HTML

Mi az IdegenNyelvŐr célja?

A magyarok többsége úgy beszél idegen nyelven, mint Fekete Pákó magyarul… Ez a blog annak szól, aki szeretne valamit tenni azért, hogy beszéde ne feketepákósan hangozzon, amikor idegen nyelven beszél.

Kiejtési felmérés

Bejegyzések

Friss topikok

  • Devourius: Kíváncsi lennék, hogy hány ember küldött végül hangmintát. Úgy tudom, hogy csak én és El Mexicano.... (2017.09.06. 07:57) Kiejtési felmérés
  • Devourius: Egyébként továbbra sem értem, hogy Kanada fonológiai-fonetikai befolyása miért olyan nagy az észak... (2017.07.31. 18:32) A Cot/Caught összeolvadásról
  • Devourius: Üdv újra itt hosszú idő után. Azóta megengedőbb vagyok olyan nevek ejtésének terén, amelyek még a... (2017.07.06. 18:55) Shia LaBeouf és a böfögés
  • Devourius: Azóta részletesebb képet kaptam a magánhangzótérről. Rájöttem, hogy a garat is csak passzív leköve... (2017.03.11. 17:29) A pápa neje és a kettőshangzók
  • Devourius: Revidiálnám az évekkel ezelőtt itt kifejtett nézeteimet. Jones és Canepari rendszere hibás, bár az... (2017.03.11. 17:14) Mire jó és mire nem az IPA jelölés?

A beszédértés és a kiejtés kapcsolata

2009.06.11. 10:00 :: IdegenNyelvŐr

A beszédnek elválaszthahatlan része a kiejtés, mint ahogy az írásnak a betű. Ahhoz, hogy egy nyelvet a szó szoros értelmében beszélni tudjunk, tisztában kell lennünk az adott nyelv hangrendszerével és kiejtési sajátosságaival. Ha vetünk egy közelebbi pillantást a magyar nyelvre, akkor láthatjuk ennek gyakorlati szerepét.

A magyar nyelv Erdélyben vagy Szlovákiában beszélt változata kiejtésben és szóhasználatban is eltér a "szabványosnak" tartott magyartól (azaz amit a legkevesebben éreznek tájszólásnak), mégis hamar hozzászokik a "fülünk", és mindent meg fogunk érteni – vagy legalábbis hallás után mindent le fogunk tudni írni, még ha a szavak jelentését esetleg nem is ismerjük. Beszélni azonban valószínűleg nem úgy fogunk, ahogy az ott élők, hiszen bár egyértelműen érzékeljük, hogy ők valamit másképp ejtenek, mégis csupán hallás alapján nehezen tudnánk egyértelműen szabályokba foglalni az eltéréseket, és így nehezen is tudnánk őket pontosan leutánozni. Fülünk gyakran el is siklik a különbségek felett, mivel az ismeretlen hangokat agyunk automatikusan lecseréli az általunk használt hangokkal, és tulajdonképpen a saját kiejtésünkre átfordított szót próbálja értelmezni – általában sikeresen.

A beszédértés ugyanis a feltevések szerint a következőképpen működik (nagyon leegyszerűsítve): fülünk belső szervei a beérkező hanghullámokat átalakítják, és eljuttatják az agy hallás­központjába, mely megpróbálja kikeresni a szókincséből (beépített szótárából) azt a szót, illetve jelentést, amely az adott kiejtéshez kapcsolódik. Ha nem talál pontos egyezést, akkor elkezdi alakítgatni a hallott hangsort, hátha talál egy olyat, amihez jelentés is társul és még a szöveg­környezetbe is illeszkedik. Ez persze nemcsak félreértéseket okozhat, hanem hosszútávon ki is fárasztja az agyat – mint amikor halkan nézzük a tévét, és nagyon kell fülelnünk, hogy megértsük. Mind ismerjük azt a jelenséget, amikor fél füllel hallunk valamit, és nem értjük meg elsőre. Majd elkezdjük magunkban morzsolgatni a hallott hangsort, és sokszor mire visszakérdezünk, le is esik a jelentése. Ez akár több másodpercig is eltarthat, és akkor történik meg, amikor az agy elsőre nem boldogul a hangsor megfejtésével, ezért az egyébként nem tudatos folyamatot tudatosítja bennünk.

Érdemes? Nem érdemes?

