakosoknak van "furcsább kiejtése", van amelyikhez le vannak jegyezve megállapítások is pl. web.ku.edu/~idea/europe/ireland/ireland10.mp3 <> web.ku.edu/~idea/europe/ireland/ireland10.pdf (ebben nincs szó pl. slit fricative-ról; de /θ/->[t̪ʰ] helyettesítésről, nem standard "r" hangokról igen).

Persze ezeknek a felvételeknek értelemszerű hátránya, hogy az alany produkálni akarja magát (-> formális regiszter), nem úgy beszél, mint a haverjával a krimóban. Emellett sajnos (nyilván a mintavétel sajátosságai miatt) többségben vannak a városiak (Dublin), ill. a fiatalok, akik az egzotikumra vágyó fülek számára pont nem túl érdekesek.

paraszthajszal 2012.02.29. 00:44:00

@paraszthajszal: Érdemes az ír példát összevetni egy skóttal ( web.ku.edu/~idea/europe/scotland/scotland19.mp3 ). Azokat nem lehet eltéveszteni, sokkal jellegzetesebbek.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.02.29. 08:44:54

Kösz a linket. Az ír hangmintákban, a 10-eset leszámítva, elég szabványközelien beszélnek. Normális az [ɹ] hangjuk, egyedül 1-2 mgh furcsa itt-ott, meg nincs ugyebár dark-l, de végül is egész hallgathatóan vakerálnak, nem mondanám egzotikusnak.

A skót viszont durva. Ha nem látom leírva, hogy skót, simán néztem volna orosz bevándorlónak, főleg a tap-es r hangok miatt, amik nagyon bántják a fülem, mióta megszoktam az ɹ, ɻ hangokat. Leírások viszont azt írják, hogy a tap már a skótoknál is régies kiejtés, és az [ɹ] a szabvány ott is.

Kezdem érteni, hogy egy brit, vagy amerikai számára milyen szarul hangzik, ez a pattogó t, d, r hangokkal tűzdelt, szlávos hangsúlyozású beszéd, amit a keletiek művelnek (beleértve az indiaiakat is), olyan drrrgvdrrrrgdvrrrrgal hatású nyelvpergetős, torz, rövid és ideges, darabos géppuskaropogásnak tűnhet nekik, összegezve prosztónak. Az anyanyelvi szabvány angolt beszélők hangjai nagyon hosszan kitarthatók (θ, ð, ɹ, ɻ), de ha kivételesen nem (zárhangok), akkor is lágyabbak, hehezettel nyújtottak, tompábbak (w), a magánhangzókat is nyújtják a hangsúlyos szótagokban. A hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szép nyugodtan, folyékonyan váltakoznak és nem darabos, durva, éles, pattogó beszédük, nem olyanok, mintha a monoton brummogó fűnyírógépet vagy légkalapácsot hallgatna az ember.

Max val Birca · http://hurramilliomosleszek.co.nr 2012.05.26. 09:32:28

Nos, úgy tűnik, hogy a canIPA ugyanazzal a jellel jelöli a következőket:
- Lateral Approximant Prevelar és Lateral Approximant Velar-Dental/Alveolar.

Direkt szerinted vagy tévedés?

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.05.26. 11:47:31

Nem egyformán, egyes mekszvelek túl bircák ehhez :-D

Lateral Approximant Prevelar: egy furcsán szögletes, kicsi el-betű, egyenes vonallal ferdén áthúzva, és az egész fejjel lefelé állva tálalva.

Lateral Approximant Alveolar: egy furcsán szögletes, kicsi el-betű, és az egész fejjel lefelé állva tálalva. Nincs egyenes vonallal ferdén áthúzva.

Lateral Approximant Dental: ugyan az, mint a feni, épp úgy fejjel lefelé, DE oldalvást tükrözve van (jobbra néz, nem balra)

Lateral Approximant Velar: hosszúkás, kicsi el-betű, hullámos vonallal van áthúzva és az egész jel fejjel lefelé van állítva.

Ennek a doksinak a 2. és 3. oldalán tudod megnézni:
venus.unive.it/canipa/pdf/HPh_10_Consonants.pdf
A prevelar nincs berajzolva, azt ki kell következtetni.

Elég körülményes, de van benne logika. Alapvetően kicsi el-betű jelöli mindet. A velar hullámos, a prevelar ferde-egyenes vonallal van áthúzva. A dental oldalra tükrözve van. A fejjel lefelé fordítás az approximánsi minőséget jelzi, azaz semmivel nem érintkezik a nyelv.

Egyébként melyik nyelvhez kellenek ezek neked?

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.05.26. 12:22:52

@Max val Birca: Szerintem az utóbbi csak véletlenül került bele a táblázatba, mert nincs hozzátartozó orogramm sem.

@Devourius: Ne tessék itten dezinformálni, kérem. A Lateral Approximant nem ugyanaz, mint a Semilateral Approximant. Fejen állni a semilaterálisok szoktak.

Max val Birca · http://hurramilliomosleszek.co.nr 2012.05.26. 13:54:29

@Devourius:

Természetesen ismerem a kiadványokat, azaz ezzel nem mondtál nekem újat. A kérdesem a táblázatban lévő logikátlanságra utalt.

Egyébként bolgárhoz kell az egész, de előtte megcsináltam az egész táblázatot újra xls fájl formájában, mert így jobban használható, nem kell mindig kódolni, meg keresgélni. A táblázat készítése közben fedeztem fel a jelzett problémát, különben valószínűleg soha életben észre nem vettem volna.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.05.26. 14:33:39

Ilyen nehéz lenne a bolgár, hogy ennyi egzotikus hang, allofón van benne? Úgy tudom, hogy a szláv nyelvek között a bolgár még elég lightos, kiejtésben is.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.05.26. 14:38:40

@IdegenNyelvŐr: Valóban, elnéztem a sort a táblázatban. Egészen mások a jelek és nem állnak fejen.