A fentiekből logikusan adódik, hogy minél kisebb az eltérés a hallott és a beszélt nyelv között, annál kevesebb behelyettesítést kell vele végeznie az agynak, így annál könnyebben, gördülékenyebben megy a beszédértés. Ez jól hangzik, érdemes lenne kihasználni, csak egy probléma van: a hallott nyelv nagyon sokféle lehet, különösen egy világnyelv esetében, amit nemcsak számtalan nyelvjárásban beszélnek, hanem a Föld minden pontján próbálnak idegen nyelvként is használni. Felmerülhet a kérdés, hogy érdemes-e egyáltalán törni magunkat azért, hogy szépen, angolosan beszéljünk, hiszen lehet, hogy életünk során sosem fogunk angol anyanyelvűekkel találkozni, csak olyanokkal, akik szintén idegen nyelvként tanulták az angolt. Vagy éppenséggel olyan angol anyanyelvűekkel találkozunk, akik meg erős tájszólással beszélnek – ennek csak a nyelvészek örülnek.

Ez alapján juthatnánk arra a következtetésre, hogy nem érdemes különösebben sok energiát fektetnünk a kiejtés elsajátításába – ez kényelmes álláspont, talán ezért is a kiejtés szokott a mostoha gyerek lenni a nyelvórákon.

Én mégis úgy gondolom, hogy jobb, ha próbálunk egy sztandard nyelvjáráshoz közelítően beszélni. Beszédértés szempontjából mindenképpen, hiszen a nyelv­járások nagyrészt szisztematikusan, előre megjósolhatóan térnek el egymástól, így ha viszonylag jól beszéljük az egyiket, akkor a többi megértésével is könnyebb dolga lesz az agyunknak, hiszen a várttól eltérő hangokat szabály­szerűen le tudja cserélni az általunk használtakra, és így máris megkapja a keresett szót, nem kell találomszerű hang­cserékkel hasonló csengésű szavak után kutatnia.

Ha viszont a nyelvet következetlenül használó nem-anyanyelvi beszélőkkel van dolgunk, akkor agyunknak jobban meg kell küzdenie a hallottak vissza­fejtéséért. Hallgatóként tehát annak örülünk, ha következetes a beszélő, és ez nyilván akkor is igaz, amikor minket hallgatnak. Ha tehát következetesen beszélünk, megkönnyítjük a hallgatóink dolgát, és ezzel elősegítjük a kommunikáció sikerességét.

Érdemes

Amikor beszélgetünk valakivel, nyilván közölni akarunk vele valamit (vagy meg akarunk tudni tőle valamit), különben csak csendben néznénk egymást. Így tehát a kommunikációs célunk eléréséhez nekünk is érdekünk, hogy a másik fél minél jobban és könnyebben megértsen minket, ezért jó ötletnek tartom, hogy könnyítsük meg a dolgát azzal, hogy következetesen és szépen beszélünk. Amennyire csak telik tőlünk.

Ahhoz tehát, hogy utánozni tudjuk mások (akár magyarok, akár idegen anyanyelvűek) beszédét, meg kell ismernünk a kiejtési eltéréseket és a kiejtési sajátosságokat. Ha egyszer ezek tudatosodtak bennünk, onnantól kezdve agyunk nem fog elsiklani a különbségek felett, azt fogja "hallani", amit a fülünk. Az eltérések megismerése tehát nélkülözhetetlen, mert csak így tudjuk megfelelően elsajátítani és magunk is helyesen kiejteni az adott nyelv beszéd­hangjait, ami pedig végső soron fontos szerepet játszik a beszéd­értésben. Remélem a blogom következő posztjai ebben segítséget fognak nyújtani.

15 komment

Címkék: magyar angol idegen nyelv kiejtés beszédértés beszédhang

A bejegyzés trackback címe:

http://idegennyelvor.blog.hu/api/trackback/id/tr721172215

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2009.06.12. 15:04:56

Hát senki nem szól hozzá a bejegyzéshez? Se beszólás, se megerősítés, se kérdés, se vita?

SakiCitizen 2009.06.12. 15:45:59

Már tegnap is olvastam, csak nem volt erőm összefoglalni a gondolataimat.
Na szóval amit írsz, a standard nyelvjárás (viszonylagos) követéséről, igazad van!
Ellenben amit írtál a kiejtés/megértés kapcsolatáról, van benne sok igazság, meg van ami szerintem csöppet nem úgy van ahogy írtad, de én se vagyok nyelvész...viszont mivel biológus hallgató vagyok, nem hiszem, h az agy mint valami droid keresi az adatbázisból a passzoló hangot, inkább próbálja utánozni, majmolni, mégha ez eleinte elég kevés sikerrel is megy (természetesen nyelvtehetségtől függően) többek között ezért is van (szerintem), h aki bizonyos ideje él már vhol átveszi a nyelvet mindenestül, mégha nem is oly tökéletesen, de sokkal jobban fog beszélni, mint előtte, és ez tény! Persze lehet, h ettől még baromira nincs igazam...

SakiCitizen 2009.06.12. 15:54:52

amúgy lehet, h hülyeség, de lehetnének bizonyos alkalmakkor valamelyik nyelvvel (nyilván nagyobb) foglalkozó posztok, pl. angol,német,francia,etc... ahol az ezekkel kapcsolatos borzalmas kiejtési bűntények és egyéb a közvéleményben megragadt marhaságok megcáfolása valamilyen formában...
Például én régóta tűnődök azon, h van egy amerikai város Phoenix, amit szinte mindig "Finix"-nek ejtenek, és szerintem ez baromság!
Le is írom mire alapozom ezen véleményem, aztán legfeljebb majd megmondod hogy hol lakik harkai :D
na szóval, az USA-ban az angol (illetve annak változatát) beszélik, az angol bár germán nyelv, mégis rengeteget átvett a latinból (ékes páldája a 'ph' = 'f'), az "oe" magánhangzó kapcsolat a latinban van meg illetve onnét származik (én így tudom) és a latinban (akárcsak a franciában) az
"oe" = "ö" tehát amit Finix-nek mondanak,
na az szerintem Fönix, persze lehet h tévedek...szerinted?

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2009.06.12. 16:27:50

@SakiCitizen: nyugi, lesznek majd ilyen cikkek, csak először szeretném felvezetni a témát némi háttérismerettel.
Én is úgy tudom, hogy az "oe" a latinból jön, de ott úgy tudom sose jelölte az "ö"-t hangot (a latin legközelebbi leszármazottaiban – olasz, spanyol – a mai napig sincs ilyen hang). A franciába meg germán hatásra került be az "ö" meg az "ü" hang.
Úgy tudom latinban az "oe" az /oi/ kettőshangzót jelölte (kb. mint az angol boy szóban), de aztán abból később /e/ (mint a magyar é) lett. Erre a hangváltásra utal, hogy pl. spanyolban a főnixmadár Fénix.

Ami pedig Phoenix város nevét illeti, nem tudom az honnan ered, van-e köze a főnixmadárhoz, de ez nem is fontos. A lényeg az, hogy ma az angolban az "oe" betűkapcsolatot /i:/-vel ejtik, tehát a Phoenix kiejtve bizony – akár madár, akár város – "fíniksz". Ugyanezért ejtjük a Jóbarátok Phoebe-jét "fíbi"-nek.

SakiCitizen 2009.06.12. 16:30:11

Áhh értem és köszönöm!

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2009.06.12. 16:35:19

@SakiCitizen: nem egészen világos az érvelésed. Azt írtad: "nem hiszem, h az agy mint valami droid keresi az adatbázisból a passzoló hangot, inkább próbálja utánozni".
Ezt most a beszédértésre, vagy a beszédképzésre írtad? Mert ha a beszédértésre, akkor nem értem, hogy jön a képbe az utánzás. Ha meg a beszédképzésre, akkor meg mit kell keresgélni az adatbázisban?
Vagy félreértettem valamit az érvelésedben?

SakiCitizen 2009.06.12. 17:58:20

"A beszédértés ugyanis a feltevések szerint a következőképpen működik (nagyon leegyszerűsítve): fülünk belső szervei a beérkező hanghullámokat átalakítják, és eljuttatják az agy hallás központjába, mely megpróbálja kikeresni a szókincséből (beépített szótárából) azt a szót, illetve jelentést, amely az adott kiejtéshez kapcsolódik. Ha nem talál pontos egyezést, akkor elkezdi alakítgatni a hallott hangsort, hátha talál egy olyat, amihez jelentés is társul és még a szöveg környezetbe is illeszkedik."

Erre értettem, de lehet h tévedtem...

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2009.06.13. 12:03:00

@SakiCitizen: Gondoltam, hogy erre értetted, csak az érvelésed nem volt világos. "nem hiszem, h [beszédértés során] az agy mint valami droid keresi az adatbázisból a passzoló hangot, inkább [beszédképzés során] próbálja utánozni". Én ezt úgy értelmezem, hogy a beszédértésre vonatkozó állításodat (miszerint nem hiszed, hogy úgy működik, ahogy leírtam) azzal indokolod, hogy a beszédképzés utánzáson alapul. Én itt nem találtam ok-okozati összefüggést, ezért gondoltam, hogy esetleg félreértettem valamit az érvelésedben.