Bár az [ɹ] approximáns, és fejjel lefelé áll, mint annak a rendje.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.05.27. 08:56:04

Egyébként, ha már elkezdtük kritizálni A Mestert, akkor megemlíteném, hogy a magyar t/d-t és az angol t/d-t egyformán jelöli, holott azért van artikulációs különbség.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.05.28. 11:16:34

@Devourius: "Bár az [ɹ] approximáns, és fejjel lefelé áll, mint annak a rendje."
Úgy értettem, a lateral approximant és a semilateral approximant sorai közül az utóbbiak állnak fejtetőn. Ettől még mások is állhatnak fejen, és állnak is.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.07.26. 17:16:26

@Devourius: ez már nem aktuális, azóta már tudom, hogy eltérően jelöli, de egyszerűsítésből sokszor nem írja ki a különbséget. Egyébként nem értek vele egyet. Ha egyszer eldöntötte, hogy részletes lesz, meg sok szakmabelinek is megbotránkoztató a részletesség, viszont akkor nem értem, hogy néha minek egyszerűsít.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.09.21. 08:53:21

Hol van a dentialveoláris és alveoláris képzési hely határa pontosan? A felső fogsor mögötti legelső púp a választóvonal?

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2012.09.21. 11:00:50

@Devourius: Ha a nyelv hozzáér a fogak belső felületéhez is, akkor denti-alveoláris.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.09.21. 11:31:55

Tehát ha a nyelv nem csak az fogmederhez, de a fogak belső felületének is EGYSZERRE nekiér, akkor, és csak is akkor denti-alveoláris? Ha pedig csak a fogak belső felületéhez ér neki, de a fogmederhez nem, akkor dentális. Jól foglaltam össze?

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.12.05. 06:51:03

Caneparinál a predentális képzés mit jelent? A prodentális/interdentális az a felső fogsor élén képzett, de a pre-set el nem tudom képzelni, mi lehet.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2012.12.05. 06:51:43

Talán nyelv és felső ajak részvételével képzett?

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2013.02.15. 11:24:26

"Illetve az ajakkerekítés miben különbözik az ajakréses képzéstől. Tudom, az ajakkerekítésben. Valójában milyen különbséget eredményez az ajakkerekítés?"

Most már meg tudom válaszolni precízen, hátha valaki mást is érdekel (kétlem): az ajakkerekítés a szájüreget hosszabbítja meg. Minden más tulajdonsága csak mellékes.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2013.02.15. 11:30:53

Amiért igazából írok, az az, hogy lenne egy mocskosul fontos kérdésem.

Szeretett Caneparink alábbi anyagában érdekes dologra bukkantam:
venus.unive.it/canipa/dokuwiki/lib/exe/fetch.php?id=en%3Apdf&cache=cache&media=en:eps_7_england.pdf

Ebben a 33. oldal alján, 34. oldal elején szó van arról, hogy a magánhangzót mozgástere nyelvállástól függően torzulhat, és ez nem csak a magánhangzók hangminőségére hat ki, de környező mássalhangzókéra is.

Canepari itt ír a nyelvhegyes (apikális), laminális (normál, normál rombuszba rendeződő), előnyelvháti (predorzális), hátsó nyelvháti (posztdorzális), és nyelvtöves (radikális) nyelvállású magánhangzók képzéséről. Hogyan tudom ellenőrizni ezt, vagy kipróbálni? Lehetne ehhez hangmintát találni?

Mert ilyet a hivatalos IPA is ismer, advanced és retracted tongue root vowel elnevezések alatt, de hangmintát, részletes leírást sehol nem találok hozzá.

Tényleg fontos lenne!

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2013.02.24. 20:24:42

A fenti kérdésre mit tudna egy nyelvőr a gumibotjával hadonászni?

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2013.02.28. 18:12:59

Érdekes hang jutott eszembe a minap, egy régi magyar rajzfilmből. Mikrobinak volt egy hülye hangadása, amolyan nyikorgást utánozó krákogás. Úgy vettem észre, hogy mintha veláris zárhang lenne, de mintha apránként engednénk ki a zár mögött a levegőt. Jól következtetek? Íme hangminta hozzá (24 KB mindössze):

n0zer0.uw.hu/mikrobi.mp3

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2013.03.18. 21:07:23

Még veláris trillnek is beillik ez a hang, pedig a Wikipedia szerint ez utóbbit ejteni fizikai lehetetlenség.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2013.06.20. 16:23:37

Káné pári Szenszei érdekes írást tett közzé:
venus.unive.it/canipa/dokuwiki/lib/exe/fetch.php?id=en%3Apdf&cache=cache&media=en:npt_11_ph_peculiarities.pdf

Akár meg is lehetne vitatni, szerintem senkit nem vinne el a mentős. Érdekes dolgok vannak benne. Akár a hehezet, akár az éneklés, akkor a sorvadás, akár a dejektívák témáját nézzük.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2013.11.30. 12:05:50

@Devourius: Mikrobi hangja lenis veláris tökéletlen zárhangnak tűnik.

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2013.12.01. 13:40:47

@Devourius: javítom. Inkább preveláris, és tuti zöngétlen. Továbbá nem tökéletlen zárhang, hanem inkább apránként kieresztett és megakasztott levegőáramlat. Olyan reszeléshez hasonlóan, kis adagokban kiadott levegő. Hangzásra [k] és [g] közötti krákogás.