SakiCitizen 2009.06.13. 12:20:01

Igazság szerint mivel nem vagyok nyelvész és biológusként sem az emberi viselkedési-tanulási mechanizmusok (etológia...) a fő érdeklődési köröm, ellenben mivel tanultam ezt-azt én elsősorban azokból indultam ki mikor ezt állítottam...ugyanis az ember az anyanyelvét elsősorban tökéletes mimikai utánzással tanulja (érdekes, de egy baba képes az emberi arc minden izmának rezdülését megjegyezni, persze nem tudatosan...) és gondoltam az idegen nyelvvel is valami hasonló lehet a dolog.
Mármint, hogy hallja a másikat beszélni, jó esetben érti, és próbálja hasonló tökéletességgel visszaadni azt a saját beszédjében, mégha ez eleinte nem sikerül neki, vagy legalábbis nem maradéktalanul.
Nos kb. valahogy így értettem amit, persze várom a cáfolatot, ha rosszul tudnám/gondolnám!

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2009.06.13. 20:32:35

@SakiCitizen: Hát, ha a cáfolatra vársz, akkor sokáig kell még várnod ;), mert az anyanyelv elsajátítása valóban utánzással történik. Úgy látom, a beszédképzés mikéntje viszonylag egyértelmű, a kérdés inkább a beszédértés menetével kapcsolatban merül fel: hogyan lesz a fülbe megérkező hanghullámból jelentés? Erről hallottam egy előadást évekkel ezelőtt, de azóta sem találtam róla semmi leírást az interneten, így viszont nem akartam rá hivatkozni a posztban. Az igazság az, hogy egyáltalán nem találtam leírást a beszédértésről, se feltevésekről, se tényekről. Próbálok róla azért még valahonnan anyagot szerezni, aztán ha lesz, majd írok róla egy bejegyzést.
Persze ha valaki ezt olvassa és ismeri a beszédértés menetét, nyugodtan ide leírhatja, vagy adhat rá egy linket :)

Damsel in distress 2009.06.19. 10:10:05

@IdegenNyelvŐr: "A lényeg az, hogy ma az angolban az "oe" betűkapcsolatot /i:/-vel ejtik."

Nehany ellenpelda: foe, woe, Joe. Szoval azert arrol sem artott volna emlitest tenni, hogy az altalad emlitett ejtes milyen hangtani kornyezetben hasznalatos.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2009.06.19. 11:30:04

@Damsel in distress: Igen, ez így van, később én is rájöttem, hogy nem fogalmaztam pontosan, de akkor épp nem voltam internet közelben, aztán meg elfelejtettem… Bocs.
Szóval a latin eredetű szavakban általában az oe /i:/-t jelöl, a germán eredetűekben többnyire /oʊ/-t, a franciákban meg rendszerint /ɜ:/-t (pl. coeur), de valószínűleg lehetne mindegyikre ellenpéldát találni, így a legbiztosabb az, ha egy szótárban nézünk utána a kiejtésüknek.

Damsel in distress 2009.06.19. 12:35:18

@IdegenNyelvŐr:

Pontosan. Eppen ezert nem talaltam szerencsesnek a leegyszerusitesedet az /i:/-vel valo ejtessel kapcsolatban. Fokent, hogy mivel ha jol ertelmezem, a blog edukacios jellegu, igy megfelelo hatterismeretekkel nem rendelkezok szamara felrevezeto lehet egy ilyen kijelentes.

IdegenNyelvŐr · http://idegennyelvor.blog.hu 2009.06.19. 12:54:29

Igen, valóban edukációs céllal hoztam létre a blogot, ezért köszönöm, hogy szóltál, hogy nem helyén való, amit írtam. A jövőben igyekszem (még) jobban végiggondolni, amit leírok, de ha mégis gond lenne vele, nyugodtan tedd szóvá (te vagy bárki más). Végtére is ezért lehet kommentelni. ;)
Még egyszer köszi, hogy szóltál.

vérnyúl a 327-es számú uttörőcsapatból 2009.06.23. 11:31:50

@SakiCitizen: A Jóbarátokban is van egy Phoebe nevű lány, akinek a nevét "Fibi"-nek ejtik a többiek.